A Magyar Kupa Története és Győztesei

A magyar labdarúgókupa, melynek korábbi nevei Magyar Népköztársaság-kupa és Arany Ászok-magyarkupa voltak, a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat. Győztese indulhat az Európa Ligában.

A Kupa Megszületése és Korai Évei

A mai labdarúgás őshazájában 1872-ben nem a bajnokságot (1888-ban indult útjára) írták ki előbb, hanem az Angol Kupát (FA) [Football Association Cup-ot, magyarul a labdarúgó-szövetség Kupája]. Ennek az angol FA-kupa mintájára határozta el az MLSz 1908-ban a magyar nemzeti kupaküzdelem létrehozását. Steiner Hugó és Minder Frigyes 1908-ban vetette fel egy angol mintára lebonyolítandó kupa megrendezésének lehetőségét. Az MLSZ felkarolta a kezdeményezést, és közadakozásból megalapította a kupa, mint örökös vándordíj feltételeit.

A kupát 1909-ben írták ki először, első ízben 1909. augusztus 13-án, kieséses rendszerben 28 - 18 fővárosi és 6 vidéki - egyesület csapatainak részvételével. Az első találkozóra 1909. november 21-én került sor, a Litographia 2:1-re legyőzte a VAC együttesét. Ugyanezen a napon, 1909. november 21-én vette kezdetét a Litográfia-Vívó AC (2:1) összecsapásával a Magyar Kupa története. Az első döntőt három részletben játszották le az MTK és a BTC labdarúgói. Az első találkozó 1:1-es döntetlenre végződött, a megismételt finálé október 2-án a 80. percben 2:1-es vezetésnél félbeszakadt, az utolsó tíz percet november 21-én játszották le. Az első kupagyőztes az MTK lett, miután megismételt mérkőzésen az MTK-Ferencváros (2:1) összecsapást követően győzött.

A Trófea története

A győzteseknek átadandó ezüst trófea csak 1923-ban készült el. Az első ezüst trófeát 1923-ban készítették el, az első két győztes (MTK, FTC) kapott egy-egy replikát. Amikor 1923-ban elkészült a kupa, a két addigi győztes, az FTC és az MTK kapott egy-egy másolatot. Az MTK-é eltűnt, azt 2009-ben egy aukción vásárolta vissza a szövetségnek a szervezet akkori elnöke. 1977-ben az eredeti trófeát a Ferencváros klubházából ellopták, a ma használt kupa az előző másolata. 2009-ben az ellopott serleg megkerült, Kisteleki István MLSZ-elnök egy aukciós oldalon saját pénzéből visszavásárolta. Később azonban kiderült, hogy mégsem az eredeti trófea volt az: a serlegen ugyanis csak az MTK neve olvasható, anyaga pedig nem ezüst, hanem ezüstözött bronz. 1921-óta az MLSZ az örökös vándordíj kupa kisebbített mását adta ki a győztesnek.

Szünetek és Változások a Kupa Történetében

A küzdelemsorozat az első világháború miatt 1911-1921-ig szünetelt. A sorozat először 1911 és 1921 között az 1. világháború miatt szünetelt. Majd a párizsi olimpia miatt az 1923-1924-es sorozat háttérbe szorult, és 1923-1924-ben a párizsi olimpia miatt nem írták ki. Az 1925-1926-os évadban a profizmus bevezetésének évében csak amatőr csapatok indulhattak rajta. Az MLSZ határozata értelmében 1925/1926-ban bevezette a professzionizmust, így a kupa küzdelmeiben csak az amatőr egyesületek csapatai játszhattak. A következő kiírásnál már a profi csapatok is bekapcsolódhattak a küzdelmekbe.

A harmincas évek második felében az MLSZ nem írta ki a kupamérkőzéseket. A második világháború újabb szünetet rendelt el, de különféle Hadi-kupákkal színesítették a labdajátékot. 1945-től 1951-ig ismét nem rendezték meg, elsősorban a 2. világháború miatt, csak az 1951-1952-es évadban írták ki ismét. A szovjet megszállás után 1951-ig kellett várni az új név alatti - Magyar Népköztársaság-kupa - új kupakiírásra. Az 1955-1956-os kiírás a forradalom miatt szakadt félbe, a döntőjét csak 1958-ban rendezték meg.

Az Újrakezdés és a Folyamatosság

Újabb hat év szünet után 1964-től indult újra, azóta minden esztendőben megrendezik. Egyedül 1971-ben nem hirdettek kupagyőztest, amikor a naptári éves rendszerről őszi-tavaszi idényre való átállás (visszaállás) miatt fél évig szüneteltek a kupaküzdelmek. Csak 1970-ben nem rendeztek döntőt a futballnaptár őszi-tavaszi rendszerre visszaállítása miatt. Összesen 84 alkalommal rendezték meg, a lebonyolítási formát pedig többször módosították.

Nemzetközi Kapcsolatok és a KEK

Legtöbb országban a bajnokság mellett párhuzamosan folynak országos kupamérkőzések is. Ezeknek az erkölcsi és sportértéke egyenrangú a bajnokság értékével. A kupagyőztes tekinthető nemzetközi viszonylatban a 2. magyar csapatnak. 1960-ban kontinensünk kupagyőzteseinek kiírták - a Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) mintájára - a Kupagyőztesek Európa Kupáját (KEK). Az első KEK-ben az MNK legutolsó védője, a Ferencváros indult. A következő évben, 1961-ben úgy határoztak - mivel Magyarországon nem volt kupaküzdelem -, hogy a magyar bajnokság második helyezettje, az Újpesti Dózsa képviseli a magyar színeket. A KEK kiírása arra késztette az MLSZ-t, hogy újra kiírja a MNK-t. 1964 óta minden éven zajlanak a küzdelmek.

A legsikeresebb csapat

A legsikeresebb kupacsapat a trófeát 24-szer elhódító Ferencváros.

Példák a Magyar Kupa Döntőinek Eredményeiből

Az alábbi táblázat néhány kiemelt Magyar Kupa döntő eredményét mutatja be:

A Kupa Jelentősége a Modern Labdarúgásban

„Természetes, hogy a bajnokság nagyon fontos, és el kell kerülni a veszélyzónából, a kupában nem titkoltan legalább a döntőig akarunk eljutni.” Ezt a célt sok csapat megfogalmazza, kiemelve a kupaküzdelmek erkölcsi és sportértékét. A kupában nincs például fiatalszabály, senki sem játszik döntetlenre, mert a hosszabbításba nem szaladnánk bele, ami hozzájárul a mérkőzések intenzitásához és izgalmához. A sorozat elején egy továbbjutás akkora lökést adhat, hogy utána több bajnoki mérkőzést is megnyerhet egy csapat, ahogy azt a múltban is láthattuk.

tags: #magyar #nepkoztarsasagi #kupa

Népszerű bejegyzések:

• A Viadrus alkatrészellátás kihívásai és megoldásai
• A Veszprém BL-sikereinek elemzése
• A magyar foci történeti áttekintése
• A magyar válogatott jövőbeli feladatai
• A Fradi rekorddöntő Európa-liga menetelése