A Magyar Kupa Története és Jelentősége a Magyar Labdarúgásban
A magyar labdarúgás egyik legpatinásabb és legnépszerűbb kupasorozata a Magyar Kupa, amelynek gyökerei egészen a 20. század elejéig nyúlnak vissza. Az angol FA-kupa mintájára 1908-ban határozta el az MLSz a magyar nemzeti kupaküzdelem létrehozását. Steiner Hugó és Minder Frigyes 1908-ban vetette fel egy angol mintára lebonyolítandó kupa megrendezésének lehetőségét.
Az MLSZ felkarolta a kezdeményezést, és közadakozásból megalapította a kupa, mint örökös vándordíj feltételeit. A Magyar Kupa már az indulása évében is népszerű versenysorozat volt, a kiírásra 28 csapat jelentkezett, korábban soha egyetlen trófeáért sem indult ennyi gárda. Az első találkozóra 1909. november 21-én került sor, a Litographia 2:1-re legyőzte a VAC együttesét. 1909. november 21-én a Litográfia-Vívó AC (2:1) közötti összecsapással vette kezdetét a Magyar Kupa története. Az első döntőt három részletben játszották le az MTK és a BTC labdarúgói. Az első találkozó 1:1-es döntetlenre végződött, a megismételt finálé október 2-án a 80. percben 2:1-es vezetésnél félbeszakadt, az utolsó tíz percet november 21-én játszották le. Az első kupagyőztes a megismételt mérkőzés alapján, az MTK-Ferencváros (2:1) összecsapást követően az MTK lett.
Az Ezüstlabda, a Magyar Kupa elődje
A magyar labdarúgás történetében azonban voltak más kupasorozatok is, amelyek kiírásával a mindenkori MLSZ próbálta színesebbé tenni a honi labdarúgóéletet. Sőt, ez a kezdeményezés régebbi, mint a magyar labdarúgás bajnoki sorozata, még az MLSZ megalakítása előtti időkre datálható. Egészen pontosan 1899-ben, egy sportújság, a SPORT-VILÁG vetette fel a gondolatot.
„A SPORT-VILÁG köréből indult ki a footballjáték meghonosításának eszméje, ezért pendítjük meg mi egy magyar vándordíj alapításának eszméjét.” Polonyi Géza országgyűlési képviselő 1903-ban felajánlott egy nagy összeget vándordíj céljára. Paár János tervei alapján Fábry János ötvösmester készítette el az első magyar labdarúgó vándordíjat, az Ezüstlabdát. A sorozat szabályai, feltételei szinte azonosak voltak a későbbi Magyar Kupával, egy különbséggel. Feltétel volt, hogy lehetőleg minden mérkőzést az akkori idők egyetlen füves pályáján, a Margitszigeten kell lejátszani.
A nemes szándék ellenére nem tolongtak a csapatok. Az FTC azonban természetesen ott volt. A sorozatos lemondások miatt játék nélkül jutott a döntőbe, ahol ellenfele a 33 FC volt. 1903. december 6-án, a kiírásnak megfelelően a Margitszigeten meglepetésre 1-1 arányú döntetlen született. Azért meglepetésre, mert az FTC, mint bajnok állt ki az 5. helyezett ellen. Hét év alatt megvolt az öt sorrendhez nem kötött győzelem, az Ezüstlabda végleg a Ferencvárosba került. A díjat 1909-ben az FTC nyerte meg, miután a hét alkalomból ötször bizonyult a legjobbnak.
A Magyar Kupa Trófeája és Kiemelt pillanatok
Az első ezüst trófeát 1923-ban készítették el. Az első két győztes (MTK, FTC) kapott egy-egy replikát. 1921-óta az MLSZ az örökös vándordíj kupa kisebbített mását kiadta a győztesnek. Amikor 1923-ban elkészült a kupa, a két addigi győztes, az FTC és az MTK kapott egy-egy másolatot. Az MTK-é eltűnt, azt 2009-ben egy aukción vásárolta vissza a szövetségnek a szervezet akkori elnöke. 2009-ben az ellopott serleg megkerült, Kisteleki István MLSZ-elnök egy aukciós oldalon saját pénzéből visszavásárolta. Később azonban kiderült, hogy mégsem az eredeti trófea volt az: a serlegen ugyanis csak az MTK neve olvasható, anyaga pedig nem ezüst, hanem ezüstözött bronz. 1973-ban a címvédő Ferencváros klubházából ellopták a győztesnek járó serleget, ami azóta sem került elő. Az FTC-nek az alapszabály értelmében új kupát kellett készíttetnie, s a győztesek ma is ezt kapják meg. 1977-ben az eredeti trófeát a Ferencváros klubházából ellopták, a ma használt kupa az előző másolata.
A kupa történetében számos emlékezetes mérkőzés és fordulat szerepel. Az 1911-1912-es magyar kupa döntőjét 1913. december 14-re írta ki az MLSZ, amire az FTC nem állt ki, nevezését az 1913-1914-es szezonra nem adta le. Az 1912. október 2-án az Üllői úti Stadiont jelölte ki az MLSZ a kupadöntő lejátszására. Az MTK nem állt ki, mert a szövetség egyik korábbi, a pályák kijelölésére vonatkozó határozatának jogérvényességét vitatta, majd a Belügyminisztériumhoz fordult. A Belügyminisztérium helyt adott az MTK panaszának, mely szerint a mérkőzést a Hungária körúti pályán kellett volna lejátszani.
A Magyar Kupa nem csupán egy labdarúgótorna, hanem egy intézmény, amely évtizedek óta összeköti a múltat a jelennel, és lehetőséget ad kisebb csapatoknak is, hogy megmutassák tudásukat a legnagyobbak ellen. A küzdelmek gyakran tartogatnak meglepetéseket, és felejthetetlen mérkőzéseket eredményeznek.
Szünetek és Névváltozások a Kupa Történetében
A sorozat története során több alkalommal is szünetelt. Az 1. világháború miatt 1911 és 1921 között, míg a párizsi olimpia miatt 1923-1924-ben nem írták ki. Az 1925-1926-os évadban, a profizmus bevezetésének évében, csak amatőr csapatok indulhattak rajta. Az MLSZ határozata értelmében 1925/1926-ban bevezette a professzionizmust, így a kupa küzdelmeiben csak az amatőr egyesületek csapatai játszhattak. A következő kiírásnál már a profi csapatok is bekapcsolódhattak a küzdelmekbe. A harmincas évek második felében az MLSZ nem írta ki a kupamérkőzéseket.
A második világháború újabb szünetet rendelt el, de különféle Hadi-kupákkal színesítették a labdajátékot. 1945-től 1951-ig ismét nem rendezték meg, elsősorban a 2. világháború miatt, csak az 1951-1952-es évadban írták ki ismét. A szovjet megszállás után 1951-ig kellett várni az új név alatti - Magyar Népköztársaság-kupa - új kupakiírásra. A kiírást hátráltatta egyik-másik csapatunk nyakló nélküli portyamérkőzései. 1953-ban a kupasorozat a negyeddöntők után félbeszakadt. Az 1955-1956-os kiírás a forradalom miatt szakadt félbe, a döntőjét csak 1958-ban rendezték meg. Újabb hat év szünet után 1964-től indult újra, azóta minden esztendőben megrendezik, csak 1970-ben nem rendeztek döntőt a futballnaptár őszi-tavaszi rendszerre visszaállítása miatt. 1990-től ismét Magyar Kupának hívják a sorozatot.
A Közép-európai Kupa (Mitropa Kupa)
Az európai klubfutball csúcssorozata kétségtelenül az ezen a néven 1992 óta működő UEFA Bajnokok Ligája. Elődje, a Bajnokcsapatok Európa-kupája 1955-ben indult. A sorozat elődjét Challenge Kupa néven 1887-ben alapították Bécsben, és az Osztrák-Magyar Monarchia klubjai vehettek részt benne. A legjobb bécsi, budapesti és prágai csapatokat felvonultató kupát 1911-ig rendezték meg.
Az első világháború után az abban az időben a világ futballjának élvonalához tartozó közép-európai országok labdarúgó szövetségei, közösen arra az elhatározásra jutottak, hogy alapítani kell egy komoly európai nemzetközi kupát. Az Osztrák Labdarúgó Szövetség akkori elnöke, Hugo Meisl kezdeményezésére az osztrák és a magyar szövetség vezetői Pozsonyban üléseztek, itt született meg a Mitropa-kupa, vagyis a Közép-európai Kupa, amelynek első mérkőzését 1927-ben rendezték. A kezdeti megállapodás szerint Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia szezononként két-két klubot, az aktuális bajnokot és kupagyőztest adta a sorozatnak, majd csatlakozott a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság is, amelyet 1929-ben Olaszország váltott. A mérkőzéseket oda-vissza alapon, kieséses rendszerben játszották, egyenlő gólarány esetén harmadik mérkőzésre került sor. A döntőt is eszerint rendezték. A győztes a míves ezüst vándortrófeát egy évig őrizhette. Magát a serleget Svehla csehszlovák miniszterelnök ajánlotta fel, akkori értéke 4250 pengő volt.
Ferencvárosi sikerek a Közép-európai Kupában
Az első kiírásban a magyar színeket a Hungária (az MTK akkori neve) és az Újpest képviselték. A kupa egyre népszerűbb lett, sorra csatlakoztak a térség országai: 1936-ban már svájci és román csapatok is indultak. Az FTC az 1928-as második kiírásban indult először a Közép-európai Kupában. A Ferencváros története első KK-mérkőzését 1928. augusztus 20-án Belgrádban játszotta a Beogradski csapata ellen. A történelmi mérkőzésen az Amsel - Takács I., Hungler II. - Furmann, Lyka, Berkessy - Koszta, Takács II., Turay, Szedlacsik, Kohut összeállításban pályára lépő Ferencváros végül elsöprő, 7-0-s győzelmet aratott! A visszavágóra augusztus 26-án került sor.
A Fradi első hazai KK-mérkőzését nem az Üllői úton, hanem a Hungária úti pályán rendezte. A következő ellenfél az osztrák Admira volt. Bécsben 2-1, az Üllői úton 1-0 arányú Fradi győzelem született, ezzel a zöld-fehérek ott voltak a sorozat fináléjában. A döntő első meccsét október 28-án rendezték az Üllői úton, az ellenfél pedig az előző évben is döntőig jutó bécsi Rapid volt. A nagy lendülettel kezdő Ferencváros az első félidőben már 3-0-ra vezetett. A mieink pedig nem álltak le, és a bécsi visszavágóra 7-1-es előnyt szereztek.
A két világháború közötti időszakban egyértelműen a Közép-európai Kupa volt a legrangosabb nemzetközi futballsorozat Európában. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség is elismerte a rangját, bekérte az első két sorozat eredményeit, bejegyezte hivatalos évkönyveibe, így innentől kezdve a FIFA hivatalos kupasorozatának számított. Az 1928-as sikert nehezebb elhelyezni mai szemmel eszerint a mérce szerint, bár ahogy azt hangsúlyoztuk, a résztvevő országok akkoriban világszinten is a legerősebb futballnemzetek közé tartoztak.
1937-ben a labdarúgócsapatunk egész eddigi történetének egyik legnagyobb sikerét hozta. Az 1937-es menetelés első körében ismét csehszlovák csapatot, a Slaviát kapta a sorsoláson a Ferencváros, és harmadszor is sikerült a továbbjutás, a prágai 2-2 után egy budapesti 3-1-es győzelemmel. Már az elődöntőbe jutásért a Vienna csapatával kellett összecsapnia a Fradinak, a párharc pedig olyan szorosan alakult, hogy nem is dőlt el két mérkőzésen. A budapesti 2-1 és a bécsi 0-1 után a harmadik találkozón ismét Budapesten, és ismét 2-1-re győztük le az osztrák ellenfelet, ezzel bejutottunk az elődöntőbe. A legjobb négy között ismét osztrák ellenfél, az Austria Wien következett. Az első mérkőzés egyáltalán nem úgy sikerült, ahogy azt a mieink elképzelték: Bécsben az Austria 4-1-es győzelmet aratott.
A visszavágón a ferencvárosi játékosok bebizonyították, nem volt hiábavaló a szakosztályelnök elsőre kincstárinak tűnő optimizmusa. A csodás siker után a fináléban az olasz Lazio volt a Fradi ellenfele. „Ennek ellenére kétesélyes volt a döntő, ezt bizonyítja az is, hogy a Fradi 4-2-re megnyerte a budapesti mérkőzést. Már a 36. percben 4-2-re vezetett a Lazio, így meccsnullban voltak a felek, de a lélektani előny a hazai pályán a párharcot gyorsan kiegyenlítő olaszoknál volt.” Ekkor azonban jött a dráma: tizenegyeshez jutott a Lazio! A következő évi vb-döntőben duplázni tudó Lazio-vezér, Piola állt a labda mögé, Háda azonban remek bravúrral kiütötte, majd kirúgta a mezőnybe a labdát! Ez jelentette a fordulópontot, ezután a Ferencváros nem csak egyenlített, de végül stílusosan, kettős győzelemmel hódította el a trófeát!
A háborút követően 1951-ben még megkíséreltek feléleszteni a korábban méltán népszerű sorozatot, ám presztízse már sohasem lett a régi, főleg a beinduló új összeurópai kupasorozatok árnyékában.
A Magyar Kupa Jelentősége és Jövője
A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat. Győztese indulhat az Európa Ligában. A kupát 1909-ben írták ki először, összesen 84 alkalommal rendezték meg, a lebonyolítási formát pedig többször módosították. A 111 éve alapított Magyar Kupa az egyik legnagyobb múltra visszatekintő európai nemzeti kupasorozat. A legnagyobb futballnemzetek közül is csak Nagy-Britannia (1871) és Spanyolország (1902) előzi meg.
A sorozat ősszel megújult arculattal jelentkezik, a mérkőzések izgalmáról pedig az átalakított, egy mérkőzéses kieséses rendszer gondoskodik. „Az ország és a régió egyik legnagyobb és legsikeresebb vállalata, a MOL, névadó szponzori támogatásának köszönhetően a férfi Magyar Kupa magasabb szintre lép! Ahogy az olajipari társaság jelen van Magyarország teljes területén, úgy a kupa az a versenysorozat, amelyben országunk minden régiója képviselteti magát. A legjobb amatőrcsapatok évről évre bizonyítják, hogy a kupában egy-egy mérkőzésen akár az élvonalbeli klubokkal szemben is fel lehet venni a versenyt. A kisebb településeken minden kupaforduló különleges alkalom, miként a döntő a magyar labdarúgás igazi ünnepe, különösen a Puskás Aréna gyepén” - mondta el dr. Csányi Sándor. A MOL a kupa névadó szponzoraként új lendületet ad a nagy múltú és népszerű kupasorozatnak, amely a presztízsét és alapértékeit még jobban kifejező megjelenést kap ősztől. A szurkolók az ország minden részén találkozni fognak az új arculat elemeivel, a mérkőzések előtt felcsendül az új Magyar Kupa-himnusz, az interneten pedig egy, csak a kupával foglalkozó honlapról értesülhetnek majd a legfrissebb hírekről, érdekességekről.
A Magyar Kupa legsikeresebb csapatai
A legsikeresebb kupacsapat a trófeát 24-szer elhódító Ferencváros. Az alábbi táblázatban olvashatók a magyar labdarúgókupa legsikeresebb csapatainak eredményei:
| Csapat | Győzelmek száma | Elveszített döntők száma |
|---|---|---|
| Ferencvárosi TC | 20 | 8 |
| MTK (Hungária, Bp. Bástya, MTK-VM, MTK Hungária) | 12 | 2 |
| Újpest FC (Újpesti Dózsa, Újpesti TE) | 8 | 6 |
| Budapest Honvéd (Kispesti AC, Bp. Honvéd, Kispest-Honvéd) | 5 | 9 |
| Vasas SC | 4 | 3 |
| Győri ETO FC (Vasas ETO, Rába Vasas ETO, Rába ETO) | 4 | 2 |
| Diósgyőri VTK | 2 | 3 |
| Debreceni VSC (DVSC-Epona) | 2 | 1 |
| FC Fehérvár (Videoton, Videoton FCF) | 1 | 2 |
| Pécsi MSC | 1 | 2 |
| Békéscsabai Előre | 1 | |
| Bocskai FC | 1 | |
| III. Kerületi TVE | 1 | |
| Matáv Sopron | 1 | |
| Siófoki Bányász | 1 | |
| Soroksár | 1 | |
| Szolnoki MÁV | 1 |
tags: #magyar #kupa #sorozatok
