A magyar-olasz futballkapcsolatok aranykora és az Európa-bajnokságok drámái
A labdarúgás történetében kevés olyan intenzív és gyümölcsöző kapcsolat létezik, mint a magyar és az olasz futball közötti évtizedekig tartó kötelék. Ugyan ez napjainkban elképzelhetetlen lenne, ám a két világháború között több tucatnyi magyar labdarúgó-edző tevékenykedett olasz klubcsapatok élén. Az olasz labdarúgás virágkorában az 1920-as évektől az 1940-es évek elejéig megannyi magyar játékos és edző öregbítette hazánk hírnevét Itáliában.
A magyar invázió: edzők és játékosok a "csizma" területén
Az mlsz.hu 2022 szeptemberében publikált összefoglaló anyaga szerint Ging József, a Törekvés egykori válogatott játékosa lehetett az első ismert magyar légiós Olaszországban, aki 1920-ban az Udineséhez szerződött játékosként, visszavonulása után pedig évtizedekig edzőként dolgozott az országban. A magyar labdarúgó-edzők az 1920-as évek elejétől kezdtek el egyre nagyobb számban munkát vállalni Olaszországban, amikor hazánkban hivatalosan még amatőrizmus volt, a taljánoknál viszont rendre civil munkát - és nagyobb fizetést - kaptak az edzősködés mellett. Ugyan az időszak legjobb magyar csapatai, a Ferencváros és az MTK játékosai nem vágyódtak külföldre, a kisebb csapatok labdarúgói közül sokan Olaszországban kötöttek ki, Ging mellett Hajós Árpád, Hirzer Ferenc, Viola József és Weisz Árpád is az első „fecskék” közé tartozott.
A fasiszta Olaszországot vezető Benito Mussolini ugyan a beszámolók alapján sosem kedvelte igazán a labdarúgást, felismerte annak közösségformáló hatását, ezért bőszen támogatta a sportág fejlődését és minél szélesebb térnyerését. A Duce fontosnak tartotta, hogy ha már megkapták a rendezést, akkor az olaszok megnyerjék az 1934-es világbajnokságot, és mindezt meg is tették, miközben az azt megelőző szezonban az olasz első osztály 18 csapatából tizenkettőnek magyar edzője volt, a második vonalban pedig 13 együttes közül hatot magyar tréner irányított. Az is bizonyos, hogy az 1938-as világbajnokságon aranyérmet nyert olasz válogatott keretének valamennyi tagja dolgozott pályafutása során legalább egy magyar trénerrel. Négy évvel később az olasz válogatott másodszor is világbajnok lett, miután Silvio Piola vezetésével legyőzték a - felforgatott összeállításban szereplő - magyar válogatottat az 1938-as franciaországi vb-döntőben.
Sikerek a Serie A-ban
Bár az olasz labdarúgásban ténykedő magyar edzők és játékosok aranykoraként a két világháború közti időszakot szokás említeni, az 1950-es és az 1960-as évek elején is megfordultak még honfitársaink a „csizma” területén. Andreides Gábor és Dénes Tamás Weisz és a többiek című könyvének összegzéseiből kiderül, hogy az 1937-1938-as szezonban a Bánás József sportigazgató által irányított Milan a harmadik, Weisz Árpád Bolognája az ötödik, Konrád Jenő Triestinája a hatodik, Viola József Laziója a nyolcadik, Feldmann Gyula Torinója a kilencedik, Payer Jenő Napolija a tizedik, Lelovich Gyula Livornója a tizenkettedik, Egri-Erbstein Ernő Luccheséje tizennegyedik, Molnár Ferenc Fiorentinája pedig az utolsó, 18. lett. Ugyanebben a kiírásban a Serie B 18 csapatából tíz alkalmazott magyar trénert - ami jól szemlélteti a magyarok olaszországi invázióját.
Magyar edzők bajnoki címei Olaszországban
Számos magyar edző ért el kiemelkedő sikereket, bajnoki címeket szerezve olasz klubcsapatokkal:
| Edző neve | Klub | Bajnoki cím(ek) éve |
|---|---|---|
| Károly Jenő | Juventus | 1925-1926 |
| Weisz Árpád | Internazionale | 1929-1930 |
| Weisz Árpád | Bologna | 1935-1936, 1936-1937 |
| Schaffer Alfréd | AS Roma | 1941-1942 |
| Kutik András | Torino | 1942-1943 |
| Czeizler Lajos | AC Milan | 1950-1951 |
| Dr. Sárosi György | Juventus | 1951-1952 |
A nagyjából négy évtizedes intervallum alatt nyolc magyar edző (Czeizler Lajos, Egri-Erbstein Ernő, Guttmann Béla, Károly Jenő, Kutik András, dr. Sárosi György, Schaffer Alfréd, Weisz Árpád) jutott bajnoki címhez. Az 1925-1926-os szezonban bajnoki címet szerző Juventust Károly Jenő irányította, ám a nagy sikert nem érhette meg, a bajnoki döntő utolsó meccse előtt szívrohamban elhunyt. A tragikus sorsú Weisz Árpád az Interrel egy (az első, Serie A-nak nevezett bajnok idényt), a Bolognával két bajnoki címet nyert a kényszerű távozását megelőzően. Az AS Roma első bajnokcsapatának az 1941-1942-es szezonban Schaffer Alfréd volt az edzője. A rákövetkező idényben az Egri-Erbstein Ernő által felépített kultikus (Grande) Torino Kutik András vezetésével ünnepelhetett bajnoki címet. 1951 tavaszán Czeizler Lajos az AC Milant, egy évvel ezt követően dr. Sárosi György a Juventust vezette bajnoki címhez, míg az 1954-1955-ös idényben Guttmann Béla volt a Rossoneri edzője, amikor az első helyen álló csapat éléről menesztették.
WEISZ ÁRPÁD SZOBRA
Magyar játékosok az olasz bajnokcsapatokban és a góllövőlistákon
Játékosként négy magyar labdarúgó lett bajnok Olaszországban. A Juventus említett, 1926-os bajnoki címe alkalmával a gólkirály Hirzer Ferenc és a Károly Jenő halála után játékos-edzővé avanzsáló Viola József képviselte magát, később a Superga-tragédiában elhunyt - halála után bajnoknak avatott - Schubert Gyula (1949, Torino), valamint Nyers István (1953, Internazionale) lett aranyérmes a csapatával. A Serie A 1949-1950-es idényében húsz csapatból ötnek magyar házi gólkirálya lett: Nyers István (Inter) 30 találatával második lett a mesterlövészek rangsorában, Kincses Mihály (Lucchese) ugyancsak befért a legjobb tízbe, míg Mike-Mayer István (Bologna), a besszarábiai származású Höfling Norbert (Lazio) és a szegedi Vörös Mihály (Bari) ugyancsak csapata legjobb góllövőjének bizonyult.
A hazánkból kiszökött és idehaza eltiltott, disszidáló honfitársaink egy része egy római menekülttáborban megalapította a Hungária FC névre keresztelt alkalmi csapatot, amely bár hivatalos mérkőzéseket nem játszhatott, országos ismertségre tett szert az olasz első osztályú csapatokkal vívott bemutatómeccsek révén. A Zsengellér Gyulával és Kubala Lászlóval kiegészült csapat később Spanyolországban és Kolumbiában turnézott, és valamennyien találtak csapatot maguknak külföldön. Sorozatunk további epizódjaiban felgöngyölítjük, hogy az egyes olasz csapatoknál milyen sikereket értek el a magyarok, illetve miként követték egymást honfitársaink az egyes olasz élvonalbeli klubok kispadján. A szerző az Azzurri nevű közösségi oldal szerkesztője.
Az Európa-bajnokságok és a magyar-olasz sorsok
Június 14-én kezdődik a labdarúgó Európa-bajnokság, amelyen a magyar válogatott a házigazda Németország, valamint Svájc és Skócia csapatával szerepel egy csoportban. Ez lesz a harmadik Eb, amelyen huszonnégy csapat vesz részt. A létszámot háromszor emelte, a lebonyolítást négyszer is megváltoztatta az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), s akadt olyan döntés, amelynek a magyar válogatott szempontjából is nagy jelentősége volt.
A magyar válogatott visszatérése és az "átkok" megtörése
Számunkra sokkal fontosabb változás volt, hogy a 2016-os létszámnövelésnek köszönhetően a magyar válogatott visszatért a foci Eb-re, az 1972-es, még négycsapatos torna óta először. 2016-ban negyvennégy év után győzelemmel tért vissza a foci Eb-re a magyar válogatott. S a magyar átok megtörése nemcsak egyszeri csoda volt, nemzeti csapatunk a 2021-es Eb-n is részt vett, az idei tornára pedig akkor is kijutott volna, ha az UEFA visszatért volna a tizenhat csapatos lebonyolításhoz.
Egy másik átkot viszont nem tört meg azonnal a bővítés. Hiába növelték 1996-ra tizenhatra az Eb-résztvevők számát, az első három ilyen tornáról lemaradt az aktuális vb-bronzérmes - sorrendben Svédország, Horvátország, majd Törökország. A németeken persze nem fogott az átok, de az első huszonnégy csapatos Eb-re még visszatért, óriási meglepetésre Hollandia a kibővített mezőnybe sem fért be. Azóta viszont Belgium, majd az idei tornára Horvátország is kijutott, így úgy tűnik, ez az átok is már végleg a múlté.
Olaszország csoportkörös drámái az Európa-bajnokságokon
Az UEFA-nak szerencséje volt: habár semmit nem tett azért, hogy elkerülje a hasonló helyzeteket, az egyik csoportban a németek már biztos döntősként léphettek pályára az utolsó, Görögország elleni csoportmeccsükön, míg a másik négyes elődöntőnek beillő csoportdöntővel zárult a rendező Olaszország és Belgium között. Egy fontos különbség volt: mivel csoportmeccsről volt szó, a gól nélküli kilencven perccel véget is ért, ami Belgium döntőbe jutását jelentette.
1984-ben visszatértek az Eb-re az elődöntők, a programból viszont kikerült a bronzmeccs, amelyet azóta sem rendeznek meg az Európa-bajnokságokon. Az elveszett meccs hátterében az állt, hogy az egyébként is váratlanul alacsony nézőszámokat hozó 1980-as torna bronzmeccsét annak ellenére is kevesen követték figyelemmel, hogy a rendező Olaszország volt az egyik résztvevő. Míg 1980 az utolsó Eb-bronzmeccset hozta, távolról sem az utolsó olasz főszerepléssel zajló csoportbeli drámát. Az 1996-os, első tizenhat csapatos Európa-bajnokság Olaszország számára 0-0-s csoportmeccsel ért véget. A csoportelső - és későbbi aranyérmes - Németország elleni döntetlen csak a csehek Oroszország elleni veresége esetén ért volna továbbjutást az olaszoknak, a csehek a 88. percben egyenlítettek, Vladimír Smicer vette be Sztanyiszlav Csercseszov kapuját.
2004-ben az olaszok szereztek az utolsó pillanatban, a 94. percben gólt, amely győzelmet ért, továbbjutást viszont nem. Antonio Cassano elrohant ünnepelni a találatát, majd elsírta magát, amikor a csapattársai közölték vele, hogy Dánia és Svédország meccse 2-2-re végződött, ami a három ötpontos válogatott közül a dánok és a svédek továbbjutását, valamint az olaszok kiesését eredményezte. Olaszország 2012-ben majdnem belelépett ugyanebbe a folyóba. Két forduló után két döntetlennel felkínálta a lehetőséget a spanyoloknak és a horvátoknak egy hasonló 2-2-re. Ezúttal azonban nem golyózták ki a riválisok az olaszokat, a spanyolok 1-0-ra nyertek, később a döntőben pedig bebizonyították, hogy nem kellett félniük az olaszok továbbjutásától, az Eb-k történetének legegyoldalúbb fináléjában 4-0-ra verték az azúrkékeket.
A legújabb lebonyolítással a 2004-eshez hasonló végkifejlet gyakorlati esélye megszűnt, mivel immár a négy legjobb csoportharmadik is továbbjut, öt ponttal csak elméletben lehetséges kiesni csoportból, sőt mind a 2016-os, mind a 2021-es tornán volt három ponttal továbblépő csoportharmadik is. Másfajta záróköri drámára viszont lehetőséget teremtett az új forma, s 2016-ban éppen az olaszokat átkozták a törökök. Olaszország biztos továbbjutóként a 85. percben kapott góllal vereséget szenvedett Írország ellen, az addig negyedik legjobb csoportharmadiknak tűnő törökök pedig az ötödik, már kiesést jelentő helyre csúsztak a rangsorban.
WEISZ ÁRPÁD SZOBRA
Az Európa-bajnokság eddigi győztesei
Németország az egyetlen, amely három különböző lebonyolítású torna végén is Európa-bajnok lett, míg a szintén háromszoros győztes Spanyolország az egyetlen, amely címet tudott védeni, 2012-ben. Ha idén is címvédés lenne, akkor Olaszország is csatlakozna az említett két országhoz a rekordbajnok körében, ugyanezt megtenné végső sikere esetén Franciaország is. A Szovjetunió és Csehszlovákia már megmarad egy győzelemnél, s idén a görögök sem szerezhetik meg második Eb-aranyukat, mert nem jutottak ki a németországi Eb-re. Dánia, Hollandia és Portugália viszont eljuthat egyről a kettőre az idei tornán.
tags: #magyar #olasz #foci #meccsek
