A MOL Magyar Kupa részletes szabályai: részvétel, cserelehetőségek és játékos-ösztönzők
Számos újdonságot tartogat a labdarúgó MOL Magyar Kupa minden kiírása, melynek történelme 1909 óta íródik. Az MLSZ kuparendszere változatlanul két versenysorozatot foglal magában, melyből a Magyar Kupa a rangosabb. Az alábbiakban a sorozat lebonyolításával, a játékosokra vonatkozó szabályokkal és az MLSZ ösztönző rendszereivel ismerkedhetünk meg, kiemelve azokat a pontokat, amelyek egy játékos szereplését érintik.
A Magyar Kupa lebonyolítása és a résztvevő csapatok
A MOL Magyar Kupa szezonja jellemzően az NB III-as, illetve megyei osztályú csapatok részvételével kezdődik meg. Az alacsonyabb osztályú csapatokat területi alapon sorolták négy csoportba (Észak-Kelet, Észak-Nyugat, Dél-Kelet és Dél-Nyugat), hogy megkíméljék őket az esetleges rendkívüli utazási költségektől. Ez a szabály is mutatja az MLSZ szándékát, hogy minél jobb helyzetbe hozza a kiscsapatokat. Az első két fordulóban egyelőre csak az NB III-as, illetve az alatti osztályokban szereplő csapatok számára zajlanak a küzdelmek. A versenybizottság a földrajzi elhelyezkedésük alapján sorolja be a jogosultakat a sorsolási csoportokba.
A 160 csapatból 128 lesz érdekelt, mivel a 12 NB I-es és a 20 NB II-es gárda az első két körben kiemelést élvez. Fontos kiemelni, hogy a továbbjutás minden körben egy mérkőzésen dől el. Amennyiben a rendes játékidőben döntetlen az eredmény - függetlenül a csapatok osztályba sorolásától -, akkor 2 x 15 perces hosszabbítás következik. További fontos változás a korábbi évekhez képest, hogy a harmadik fordulóban bekapcsolódó első- és másodosztályú csapatok egymást is kaphatják a sorsoláson, azaz nincs védettsége a legmagasabb osztályokban szereplőknek.
Az azonos divíziókba került csapatok kerülnek egymással összesorsolásra. A csoporton belül nincs kiemelés, bárki játszhat bárkivel, de az alacsonyabb osztályú fél a pályaválasztó.
Játékosokkal kapcsolatos szabályok: a cserelehetőségek
Bár a rendelkezésre álló anyag nem tér ki részletesen arra, hogy egy játékos egyszerre két klubban is szerepelhet-e a Magyar Kupában - ami a labdarúgás általános szabályai szerint nem jellemző -, a mérkőzésjegyzőkönyvbe bekerülő játékosok számát, illetve a cserelehetőségeket világosan meghatározzák a versenykiírások.
A cserelehetőségeket illetően egyelőre két eshetőséggel számol a versenykiírás. A jelenlegi állapotok szerint sportszervezetenként maximum 12 játékos neve szerepeltethető a jegyzőkönyvben. A rendes játékidőben egy csapat maximum háromszor szakíthatja meg a játékot és ötöt cserélhet. Mivel azonban még nem tudjuk, hogy megmarad-e a pandémia miatt bevezetett öt cserelehetőség, ez még nem biztos.
Ha az IFAB a 2021/22-es bajnoki évre vonatkozóan nem hosszabbítja meg a három helyett öt cserét engedélyező szabályát, akkor a jegyzőkönyvben sportszervezetenként legfeljebb 7 cserejátékost lehet feltüntetni, közülük pedig 3 küldhető pályára.
Cserelehetőségek a MOL Magyar Kupában (Példa a 2021/22-es kiírás alapján)
| Szabály | Jelenlegi állapot (5 csere) | Lehetséges változás (3 csere) |
|---|---|---|
| Maximum játékos a jegyzőkönyvben | 12 játékos | 10 játékos (7 cserejátékos + 3 kezdő a 3 cseréhez) |
| Megszakítások száma rendes játékidőben | Maximum 3 alkalom | Maximum 3 alkalom |
| Cserék száma rendes játékidőben | Maximum 5 játékos | Maximum 3 játékos |
| Cserék száma hosszabbításban | Nincs külön említve, de általában plusz egy engedélyezett | Nincs külön említve, de általában plusz egy engedélyezett |
Máris frissült a Tisza-kormány, olvad a NER | 24.hu
Az MLSZ játékos-ösztönző rendszere és az akadémiák szerepe
Számos ösztönzővel próbálja az MLSZ elősegíteni a magyar labdarúgók és fiatalok szerepeltetését. A már közismertebb MLSZ-ösztönző, a 4+1-es ajánlás (vagy ahogy az MLSZ hivatalosan hivatkozik rá, a „hazai szabály”) a májusi közgyűlésen került elfogadásra. Lényege, ahogy az a június végi pontosításnál kiderült, hogy minden élvonalbeli klubnak, minden egyes mérkőzésen legalább öt magyart (köztük legalább egy 2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgárt) kell játszatnia.
A részteljesítéshez átlagban mérkőzésenként legalább 45 percet kell játszania egy fiatalnak (2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgár) és átlagosan legalább 450 percet kell kapniuk a hazai (magyar állampolgársággal rendelkező) játékosoknak. Az első fordulón már túl is vagyunk, így már azt is látjuk, hogy a tizenkettőből három csapat máris lemondott a maximális 500 milliós prémiumról. Az Újpest például már korábban bejelentette, hogy ebben a szezonban nem foglalkozik a 4+1-es ajánlással, így nem meglepő, hogy a DVTK ellen csak négy magyar játékos lépett pályára.
Magyarországon jelenleg kilenc államilag elismert labdarúgó-akadémia van, ebből hétnek (DVSC, DVTK, ETO, FTC, Kisvárda, MTK PAFC) az élvonalban, kettőnek (Budapest Honvéd, Vasas) pedig a másodosztályban szerepel az első csapata. Ezeknek a többnyire állami támogatásokból fenntartott kiemelt akadémiáknak a működését az NSMI felügyeli, a kifizetések egy részét pedig a produktivitási feltételek teljesítéséhez köti. A kiemelt akadémiai címnek egyetlen „belépő” és egyben kötelező alapfeltétele van jelenleg: eszerint az élvonalbeli kluboknak minden bajnoki mérkőzésen öt magyar labdarúgót végig a pályán kell tudniuk.
A produktivitási rendszer lényege, hogy az MLSZ-ajánlása mellett a kiemelt akadémiával rendelkező kluboknak egy előzetesen az NSMI-vel egyeztetett fiatalpercet is el kell érniük minden szezonban. Ezt kisebb részben a 2004-es születésű játékosokkal, nagyobb részben pedig 2005-ös vagy azutáni születésű játékosokkal kell elérni. Fontos, hogy játékperceket nemcsak a bajnokságban, hanem a nemzetközi kupában és a Magyar Kupában (a legjobb nyolcban rendezett meccsektől kezdve) is lehet gyűjteni. Az NSMI-nek nincs olyan megkötése, hogy egyszerre hány fiatalnak kell a pályán lennie, azaz dönthetnek úgy az edzők, hogy az egyik meccsen nulla, míg egy másikon mondjuk három fiatalt is pályára küldenek.
tags: #magyar #kupaban #szerepelhet #e #egy #jatekos
