A Magyar Kupa döntője és a nemzetközi kupaszereplés lehetőségei
Ebben az évben a Ferencváros és a Zalaegerszeg jutott a Magyar Kupa döntőjébe. A finálé május 9-én (szombaton), 18 órakor kezdődik a Puskás Arénában.
Közben az is kiderült, hogy az NB II 29. fordulójában módosul a Honvéd-Vasas rangadó kezdési időpontja. A mérkőzést május 10-én, 16 órától rendezik meg a Bozsik Arénában. Az összecsapást az M4 Sport élőben közvetíti majd. Az MLSZ a hivatalos oldalán számolt be arról, hogy az MK-döntőre április 30-án, csütörtökön 10 órától indul a jegyek értékesítése. A tiketteket az MLSZ Szurkolói Klub alkalmazásban és a meccsjegy.mlsz.hu oldalon lehet megvásárolni. Ahogyan az már megszokott, a jegyvásárlás során egy felhasználó egy tranzakciót hajthat végre, ennek során maximum négy belépőt vásárolhat, amelyek közül egynek a saját nevére kell szólnia.
Az elődöntők izgalmai
Két izgalmas mérkőzést hozott a Mol Magyar Kupa elődöntője. A Zalaegerszeg a másodosztályú Honvéd ellen a 94. percig kiesésre állt, de Joao Victor akrobatikus góljával hosszabbításra mentette az összecsapást a kék-fehér alakulat. A kétszer 15 perces ráadásban mindkét oldalon egy-egy gól született, így a tizenegyesek döntöttek. A kispestiek egyszer rontottak, míg a zalaegerszegiek nem hibáztak, így 2023 után ismét kupadöntőbe jutott a ZTE.
A Ferencváros a hétvégi ETO elleni vereséget egy továbbjutással szerette volna feledtetni, egy gyors góllal rögtön megadták a meccs alaphangját. A győriek az első félidő hajrájában fordítottak, de egy kapushibát követően mégis döntetlen állásnál mentek pihenőre a felek. A második félidő, illetve a hosszabbítás hihetetlen iramot, rengeted helyzetet, és lüktető játékot hozott. A tizenegyes során Zeljko Gavric elmért panenkázása döntött, a Ferencváros pedig zsinórban harmadik alkalommal jutott Magyar Kupa-döntőbe.
A Ferencváros és a Zalaegerszeg először találkozik egymással döntőben, a rekorder fővárosiak 25., míg a zalaiak második alkalommal hódíthatják el a trófeát.
Nemzetközi kupaindulás a tét
A Zalaegerszeg lehetőségei
A kupadöntős szereplés nem a szezon megmentésére szolgál a Zalaegerszegnek, ellentétben a 2023-as meneteléssel. Most elképesztő idényt fut a zalai csapat, a bajnokságban harcban vannak a dobogóért úgy, hogy nyáron mindenki biztos kiesőnek tartotta. A Honvéd legyőzésével biztossá vált, hogy a Zalaegerszeg kiharcolhatja az Európa-ligás szereplést, amennyiben legyőzi ellenfelét a döntőben. Mivel a Ferencváros biztosan nem lesz másodiknál rosszabb a bajnokságban, még egy vesztes finálé után sem kell feltétlenül kardjukba dőlni a kék-fehéreknél, hiszen ebben az esetben az NB I negyedik helye is nemzetközi kupaindulást fog érni. Természetesen, ha a ZTE nyeri a május 9-i mérkőzést, illetve megszerzi a bronzérmet a magyar bajnokságban, akkor is indulhat a negyedik helyezett a Konferencia-ligában.
A Magyar Kupa döntők legszebb pillanatai az elmúlt 40 évből
A Ferencváros céljai
A Ferencváros a becsületéért is küzd a Puskás Arénában. A bajnoki címért folyó versenyben lépéshátrányba került Robbie Keane alakulata, így a Magyar Kupában nem lehet hibázni. Amennyiben nem jönne össze a zsinórban nyolcadik bajnoki aranyérem, a kupagyőzelem jelentheti az egyetlen trófeát ebben az idényben. Ráadásul az nagyon rosszul nézett volna ki, ha a hétvégi vereség után a kupában is megtréfálja őket az ETO FC. A Ferencváros utoljára 2022-ben nyerte meg a sorozatot, tehát régebb óta vár Magyar Kupa-sikerre, mint a zalaegerszegiek.
A Magyar Kupa előző két kiírásának döntőjében is ott volt a Ferencváros, de a Bognár György irányította Paks mindkétszer megfricskázta a fővárosi alakulatot. Most a Pakstól nem, de egy jó formában lévő Zalaegerszegtől tarthat az FTC.
A nemzetközi kupaszereplés általános szabályai Magyarországon
Nyártól ismét négy magyar klubcsapat indulhat a nemzetközi kupákban: a bajnok és MK-győztes Ferencváros mellett az OTP Bank Liga 2021/22-es szezonjának második, harmadik és negyedik helyezettje mérettetheti meg magát a nemzetközi porondon. A bajnok Ferencváros a Bajnokok Ligája selejtezőjében, míg a biztos dobogón végző - de a végső sorrendet csak az utolsó fordulóban eldöntő - Kisvárda és Puskás Akadémia az Európa-konferencialigában. Szintén az Ekl-ben indulhat a MOL Fehérvár, amely a Fradi duplázásának köszönhetően - már matematikailag is biztos - bajnoki negyedik helyezésével harcolta ki a részvételt. Hazánkból a MOL Magyar Kupa győztese mellett az OTP Bank Liga második és harmadik helyén végzett együttes indulhat a sorozatban. De a BL-ből és az Európa Ligából is vissza lehet kerülni a Konferencia Ligába.
Az elmúlt évek eredményei alapján (egy BL-, és két El-főtáblás szereplés) meglepetés lenne, ha a zöld-fehérek nem jutnának tovább az első két fordulóból. Ha a Fradi a BL-selejtező első körében búcsúzna, úgy a Konferencia Liga-selejtezőjében folytatná. A második körös kiesés Európa-liga selejtezős folytatást jelentene. A sorozatban negyedszer bajnok FTC eddig kétszer tudta kiharcolni a csoportkört a legrangosabb európai kupában. Az 1995/96-os szezonban a belga Anderlecht kiejtésével tudtak bekerülni a legjobb 16 közé, ahol csoportjukban az Ajax és a Real Madrid mögött, a Grasshopperst megelőzve a harmadik helyen végeztek. Két évvel ezelőtt a svéd Djurgardens, a skót Celtic, a horvát Dinamo Zagreb és a norvég Molde kiverésével harcolták ki a részvételt.
Hornyák Zsolt együttese sorozatban harmadik éve jut ki a nemzetközi kupaküzdelmekbe, ezúttal is bajnoki helyezésüknek köszönhetően. A szezon közben még a kiesés rémével is fenyegetett, de az utolsó harmadra nagyot javuló fehérváriak jelentős kupamúlttal bírnak, hiszen hétszer szerepeltek az UEFA-kupában, háromszor a BL-selejtezőkön és hatszor az Európa-ligában. Az Európa-ligában a 2012/13-as és a 2018/19-es szezon volt a csúcs, mindkétszer a csoportkörben szerepelhettek a fehérváriak. A fehérváriak eddigi legkiemelkedőbb sikerüket az 1984/85-ös szezonban érték el, akkor egészen az UEFA-kupa döntőjéig meneteltek, többek között a PSG-t és a Manchester Unitedet is búcsúztatva.
A Konferencia Liga
A Konferencia Liga a 2021-2022-es szezonban rajtol 184 európai klub részvételével. Az európai szövetség 55 tagországának 184 csapata vesz részt. Az egyes országok indulásra jogosult csapatainak számát a bajnokságok UEFA-együtthatói határozzák meg. A BL-selejtező 20 kiesője csatlakozik a Konferencia Liga selejtezőjéhez, az EL-ből pedig nyolcan a selejtező rájátszásába, tízen pedig a főtáblára kerülnek. A főtáblára jutó együttesek először nyolc, négycsapatos csoportban mérkőznek meg egymással. A győztesek továbbjutnak az egyenes kieséses szakaszba. A másodikok és nyolc Európa Liga-csoportharmadik pedig a rájátszásban mérkőzik meg a fennmaradó nyolc helyért. Az első döntőt 2022 májusában, az albán fővárosban Tiranában rendezik.
Az UEFA már 2015-ben fontolgatta, hogy a KEK 1999-es és az UEFA-Intertotó-kupa 2008-as megszűnése után újra indítson egy páneurópai sorozatot. A terv lényege az volt, hogy elsősorban az alacsonyabban rangsorolt tagszövetségek együtteseiből is többen kiléphessenek a nemzetközi kupaporondra. Az újonnan létrehozandó sorozatot hozzákapcsolták a már működő két szériához (Bajnokok Ligája, Európa-liga), a selejtezősorozatok struktúráját is lépcsőzetesen igazították azokhoz.
A Magyar Kupa döntők legszebb pillanatai az elmúlt 40 évből
A nemzetközi kupák története
A legrangosabb európai kupasorozat Gabriel Hanot, a L'Equipe szerkesztője javaslatára jött létre. A francia újságíró korábbi európai regionális sorozatok (KK, Latin-kupa), egy jóval korábbi európai kezdemény (Bajnokok Kupája, 1930) és az 1948-ban megrendezett nagy sikerű dél-amerikai torna, a Bajnokok bajnoksága nyomán javasolta egy kontinentális, oda-vissza rendszerű sorozat létrehozását, zömmel országos bajnokok részvételével. Az első kiírásra (1955-56) 16 csapat nevezett. Az első találkozót 1955-ben rendezték.
Az 1990-es évek elején az UEFA megkezdte az első számú kupasorozat átalakítását és új alapokra helyezését. Az 1991-1992-es kiírásban a korábbi kizárólag kieséses rendszerbe beiktattak a nyolc között egy kétszer négycsapatos csoportkört, a csoportgyőztesek mérkőztek meg a serlegért. A következő kiírástól teljes szervezeti, pénzügyi és marketingreformot vezettek be. A sorozat nevét is megváltoztatták UEFA Bajnokok Ligájára.
Az UEFA a 2009-2010-es kiírástól kisebb reformot vezetett be a történetileg harmadik, akkorra már második számú kupaküzdelemben. Megszüntette a nyári Intertotó-kupát és a sorozatot átnevezte Európa-ligára. Az új néven futó széria első mérkőzése a négykörös (3 selejtezőforduló+egy rájátszás) selejtezőben 2009-ben volt.
Az EVK tulajdonképpen a FIFA által kiírt VVK-széria utolsó két évét öleli fel. Mindkét kiírása 64-es tábláról indult a nagy topbajnokságokból 3-4 indulóval, a "közepesekből" (Magyarországól is) 2-2-vel a kisebb tagszövetségekból egy-eggyel. Az indulókat a szövetségek a bajnoki helyezés alapján jelölték ki, a 2., a 2-3. vagy a 2.-3.-.4. helyezetteket.
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 1971-ben határozta el, hogy saját hatáskörbe vonja az addig a FIFA kupabizottsága által szervezett és felügyelt harmadik számú kupaküzdelmet, a VVK nyomába lépő EVK-t. A mezőny az indulástól kezdve 64 csapatos volt, a vezető európai ligák több csapatot indíthattak, a kisebbek kevesebbet, a legkisebbek csak egyet. 1999-től a megszűnő KEK gyakorlatilag beleolvadt az UEFA-kupába, a nemzeti kupagyőztesek, illetve a kupadöntők vesztesei ettől fogva ebben a sorozatban indulhattak.
1955-ben a svájci Ernst Thommen, az olasz Ottorino Barassi és az FA akkori főtitkára, Stanley Rous (később mindhárman magas rangú FIFA-tisztségviselők) javaslatára olyan nemzetközi futballsorozatot hívtak életre, amelyen a nagy nemzetközi vásárokat rendező városok csapatai mérték össze tudásukat. Az első kiírásban, amely csaknem négy esztendőn át húzódott el, valóban városi válogatottak játszottak, 12 vásárváros együttese.
A Közép-európai Kupát (KK, nemzetközi nevén Mitropa-kupa) a múlt század húszas éveiben a profi nemzeti bajnokságok beindítása után hozták létre az akkori időszakban a világ labdarúgóelitjéhez tartozó közép-európai országok. Formálisan Hugo Meisl, az osztrák szövetség elnöke kezdeményezte megrendezését.
1960. február 13-án tíz ország - közte Magyarország - képviselői elhatározták egy harmadik számú európai kupasorozat elindítását. Az első kiírásban az alapító tízek indítottak egy-egy csapatot, amelyek között nem is volt mindegyik kupagyőztes. A sorozatot az UEFA két évvel később ismerte el hivatalosnak. A hatvanas évek közepére már csaknem minden tagszövetség nevezte egy-egy együttesét, rendszerint a nemzeti kupa győztesét, vagy ha a bajnokcsapat duplázott, a kupadöntő vesztesét.
Magyar kupasorozatok története
Az angol FA-kupa mintájára 1908-ban határozta el az MLSz a magyar nemzeti kupaküzdelem létrehozását. Az első találkozóra 1909. november 21-én került sor, a Litographia 2:1-re legyőzte a VAC együttesét. Az első döntőt három részletben játszották le az MTK és a BTC labdarúgói. Az első találkozó 1:1-es döntetlenre végződött, a megismételt finálé október 2-án a 80. percben 2:1-es vezetésnél félbeszakadt, az utolsó tíz percet november 21-én játszották le.
A Magyar Szuperkupát 1993-ben alapította meg és írta ki először a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ). A nemzetközi előzményekhez hasonlóan a bajnok és a kupagyőztes mérkőzött meg érte - többnyire. 2002 és 2005 között nem rendezték meg. Több ízben ugyanaz a klub nyerte meg azonos idényben a bajnoki címet és a kupát is. A Ferencváros három alkalommal is (1994, 2004 és 2016) játék nélkül kapta meg a serleget. 1997-ben az MTK Budapest esetében nem alkalmazták ezt a megoldást, nem írták ki a mérkőzést.
tags: #magyar #kupa #donto #aki #nyeri #indulhat
