A Magyar Műkorcsolya Válogatott Helyzete: Orosz Befolyás és Hazai Tehetségek Kiszorulása

Nem gondoltuk, hogy a hazai korcsolyasportot elérő orosz invázióról szóló cikkünket újabb résszel kell folytatnunk. Csakhogy időközben kiderült: a kommunizmus utolsó szeleivel hozzánk érkező örmény sportigazgatót orosz csúcstanácsadó segíti, illetve Papp Vivien mellett Nagy Balázs is országot vált a szakvezetés miatt. A kiszorítósdi odáig fajult, hogy téli olimpiai sikerágazatunk legnagyobb reménységét, Papp Vivient országváltásba hajszolják. A MOKSZ „fű alatt” új orosz korcsolyabázist épít Magyarországon, miközben a magyar tehetségek kiszorulásával jár együtt a folyamat. A sportág jövője és a magyar identitás megőrzése a válogatottban egyre súlyosabb kérdéseket vet fel.

Az Eloroszosodó Válogatott

A műkorcsolya és jégtánc világversenyeken idén már jóval több orosz születésű sportoló indul HUN-színekben, mint magyar. A magyar válogatott tagjai közül senki sem született Magyarországon, és csupán egy sportoló, Szemko Danijil Leonyidovics beszél magyarul - ő 14 éves kora óta él hazánkban. A többiek rövidebb ideje, vagy egyáltalán nem élnek Magyarországon. A HVG cikke szerint annyira nem tudnak magyarul, hogy a szövetség magyar nyelvtanfolyamot indított nekik.

A 24.hu szerint a négy magyar válogatott junior egyike sem beszélt magyarul, és hárman közülük még edzeni sem edzettek Magyarországon. Műkorcsolyában gyakori, hogy nemzetközi hátterű párosok indulnak, de az olimpián csak azonos állampolgárságú sportolók szerepelhetnek. A honosítás tehát nem rendkívüli jelenség, de más országok - mint Németország vagy Litvánia - szigorúbb nyelvi vagy lakóhelyi feltételekhez kötik azt, nem beszélve a befogadott versenyzők szakmai hozzáadott értékéről.

A 2025-ös Világbajnokság és a Csapat Összetétele

A magyar műkorcsolya-válogatott egyetlen nyolcadik hellyel zárta a 2025-ös világbajnokságot Bostonban, mégis olimpiai kvótához jutott. Ezt akár sikernek is lehetne tekinteni, ha a csapat összetétele és az oda vezető út nem lenne ennyire ellentmondásos. A vb-n résztvevő versenyzők közül a többiek is magyar állampolgárok, valójában azonban orosz nemzetiségűek, és csak nagyon kevés időt töltenek nálunk, írja az Eurosport. A legjobb magyar eredményt, egy páros 8. helyet, a Pavlova Maria-Sviatchenko Alexei kettős érte el.

A magyar csapat tagjai közül jégtáncban Ignateva Mariia és Szemko Danijil Leonyidovics a 24. helyen, férfi egyéniben Vlasenko Aleksandr a 29. helyen végzett. Női egyéniben magyar induló nem volt, mert senki nem teljesítette a technikai minimumot. A junior vb-n Dzsumanyijazova Polina képviselte Magyarországot.

A magyar válogatott tagjai és származásuk

Az Állampolgársági Kérdés és a MOKSZ Álláspontja

Ennek fényében különösen érdekes, hogy miként válhattak magyar állampolgárrá a válogatott tagjai. A magyar törvények szerint állampolgárságot csak az kaphat, aki legalább alapszinten beszéli a nyelvet, vagy igazolni tudja magyar felmenőit, illetve hosszabb ideje hazánkban él. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek - márpedig a nyelvtudás hiánya ezt erősen valószínűsíti -, akkor az állampolgárság csak miniszteri előterjesztés alapján, a köztársasági elnök külön döntésével adható meg. Ezt a kivételes eljárást a törvény lehetővé teszi, de alkalmazása esetén különösen indokolt, hogy a közösség - jelen esetben a sportág - valódi hasznot húzzon belőle.

Kósa Lajos, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnöke ugyanakkor korábban így fogalmazott az Eurosport írása szerint: „Nekünk mint szövetségnek, nincs abba beleszólásunk, hogyha valaki a felmenőire hivatkozva állampolgársági igénnyel él, és meg is kapja azt.” Azzal nyugtatta „alattvalóit”, hogy a háború kitörése óta nem honosítottak magyarrá egyetlen oroszt sem, ráadásul akik új honfitársaink lettek, nem a szövetség közbenjárására, hanem magyar felmenőkre hivatkozva, gyorsított állampolgársági eljárással szerezték meg új identitásukat.

Kósa Lajos és a MOKSZ Vezetésének Kritikus Szerepe

Kósa Lajos, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) elnöke az 5. Országos Korcsolyázó Értekezleten igyekezett számot adni a szövetség és a korcsolyázók 2021/22-es teljesítményéről a tagszervezetek, egyesületek képviselői előtt. A MOKSZ-elnök például mindenképpen állást akart foglalni arról, helyes-e, hogy a nemzetközi sportszövetségek a háború miatt szankcionálják az oroszokat. „Ostobaság, hogy sportolókat, sportdiplomatákat, versenyzőket, edzőket azért büntetnek, mert az illető ország vezetése idióta, ezen az alapon a világ sportolóinak kétharmadát ki lehetne zárni.” Ezzel persze Kósa akarva-akaratlanul relativizálta a putyini háborús felelősséget. Ennek ellenére a magyar korcsolyasport eloroszosodásáról szóló híreket csak „motorzajnak” nevezte az országos értekezleten.

Kósa olyan műkorcsolyás eredményekkel próbált triumfálni, amelyek valójában a szövetség legmélyebb válságát mutatják. Amikor annak örült, hogy a junior világkupákon lett egy 8. és egy 9. helyezésünk női egyéniben, illetve rendkívül biztatónak nevezte, hogy a párosok felnőtt Európa-bajnokságán a 6. és 11. pozíciót is magyarok szerezték meg, nos, akkor úgy nézett rá a szakma (egy része), mintha Kósa maga is „világtalan” volna. Ugyanis a 8. és 9. helyet az a Papp Vivien szállította a hazának, aki a budapesti orosz előrenyomulás és a MOKSZ tétlensége miatt most készül országot váltani.

Tény: a Papp Vivien „nyakára hozott”, azóta is Moszkvában élő és készülő Dzsumanyijazova Polina itteni befogadó egyesülete a Kósa Lajoshoz a lehető legközelebb álló Debreceni Sportcentrum lett; e városi cég azzal a Jégkarc Egyesülettel működik teljes szimbiózisban, ahol Kósa Lajos lánya is edzősködik.

Papp Vivien esete: A Hazai Tehetség Kiszorulása

Téli olimpiai sikerágazatunk legnagyobb reménységét, Papp Vivient országváltásba hajszolják. Közben az Eb-6. és az Eb-11. helyezés is magyarok szerezték meg, de a szövetség hozzáállása Papp Vivienhez drámai. Papp Vivient nyár vége óta olyan szerződésbe próbálja belezsarolni a szövetség, amely szerint a MOKSZ nélkül nem dönthetne semmilyen szponzori megállapodásról - noha, ahogy két hete írtuk, eddigi teljes pályáját a versenyző szülei finanszírozták, beleértve a felkészülését segítő dél-tiroli képzőközpont díját. Szemben a MOKSZ-szal, amely lényegében egy pár korcsolyát sem biztosított Pappnak.

Orendi Mihály, aki máig elnökségi tag a MOKSZ-ban, nyíltan nekiment Papp Viviennek és családjának; relativizálta a világkupán elért eredményeit, majd azt mondta, „őt a szülők rontják el, de legalábbis nem segítik”. Ismételjük: azokra a szülőkre célzott, akik a lányuk egész eddigi pályáját pénzelték. Mindeközben a Papp Vivient „kiváltó” Dzsumanyijazova Polinát nagy elégedettséggel fogadta nemrég Budapesten a MOKSZ orosz tanácsadója, Alekszandr Lakernik.

A Történelmi Gyökerek: Vardanjan Gurgen Szerepe

Az egész mostani MOKSZ-oroszosodás egy jóval régebbi eseménysorozatban gyökerezik. Kósa Lajos legfontosabb korcsolyás szakembere, az ágazati sportigazgató Vardanjan Gurgen 1989-ben érkezett edzőként Magyarországra, pontosabban az akkori Leninvárosba (Tiszaújvárosba), a vegyikombinát híres szabadtéri jégközpontjába. Az örmény és orosz nyelvű Wikipedia-oldalak szerint az akkori magyar szakszövetség volt a meghívó fél, mely szervezetet akkor hosszú ideje Kozári Józsefné vezetett. Kozári Józsefné egyik utolsó nagy szakmai húzása tehát az volt, hogy Magyarország „gondjaira bízta” Vardanjan Gurgent, aki később - feleségével, Ipakjan Jeranjakkal, a mai szövetségi kapitánnyal - világklasszist nevelt Sebestyén Júliából (bár az Európa-bajnoki cím megszerzésekor épp nem ők edzették).

Vardanjan Gurgennek - egy hosszabb angliai szakmai kitérő kivételével - Magyarország lett az állandó bázisa, igaz, eleinte csak edzőként funkcionált. Majd néhány éve Kósa Lajosék Vardanjanban látták meg az ideális műkorcsolya-sportigazgatót, és azóta, mint első cikkünkben írtuk, folyamatos az orosz beáramlás a hazai jégvilágba.

A Jelenlegi Helyzet és a Jövőbeli Kérdőjelek

A szakági sportigazgató Gurgen Vardanjan, a szövetségi kapitány a felesége, Jeranjak Ipakjan. A MOKSZ elnöke szerint minden nagyon jó, mindennel meg van elégedve, azonban nincs ember, aki megmondaná, kikből áll majd a Budapesten rendezendő 2024-es műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokság magyar válogatottja, lesz-e a csapatban egyetlen nem orosz alapember, vagy sem. Nekünk meg maradnak az alapkérdések: normális-e az az ország, ahol az egyébként meglehetősen eredménytelen Vardanjan-korszak láttán nem az állami pénzeket felemésztő sportszövetségi vezetést váltják le, hanem a versenyzőket cserélik oroszra?

tags: #magyar #mukorcsolya #valogatott

Népszerű bejegyzések:

• A Debreceni Egyetem gazdasági tervei
• A kilencvenéves sportlegenda életútja
• az UEFA appokról szóló átfogó útmutatót
• A leggyorsabb focisták
• A DVSC legendája