Gödöllői Röplabda Club

Az 1983/84-es és 1984/85-ös magyar labdarúgó-bajnokság: Honvéd fölény és a Siófoki Kupa-csoda

2026.05.15

Az 1984-es év a magyar labdarúgásban számos izgalmas és emlékezetes pillanatot hozott, amelyek nemcsak a Nemzeti Bajnokságban, hanem a Magyar Népköztársasági Kupában és a nemzetközi porondon is megnyilvánultak. Ez az időszak egy bajnoki szezon zárását és egy új kezdetét ölelte fel, különleges szabályokkal, meglepetésekkel és történelmi sikerekkel.

Az 1980-as évek magyar labdarúgó-bajnoksága

Az 1983/84-es Nemzeti Bajnokság I áttekintése

Az 1983/84-es bajnoki szezon a Budapesti Honvéd tízpontos fölényével zárult, ami a kétpontos rendszerben hatalmas előnynek számított. Érdekes, hogy ősszel még nem a Honvéd állt az élen, hanem a Videoton. Sőt, a későbbi bajnok csupán 3. helyen "telelt", de végül tíz pont előnnyel végzett a tabella tetején. Ez a dominancia egyértelműen a Honvéd erejét mutatta. Érdekes, hogy a következő fővárosi csapat, a Vasas csupán az 5. helyet tudta elcsípni, vagyis ismét előretörtek a vidéki klubok.

Szabályok és a Totóbotrány árnyéka

A rajt előtt érdekes dolgok kerültek be a kiírásba. Csupán kettőt idézünk közülük. Az első a pályára történő bedobálásról szól. Amennyiben meccs közben a pályára dobnak valamilyen tárgyat és az eltalál valakit, a játékvezetőnek félbe kell szakítani a találkozót. A vétkes csapatot 50-100 ezer forint közötti büntetéssel kell sújtani.

A szezont beárnyékolta az úgynevezett totóbotrány. Szekszárdon megkezdődött Molnár Tibor és negyvenkét társa bűnügyének tárgyalása a totóbotrányként elhíresült perben. A Fővárosi Bíróságon is megkezdődött a totóvisszaélések tárgyalása, melynek ítéletét hónapokig tartó tárgyalások után hirdették ki.

Klubcsapataink nemzetközi kupaszereplése 1983 őszén

Sajnos, az érdekelt négy magyar együttes rajtja közel sem úgy sikerült, ahogyan reméltük. A BEK-ben a Rába ETO az előzőleg biztosra vett több gólos előny helyett minimális különbségű győzelemmel utazhatott Izlandra. A KEK-ben az Ú. Dózsa csaknem az utolsó sípszóig csupán egygólos hátrányban játszott, ám végül bosszantó kapushiba nehéz helyzetbe hozta. Az UEFA Kupában hasonló hátrányba került a Görögországból ugyancsak kétgólos vereséggel hazatérő Bp. Honvéd, valamint a holland ellenfelétől szintén kétgólos különbséggel vereséget szenvedő Ferencváros. A zöld-fehérek esetében legalább némi reményt adhatott, hogy idegenben lőtt góljaik jóvoltából nekik már elegendő lett volna a budapesti visszavágón egy 2:0-ás győzelem is.

A kupaszerda napján ifjúsági válogatottunk EB-selejtezőt vívott. Két magyar csapat, a Honvéd és az Ú. Dózsa sikeresen tette le a „görögpótlót", s ha nem is könnyen, továbbjutottak ellenfeleikkel szemben. Sajnos az FTC megbukott. A Honvéd a hosszabbításban, az Ú. Dózsa az utolsó percig „reszketésben" élte túl a visszavágót a Larissza, illetve az AEK ellenében. Kitett magáért a Rába, a győri sovány eredmény után biztosan győzött Izlandon, s így az EK tizenhatos mezőnyébe került.

Megtartották az európai labdarúgó kupák második fordulójának sorsolását, a magyar csapatok szovjet, nyugatnémet és jugoszláv ellenfelet kaptak.

Az 1983/84-es bajnokság első fordulói

Nagy érdeklődés mellett elkezdődött az első osztályú labdarúgó-bajnokság. Győrben huszonötezer néző szurkolt a bajnokcsapat találkozóján, de szép számmal voltak a többi pályán is. Sajnos a közönség kiszolgálása még mindig kívánnivalót hagyott maga után. Az MTK-VM sporttelepén már javában folyt a mérkőzés, amikor a pénztáraknál még hosszú sorok álltak belépőkért. Ez nem éppen alapos előkészületre vallott.

Az újoncok közül kitűnően rajtolt a SZEOL-AK; K.O. az Ú. Dózsa ellen, a Volán otthonában vesztett. A Tatabánya Győrből vitt el egy pontot, a Honvéd kettőt a Hungária körútról. A Csepel vezette a tabellát az első forduló után. Újonc edzők is bemutatkoztak, többek közt Gellei Imre és Kaszás Gábor.

A labdarúgó első osztály második fordulójában a Csepel és a Bp. Honvéd ismét két ponthoz jutott, ez a két gárda foglalta el az első és a második helyet, eddig 100 százalékos teljesítménnyel. Jobb gólkülönbsége révén a Csepel állt az élen. Újabb pontot vesztett a bajnok Rába, és így csak hetedik, ismét 5 gólt kapott a Volán, és utolsó. Meglepetés volt az MTK-VM pécsi győzelme.

Pontot vesztett az élen álló Csepel, kikapott a Honvéd, s így már nem volt százszázalékos csapat. Ugyanakkor nem volt pont nélküli együttes sem; nyert az FTC, pontot vitt haza a Pécs, s „feltámadt” a Volán.

Egymást követték a váratlan események az első osztályú labdarúgóbajnokság negyedik fordulójában. A legfeltűnőbb sikert az első két játéknapon tíz gólt kapott, de legutóbb már győztes és most is jól játszó Volán aratta a sokkal esélyesebb Diósgyőr otthonában. Arra sem sokan számítottak, hogy az eddig csak „botorkáló” PMSC gólfesztivált rendezett az újonc SZEOL ellen, s ugyancsak meglepő volt, hogy az MTK-VM két ponttal távozott Nyíregyházáról. A forduló rangadóján, a Honvéd-Rába találkozón a kispestiek az első gól után már-már biztos győztesnek látszottak, ám a befejezés előtt három perccel a győri csapat egyenlített. Annál izgalmasabb, szórakoztatóbb mérkőzést játszott Tatabányán a helyi együttes és a Ferencváros. Különösen a második félidőben volt fordulatos a játék, a hét gólból öt ebben az időszakban esett. Némi meglepetésre biztosan győzött viszont a Vasas Csepelen. Sok találatról gondoskodott az Ú. Dózsa, amely szinte úgy nyert a ZTE ellen, ahogy akart, ezzel átvették a vezetést a lila-fehérek a tabellán. Legnagyobb gólkülönbséggel (7-0) a táblázat alsó felében végzett csapatok, az MTK-VM és a Szegedi EOL AK összecsapása szolgált.

Az első osztályú labdarúgó-bajnokság 5. fordulójának slágermérkőzéseit a Népstadionban játszották. A várakozással ellentétben a négy budapesti csapat közül csak a Vasas tett ki magáért, s úgy játszott, ahogyan azt a válogatott teljesítménye után remélni lehetett. Színvonalas küzdelem helyett álmos, színtelen játékban az Ú. Dózsa döntetlenre mentette a mérkőzést a Honvéd ellen. Sikeres volt a Tatabánya szegedi vendégszereplése, a Nyíregyháza is elégedett volt, mivel idegenben szerzett egy pontot. A papírformának megfelelően, de a vártnál nehezebben nyert a Haladás és a Rába. A táblázaton nagy volt a tömörülés, vezetett az Ú. Dózsa, utolsó előtti - bár egy mérkőzéssel kevesebbet játszott - a Ferencváros.

A szombati szakasz nem hozott meglepetést, talán csak az Ú. Dózsa váratlanul biztos nyíregyházi győzelme érdemel említést. Ezzel továbbra is a lila-fehérek álltak a tabella elején, gólkülönbséggel előzve a Tatabányát. Kedden megtörtént az első edzőváltás az NB I-ben. Megőrizte első helyét a Honvéd az első osztályú bajnokságban, miután a Tatabánya és a Videoton vasárnapi összecsapása döntetlennel zárult, és vereségével az utolsó helyre csúszott a Ferencváros.

Szoros csatákkal folytatódott az első osztályú labdarúgó-bajnokság. A 8. forduló mérkőzésein sehol sem volt nagyobb különbség egy-két gólnál. A legváratlanabb eredmény, hogy a bajnok Rába hazai pályán sem bírt a SZEOL-lal (igaz, Mile és Burcsa is tizenegyest hibázott). Nem meglepő viszont, hogy ismét nyert a listavezető Honvéd, valamint a Tatabánya (mindkettő idegenben), s az utóbbi együttes győzelmével a második helyre zárkózott fel. A legkellemetlenebb epizód: az Üllői úton az 55. percben véget ért a Ferencváros-Haladás összecsapás, mert 2:2-es állásnál egy magáról megfeledkezett szurkoló fémtárggyal célozta meg a szombathelyi Hegedűs kapust. Ebben az ügyben a folytatás következett.

Az első osztályú labdarúgó-bajnokság szerdai, kilencedik fordulójában 1:0-ra győzött a Bp. Honvéd és a Tatabánya, így a két csapat továbbra is egyenlő pontszámmal állt az első és a második helyen. Nyomukban haladt a Videoton, egy pont hátránnyal. Az első és az ötödik között, csak két pont volt a különbség. Drámai küzdelemben, 0:2-ről nyert Győrött a Rába. A Népstadionban rendezett rangadókon mindössze három gól született. A Ferencváros egy pontot szerzett, és jobb gólkülönbségével elkerült az utolsó helyről.

A világbajnok olasz labdarúgó-válogatott nélkül rendezték jövőre a franciaországi Európa-bajnokság döntőjét! Nemzetközi kupaszerda előtt rendezték az első osztályú labdarúgó bajnokságban a tízedik fordulót, így elsősorban az európai tornákon érdekelt három csapat, a Rába (EK), az Ú. Dózsa (KEK) és a Honvéd (UEFA Kupa) szereplését kísérte figyelem. A trióból csak az újpestiek játszottak jól, legalábbis negyvenöt percig, mert utána az eddig veretlen, de most feltűnően passzív Rába ellen a második félidőben, kétgólos vezetés után már lefékeztek. A Honvéd is csak küszködött, s miután a Videoton gyorsan előnyt szerzett a kispesti pályán, a házigazdák hiába próbálkoztak, nem tudtak egyenlíteni. Érdekesség, hogy a szegedi csapat utoljára a bajnokság nyitányán, az Ú. Dózsa ellen szerzett egy mérkőzésen két pontot. Az utóbbi időben sokat „szenvedett” Ferencváros sokáig Pécsett sem talált magára, de aztán a befejezés előtt néhány másodperccel Pölöskei látványos góllal egyenlített. A küzdőszellem dicséretes, de a játékban még mindig sokat kellett javulnia a zöld-fehér együttesnek.

A Bp. Honvéd 1983/84-es bajnokcsapata

A Siófoki Bányász történelmi Magyar Kupa győzelme 1984-ben

Az 1984-es év egyik legnagyobb szenzációja a Magyar Népköztársasági Kupa (MNK) döntőjében született, ahol az NB II-es Siófoki Bányász hódította el a trófeát. Azok, akik látták a székesfehérvári mérkőzést, nem felejtik a siófokiak győzelmét és a lefújás utáni ünneplést.

A három évvel korábban még a Somogy megyei I. osztályban szereplő Siófoki Bányász 1982-ben nagy fölénnyel megnyerte a területi bajnokság Dráva-csoportját, és a következő két bajnoki szezonban közel állt ahhoz, hogy az NB II-ből felkerüljön az élvonalba. Ez ekkor még nem sikerült (csak később, 1985-ben), viszont a jó néhány NB I-es múltú játékossal - a csapatkapitány Bódi Zoltán és a válogatott Tieber László volt a legnagyobb név - megerősített Balaton-parti együttes az 1983-1984-es kiírásban a Magyar Népköztársasági Kupa döntőjéig menetelt.

Előtte többek között legyőzte a Videotont (hosszabbítás után 1-0-ra), a Ferencvárost (szintén hosszabbítás után 4-2-re), valamint a Tatabányát (1-0-ra), azaz három NB I-es gárda skalpját is begyűjtötte, hogy aztán a korszak egyik legjobb magyar csapata, az előző két bajnoki kiírás aranyérmese, a Rába ETO ellen vívja meg a finálét. A Verebes József-féle, félelmetes támadósorral (Szabó Ottó, Szentes Lázár, Hajszán Gyula) büszkélkedő ETO abban az évben - a Bp. Honvéd mögött - „csak" a második helyen végzett a bajnokságban, de egyértelmű esélyese volt az MNK-döntőnek. A siófoki csoda azonban ott sem ért véget: Szentes Lázár hiába szerzett vezetést a győrieknek, Szabó József és Horváth I László góljával fordított a Bányász, és - a kupa történetében első NB II-es csapatként - megnyerte a trófeát.

Másodosztályú csapatok a Magyar Kupa döntőjében: Történelmi áttekintés

A Siófoki Bányász győzelme történelmi jelentőségű volt, hiszen korábban nem sikerült másodosztályú együttesnek megnyernie a trófeát. Az alábbi táblázat összefoglalja azokat az eseteket, amikor NB II-es csapat jutott a Magyar Kupa fináléjába:

Szezon Másodosztályú csapat Ellenfél Eredmény Megjegyzés
1933-1934 Soroksár BSzKRT 2:0 (újrajátszás) Amatőr csapatok versengtek a világbajnokság miatt visszalépő profi klubok helyett.
1965 Diósgyőri VTK (NB I B) Győri Vasas ETO 0:4
1974 Komlói Bányász (NB I B) Ferencváros 1:3
1983-1984 Siófoki Bányász Rába ETO 2:1 Történelmi győzelem, az első NB II-es kupagyőztes.
1992-1993 Szombathelyi Haladás (NB II) Ferencváros 1:1, 1:1 (tizenegyesekkel Fradi győzött) Oda-visszavágós rendszerben játszották a döntőt.
1999 Lombard FC Tatabánya (NB II) DVSC 1:2 Vitatott gól, a mérkőzést megóvták, de a beadványt elutasították.
2003-2004 Budapest Honvéd (NB I B) Ferencváros 1:3 Az FTC bajnok lett, így a Honvéd MK-döntősként indulhatott az UEFA-kupában.

A Magyar Kupa történetében ritkán fordult elő, hogy - mint most az MTK Budapest esetében - másodosztályú csapat jusson be a döntőbe. Az meg még ritkábban esett meg, hogy NB II-es együttes hódította el a trófeát. A siófoki kupagyőzelem óta most negyedszer fordul elő, hogy másodosztályú együttes az MK-finálé egyik résztvevője.

A Siófoki Bányász kupagyőztes csapata 1984-ben

Az 1984/85-ös Nemzeti Bajnokság I őszi szezonja

Az 1984/85-ös bajnokság rajtja előtt sajtótájékoztatót tartottak az OTSH-ban, ahol az első napirendi pont a vesztegetés miatt felelősségre vont labdarúgók bírósági és sportfegyelmi büntetésének ismertetése volt. Az első osztályú bajnokság szombati rajtja előtt a szerdai kupaforduló jelentette a főpróbát az élvonal együttesei számára.

A bajnokság rajtja és a kezdeti meglepetések

A múlt bajnokságbeli ítélethirdetések után sokan némi tartózkodással várták az őszi premiert az első osztályú bajnokságban, de az aggályok nem igazolódtak, hiszen szinte valamennyi mérkőzés nagy érdeklődés mellett zajlott. Az Üllői úti lelátókon például ismét a korábban hagyományos ferencvárosi zsúfoltság uralkodott (25 000 szurkoló), s nem panaszkodhattak a tatabányai (15 000), a pécsi és a debreceni (12 000), valamint az egri és kispesti (8000) pénztárosok sem. A találkozókat átlagosan 11 ezren tekintették meg, s ez a szám kezdetnek igazán nem rossz. Ugyanez elmondható a játékról is: néhány összecsapás nemcsak fordulatos és izgalmas, hanem színvonalas is volt.

Az első osztályú bajnokság második fordulója után roppant elégedettek lehettek a ferencvárosi és a csepeli szurkolók: az FTC Szombathelyen, a Csepel Újpesten győzött, így a két átalakított együttes pontveszteség nélkül állt a táblázat első két helyén. Ugyancsak százszázalékos volt az ezúttal Szegeden győztes Honvéd, és - meglepetésre - a Fáy utcában győzni tudó pécsiek is.

A korrupt játékosaitól megszabadult Csepel folytatta jó szereplését, s már az első (eddig egy gólt sem kapott), s az FTC s a Honvéd is százszázalékos volt. A forduló eseménye, hogy a Debrecen legyőzte a Rába együttesét. Az Ú. Dózsa továbbra is „gödörben" volt, de nem sokkal jobb a Vasas helyzete sem.

Nem tündököltek a csatárok a 4. forduló szombati találkozóin. Szombathelyen, Újpesten, Győrben egy gólt láthatott a közönség, a Hungária körúton és Szegeden még ennyit sem. Így aztán egyetlen góllal megszerezte első idei győzelmét az Ú. Dózsa, a Haladás, s vesztette el veretlenségét a Pécs, a Tatabánya. A forduló slágermérkőzését Győrben a Rába nyerte, s így a Honvéd sem volt veretlen. Az eddig további két veretlen, a Csepel és a Ferencváros (egyaránt idegenben) vesztett, de továbbra is az 1-2. helyen állt.

A labdarúgó-bajnokság találkozói közül a Népstadion kettős összecsapása vonzotta a legtöbb nézőt a Népstadionba. Az egykor szebb napokat megélt Ú. Dózsa és a Vasas korántsem a múltat idéző színvonalú összecsapásán az újpestiek nyertek, de még mindkét csapat - különösen a Vasas - eléggé méltatlan helyet foglalt el a táblázaton. A szurkolók számára a gyógyírt a jó iramú Honvéd-FTC találkozó jelentette. A Csepel, hazai győzelmével, továbbra is a tabella élén állt.

Nem szűkölködött a meglepetésekben a labdarúgó NB I. hatodik fordulójának öt szombati mérkőzése. Feltétlenül ebbe a kategóriába tartozott az újpestiek fölényes győzelme a korábbi kétszeres bajnok Rába otthonában, arra is kevesen számíthattak, hogy az esetleg fáradt „kupahős" Videoton mind a két pontot elviszi az Üllői útról. A lila-fehérek győzelmükkel hat helyet léptek előre a tabellán. A Szeged - bár gyarapította pontjai számát - még mindig nyeretlen, s a Csepel és a Ferencváros visszaesni látszott a meglehetősen jó kezdés után. Elégedettek viszont a Honvéd hívei, mert a bajnokcsapat ismét az élen állt, Zalaegerszegen nyertek magabiztosan.

Tartotta jó formáját, és könnyen nyert a Videoton. Meglepő biztosan győzött a Pécs, és korrigálta legutóbbi vereségét a Rába. Nehezen tudott megbirkózni a Csepel az MTK-VM-mel, míg a forduló két váratlan eredménye, hogy a ZTE nagy gólkülönbséggel nyert Egerben, a Debrecen pedig a Tatabányát fektette két vállra. A Vasas és a Ferencváros megosztozott a pontokon.

A labdarúgó-bajnokság szombati öt mérkőzésén egymást érték a meglepetések. A Videoton Kispesten legyőzte a Honvédot, Csepelen nyert a Debrecen, Szombathelyen hagyta a két pontot az Ú. Dózsa, a Pécs az Üllői úton nyert a Ferencváros ellen. Az első osztályú labdarúgó-bajnokság vasárnapi három mérkőzésén a hazai csapatok bizonyultak jobbnak. Az őszi szezonban jól szereplő Tatabánya a 10 pontosok csoportját vezette, s jelenleg a negyedik helyen állt. Az MTK-VM győzelmével megszilárdította helyét a tabella közepén. Továbbra sem ment a játék az egykor jobb napokat látott Vasasnak: zalaegerszegi vereségével továbbra is az utolsó előtti helyen szerénykedett. A Videoton vezette a tabellát a váratlanul a második helyre felugró Pécsi MSC, és a Bp. Honvéd előtt.

A Videoton 1984-es UEFA Kupa szereplésének térképe

A tabellán kialakult helyzet és vidéki előretörés

A Pécs és a Honvéd döntetlenje azt jelentette, hogy a Videoton két ponttal vezette a tabellát. A tízedik fordulóban egymást követték a meglepetések szombati mérkőzésein. A legváratlanabb eredmény, hogy az Ú. Dózsa saját pályáján szenvedett vereséget az ellenfél szurkolói által is csak „egri csillagoknak” nevezett vendég együttestől. Nem járt jobban a Honvéd sem Debrecenben, a kispesti válogatott játékosok ezúttal is elmaradtak „rotterdami” formájuktól. Arra ugyan számítani lehetett, hogy az FTC vereséget szenved Győrben, ám azt kevesen gondolták, hogy a Rába - fe

Az 1984-es magyar labdarúgó-bajnokság és a korabeli események áttekintése

Az 1984-es év és az 1983-1984-es bajnoki szezon a magyar labdarúgás történetének egyik legérdekesebb időszaka volt. A rajt előtt érdekes dolgok kerültek be a kiírásba: amennyiben meccs közben a pályára dobnak valamilyen tárgyat és az eltalál valakit, a játékvezetőnek félbe kell szakítani a találkozót, a vétkes csapatot pedig 50-100 ezer forint közötti büntetéssel sújtják.

A bajnokság során fokozatosan előretörtek a vidéki klubok, miközben a fővárosi csapatok, mint például a Vasas, csupán az 5. helyet tudták elcsípni. Érdemes megemlíteni, hogy 1985 áprilisában a válogatott 3-0-ra verte Ausztriát idegenben, így csoportelsőként jutott ki az 1986-os világbajnokságra.

Magyar labdarúgó-bajnokság archív hangulatkép

Siófoki csoda: A Magyar Népköztársasági Kupa története

A Magyar Kupa történetében ritkán fordult elő, hogy másodosztályú csapat jusson be a döntőbe, 1984-ben azonban megtörtént ez a csoda. A három évvel korábban még a Somogy megyei I. osztályban szereplő Siófoki Bányász 1983-1984-ben a kupa döntőjéig menetelt. Előtte többek között legyőzte a Videotont, a Ferencvárost és a Tatabányát, hogy aztán a korszak egyik legjobb magyar csapata, a Rába ETO ellen vívja meg a finálét.

A döntőben Szentes Lázár hiába szerzett vezetést a győrieknek, Szabó József és Horváth László góljával fordított a Bányász, és a kupa történetében első NB II-es csapatként megnyerte a trófeát.

Klubcsapatok a nemzetközi porondon

Elsősorban a Videotont kell dicsérni, amely a magyar foci utolsó nagy nemzetközi sikerét érte el az UEFA Kupa ezévi kiírásában, egészen a döntőig menetelve. Az 1983/84-es kupaszerdák során a magyar csapatoknak nem volt könnyű dolguk, de a Rába ETO sikeresen bekerült az EK tizenhatos mezőnyébe, a Honvéd és az Ú. Dózsa pedig kiharcolta a továbbjutást.

A nemzetközi szereplés mellett a bajnoki táblázat is folyamatosan változott. A 1984/85-ös szezonban a Videoton párizsi diadala után ismét divatba jött itthon a futball, a közvélemény nagy érdeklődéssel várta a hazai folytatást. Az 1984-es őszi idény végére a tabella első négy helyén vidéki csapatok álltak, ami jól tükrözte a korszak erőviszonyait.

Összegző táblázat: Kupadöntők másodosztályú részvétellel

Év Döntős másodosztályú csapat Eredmény
1965 Diósgyőri VTK Döntő (vereség)
1974 Komlói Bányász Döntő (vereség)
1984 Siófoki Bányász Győztes
1993 Szombathelyi Haladás Döntő (vereség)

Az 1984-es bajnoki és kupaesemények, valamint a totóbotrányok árnyéka a korszak sajátos magyar futballvilágát rajzolták ki, ahol a váratlan meglepetések és a küzdőszellem gyakran felülírta a szakmai papírformát.

tags: #magyar #nemzeti #bajnoksag #1984

Népszerű bejegyzések:

GRC