A Magyar Kupa története és az Újpest FC szereplése
Az angol FA-kupa mintájára 1908-ban határozta el az MLSz a magyar nemzeti kupaküzdelem létrehozását.
Az első találkozóra 1909. november 21-én került sor, a Litographia 2:1-re legyőzte a VAC együttesét.
Az első döntőt három részletben játszották le az MTK és a BTC labdarúgói.
Az első találkozó 1:1-es döntetlenre végződött, a megismételt finálé október 2-án a 80. percben 2:1-es vezetésnél félbeszakadt, az utolsó tíz percet november 21-én játszották le.
Az első ezüst trófeát 1923-ban készítették el, az első két győztes (MTK, FTC) kapott egy-egy replikát.
Az MTK-é eltűnt, azt 2009-ben egy aukción vásárolta vissza a szövetségnek a szervezet akkori elnöke.
A sorozat először 1911 és 1921 között az 1. világháború miatt szünetelt, 1923-1924-ben a párizsi olimpia miatt nem írták ki.
Az 1925-1926-os évadban a profizmus bevezetésének évében csak amatőr csapatok indulhattak rajta.
1945-től 1951-ig ismét nem rendezték meg, elsősorban a 2. világháború miatt, csak az 1951-1952-es évadban írták ki ismét.
Az 1955-1956-os kiírás a forradalom miatt szakadt félbe, a döntőjét csak 1958-ban rendezték meg.
Újabb hat év szünet után 1964-től indult újra, azóta minden esztendőben megrendezik, csak 1970-ben nem rendeztek döntőt a futballnaptár őszi-tavaszi rendszerre visszaállítása miatt.
Az Újpest FC a Magyar Kupában
Az Újpest FC (1950-től 1957-ig Budapesti Dózsa SE, 1957-től 1991-ig, a köznyelvben ma is gyakran használt nevén Újpesti Dózsa SC) a második legrégebben alapított magyar sportegyesület (UTE, azaz Újpesti Torna Egylet) labdarúgócsapata, melynek székhelye Újpesten, Budapest IV. kerületében található.
Magyarország harmadik legsikeresebb labdarúgócsapata, csak a Ferencvárosi TC és az MTK FC előzi meg bajnoki címek, illetve kupagyőzelmek számában.
1885-ben néhány sportolni vágyó fiatal, megalapította az Újpesti Torna Egyletet (ÚTE).
1899. december 31-én, vasárnap délután fiatalok egy csoportja gyülekezett a Gyár utca 31. szám alatt.
A Magyarországon pár éve meghonosodott játék szenvedélyétől hajtva meg akarták alapítani az első újpesti futballklubot.
A délután 3 órakor kezdődő ülésen megválasztották a 8 fős tiszti kart, elnöknek Baráth Lajost jelölték ki.
Az Újpestieknek, mivel az eddigi homokos edzőpálya erre nem volt alkalmas új pályát kellett keresniük, amire a Pamutgyár melletti füves földrészt vélték a legalkalmasabbnak.
Itt játszották le az újpesti futball történetének első mérkőzését a III.
A magyar bajnokság 1901-ben indult útjára, az Újpest a másodosztályban kapott besorolást.
Az első lila-fehér kezdő a következőképpen állt fel a Tisztviselők LE ellen: Ugró - Steiner, Szedlyár - Weidlinger, Pozsonyi, Neubrandt - Schön, Herczeg, Dinich, Meskó, Fürst.
A mérkőzést az Újpest 8-0-ra nyerte.
A klub 1905-ben jutott fel az első osztályba, ahonnan 1911-1912-es bajnokság végén kiesett, egy év alatt sikerült visszatérniük a legjobbak közé.
Az MLSZ nem hitelesítette a Pamutgyár melletti pályát, így a klub vezetői arra a döntésre jutottak, hogy új pályát építenek a Népszigeten.
A pálya felavatására 1903. május 24-én került sor.
A pálya közel 20 évig szolgálta a csapatot majd 1922-ben átadták a Hajós Alfréd által tervezett Megyeri úti Stadiont.
Ekkortájt állt össze a védelemben és a válogatottban is a Fogl-gát, Fogl Károly és Fogl József testvérekkel.
1926-tól bevezették a profi futballt, ekkor változtatták meg először a csapat nevét, Újpest FC-re.
A '20-as évek végét és a '30-as éveket tartják az első aranykorszaknak.
Ekkor ötször is elhódították a Magyar bajnoki címet, kétszer sikerült megnyerniük a Közép-európai kupát és egyszer a Bajnokok Tornáját.
Az erejüket az is jól mutatja, hogy 1926 és 1942 között minden évben a dobogón végeztek, emellett 5 kupadöntőt játszottak.
Az Újpest 5 játékost adott az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon ezüstérmet szerző magyar labdarúgó-válogatottba.
A második világháborút követő 3 év mindegyikében az Újpest tudta megnyerni a bajnokságot, és ekkortájt 9 játékost adtak a válogatottba.
1950-ben a kommunista kormány a rendőrség csapatának minősítette és átnevezte őket Dózsa György tiszteletére, Budapesti Dózsa Sport Egyesület-re.
Az 1956-os forradalom során a klub visszanevezte magát Újpesti TE-re, de amint a szovjetek újra hatalomra kerültek, ismét visszakerült a Dózsa a nevükbe.
13 bajnoki elsőség nélküli év után 1959-60-ban ismét elhódították a bajnoki címet, amivel indulhattak a BEK 1960-61-es kiírásában.
1960. szeptember 28-án az Újpest 2-1-re legyőzte a jugoszláv Crvena Zvezdát Belgrádban.
1960. október 12-én pedig 3-0-ra nyert a Megyeri úti stadionban.
A nyolcaddöntőben, 1960. november 6-án, az Újpest 6-2-es vereséget szenvedett a Benficától a lisszaboni Estádio da Luzban.
Habár 1960. november 30-án a visszavágón a lila-fehérek 2-1-re legyőzték a Benficát a Népstadionban, összesítésben a portugál csapat jutott tovább.
Ugyan ebben az évben szintén az elődöntőben esett ki a csapat a vásárvárosok kupájában a Birmingham City ellen 5-3-as összesítéssel.
A bajnokságban második helyen végzett a csapat, amivel a következő szezonban a KEK-ben indulhatott.
A selejtezőben magabiztosan 15-4-es összesítéssel elverte máltai ellenfelét a Floriana FC-t.
A nyolcaddöntőben az odavágón 2-1-re kikapott Amszterdamban az Ajax-tól, viszont a Megyeri úton 3-1-re verte a holland csapatot, amivel továbbjutottak a negyeddöntőbe.
A legjobb 8 között is vette az akadályt az Újpest, 5-3-as összesítéssel jutott az elődöntőbe, miután mindkét mérkőzésen megverte a skót Dunfermline Athleticet.
Az elődöntőben azonban búcsúzott a IV.
Az 1961-62-es szezonban is ezüstérmesek lettek, ami szintén a KEK indulást jelentette.
A selejtezőben már az első körben eldőlt a továbbjutó sorsa, az Újpest 5-0-ra verte a lengyel Zagłębie Sosnowiecet.
Az első fordulóban habár kiélezett mérkőzéseket játszottak a Napolival (mindkét mérkőzésen 1-1 született), az újrajátszásban a Napoli 1-3-al jutott tovább.
A bajnokságban ezúttal a bronz sikerült, így a vásárvárosok kupájában indulhatott a csapat.
Az első fordulóban az SC Leipziget sikerült 2-3-as összesítéssel búcsúztatni, majd a bolgár Lokomotiv Plovdivon is sikerült túljutni.
Az 1965-ös idényben a csapat a vásárvárosok kupájában indulhatott.
Az Újpest a második fordulóban csatlakozott be, ahol sikerült átverekedni magukat az Evertonon.
A harmadik fordulóban pedig hátrányból fordítva sikerült legyőzni az 1. FC Kölnt 4-0-ra.
A negyeddöntőben a Leeds búcsúztatta a pestieket.
1967-ben Baróti Lajos edző írt alá az újpestiekhez, ekkor kezdődik a második arany korszak.
Ugyan ebben az évben a csapat ismét ezüstérmes lett.
Az 1968-1969-es vásárvárosok kupája a klub történetének egyik legnagyobb európai menetelése volt.
Az első mérkőzésén játék nélkül jutottak tovább az US Luxembourg csapatán, hogy aztán a következő fordulóban 11-2-es összesítéssel üssék ki a Árisz Szaloníkit.
A harmadik fordulóban kiélezett mérkőzéseken sikerült túljutni a Legia Warszawán.
A negyeddöntő első mérkőzésén 1-0-ra, a második mérkőzésen 2-0-ra verték el a Leeds Unitedet.
Az elődöntőben akadály nélkül sikerült átjutni a Göztepén.
A döntőben a Newcastle United volt az ellenfél, habár sokáig állta a sarat az Újpest, meg is szerezhették volna a vezetést, végül az utolsó fél órában az angolok 3 gólt rúgtak.
A Megyeri úton Bene Ferenc és Göröcs János góljaival a félidőben már csak egy gólos volt a hátrány, azonban az öltözőből kiérve már az első percben Bobby Moncur ismét elindította a Newcastleiek gólgyártását, akik ebben a félidőben is 3 gólt rúgtak.
1968-ban 1 pontra volt a csapat a bajnoki címtől.
Az 1969-1970-es vásárvárosok kupáján túljutott a jugoszláv FK Partizanon a második fordulóban a belga Club Bruggen, viszont a harmadik fordulóban távozott a német Carl Zeiss Jena ellen.
Az 1969-es szezonban bajnok lett a csapat, innentől kezdve egészen az 1974-1975-ös szezonig végig az élen maradt a klub.
Az 1970-1971-es BEK-ben már az első fordulóban távoztak a lila-fehérek a Crvena zvezda ellen.
A következő kiírás már jobban sikerült.
Az első fordulóban a svéd Malmövel találkoztak, akiket elég egyszerűen sikerült likvidálni.
A második fordulóban a Valencia következett, akiken sikerült revanst venni a majd 10 évvel ezelőtti VVK vereség miatt.
Az 1972-1973-as bajnokcsapatok Európa-kupájában az első fordulóban a Basellel vívott csatát a csapat, amit sikerült megoldani, így mehetett tovább a második fordulóra.
A nyolcaddöntőben már is egy ismert ellenfél, a Celticen lehetett bosszút állni, ami sikerült is, habár az első mérkőzésen a skót csapat győzedelmeskedett, a második fordulóban a lila-fehérek sima, 3-0-ás győzelmet arattak.
A végállomást végül a Juventus jelentette, akiknek az idegenbeli gólok száma kedvezőbb volt, így jutottak tovább, végül egészen a döntőig.
Az 1973-1974-es BEK viszont a magyar labdarúgó-történelem egyik legnagyobb eredménye.
Az Újpest könnyedén vette az első akadályt, az ír Waterford United ellen.
A második fordulóbal a portugál bajnok Benficán is átgázolt az Újpest, hogy aztán a negyeddöntőben - kissé döcögősen -, megverje a Spartak TAZ Trnavát.
A következő kiírásban az első fordulóban szokás szerint továbbjutott az Újpest, a Levszki Szofija ellen, azonban ebben a szezonban viszonylag hamar, a nyolcaddöntőben távozott a csapat a Leeds ellen (végül a Leeds döntőig jutott).
Az 1975-1976-os BEK-ben a Zürich ellen vette az akadályt az Budapesti csapat, ám itt is távoztak a nyolcaddöntőben, a Benfica ellen.
1976-1977-es szezonban szerepelt először az Újpest az UEFA-kupában, ahol már az első körben távozott az Athletic Club ellen.
A bajnokságban ezüstérmet értek el, így újrapróbálkozhattak az UEFA-kupában.
Itt már továbbjutottak az első körnél, a LASK Linz ellen sikerült nagyarányú győzelemnek hála.
A második körben viszont ismét találkoztak az Athleticcel, így a végálommás most a második körben jött.
A bajnokságban elért aranyérmes hely miatt viszont ismét a BEK következett.
Azonban itt a cseh Zbrojovka Brno búcsúztatta az újpestieket.
Az 1978-1979-es magyar labdarúgó-bajnokság megnyerését követően megint szerencsét próbálhattak a IV.
A csapat fő ereje ekkoriban a góllövésben rejlett.
A Fazekas-Göröcs-Bene-Dunai II-Zámbó csatársor rengeteg nézőt hódított meg a határokon belül és kívül egyaránt.
Később Fekete László és Törőcsik András is csatlakozott a csapathoz, edzőnek pedig Várhidi Pált, a klub korábbi labdarúgóját nevezték ki.
A magyar labdarúgás visszaesése elérte az Újpesti Dózsát is, a bajnoki eredményeik is romlottak csak egy ezüst- és egy bronzérem az évtized során.
Azonban a kupában sikeresek voltak, 1982-ben 1983-ban és 1987-ben is sikerült elhódítaniuk a magyar kupát.
A rendszerváltás után az egyesület visszavette az Újpest TE nevet, az új évtizedet rögtön egy bajnoki címmel indították, és 1992-ben a kupagyőzelem is összejött.
A csapat megnyerte a magyar szuperkupa első kiírását is, de a bajnokságban a szerény 14. helyen végeztek, ami osztályozó mérkőzést jelentett, az NBII második helyével, a Hatvannal először 0-0-ás döntetlen született a Megyeri úton, végül a visszavágón sikerült kiharcolni a bennmaradást, hiszen ott 1-2-es győzelemmel távoztak a lila-fehérek, ezzel megmaradt az NB1-es tagság.
Az évtized közepén 2. illetve 3. helyeken sikerült végezniük Szlezák Zoltán és Véber György újpesti legendák segítségével.
Mivel a professzionizmust 1998-ban újra bevezették, a klub ismét nevet változtatott, az új név Újpest Football Club lett.
Három ezüstérmet nyert 2004-ben 2006-ban és 2009-ben.
A csapat a 2014-es DVTK elleni kupadöntőn
2011. október 19-én Roderick Duchâtelet belga vállalkozó megvásárolta a Kft. csaknem 95 százalékos tulajdonhányadát.
Duchatelet korábban öt évig a belga élvonalban szereplő Germinal Beerschot igazgatója és részvényese volt, egészen 2010-ig.
A belga üzletember székfoglalójában nem kisebb célokat tűzött ki a lilák elé, mint megismételni az Újpesti Dózsa 1970-es években elért sikereit.
A 2013-2014-es bajnokságban a szerb Nebojša Vignjević lett az új edző.
A csapat 2014 májusában bejutott a magyar kupa döntőjébe, ahol tizenegyesrúgásokkal megszerezte kilencedik győzelmét.
2014. július 11-én, szintén tizenegyesrúgásokkal megnyerte a magyar szuperkupát, története során harmadszor, a Debrecen ellen.
2014-ben az európai szövetség három évre kizárta a nemzetközi kupasorozatokból az egyesületet, mivel a klubot működtető gazdasági társaság átruházta az indulási jogot.
Több volt újpesti játékos - Kardos József, Jurácsik Mátyás, Nagy László - is éles kritikával illette az évek során a vezetést és a klub körül kialakult helyzetet.
A csapat a 2017-18-as szezonban bronzérmes lett a bajnokságban, illetve a kupát is elhódította, mellyel hosszú idő után újra kiléphetett a nemzetközi porondra, mégpedig az Európa Ligába.
Itt a Neftçi Baku kiverését követően a spanyol sztárcsapat Sevilla jelentette a végállomást.
2020. június 1-től Predrag Rogan lett az új vezetőedző, akit a közös megegyezéssel távozó volt vezetőedző, Vignjevics ajánlott be a tulajdonosnál.
2020. decemberében, egy győztes Zalaegerszegi mérkőzést követően viszont maga Rogan jelentette be, hogy távozik Újpestről.
Helyét 2021 januárjától a korábbi Vasas-tréner, a német Michael Oenning vette át.
2021. 2022 június utolsó napján az Újpest FC bejelentette hivatalos honlapján, hogy hiába írtak alá adásvételi szándékról szóló szerződést, végül meghiúsult a klub eladása.
Kovács Zoltán nyilatkozata alapján tudható, hogy a pénz nem jött össze a határidő lejártáig.
Kruščić 2023. március 23-án távozott közös megegyezéssel Újpestről, miután több forduló óta nem bírta elmozdítani a csapatot a veszélyzónából, a Ferencváros ellen történelmi 0-6 és a Puskás akadémia elleni 5-1 is szerepet játszhatott menesztésében.
Utódja a 3 évvel ezelőtt távozó Nebojša Vignjević lett.
A 2014-es Magyar Kupa döntő: Újpest FC - Diósgyőri VTK
Az Újpest FC a sorozat vasárnapi fináléjában 22 ezer néző előtt 1-1-es végeredményt követően 11-esekkel legyőzte a Diósgyőrt a Puskás Ferenc Stadionban.
Az Újpest története során kilencedszer hódította el a Magyar Kupát, ezt megelőzően legutóbb 2002-ben nyert.
A találkozón Gosztonyi András hatodik percben esett öngóljával egészen az utolsó pillanatig vezetett az Újpest, ekkor azonban Bacsa Patrik egyenlített.
A hosszabbításban nem született gól, a büntetőpárbajt pedig 4-3-ra nyerték a lila-fehérek.
Az Újpest sikere ellenére minden bizonnyal a Diósgyőr indulhat majd az Európa Ligában, a lila-fehérek ugyanis az indulási jog egy másik cégbe való átvitele miatt nem kapták meg az nemzetközi kupaszerepléshez szükséges UEFA-licencet.
A Diósgyőrt Bene Ferenc irányította, mivel Szivics Tomiszlav vezetőedzőt a Magyar Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága egy nyilatkozata miatt fél évre eltiltotta minden futballal kapcsolatos tevékenységtől.
| Esemény | Eredmény | Helyszín | Nézőszám |
|---|---|---|---|
| Magyar Kupa, döntő | Újpest FC - Diósgyőri VTK 1-1 (1-0, 1-1, 1-1) - 11-esekkel: 4-3 | Puskás Ferenc Stadion | 22 000 |
I. félidő:
6. perc: Balogh élesen csavart be a jobb oldalról egy szabadrúgást, Litauszki és Gosztonyi a hosszú oldalon együtt vetődött a labdára, amely a diósgyőriek középpályásról perdült a hálóba (1-0).
II. félidő:
90. perc: egy jobb oldali beadást irányt változtatott az egyik újpesti védőn, a labda így az ötösön belül álló Bacsa elé került, a támadónak pedig nem okozott gondot az üres kapuba passzolnia (1-1).
11-esek:
Kostic magabiztosan lőtt a jobb sarokba (0-1).
Vasiljevic félmagasan a kapu jobb oldalába lőtt (1-1).
Bacsa a léc alá helyezett (1-2).
Litauszki higgadtan a kapu bal oldalába passzolt (2-2).
Alves a keresztlécet találta telibe.
Tshibuabua a kapu bal oldalába passzolt (3-2).
Barczi magabiztosan gurított balra (3-3).
Simon a kapu bal oldalába lőtt (4-3).
Husic fölé lőtt.
A Magyar Kupa korábbi döntői
| Év | Döntő | Eredmény |
|---|---|---|
| 1910 | MTK-BTC | 3-1 |
| 1911 | MTK-MAC | 1-0 |
| 1912 | MTK-FTC | mérkőzés nélkül, az FTC nem állt ki |
| 1913 | FTC-BAK | 2-1 |
| 1914 | MTK-MAC | 4-0 |
| 1922 | FTC-ÚTE | 2-2, 1-0 |
| 1923 | MTK-ÚTE | 4-1 |
| 1925 | MTK-ÚTE | 4-0 |
| 1926 | Kispesti AC-BEAC | 1-1, 3-2 |
| 1927 | Ferencváros-Újpest | 3-0 |
| 1928 | Ferencváros-Attila (Miskolc) | 5-1 |
| 1930 | Bocskai (Debrecen)-Bástya (Szeged) | 5-1 |
| 1931 | III. kerület-Ferencváros | 4-1 |
| 1932 | Hungária-Ferencváros | 1-1, 4-3 |
| 1933 | Ferencváros-Újpest | 11-1 |
| 1934 | Soroksár-BSzKRT | 2-2, 1-1, 2-0 |
| 1935 | Ferencváros-Hungária | 2-1 |
| 1941 | Szolnoki MÁV-Salgótarján | 3-0 |
| 1942 | Ferencváros-Diósgyőr | 6-2 |
| 1943 | Ferencváros-Salgótarján | 3-0 |
| 1944 | Ferencváros-Kolozsvári AC | 2-2, 3-1 |
| 1952 | Bp. Bástya (MTK)-Dorog | 3-2 |
| 1955 | Vasas-Bp. Honvéd | 3-2 |
| 1958 | Ferencváros-Salgótarján | 2-1 |
| 1964 | Bp. Honvéd-Győri ETO | 1-0 |
| 1965 | Győri ETO-Diósgyőr | 4-0 |
| 1966 | Győri ETO-FTC | 1-1, 2-1 |
| 1967 | Győri ETO-Diósgyőr | 4-0 |
| 1968 | MTK-Bp. Honvéd | 2-1 |
| 1969 | Újpesti Dózsa-Bp. Honvéd | 3-1 |
| 1970 | Újpesti Dózsa-Komló | 3-2 |
| 1972 | FTC-Tatabánya | 2-1 |
| 1973 | Vasas-Bp. Honvéd | 4-3 |
| 1974 | FTC-Komló | 3-1 |
| 1975 | Újpesti Dózsa-Haladás VSE | 3-2 |
| 1976 | FTC-MTK-VM | 1-0 |
| 1977 | (négyes körmérkőzés után) 1. DVTK, 2. FTC | - |
| 1978 | FTC-Pécsi MSC | 4-2 |
| 1979 | Rába ETO-FTC | 1-0 |
| 1980 | DVTK-Vasas | 3-1 |
| 1981 | Vasas-DVTK | 1-0 |
| 1982 | Újpesti Dózsa-Videoton | 2-0 |
| 1983 | Újpesti Dózsa-Bp. Honvéd | 3-2 |
| 1984 | Siófok-Rába ETO | 2-1 |
| 1985 | Bp. Honvéd-Tatabánya | 5-0 |
| 1986 | Vasas-FTC | 0-0 - 11-esekkel: 4-2 |
| 1987 | Újpesti Dózsa-Pécsi MSC | 3-2 |
| 1988 | Békéscsaba-Bp. Honvéd | 3-2 |
| 1989 | Bp. Honvéd-FTC | 1-0 |
| 1990 | Pécsi MSC-Bp. | - |
tags: #magyar #kupa #ujpest #dozsa #labdarugomerkozes
