Koncz Zsuzsa: A magyar könnyűzene meghatározó alakja

Koncz Zsuzsa, született Koncz Zsuzsanna, 1946. március 7-én született Pélyen. A magyar könnyűzene egyik legmeghatározóbb egyénisége lett hatvanéves pályafutása során. Művészi útja a Magyar Televízió által meghirdetett 1962-es első Ki mit tud? című vetélkedőn indult, ahol gimnáziumi osztálytársnőjével, Gergely Ágival közösen lépett fel, és második helyezést értek el. A kezdeti pályafutásának meghatározó pillanata az 1967-ben készült Ezek a fiatalok című film egyik főszerepe volt. Ez az első olyan hazai filmalkotás, ami célul tűzte ki egy korszak fiatal generációjának, életérzésének és vágyainak kifejezésre juttatását.

A filmben felcsendülő - Bródy János által írt - Szőke Anni balladája, a Mr. Alkohol és az Ez az a ház című dalok már körvonalazzák azt a művészeti és szakmai irányt, amely jellemzi Koncz Zsuzsa munkásságát mind a mai napig.

Az 1970-es évekre már elismert előadóművészként jelentek meg albumai. Ezekben az években az Illés zenekarral közösen megjelent öt album közül 1973-ban készült a Jelbeszéd című lemez. A lemezből már ötvenezer példány adtak el, amikor politikai indokok hatására a további eladását felfüggesztették és a raktáron lévő példányokat beolvasztották. Ez nem volt meglepő, mivel már korábban is élesen cenzúrázták dalait, például a Magyar Rádió a számainak nagyjából csak a felét adta le.

A Kádár-korszak kultúrpolitikájának folyamatos cenzúrája szerzőtársát és őt magát is gondolkodásra késztette, vajon lehet-e és hogy kell egy olyan korban dalt írni és azt előadni, ha az a nyilvánvaló politikai kényszer hatására nem juthat el a nyilvánossághoz? A feltett kérdésre 1974-ben született meg a megoldás: a „Gyerekjátékok” című lemezén („Egész más ez a játék…”) először egyértelműen utalnak a politikai környezet elhidegülésére, majd a „Kertész leszek” című albumán már csak kizárólag megzenésített verseket énekelt. Ezeket a verseket viszont úgy hangszerelték és adták elő, hogy azokból a rendszer visszásságaira érzékeny fiatalok tisztán kivehették a művészek üzeneteit. Ez méltó válasz volt a „cenzúra mesterei” számára, mivel el kellett fogadniuk, hogy ezeket a közismert verseket - amelyeket nem Bródy János írt - nehéz lenne elzárni a közönségtől.

Az 1970-es évek közepére már sorra kapta a külföldi felkéréseket. Koncertezett a „kettévágott” Németország mindkét részében, Franciaországban, továbbá a Szovjetunióban, Lengyelországban, Romániában és az Amerikai Egyesült Államokban. Fesztiválokon énekelt Brazíliában, Japánban, Kubában és Finnországban. Arany Hermelin-díjat nyert Rennes-ben.

Közben itthon is fellépett, rendszeresen készített felvételeket az 1970-es évek második felének egyik meghatározó együttesével, a Fonográffal. A lassacskán enyhülő politikai szigor 1977-ben már nem állt útjába az addigi munkásságát elismerő Liszt Ferenc-díj odaítélése során. A megszűnő Fonográf együttessel végleg lezárult művészi életének egy szakasza. A pályafutásukat külön folytató Bródy János és Tolcsvay László bár továbbra is írt és hangszerelt dalokat a számára, Bornai Tibor pedig segített a műhelymunkák elvégzésében, de innentől a lemezei már kizárólag „Koncz Zsuzsául” szólnak.

A rendszerváltás évére elkészült Verslemez III. Az 1990-es években megjelenő albumai tovább növelik azt a szeretetet és tiszteletet, ami már eddig is körülvette őt és munkásságát. Ebben a régi „társak” mellett sokat segített Cipő és Závodi Gábor. Az elmúlt években Németországban is jelentek meg „válogatás” albumai. Legutolsó magyarországi stúdióalbuma Koncz Zsuzsa 37 - csakúgy mint a többi - aranylemez lett.

2012-ben első alkalommal lépett fel a Sziget Fesztiválon, a Magyar Dal Napja alkalmából rendezett nagyszabású koncerten. 2013-ban Valahol egy lány címmel jelent meg válogatásalbuma, az Arénában elhangzott koncertfelvételekkel. Augusztusban ismét fellépett a Szigeten, Cipő emlékére rendezett koncerten. 2013 októberében került a lemezboltokba Tündérország című stúdióalbuma, mely alig két hónap alatt platinalemez lett. 2014. március 14-én az Arénában, majd Berlinben, Rostockban, Magdeburgban, Kassán és Pozsonyban koncertezett.

Pályafutásának talán egyik legmeghatározóbb kitüntetését, a Francia Becsületrendet 2001-ben vette át. Pár év elteltével, 2008-ban pedig átvehette hazája által a kultúra és a művészet területén nyújtott munkásságáért adható legmagasabb rangú elismerést, a Kossuth-díjat.

Koncz Zsuzsa mindig elzárkózott attól, hogy interjúkban magánéletéről kérdezzék. Nyilatkozata szerint: „Nekem a magánélet a visszavonulás, a nyugalom, a feltöltődés területe, amelyből erőt, energiát nyerek a továbbiakhoz. Ezt szeretném megőrizni a magam számára. Úgy gondolom, ez nem tartozik a nagy nyilvánosságra. Az én közszereplésem a dalokkal kezdődik és azokkal véget is ér.” Annyit mégis megjegyzett, hogy legkedveltebb kikapcsolódása a síelés, de szeret utazni, koncertre járni, és rengeteget olvas. Szabadidejében megpróbálja behozni a koncertek közben felhalmozódott lemaradásokat, például a családjával, a szeretteivel és a barátaival kapcsolatos mulasztásokat.

Az ATV-ben Rónai Egon műsorvezetőnek 2011 decemberében adott interjúban arra a kérdésre, hogy családi életét szándékosan takargatja-e az emberek előtt, Koncz Zsuzsa elmondta, hogy alapvetően ilyen jellem. Állítása szerint még barátaival is csak a legnagyobb lelki válságai idején beszélt a magánéletéről. Emellett volt egy szomorú tapasztalata a bulvársajtóval: látta, hogyan tálalták a tragikus sorsú díva, Dalida öngyilkossági kísérleteit, majd halálát. Elmondta még, hogy nem ért egyet azokkal a fiatal tehetségekkel, akik kiadják a médiának legintimebb titkaikat is. Ő erre nem lenne képes, nemcsak a természete miatt, hanem azért sem, mert a hírnévnek vagy a sikeres előadói létnek ez a része soha nem érdekelte.

Az nem zavarja, hogy ennek ellenére mégis tudnak róla dolgokat a rajongói, például azt, hogy nincs gyermeke. Ez szerinte hozzátartozik ahhoz, hogy nagy nyilvánosság előtt dolgozik, és így a közönségét egy kicsit ez is érdekli. De arról, hogy mit mond el, és mit nem, arról ő dönt. „ - Egyébként szerintem az én szerződésem a közönségemmel nem erről szól, hanem a dalaimról és arról, amit a színpadon látnak tőlem” - mondta. „Csak nekik tudok igazán kinyílni, ott a színpadon, a közönségemnek - éneklés közben.”

Marosszék tánczenéjét két kiváló zenekar játékán keresztül mutatjuk be. A Maros menti táncokat a vajdaszentiványi zenekar muzsikálja az első CD-n. A dupla CD első lemezén vajdaszentiványi báli és lakodalmi felvételek hallhatók a 80-as évek elejéről. Két táncciklus, ún. "pár" követi egymást, ahol a táncok zenéje a helyi hagyományoknak megfelelő sorrendben hangzik el: verbunk, sebes forduló, lassú, korcsos, cigánycsárdás és batuka. A második lemezen a vajdaszetiványival megegyező péterlaki "pár"-t a jobbágyteli "szakasztás" követi.

Koncz Zsuzsa 98 magyarországi és 24 külföldi önálló lemeze jelent meg, ebből 40 - olykor többször, több változatban is kiadott - album. Az Erkel színházi és Budapest sportcsarnokbeli koncertjeiről (és videóiból) fél tucat DVD készült.

tags: #magyar #muuszo #valogatott

Népszerű bejegyzések:

• Tudnivalók a Győri ETO Kézilabda Szurkolók Egyesületéről
• Külföldi munkalehetőségek
• Révész Géza utcai Stadion jellemzői
• A Counter-Strike játékmenü részletei
• Horváth Pál edzői karrierje