A Magyar Labdarúgó Szövetség története, fejlődése és a modern futball kihívásai
A magyar labdarúgás története gazdag és eseménydús, melynek központi szereplője a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ). A szervezet a sportág hazai fejlesztésének és szabályozásának alapköveit fektette le a XX. század elején, és azóta is meghatározó erő a magyar futball életében.
A kezdetek és az alapítás
A Magyar Labdarúgó Szövetség 1901. január 19-én Budapesten, az Akadémia utca 1. szám alatti István Főherceg Szálló különtermében alakult meg tizenhárom klub és a Versenypálya-szövetség részvételével.
A szervezet első elnökének, az ismert író-filozófus Jász Gézának a síremlékén kedden Vámos Tibor versenyigazgató és Sípos Jenő szóvivő helyezett el koszorút az MLSZ nevében az évforduló alkalmából.
Az alapító klubok
Az alapító egyesületek a következők voltak:
- BAK
- BEAC
- BSC
- BTC
- Budai Ganzgyár
- Ganz Vagongyár
- "33" FC
- MAC
- MFC
- MUE
- Műegyetemi FC
- Postás
- FTC
A magyar labdarúgás szakmai és történeti feldolgozása
Az MLSZ fontosnak tartja a sportág történetének megőrzését és kutatását, aktívan részt vesz a kapcsolódó projektek támogatásában. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) és a Debreceni Egyetem (DE) közös keddi sajtóeseményén bemutatták A világ labdarúgásának története című könyvsorozatot, egyúttal aláírták a futballszövetség és az egyetem együttműködési megállapodását, amely kiterjed az egyetemi képzésekre, a sportszakmai felmérésekre, tudományos kutatásokra és tematikus konferenciák szervezésére.
A Felix Kitchen & Bar étteremben tartott program házigazdája Csányi Sándor, az MLSZ elnöke volt, aki tréfásan megjegyezte, először fordul elő, hogy „egy oldalon ül a B-közép emberével”. Csányi Sándor emellett a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) alelnökeként is jelentős nemzetközi szerepet tölt be. A Bács Zoltán egyetemi kancellár szerkesztésében, öt kötetben megjelent könyvsorozat - a lelátói világ említett szakértője mellett - Dénes Tamás Szepesi-díjas sportújságíró, futballtörténész, korábbi Nemzeti Sport-főszerkesztő, valamint B. Bába Éva történész-közgazdász munkája.
A 2017 és 2021 között készült, összesen 3800 oldalas mű a szerzőhármas korábban kiadott, A magyar labdarúgás története című könyvsorozatának egyetemes futballtörténetre összpontosító folytatása. Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) elnöke a beszélgetést moderálva a sportkönyvkiadás aranykoraként említette az elmúlt éveket, amelyek során a Nagy Béla-program keretében több mint száz, sport témájú kötet látott napvilágot.
Nyilasi Tibor korábbi labdarúgó is elismerően szólt a könyvsorozatról. Mint fogalmazott: „Fontos ezeket a történeteket megőrizni, átadni. Néha a balatonakarattyai strandon én is úgy érzem magam, mint Rémusz bácsi, mesélek a gyerekeknek, fiataloknak az élményeimről, és bízom benne, hogy be is fogadják őket.”
Nemzetközi szerepvállalás és infrastruktúra fejlesztése
A Magyar Labdarúgó Szövetség irányítása alatt Magyarország egyre jelentősebb szerepet vállal a nemzetközi labdarúgásban, nemcsak a válogatott mérkőzései, hanem a rendezvények házigazdájaként is. A 120. évben Magyarország története során első alkalommal lesz idén felnőtt Európa-bajnokság (társ)házigazdája, a nyári kontinensviadal négy összecsapását - három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt - rendezik a tavaly előtt átadott, 67 ezres Puskás Arénában.
Ugyancsak először lesz házigazdája (szintén társrendezésben, a szlovénokkal közösen) az ország U21-es Európa-bajnokságnak - az UEFA második legnagyobb eseményének magyarországi mérkőzéseit Budapesten, Székesfehérváron, Szombathelyen és Győrben rendezik.
Így áll most a Puskás Aréna építése
A játékvezetők szerepe és a legendás személyiségek
Az MLSZ munkájának fontos részét képezi a játékvezetők képzése és felügyelete, melynek során számos kiemelkedő személyiség vált ismertté. Szeptember 11-én, csütörtökön délután megemlékezést és avatási ünnepséget tartottak Győrben, az uszoda előtti Palotai Károly téren. Az apropóját az adta, hogy kilencven éve, 1935. szeptember 11-én született Békéscsabán Palotai Károly, a Győri Vasas ETO legendás futballistája, olimpiai bajnok és a világ egyik legismertebb játékvezetője.
A bajnok játékosként a Békéscsabai Előrében kezdte pályafutását, majd a Győri Vasas ETO középpályásaként ért el maradandó sikereket. Tagja volt az 1964-es tokiói olimpián aranyérmet nyert magyar válogatottnak, sőt a csapat kapitányaként vezette társait a dobogó legfelső fokára. Az aktív pályafutás után játékvezetőként írta be magát a futball történetébe. 1970 és 1983 között 143 nemzetközi mérkőzésen fújta a sípot, három világbajnokságon (1974, 1978, 1982), valamint Európa-bajnokságon is szerepet kapott. Pályafutása csúcsát olyan rangos klubdöntők jelentették, mint a BEK- és KEK-finálék. Nem véletlenül hívták őt „az első magyar sztárbírónak”.
Hanacsek Attila, az MLSZ Játékvezetői Bizottságának vezetője szerint „Palotai nagysága abban rejlett, hogy ember maradt, csupa nagybetűvel”, tisztességével és méltóságával pedig irányt mutatott az utódoknak.
A labdarúgás finanszírozása és a szövetség környezete
A magyar labdarúgás finanszírozási rendszere az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül, melyek közvetetten érintik az MLSZ működési környezetét és a hazai bajnokságokat. A kormány közvetlenül a költségvetésből is finanszírozza a focit - erre kiváló példaként említhető a balmazújvárosi focicsapat, mely a felelőtlen gazdálkodás miatt csődközelbe került, majd miután az önkormányzat nem nyújtott segítő kezet, a kormány 100 millióval dobta meg a csapat mögött álló gazdasági társaságot.
A 2011 júliusában bevezetett TAO-támogatási rendszer is a költségvetési bevételek egy részénék eltérítésén alapul. A cégek ugyanis a társasági adójukból a büdzsé helyett különféle cégeknek, azok sportfejlesztési programjának megvalósulására irányítanak át (köz)pénzeket. A rendszer önmagában, ha szakmai érdekek mentén működne, kevésbé lenne vitatható, a gyakorlatban azonban sokkal inkább politikai és vállalkozói érdekek motiválják az adományozó cégeket.
A piaci szponzoráció és a TAO-zás, mint támogatási forma között a legnagyobb különbség, hogy míg szponzorként a cég jogosan vár el valamilyen megjelenési formát a klubtól, a TAO-ért cserébe semmi ilyen "ellenjuttatást" nem kaphat és kérhet - vagyis láthatatlanok és amúgy épp ez a rendszer egyik legfőbb problémája is. Az UEFA év elején kiadott tanulmánya szerint az NBI-es klubok bevételének 49 százaléka származik szponzori- és reklámszerződésekből, ez azonban csak egy átlagos érték. Az nyilvánvaló, hogy ha a helyi önkormányzat is tulajdonos egy focicsapatban, akkor az önkormányzat több cége feltűnik támogatóként.
A NER-ben működő, jó kormányzati kapcsolatokkal bíró cégek a kivételek, mert nemcsak megfelelő anyagi háttérrel rendelkeznek a támogatói szerephez, de feltehetően szívességi alapon is odaállnak 1-1 focicsapat mellé. Az egyik kiemelt támogató a Téglás Trans Kft., melynek tulajdonosa Nyíri Sándor. Nyíri 2016-ban Tállai Andrással együtt került be a Magyar Labdarúgó Szövetség NB I Bizottságába, ezzel is jelezve a szponzori háttér és a szövetségi struktúrák közötti átfedéseket a modern magyar labdarúgásban.
Mezőkövesden a főszereplő Tállai András, egykori NAV-elnök, aki jelenleg a Pénzügyminisztérium államtitkára. A matyóföldi csapat látszólag sikeresen tudja maga mögé állítani a környékbeli vállalkozásokat amellett, hogy az önkormányzat is több cégen keresztül támogató.
A Fradi NER-kapcsolódása Kubatov Gábornak köszönhető, aki a Fidesz pártigazgatója. Annak ellenére, hogy az egyik legnagyobb múltra visszatekintő és legnagyobb szurkolói bázissal rendelkező focicsapatról van szó, a támogatók listája meglehetősen rövid, ám annál erősebb cégek szerepelnek rajta.
A listán két kakukktojás tűnik fel: a Hajdú Online és a Hajdú-Bihari Napló. A Diósgyőr tulajdonosa megosztó személyiség a kapcsolati hálóját és kormányközeli kapcsolatainak minőségét tekintve. Leisztinger Tamás nagytőkést a szocialista kormány idején fűzték gyümölcsöző kapcsolatok az akkori kormánypártokhoz.
tags: #magyar #labdarugo #szovetseg #nyiri #sandor
