A Magyar Labdarúgás Átfogó Vizsgálata: Utánpótlás-fejlesztés és Sportorvosi Szabályok
A magyar labdarúgásban jelentős változások és fejlesztések zajlanak, melyek célja a nemzetközi versenyképesség növelése és a jövő tehetségeinek felkészítése a legmagasabb szintre. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) átfogó stratégiát dolgozott ki az utánpótlás-válogatottak megújítására, miközben a sportorvoslás szabályai is módosultak a sportolók egészségének és biztonságának garantálása érdekében.
Az Utánpótlás-válogatottak Stratégiai Átalakítása
Az MLSZ egységes játékelvek, nemzetközi benchmarkok és mérhető teljesítménymutatók révén próbálja átalakítani az utánpótlás-válogatottakat. A cél, hogy több magyar játékos jusson el a világ legerősebb bajnokságaiba - és onnan a felnőttválogatottba. Jelenleg komoly lemaradás tapasztalható ezen a téren: tényszerű adat, hogy 2025 júniusában Magyarországnak összesen 22 játékosa volt, akit a tíz legerősebb bajnokság valamelyikébe értékesítettek, ezzel szemben Romániának 30, Szlovákiának 68, Szerbiának 89, míg Dániának 122.
Fehér Péter, a Magyar Labdarúgó-szövetség kötelékében dolgozó szakember, az utánpótlás-válogatottak vezetéséért felelős. Elmondása szerint: „Innen indulunk, és ahhoz, hogy egyre jobb legyen a felnőttválogatott, minél több labdarúgóra van szükség, aki a legmagasabb szinten futballozik. Ennek megfelelően határozzuk meg terveinket és céljainkat az utánpótlás-válogatottakat illetően.”
Fehér Péter szakmai tudását Dániából hozta magával, ahol 2013-ban szerezte meg a legmagasabb edzői képesítést, az UEFA Pro licences diplomát. A Koppenhágában született szakember kétezer óta edzősködik, a legtöbb időt az FC Nordsjaelland utánpótlásában töltötte, amelyben a „Ride to Dream” modell alapján tucatszám képeznek mind a mai napig nemzetközi viszonylatban piacképes játékosokat. Pályafutása során öt dán felnőttválogatott futballista került ki a keze közül, továbbá tíz olyan labdarúgó nevelésében segédkezett, aki eljutott a világ tíz legerősebb bajnokságának valamelyikébe. Kétezer-huszonhárom nyarán a Budapest Honvéd akadémiájának, majd a klub szakmai igazgatójaként dolgozott, míg 2024 nyarán az MLSZ-nél kapott pozíciót, aminek keretében az utánpótlás-válogatottaknál végzett szakmai munkáért felel.
Az utóbbi évek szereplését nehéz lenne sikersztoriként tálalni, hiszen magyar korosztályos csapat legutóbb a 2019-es U17-es világbajnokságra jutott ki selejtezőn keresztül (a 2023-as U17-es Európa-bajnokságon a rendező jogán szerepelt). Fehér Péter gondolkodásában a kiindulópont nem taktikai rajz vagy új edzésmódszer, hanem az önazonosság kérdése: kik vagyunk, mit akarunk, és mi a szerepünk a magyar futball egészében. Szerinte a munkát csak úgy lehet elkezdeni, ha a nemzetközi trendeket figyelve világos terv szerint haladnak, különben minden eredmény pillanatnyi érzelmi hullámvasút marad - győzelem esetén eufória, vereségnél pánik.
A szakember alapvetése, hogy az utánpótlásban valójában nincs „igazi verseny”, mert a legjobbak gyakran már fiatalon a felnőttek között játszanak. Az egyetlen valódi verseny a felnőttfutballban zajlik, ahol a legjobbak a legjobbakkal találkoznak, ezért a korosztályos válogatottak feladata, hogy olyan közösséget teremtsenek, amely a játékosokat felkészíti a felnőtt nemzetközi szintre, emellett megteremtve a sikeres szereplés lehetőségét.
Játékosfejlesztés és Edzői Szemléletváltás
A prioritás ma már a játékosfejlesztés. Fehér Péter fontos kérdésnek tartja, mikor érdemes „felfelé” játszatni egy futballistát, illetve mikor maradjon a saját korosztályában. Az érdekek ugyanis ellentétesek, hiszen ha a legjobbak idősebbek között kapnak helyet, gyorsabban fejlődnek, viszont a kiválásukkal a saját korosztályos csapatuk gyengül - mégis, ezen a téren egyre inkább az a felfogás uralkodik az MLSZ-ben, hogy a játékos fejlesztése élvez prioritást, semmint az eredményesség. A legnehezebb döntés a szövetségi edzők számára egyértelműen az, hogy kinek adják meg azt a mintegy ötven nemzetközi mérkőzést, amely értékes tapasztalatot jelent a profivá válásban. Szerinte nehéz megtalálni az egyensúlyt, hogy olyan csapatokat állítsanak össze, amelyben egészséges az arány a nagy potenciállal rendelkező és a korán érő futballisták között.
Edzők szerepe az alsóbb korosztályokban
Az alsóbb korosztályokban, tehát az U14-es, az U15-ös és U16-os csapatoknál olyan szakembereket kerestek a szövetségi edzői posztra, akik jó pedagógiai érzékkel rendelkeznek, örömöt találnak a nevelésben, illetve példaképként szolgálnak. Számukra a legfontosabb cél a megfelelő játékosok kiválasztása és a klubokkal történő szoros együttműködés, de ezen felül is számos feladatuk van: ismertetniük kell a szakmai alapelveket a fiatalokkal, akiknek a pályán és azon kívül is át kell adniuk azokat az általános értékeket, amelyeket az MLSZ-nél meghatároztak.
A rendszer átalakításának egyik eleme a versenykorosztályoknál a folytonosság: az U17-et ugyanaz a szövetségi edző viszi végig az U19-ig, hogy valódi játékosismeret alakuljon ki, és ne az első összetartás alkalmával kelljen kapkodva meghozni döntéseket teljesítménykényszer alatt. A szakemberekkel szemben támasztott elvárások között szerepel, hogy éles helyzetben hozzák ki a potenciált a tehetségekből - Fehér Péter szerint ugyanis a magyarországi vélekedéssel ellentétben ezekben a korosztályokban már nem gyerekfoci zajlik, ez készít fel elsősorban a felnőttfutballra -, taktikai fegyelmet és ismeretet adjanak át nekik, valamint szakmai tudások birtokában tudjanak meccselni. A szakmai és emberi értékei mellett szempont volt, hogy ismeri a játékosokat, a folyamatokat és az alapelveket, s hatékonyan tud együttműködni a szövetségi kapitánnyal.
Labdarúgó utánpótlás-nevelés, német módszer, sikerkritériumok | Gólpassz Lisztes Krisztiánnal
A Nemzeti Büszkeségtől a Bátorságig: Értékrend és Játékelv
Mivel a szakember szerint identitás nélkül nincs teljesítmény, az utánpótlás-válogatottak értékrendje öt pillérre épül: ezek a nemzeti büszkeség, az egység, a szenvedély, a felelősség és a bátorság. A nemzeti büszkeségnek szerinte belső meggyőződésnek kell lennie, amely ott kezdődik, hogy a játékos legyen büszke a magyarságára, merje hangosan énekelni a himnuszt, és higgye el, bárkit legyőzhet - míg tapasztalata szerint Dániában ez az alap a fiataloknál, itthon nem evidencia. Az egység a csapat elsődlegességét jelenti az egyéni ambíciókkal szemben, ami különösen fontos egy olyan közegben, amelyben már fiatal korban megjelennek az ügynökök.
Hagyomány és Trendek Ötvözése
Fehér Péter szerint az utánpótlás-válogatottakat igyekeznek a magyar hagyományoknak és a nemzetközi trendeknek megfelelő elképzelésekkel szerepeltetni - ez összecseng azzal, hogy a felnőttválogatott évek óta igyekszik visszatérni a magyar futballtradícióhoz, s próbálja átültetni a hagyományos magyar stílus jellemzőit a taktikájába - hogy aztán a fiatal labdarúgókat ezekkel az értékekkel felvértezve hazai vagy nemzetközi pályafutáshoz, illetve felnőttválogatottsághoz segítsék.
Az MLSZ ennek érdekében megosztja a taktikai iránymutatóját a klubokkal is, bízva abban, hogy egyes akadémiák hasonló felfogásban szerepeltetik majd a csapataikat, mint a szövetségi edzők - ez azért is lenne fontos, mert az U-válogatottaknál a nemzetközi szintre próbálják felkészíteni a labdarúgókat. A szakvezetés meghatározta azt is, milyen elképzelések szerint alakítaná ki a magyar utánpótlás-válogatottak játékstílusát. Nagy vonalakban előretekintő, intenzív, kontrollált, ravasz és hatékony futballt vár a korosztályos csapatoktól.
Rövid távon a védekezés stabilizálása, a meccsek aktív kezdése és a hatékonyság növelése élvez prioritást, közép- és hosszú távon viszont az egységes szakmai program kialakítása a cél: szerintük összehangolt játékstílus, közös alapelvek szükségesek az előrelépéshez, azaz az optimalizált teljesítményhez. A végső cél egyértelmű: az egész rendszer a felnőttválogatottat szolgálja. Ennek kapcsán Fehér Péter azt a példát hozta fel, miszerint a legnagyobb játékosok sem az utánpótlásban elért eredményeik miatt maradnak meg az emberek emlékezetében, hanem a felnőtteknél nyújtott teljesítmény és eredmény miatt. Ma már senki sem emlékszik arra, kitől kapott ki a Szoboszlai Dominik fémjelezte U-válogatott, csak az számít, hányan tudták megugrani a felnőttválogatott szintjét abból a korosztályból.
Adatvezérelt Teljesítményelemzés és Kihívások
A folyamat fontosabb, mint az eredmény. Amikor az utánpótlás-válogatottakat jellemző játékfelfogásnak próbáltak utat kijelölni, a szakmai vezérkar arra jutott, hogy a cél nem a „fejjel a falnak” direkt futball, de nem is a passzív, mély védekezés. A hangsúly sokkal inkább a hatékonyságon van: úgy játszani, ahogyan az adott helyzetben a legnagyobb esély kínálkozik veszélyteremtésre.
Ehhez objektív teljesítménymutatókat használnak adatelemző szoftverek segítségével, így kerülhetnek előtérbe az xG-, illetve a PPDA-mutatók, vagy például a progresszív labdavezetések és a támadóharmadban végrehajtott passzok száma. A folyamat a siker kulcsa, hiszen ha a mutatók javulnak, hosszú távon eredmény is párosul a játékhoz és egyre többen kerülnek ki a rendszerből.
A számok alátámasztják, hogy az elmúlt másfél évben az U17-U21-es korosztály vonatkozásában nőtt a kidolgozott helyzetek száma, csökkent az ellenfelek xG-je, azaz a várható gólszáma, intenzívebb lett a visszatámadás - a presszingnél a cél a tíz alatti PPDA, azaz hogy a korosztályos válogatottak minél kevesebb passzt engedjenek adott támadásnál az ellenfélnek. Bár az átmenetekben kifejezetten veszélyesek a korosztályos együtteseink, jelentős hiányosság mutatkozik labdabirtoklás közben.
Nemzetközi összevetésben a magyar csapatoknál rendkívül kevés a magas intenzitású futás: labdabirtoklásnál lelassul a játék, hiányoznak az önzetlen mélységi mozgások, pedig a modern futballban a labda nélküli futás - még ha nem is érkezik passz - teremti meg a területet a társnak. A „gólpassz-zóna” elemzése különösen beszédes. Nemzetközi szinten a legveszélyesebb passzok jelentős része a félterületekből érkezik, nem a klasszikus szélső beadásokból, a hazai gyakorlat viszont még mindig erősen beadásközpontú: a szélső cselezés után vagy első szándékból középre ível, a csatárok pedig a tizenhatoson belül várakoznak. A korosztályos válogatottak célja, hogy tudatosan juttassák a labdát a legveszélyesebb zónának számító félterületekbe, igazodva a nemzetközi trendekhez.
A statisztikák nem önmagukért vannak, hanem az edzésmunka iránytűi. Ha a befejezések 74 százaléka egy érintésből születik, a gyakorlatokat is ehhez kell igazítani. A számok segítenek abban is, hogy a kiválasztás ne szubjektív benyomásokon alapuljon: nem azért játszik valaki, mert „az edző szereti”, hanem mert megfelel a teljesítménykritériumoknak.
Beszédes, hogy a 2023-as hazai rendezésű U17-es Európa-bajnokságon a tizenegyedik helyen végzett a magyar válogatott, de a legtöbb mutatóban a 15-16. helyen zárt a tizenhat csapatos mezőnyben. Az adatok alapján kevés volt a sikeres csel, a felépített támadás, és ezen változtatni akartak az MLSZ-ben.
| Ország | Játékosok száma |
|---|---|
| Magyarország | 22 |
| Románia | 30 |
| Szlovákia | 68 |
| Szerbia | 89 |
| Dánia | 122 |
Változások a Sportorvoslás Szabályaiban
A sportegészségügy terén is jelentős szabályozási változások lépnek életbe 2025. január 1-től, melyek a sportolók orvosi vizsgálatainak rendjét érintik. A Kormány 203/2024. (VII. 29) Korm. rendeletével módosította a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló 215/2004. (VII. 13.) Korm. rendeletet.
A jogszabálymódosítás könnyebb értelmezhetősége és alkalmazhatósága érdekében az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) összefoglaló tájékoztatót és folyamatábrát is készített a változásokról. Az OSEI, melynek címe 1113 Budapest, Karolina út 27. (SPORTKÓRHÁZ - OTT ÁLLUNK A SIKEREK MÖGÖTT!), egy online kalkulátort is közzétett, amely a 2025. január 1-től érvényes szabályok alapján segíti a sportorvosi engedélyek érvényességének meghatározását. Fontos megjegyezni, hogy a kalkulátor által kiadott információk 2025. január 1-től érvényesek.
Az Engedélyek Érvényességének Új Szabályai
Az új szabályozás szerint a 16 év felettiek is részt tudnak venni külső helyszíni vagy csoportos vizsgálaton, az engedély lejárati ideje viszont attól függően kerül meghatározásra, hogy a vizsgálat a születésnapjukhoz képest mikor történik - 60 napon belül vagy azon túl.
- 16-18 éveseknél: Csak annak hosszabbodik automatikusan az engedélye a születésnapjáig, akinek a születésnapja legkésőbb 2025. június 30-án van és a sportorvosi engedélyének érvényességi ideje ennél korábban járna le. Akinek június 30. után van a születésnapja, 2025-ben a születésnaphoz igazodó új időszámítás szerint kapja az engedélyét.
- 18 év felettiek: Minden sportoló, akinek a születésnapja március 31. előtt van és az engedélye március 31. előtt járna le, a születésnapjáig automatikus hosszabbítást kap, ellenkező esetben marad az eredeti érvényesség. Akinek március 31. után van a születésnapja, 2025-ben a születésnaphoz igazodó új időszámítás szerint kapja az engedélyét.
- 65 év felettiek: A versenyengedély érvényességi idejét jelenleg a Sportorvosi Szakmai Útmutató vonatkozó fejezete szabályozza. A jelenleg hatályos útmutató szerint 65 év felett a sportorvosi vizsgálatot fél évenként kell elvégezni, amely orvosszakmai indok és nem jogszabályi korlátozásból adódik. Ez alapján 65 év felett szakmai indokkal még továbbra is maximum 6 hónapos engedély lesz kiadható.
Köszönjük sportolóink és sportszakembereink együttműködését!
tags: #magyar #labdarugas #vizsgalata
