A magyar kosárlabda szövetségi kapitányainak szerepe és a válogatottak története

A magyar kosárlabda története során számos kiváló szakember töltötte be a szövetségi kapitányi posztot, akik munkájukkal jelentősen hozzájárultak a nemzeti csapatok sikereihez és a sportág fejlődéséhez. A kezdetektől napjainkig a férfi és női válogatottak élén álló edzők irányítása alatt ért el jelentős eredményeket a magyar kosárlabda, a történelmi bajnoki címektől a legutóbbi világbajnoki kvalifikációig.

A magyar kosárlabda gyökerei és a korai fejlődés

A kosárlabda magyarországi elterjesztése Kuncze Géza testnevelő tanár nevéhez fűződik, aki 1912-ben egy müncheni tanfolyamon a kosárlabda Németországban játszott, palánk nélküli változatát ismerte meg (korbball). Először a kereskedelmi iskolákban - Mester utcai, Vas utcai, Wesselényi utcai - terjedt a játék, az itt tanító testnevelők nemcsak megtanították a játékot, de egymás között sorozatmérkőzéseket is vívtak. A Mester utcai kereskedelmi lett az ország „labdajáték” iskolája. Számolatlanul ontotta az itt tanító Molnár József a válogatott játékosokat.

1925-ben megalakul a TF. A Testnevelési Főiskola megszervezése nagy eseménye volt a két háború közötti kultúrpolitikának. Ugyanebben az évben a Magyar Atlétikai Szövetség befogadta a sportágat, keretein belül megalakította a Kosárlabda Bizottságot. Magyarországon 1933-ig a palánk nélküli kosárlabdát játszották, ebben az évben azonban a Torinóban rendezett Főiskolai Világbajnokságon a válogatott megismerkedett a palánkos kosárlabdával, mely hazánkban is gyorsan elterjedt. Az első hivatalos bajnokságot a MASZ Kosárlabdajáték Bizottsága írta ki 1933-ban tíz csapat részvételével. Az első magyar bajnok a közgazdászhallgatók csapata, a KEAC. 1935-ben a férfi válogatott részt vett az első Európa-bajnokságon Genfben.

Az egyesületek csak a harmincas évektől foglalkoztak a női kosárlabdával, s ebben élen járt a MAFC, a BEAC és a TFSC. A magyar női kosárlabda-válogatott első országok közötti mérkőzését 1942-ben játszotta. Újabb lökést adott a fejlődésnek a dr. Hepp Ferenc fordításában megjelenő szabálykönyv, amely 1938-ban került kiadásra. A kosárlabda népszerűsége gyorsan nőtt országszerte, 1938-ban 36 férficsapat nevezett a bajnokságba.

A szövetség megalakulása és az első sikerek

A nagymértékű fejlődés szükségessé tette a kosárlabda kiválását az Atlétikai Szövetségből. Az OSK tanácstermében tartott alakuló közgyűlésen Tatár István a MASZ nevében búcsúzott a kosárlabdázóktól. 1942-ben megalakult a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége. További megválasztott tisztségviselők voltak: Ügyvezető alelnök: dr. Károlyi József, Alelnök: dr. Hepp Ferenc és Király István, Főtitkár: Enyedy Ferenc, Titkár: Tarr István és Hercze Andor, Pénztáros: Derjanitz János, Ellenőr: Dobozi Géza, Jegyző: Jánosházi László és Mészáros Mihály. Ugyanebben az évben két ambiciózus fiatal testnevelő tanár, Balogh Gyula és Szabó János, önálló vállalkozásként kiadta az első magyar nyelvű kosárlabda szakkönyvet. A második világháború kellős közepén megalakult szövetség lelkes társadalmi munkásokból állt, akik elkészítették a bajnokságok versenykiírásait, biztosították a termeket és játékvezető küldéseket.

A háború után az állami irányítás a sportban is hamarosan érvényesült. Az egyesületi élet ebben a koncepcióban háttérbe szorult, a válogatott keretek tevékenysége került előtérbe, gyakorlatilag ez határozta meg a magyar kosárlabda sport helyzetét. Új, társadalmi egyesületek szerveződtek a háború után. Hamarosan három együttes emelkedett ki: a Honvéd, a MAFC és a MÁVAG. A három nagycsapat mellett megnyugtató fejlődés indult vidéken is. Székesfehérvár, Sopron, Szeged, Diósgyőr, Pécs fokozatosan méltó ellenfelei lettek a fővárosi csapatoknak.

A sok jó játékosból szinte észrevétlenül alakította ki Páder János azt a válogatottat, amely sikert sikerre halmozott. A csúcsot 1955 jelentette: Európa-bajnoki aranyérem Budapesten! Magyarország válogatottja nagy küzdelemben 14 ponttal győzött a szovjet válogatott ellen. A nők hasonlóan sikeres időszakra tekinthetnek vissza. Az 1950-ben Budapesten rendezett női EB-n Magyarország játszotta a döntőt a Szovjetunió ellen. 1957-ben Hepp Ferenc lett a Szövetség elnöke, aki a nemzetközi szövetségben is fontos pozíciót töltött be.

A magyar válogatottak kiemelkedő eredményei

Az alábbi táblázat összefoglalja a magyar férfi és női kosárlabda-válogatottak legfontosabb eredményeit az Európa-bajnokságokon és az olimpiai játékokon:

Klubcsapatok nemzetközi sikerei

A magyar klubcsapatok nemzetközi sikerei a női csapatokhoz kötődnek. A BSE 1979-ben a mai Euroliga elődjében, a Bajnokcsapatok Európa Kupájában második lett. A második számú európai kupasorozatban, a FIBA Európa Kupa elődjében, a Ronchetti Kupában két magyar csapat is győzni tudott, 1983-ban a BSE, 1998-ban pedig a soproni GySEV-Ringa hódította el a trófeát.

A 21. századi kapitányok és a kihívások

A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének Elnöksége, a Szakmai Bizottság javaslatát elfogadva, egyhangúan Rátgéber Lászlót a női, Sztojan Ivkovicsot pedig a férfi válogatott élére nevezte ki egy korábbi időszakban. A 2012-es olimpiát szem előtt tartva a csapatépítés is fontos feladatuk volt. Más csapatsportágakhoz hasonlóan az elnökség elvi támogatását adta a hiányposzton játszó külföldiek honosítására. A két szövetségi kapitány debütálására március 1-jén Pécsett, az All Star Gála keretében került sor, ahol a két magyar válogatott ellenfele a hazai bajnokságokból - a szurkolók szavazatai alapján kikerülő - együttesek voltak.

A Magyar Kosárlabda Ünnepe rendezvénysorozat február 27-én vette kezdetét a debreceni Főnix Csarnokban, ahol a Harlem bemutató mérkőzésére került sor, majd másnap a budapesti Papp László Arénában lépett föl a világhírű együttes. A könnyed szórakozást követően február 29-én az MKOSZ szakmai akadémiát szervezett a Vasas pasaréti csarnokában. A Kosárlabda Ünnepe a március 1-jei Gálával zárult.

Rátgéber László a női válogatott élén

Nem idegen a nemzeti együttes kispadja Rátgéber László, a még mindig csupán 41 esztendős szakember számára, hiszen már az 1997-es magyarországi Európa-bajnokságon ott volt, Killik László első számú segítőjeként vette ki részét a negyedik helyezett csapat sikeréből. Majd az 1998-as németországi világbajnokságon már ő volt a szövetségi kapitánya a 10. helyezett válogatottnak. Ezen kívül két Európa bajnokságon vett részt a válogatott Rátgéber László vezetésével: a 2001-es franciaországi rendezvényen hetedikként, két évvel később Görögországban tízedikként zárt az általa irányított csapat.

Rátgéber László ekkor úgy nyilatkozott: „Nem megváltó vagyok, hanem dolgozni jövök. Nemcsak a játékosok egojának menedzselésével szeretnék foglalkozni, hanem komoly taktikai-technikai előrelépést tervezek, és ebben mindenki segítségére számítok. Biztosan nagyon nehéz csoportunk lesz, mert az utolsó kalapból sorsolnak minket, ennek ellenére nem reménytelen kijutni az Európa-bajnokságra.” Hozzátette: „Örülök neki, hogy a szakmai bizottság teljes mellszélességgel kiáll mellettem.”

Sztojan Ivkovics a férfi válogatott irányításában

Sztojan Ivkovics Rátgéber László kortársa, edzőként azonban még nem ért el olyan sikereket, mint a pécsi hölgyek trénere. Neki sem ismeretlen azonban a válogatott légköre, hiszen tavasszal igent mondott az elnök, Berényi János felkérésére, s vele maradt bent a férfi válogatott a kontinenstorna A-divíziójában. Sztojan Ivkovics nyilatkozatában megerősítette: „Nagyon boldog vagyok, hogy folytathatom tavaly megkezdett munkámat, és remélem, hogy a maximumot ki tudom hozni a csapatból.”

Ivkovics kiemelte: „A válogatottban a nyáron kialakult egy rendszer, egy hierarchia, aki ezt elfogadja, bekerülhet a keretbe. Tudom, hogy a szakmai bizottságból nem mindenki azonosul az elképzeléseimmel, s nem hiszem, hogy ezek az álláspontok alapvetően változnának. Ennek ellenére, ha mindenki hagyja a másikat nyugodtan dolgozni, eredményesek lehetünk a válogatottal. Az is fontos, hogy folytatódjon a tendencia, hogy a magyar játékosok egyre nagyobb szerephez jutnak klubjaikban. Ehhez a szövetség már megtette az első lépést, hiszen egy magyar mindig pályán van a bajnokin.” Sztojan Ivkovics 2013 óta, több mint 10 éven keresztül irányította a férfi kosárlabda-válogatottat, és két Európa-bajnokságra is kijuttatta a csapatot.

A női válogatott kerete Stefan Svitek idején

2015. április 16-án a magyar női felnőtt kosárlabda válogatott szövetségi kapitánya, Stefan Svitek kihirdette a női válogatott szűkített, 17 fős keretét. A szövetségi kapitány az alábbi játékosokkal szerette volna megkezdeni a júniusi hazai rendezésű Európa-bajnokságra való felkészülést 2015. május 4-én, Miskolcon:

Női válogatott: 28 év után ismét VB-résztvevő

A női kosárlabda-válogatottnak a közelmúltban magának kellett kikaparnia a gesztenyét a világbajnoki kvalifikációért. A vb-selejtező egyik mérkőzése sem úgy alakult a csoportban, ahogy azt remélték, így csak a házigazda törökök legyőzésével kvalifikálhatta magát a szeptemberi világbajnokságra. Ez sikerült, 89-74-re nyertek, így a magyar válogatott elérte a célját Isztambulban, 28 év után újra vb-résztvevő. A mérkőzés után Völgyi Péter szövetségi kapitány, Takács-Kiss Virág, Juhász Dorka és Aho Nina értékelt. Takács-Kiss Virágék végre túlléphettek a korábbi traumán.

Új korszak a férfi válogatottnál: Jurica Golemac kinevezése

„Volt egy szituáció, Sztojan Ivkovics lemondása után, a 2025-ös Eb-selejtezők előtt itt álltunk vezetőedző nélkül - mondta Báder Márton, az MKOSZ elnöke. - Volt időnk, ezért sok szempont figyelembevételével, a kritériumokat felállítva döntöttünk.” Az 50 éves szlovén szakember, Jurica Golemac, 2024 elején szerződött Magyarországra, miután 2018 nyarán a Falco-Vulcano Energia KC Szombathely vezetőedzőjének nevezték ki. Pályafutása kimagasló eredményei közé tartozik, hogy háromszoros szlovén és egyszeres litván bajnok volt, 2007-ben pedig a szlovén válogatottal másodedzőként az Európa-bajnokság negyeddöntőjébe jutott.

„Szeretném megköszönni Báder Mártonnak és az elnökségnek a bizalmat - kezdte szűzbeszédét Golemac. - Gratulálok Sztojan Ivkovicsnak, aki két Európa-bajnokságra is kijuttatta a válogatottat. Hatalmas kihívás és felelősség szakadt a nyakamba, de nem félek a feladattól.” A megállapodás január elsejétől hatályos, és az Európa-bajnokság végéig, 2025. szeptember 30-ig tart. A februári selejtezők előtt három-négy nap lesz a felkészülésre.

Az Európa-bajnoki kvalifikáció során Izland, Olaszország és Törökország az ellenfél, és Izlandon kezdődik a sorozat, ami apró nehézség, de megoldható. Golemac még nem találkozott a játékosokkal, hiszen csak ekkor vált közismertté, hogy ő a szövetségi kapitány. Kiemelte a lehetséges kihívásokat: „Az NBA-játékosok nyilván nem jöhetnek át, az Euroligával az a helyzet, hogy több csapat edzője a hazája válogatottjának is a szövetségi kapitánya. Ami Hanga Ádámot illeti, mindent elkövetünk annak érdekében, hogy megegyezésre juthassunk a Crvena Zvezda, Hanga klubja vezetőivel.”

A szlovén szakember ismeri a magyar kosárlabdát: „Többé-kevésbé ismerem a magyar kosárlabdát. Meggyőződésem, hogy közvetlenül a topnemzetek után következik a rangsorban. Sokan játszanak külföldön, a Bajnokok Ligájában, tisztelem a magyar kosárlabdázást. Lépésről lépésre akarok haladni. Nemcsak arra jó a válogatott, hogy kijusson az Európa-bajnokságra, de ott jó eredményt is érhet el.” A szakember az Indexnek felidézte a Szombathelyen eltöltött éveket, rámutatott, helyes volt az a koncepció, hogy összegyűjtötték a Falcóban a válogatott gerincét adó kosarasokat. Hozzátette, hogy „A válogatottban nincs idő arra, hogy tanítsam a játékosokat, alapvetően különbözik ez a munka a klubban folytatott felkészüléstől.”

A férfi válogatott soron következő EB-selejtező mérkőzései

• 2024. február 23.
• 2024. február 26.
• 2024. november 22.
• 2024. november 25.
• 2025. február 20.
• 2025. február 23.

tags: #magyar #kosarlabda #szovetsegi #kapitany

Népszerű bejegyzések:

• A Serie C rájátszása
• Történelmi tét a futballpályán
• Női kézilabda-vb döntő
• edzőtermi amerikai foci felkészülés
• Japán röplabdázónők a jelentős bajnokságban