A magyar labdarúgás kupasorozatai és nemzetközi szereplése

A magyar labdarúgókupa, melynek korábbi nevei Magyar Népköztársaság-kupa és Arany Ászok-magyarkupa voltak, a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat. Győztese indulhat az Európa Ligában.

A Konferencia Liga a 2021-2022-es szezonban rajtol 184 európai klub részvételével. Ez zsinórban a harmadik szezon, amelyben magyar klubcsapat valamelyik európai kupasorozat főtábláján szerepel. 2018-2019-ben a MOL Fehérvár, egy évvel később pedig a Ferencváros jutott el az Európa Liga csoportköréig.

A Konferencia Ligában az európai szövetség 55 tagországának 184 csapata vesz részt. Az egyes országok indulásra jogosult csapatainak számát a bajnokságok UEFA-együtthatói határozzák meg. Hazánkból a MOL Magyar Kupa győztese mellett az OTP Bank Liga második és harmadik helyén végzett együttes indulhat a sorozatban. De a BL-ből és az Európa Ligából is vissza lehet kerülni a Konferencia Ligába. A két tornából összesen 46 együttes érkezik ide. A BL-selejtező 20 kiesője csatlakozik a Konferencia Liga selejtezőjéhez, az EL-ből pedig nyolcan a selejtező rájátszásába, tízen pedig a főtáblára kerülnek.

A főtáblára jutó együttesek először nyolc, négycsapatos csoportban mérkőznek meg egymással. A győztesek továbbjutnak az egyenes kieséses szakaszba. A másodikok és nyolc Európa Liga-csoportharmadik pedig a rájátszásban mérkőzik meg a fennmaradó nyolc helyért. Az első döntőt 2022 májusában, az albán fővárosban Tiranában rendezik.

A magyar kupasorozat története és jelene

A kupát 1909-ben írták ki először, összesen 84 alkalommal rendezték meg, a lebonyolítási formát pedig többször módosították. A legsikeresebb kupacsapat a trófeát 24-szer elhódító Ferencváros.

A mai labdarúgás őshazájában 1872-ben nem a bajnokságot (1888-ban indult útjára) írták ki előbb, hanem az Angol Kupát (FA) [Football Association Cup-ot, magyarul a labdarúgó-szövetség Kupája]. Magyarországon az első klasszikus országos jellegű kupaküzdelem az Ezüstlabda vándordíj volt, amelyet a Magyar AC írt ki 1903-ban. A díjat 1909-ben az FTC nyerte meg, miután a hét alkalomból ötször bizonyult a legjobbnak.

Steiner Hugó és Minder Frigyes 1908-ban vetette fel egy angol mintára lebonyolítandó kupa megrendezésének lehetőségét. Az MLSZ felkarolta a kezdeményezést, és közadakozásból megalapította a kupa, mint örökös vándordíj feltételeit. Első ízben 1909. augusztus 13-án, kieséses rendszerben 28 - 18 fővárosi és 6 vidéki - egyesület csapatainak részvételével írták ki. A győzteseknek átadandó ezüst trófea csak 1923-ban készült el. 1909. november 21-én a Litográfia-Vívó AC (2:1) közötti összecsapással vette kezdetét a Magyar Kupa története. Az első kupagyőztes a megismételt mérkőzés alapján, az MTK-Ferencváros (2:1) összecsapást követően az MTK lett.

A küzdelmsorozat az első világháború miatt 1911-1921-ig szünetelt, majd a párizsi olimpia miatt az 1923-1924-es sorozat háttérbe szorult. 1921-óta az MLSZ az örökös vándordíj kupa kisebbített mását kiadta a győztesnek. Az MLSZ határozata értelmében 1925/1926-ban bevezette a professzionizmust, így a kupa küzdelmeiben csak az amatőr egyesületek csapatai játszhattak. A következő kiírásnál már a profi csapatok is bekapcsolódhattak a küzdelmekbe. A harmincas évek második felében az MLSZ nem írta ki a kupamérkőzéseket.

A második világháború újabb szünetet rendelt el, de különféle Hadi-kupákkal színesítették a labdajátékot. A szovjet megszállás után 1951-ig kellett várni az új név alatti - Magyar Népköztársaság-kupa - új kupakiírásra. A kiírást hátráltatta egyik-másik csapatunk nyakló nélküli portyamérkőzései. 1953-ban a kupasorozat a negyeddöntők után félbeszakadt.

Legtöbb országban a bajnokság mellett párhuzamosan folynak országos kupamérkőzések is. Ezeknek az erkölcsi és sportértéke egyenrangú a bajnokság értékével. 1960-ban kontinensünk kupagyőzteseinek kiírták - a Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) mintájára - a Kupagyőztesek Európa Kupáját (KEK). Az első KEK-ben az MNK legutolsó védője, a Ferencváros indult. A következő évben, 1961-ben úgy határoztak - mivel Magyarországon nem volt kupaküzdelem -, hogy a magyar bajnokság második helyezettje, az Újpesti Dózsa képviseli a magyar színeket. A KEK kiírása arra késztette az MLSZ-t, hogy újra kiírja a z MNK-t. 1964 óta minden éven zajlanak a küzdelmek. Egyedül 1971-ben nem hirdettek kupagyőztest, amikor a naptári éves rendszerről őszi-tavaszi idényre való átállás (visszaállás) miatt fél évig szüneteltek a kupaküzdelmek.

Nemzetközi szereplés és sikerek

A nemzetközi porondon érintett magyar együttesek minden meccsüket megnyerték a héten, ráadásul csak egy gólt kaptak. Ritkán fordul elő, hogy a nemzetközi kupákban induló összes magyar csapat ugyanabban a körben győzelmet arasson a párharca első mérkőzésén. Az összesített mérlegben, vereség már van, mert a Paks az első selejtezőben kikapott a Corvinultól, de ezen a héten hibátlan mérleget hoztak össze az együttesek, hiszen a Ferencváros 5-0-ra győzött a walesi The New Saints ellen a Bajnokok Ligája-selejtezőben, a Konferencialigában a Paks 3-0-ra verte a ciprusi AEL Larnacát és ugyanebben a sorozatban idegenben aratott sikert az FC Fehérvár az azeri Sumqayittal szemben (2-1).

Hogy ilyen mutatót találjunk pontosan öt évet kell visszamennünk az időben: 2019-ben a selejtezők első körében a Ferencváros a bolgár Ludogorecet verte 2-1-re a BL előcsatározásaiban, az Európa-liga kvalifikációban a Fehérvár a montenegrói Zeta pályáján 5-1-re nyert, a Honvéd a Bozsik-stadionban a litván Zalgiris Vilniust 3-1-re győzte le, a Debrecen a Nagyerdei-stadionban az albán Kukesi ellen ugyancsak 3-1-es sikert aratott, így össze is jött a tökéletes hét. Azóta nem történt meg a magyar csapatokkal, hogy ilyen mutatót hozzanak össze.

2022-ben a Ferencváros sikerrel hozta le az első selejtezőjét, majd a második fordulóban már minden magyar csapat érintett volt. Ekkor a zöld-fehérek hazai pályán kikaptak a szlovák Slovan Bratislavától (1-2) és a Puskás is beleszaladt egy 3-0-s pofonba a portugál Vítoria otthonában. Három esztendővel ezelőtt érdekes helyzet állt elő, hiszen mire az Újpest elkezdte a Konferencialiga-selejtezőt, addigra a Fehérvár már kiesett, vagyis szó sem lehetett tömeges magyar sikerről.

Speciális év volt a kupaküzdelmek tekintetében (is) a 2020-as, hiszen a világjárvány miatt egy meccsen dőlt el a továbbjutás. Ezzel együtt sem jött össze olyan hét, hogy minden csapatunk nyerjen. A Ferencváros kezdett a legkorábban és sikerrel vette az első selejtezőt a svéd Djurgardens ellen.

A Magyar Kupa döntőinek eredményei

1977-ben az eredeti trófeát a Ferencváros klubházából ellopták, a ma használt kupa az előző másolata. 2009-ben az ellopott serleg megkerült, Kisteleki István MLSZ-elnök egy aukciós oldalon saját pénzéből visszavásárolta. Később azonban kiderült, hogy mégsem az eredeti trófea volt az: a serlegen ugyanis csak az MTK neve olvasható, anyaga pedig nem ezüst, hanem ezüstözött bronz. Amikor 1923-ban elkészült a kupa, a két addigi győztes, az FTC és az MTK kapott egy-egy másolatot.

tags: #magyar #kupacsapatok #foci

Népszerű bejegyzések:

• Gyerekek jégkorong edzése
• A sportmédia és Nyerges Zsolt
• Labdarúgó mérkőzések
• Olimpiai férfi váltó
• Thaiföldi boksz szabályai