A magyar kosárlabdasport története és legendás alakjai
A magyar kosárlabdázás története tele van felemelő sikerekkel, drámai fordulatokkal és olyan ikonikus személyiségekkel, akik alapjaiban határozták meg a sportág hazai fejlődését. A sportmúltat kutatva számos „csodát” találunk, amelyek a mai ifjú sportrajongó számára legalább annyira meseszerűek, mint amennyire elképzelhetetlenek.
Gyimesi János, a mesteredző
A kosárlabdasport mesteredzőjének, Gyimesi Jánosnak elévülhetetlen érdemei voltak az 1940-es, 1950-es évek sikereiben. Kitűnő szeme volt a tehetségek felfedezéséhez, Greminger Jánost és Zsíros Tibort már tizenévesen a csapatba építette. Edzőként csak másodállásban dolgozott, testnevelő maradt nyugdíjazásáig, de klubedzőként tíz bajnoki címet nyert. Nemcsak játékosai körében örvendett nagy tiszteletnek, hanem az egész sportágban.
Sikerei mellett a női válogatottat is Európa-bajnoki ezüst- és bronzéremig vezette kapitányként. Életműve alapján bekerült a magyar kosárlabdasport halhatatlanjai közé. Fia, ifjabb Gyimesi János, aki szintén sikeres edző, így emlékezett rá: „Őstehetség volt, olyan pedagógiai és pszichológiai problémákat oldott meg finom érzékkel és egyszerűen, amilyenekre manapság pszichológiai teameket állítanak a csapatok mellé.”
BSE-től a Haraszti Sasokig, dokumentumfilm Nagy Csilláról.
Az „Aranycsapat” és a dicsőséges ötvenes évek
Az ötvenes évek Magyarországán a sport vált a lakosság „kábítószerévé”. A kosárlabda-válogatott is izmosodott, és a moszkvai Európa-bajnokságon (1953) elért második helyükkel valami csodálnivaló került a családi ezüst helyére. Az 1955-ös Európa-bajnokság pedig a magyar kosárlabdasport legnagyobb sikere: a Népstadion közepére fektetett hajópadlóból épített pályán, 40 ezer néző előtt győzték le a Szovjetuniót.
A korszak kiemelkedő játékosai
- Greminger János: A csapat csupa-szív motorja, aki így nyilatkozott: „Én, ugye, akaratos, önfejű, nagyon kellemetlen társ voltam a pályán. Engem lehetett utálni, de végrehajtották, amit mondtam.”
- Hódy László: A válogatott tagja, aki 1956-os emigrálását követően a világ első kosárlabdázójaként két ország képviseletében játszhatott olimpián. 2012-ben bevonult a magyar kosárlabdázás halhatatlanjai közé.
- Judik Zoltán: Nyolcszoros magyar bajnok, aki 116-szor szerepelt a válogatottban. Később elismert építészmérnökként 180 sportlétesítmény megalkotásában vett részt.
| Játékos | Sikerek |
|---|---|
| Greminger János | Európa-bajnok (1955) |
| Hódy László | Európa-bajnok (1955), olimpikon |
| Judik Zoltán | 8-szoros bajnok, Eb-aranyérmes kerettag |
Fejlődés és szakmai mérföldkövek
A sportág technikai fejlődése folyamatos volt. Fontos mérföldkőhöz érkezett a magyar kosárlabda 1984 őszén, amikor bevezették a hárompontos szabályt. Az első ilyen kísérletet a Pécs vajkezű játékosa, Rab Gyula értékesítette. A szabályváltozás rengeteg pontot hozott és látványosabbá tette a játékot.
A női szakág is jelentős sikereket ért el, különösen a nyolcvanas évek elején. 1984 májusában a női válogatott havannai olimpiai selejtezőn elért eredménye után a csapatot a kapitány a levegőbe dobálta, ám a politikai döntések és az olimpiai bojkott miatt a sportolók nem utazhattak Los Angelesbe. Ezek a sebek soha nem gyógyulhattak be teljesen.
tags: #magyar #kosarlabda #gyula
