Magyar Asztaliteniszezők: Történelem és Jelen
Az asztalitenisz, vagy pingpong, nem csupán egy népszerű kikapcsolódási forma, hanem komoly múlttal és gazdag hagyományokkal rendelkező versenysportág is Magyarországon.
Az első egyéni asztalitenisz világbajnokságot 1926-ban rendezték meg. A kezdeti években a versenyeket kizárólag európai helyszíneken tartották, az első kivétel az 1939-es kairói világbajnokság volt. Ezekben a korai időszakokban a bajnokok főként európai országokból kerültek ki. Kiemelkedően eredményesek voltak ebben az időszakban a magyar asztaliteniszezők is, akik sorozatban nyerték az érmeket.
A második világháború utáni időszakban, az 50-es években megjelentek az ázsiai versenyzők, és helyet követeltek maguknak a sportágban. Ebben az időszakban a japán asztaliteniszezők több világbajnoki címet és érmet szereztek. A 60-as években tovább élesedett a verseny, és színesedett a paletta a világbajnoki aranyat nyerő országok körében. Megjelentek a kínai versenyzők, és megszülettek az első kínai világbajnoki aranyérmek az asztaliteniszben.
A magyar asztalitenisz aranykora
A 70-es évek a magyar asztalitenisz második aranykorát hozták. A mindenki által ismert és elismert Klampár Tibor, Jónyer István, Gergely Gábor trió sorra szállította az egyéni és páros világbajnoki címeket, érmeket. Az évtized végén a sikereket egy 1979-es phenjani csapat világbajnoki aranyérem koronázta meg.
A 80-as, 90-es években egyre erősödött az ázsiai jelenlét, és ezen belül is a kínai dominancia. A világbajnoki érmekért már a koreai versenyzőkkel is meg kellett küzdeni. Az európai érmeket, aranyakat akkoriban a svédek legendás játékosai, Jan-Ove Waldner és Jörgen Persson szállították. Kisebb részben még francia és német versenyzők is tudtak érmeket szerezni, mint például Jean-Philippe Gatien, aki 1993-ban egyéni aranyérmet nyert.
A 2000-es évek és a kínai dominancia
A 2000-es évek fordulóponthoz érkeztek az asztalitenisz sportágában. A korábbi, helyenként kiegyenlített verseny helyébe egyértelmű ázsiai, kínai dominancia alakult ki a világversenyeken. A svédek sztárjai fokozatosan kiöregedtek, és egyre kevésbé tudták tartani a lépést a folyamatosan színre lépő fiatalabb kínai játékosokkal. Üdítő kivételt jelentett a 2003-as párizsi világbajnokság, ahol nagy meglepetést okozva az osztrák Werner Schlager nyert aranyérmet. Azóta eltelt időszakban már csak és kizárólag kínai aranyérem született a férfi egyéni számban a világbajnokságon. Ki kell emelni az elmúlt 20 évből a németek kiváló versenyzőjét, Timo Bollt, aki ugyan világbajnoki aranyat nem tudott nyerni, de csapatban többször is ezüstérmes lett a német válogatottal. Egészen hihetetlen, hogy közel két évtizede ott liheg a kínaiak nyakában. Amióta Timo Boll a világélvonalban versenyez, már 4-5 generációváltás zajlott le a kínai válogatottnál. Szenzációs eredmény Timo Boll részéről, hogy a legutolsó, 2021-es egyéni világbajnokságon lett bronzérmes, ahol már 40 év feletti játékosként állt asztalhoz. A legutóbbi két világbajnokságon is kínai siker született a férfi egyes versenyszámban: Fan Zhendong lett a győztes, 2019-ben pedig a kínaiak mára legendává vált játékosa, Ma Long diadalmaskodott.
Ezeken a világbajnokságokon szerencsére történtek európai szempontból is pozitív meglepetések. 2019-ben a svéd Mattias Falck jutott be az egyéni döntőbe, és 2021-ben a nagyon fiatal, mindössze 19 éves, szintén svéd Truls Möregårdh. Úgy tűnik, van azért arra esély, hogy az európai asztaliteniszezők újra a dobogó legfelső fokára állhassanak majd a jövőbeli viadalok egyikén.
Magyar Asztalitenisz-válogatott
A magyar asztalitenisz-válogatott történelme során számos kiváló játékossal büszkélkedhetett. A szakmai igazgatók, edzők és játékosok mind hozzájárultak a sportág fejlődéséhez és eredményeihez.
SZAKMAI IGAZGATÓ
1967-ben született Cegléden. Játékosként 5x magyar bajnoki címet szerzett férfi egyesben.
HÉRAKLÉSZ EDZŐK
1997-ben született Sopronban, ahol jelenleg feleségével él. 8 éves korában kezdett el asztaliteniszezni, az utánpótlás korosztályokban ért el néhány szép eredményt.
Varga László
9 éves korában kezdte el asztaliteniszezni Pécsett. A jelenkor legjobb női magyar asztaliteniszezője. Ötévesen, 1990-ben kezdett pingpongozni, 1994 és 2008 között a Statisztikát erősítette, azóta a TTC…
További Tehetségek
Apai ágon német származású, a pingpong pedig a vérében van, hiszen édesanyja a korábbi válogatott Káhn Szilvia. Németországban nőtt fel.
Kézdivásárhelyen született 1996-ban, majd miután egyéves korában Sepsiszentgyörgyre költöztek, ötévesen kezdett el pingpongozni édesapjával és testvérével. Bernadett játékának fejlődése érdekében…
Hatévesen kezdett el asztaliteniszezni Szerbiában, Magyarkanizsán. A szerb serdülő-válogatott tagja volt, háromszoros szerb utánpótlásbajnok.
FÉRFIVÁLOGATOTT
Szolnokon született 1996-ban, a Kassai Úti Általános Iskolában kezdett pingpongozni. Később igazolt a Jászkun Volánhoz, ahol tizennyolc éves koráig játszott.
Szolnokon született 1996-ban, hétévesen kezdett el pingpongozni édesapjával Zagyvarékason. Első klubja a szolnoki Jászkun Volán volt, ahol két évet játszott.
Budapesten született 1995-ben, hétéves korában kezdett asztaliteniszezni a KSI-ben. Eleinte édesanyjával játszott sokat, később átkerült édesapja kezei közé. Tizennyolc éves…
Majdnem Bence a feltörekvő magyar generáció talán legígéretesebb tagja. Az egyik legjobb magyar műhelyből, a nyírbátori klubból indult, és fiatalon…
A 2002-es születésű játékos a MALÉV-ben, Varga Lászlónál, majd BVSC-ben nevelkedett, 2019-ben felnőtt országos csapatbajnoki címet ünnepelhetett a zuglóiakkal.
BVSC-Zugló Asztalitenisz Szakosztály
A BVSC-Zugló asztalitenisz-szakosztálya az egyik legsikeresebb és legnagyobb múltra visszatekintő szakosztálya a klubnak. Nemzetközi szinten is meghatározó játékosok öregbítették a klub hírnevét a sportág aranykorszakában.
A Szőnyi úti nagyterem az utóbbi években teljes megújuláson esett át, korszerűsítették a fűtésrendszerét, így sem megfagyni, sem megfőni nem kell már benne. A kisterem és a kiszolgáló helyiségek teljes megújítása is megtörtént. Mindezek fényében a szakosztály célja nem lehet más, minthogy minél nagyobb tömegeket megmozgatva működjön a BVSC-s pingpongélet.
A felnőttek között utoljára Jakab János tudott felnőtt egyéni bajnoki címet szerezni (még 2007-ben és 2008-ban), míg a csapatbajnokságban a 2008/09-es szezonban zsinórban harmadik alkalommal megnyert aranyérem után tíz évet kellett várni egy újabb éremre: a 2017/18-ban lett bronzérmes a csapat, hogy aztán a következő idényben meg is nyerje az Extraligát (a 26. bajnoki aranyérmet a Jakab János, Molnár Krisztián, Both Olivér, András Csaba alkotta csapat szerezte meg). Egyébként is extra volt a 2018/19-es idény, hisz az újonc korosztályt leszámítva minden korosztályban, a serdülő, az ifjúsági és a felnőtt csapatbajnokságban is sikerült aranyérmet szerezni.
Dr. Do Phuong Nam, Szakosztályvezető
Nagyon jó döntés volt, hogy édesapám idehozott, ma is nagyon erős a kötődésem a BVSC-hez, ahogyan mindenkinek, aki itt van a klubban. Tényleg egy kis család vagyunk a nagy családon belül, nagyon mély elkötelezettséggel - fogalmazott a még mindig csak 28 éves sportvezető. - Korán, már utánpótlás-válogatottként rájöttem, hogy nem feltétlen az élsport a legmegfelelőbb karrierválasztás a számomra, de semmiképp sem szerettem volna elszakadni tőle, a mai napig aktívan játszom első vagy a másodosztályú bajnokságban.
Nagy bravúrt ért el a 2021-es országos bajnokságon a 19 éves Terék Norbert, aki a nála 33 évvel idősebb, 52 éves - szintén BVSC-s nevelésű - Vitsek Ivánnal megnyerte a párosok versenyét - legutóbb Turbók Attila lett bajnok párosban, még 1991-ben, Somosi Miklóssal.
A BVSC-ben hat edző foglalkozik az utánpótlással, ez ideálisnak tűnik, különösképpen azért, mert a trénerek személye beleillik a klub szellemiségébe: mindannyian a BVSC egykori játékosai voltak. A két főedzőt, Jakab Jánost és Molnár Krisztiánt igazi ikonként tudja felvonultatni a klub a hazai terepen. Rendkívül hasznos képet ad az utánpótlás versenyzőknek, hogy saját edzőiket - Marsi Mártonnal kiegészülve - a mai napig láthatják első osztályú bajnokságban eredményesen szerepelni.
A klub mintegy 30 igazolt versenyzővel rendelkezik (közülük két-három felnőtt játékossal, akik kölcsönben is játszanak), de eléri az 50-et azok száma, akik rendszeresen lejárnak edzésre, akár a szenior korosztályból. Melléjük jönnek a szabadidős célból asztalt bérlők, akik szintén hozzájárulnak az aktív BVSC-s pingpongélethez.
Kiemelendőek a szakosztály parasportolói, a londoni paralimpiai bajnok, riói bronzérmes Pálos Péter, a riói ezüstérmes Csonka András, valamint Szvitacs Alexa, akik a tokiói olimpián is öregbítették a BVSC-Zugló hírnevét.
„Nagyon kevés olyan év volt, amikor a BVSC nem adott utánpótlás-válogatott versenyzőt az elmúlt évtizedekben. A tradíciókhoz méltó tudott maradni a klub, de úgy érzem, hogy kicsit megváltozott a sportág helyzete. Globálisan csökken a nézettségszám, itthon az (igazolt) játékosok száma, különösen a női szakágban. Talán nincs benne a köztudatban eléggé az asztalitenisz, sem, mint profi, sem, mint szabadidős sportolási lehetőség, pedig a pingpongasztal ott van a nyaralóban, a park közepén, a lakótelepek közt, mégsem mozgatja meg az embereket, holott - valljuk be - mindenki tud és szeret pingpongozni. Ez egy nagyon játékos, szórakoztató, hasznos, élvezhető és közösségi élményeket adó sportág, ahol sokkal kevesebb technikai tudás szükséges a játék élvezetéhez, mint mondjuk a tenisznél. Tudásszinttől függetlenül mindenkinek van élménye a pingponggal kapcsolatban, és most van itt az az idő, amikor kreatívnak lehet és kell lenni ahhoz, hogy megmozgassuk az embereket” - mondja Dodo, aki úgy gondolja, nemcsak a gyerekeket kell megszólítani a helyzet javulásához.
„Mi is szoktunk toborozni, nyílt napokat tartani és a jövőben is fogunk, ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szülőkre, fiatal felnőttekre. A gyerek dönti el ugyan (ideális esetben), hogy mit szeretne csinálni, de a választékot, a kínálatot a szülő mutatja meg neki. Ha ők nem tudnak arról, mit adhat és nyújthat a sportág, milyen lehetőségek vannak benne, kevesebb az esélyünk. Azzal is tisztában vagyok, hogy nem kell mindenáron, mindenkiből világbajnokot faragni. A lényeg, hogy minél több gyerek szeresse meg a játékot, mozogjon, legyen egy családias közösség tagja, élje meg a sport nyújtotta pozitív hozadékokat.
A sportággal rengeteg testi és szellemi képességet lehet elsajátítani és fejleszteni, amiket akkor is hasznosítani lehet felnőttkorban, akár az élet teljesen más területein is, amennyiben nem lesz valakiből élsportoló. Az edzések, hétvégi versenyek, edzőtáborok természetesen lemondásokkal járnak, de ez az élet relatív korai szakaszában megtanítja, illetve megtaníthatja a gyerekeknek, hogy a kitűzött célokért, eredményekért bizony meg kell dolgozni, azokért áldozatokat kell hozni.”
A BVSC-Zugló szakosztály-vezetője szerint eddig élesen el lehetett választani a férfi és a női szakosztályokat, de nem ördögtől való ötlet, hogy a klub nyisson a lányok felé: az edzői apparátus, a szaktudás és a körülmények is adottak ahhoz, hogy általuk is bővüljön a létszám a klubban. S ha már körülmények: a BVSC évtizedes otthona, a nagyterem megújítása több lépcsőben zajlott, elengedhetetlen volt a rekonstrukció, hiszen megfelelő szigetelés, fűtés, szellőztetés és légkondicionáló nélkül szolgálta a sportolókat. „Volt olyan edzés, hogy két pólóban, pulóverben és a szabad kezemen kesztyűben edzettem” - emlékezett Dodo. A termet leszigetelték, szellőzőrendszert kapott, a fűtésrendszert korszerűsítették, majd szövetségi közreműködéssel a parkettát is lecserélték a nemzetközi szintű taraflex borításra.
„Az utóbbi 50 év legnagyobb volumenű beruházása emellett a kisterem és a kiszolgáló-helyiségek megújítása volt, ezt 2020 végén adták át. Ez már tényleg XXI. századi, nyugati körülményeket garantál, aminek azért örülök, mert az utánpótlás-nevelés mellett nagyon hangsúlyosnak gondolom a tömegsport kiszolgálását is. Ezzel az infrastruktúrával a BVSC nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is vonzóbb lett, a versenyeken kívül edzőtáborokat is lehet ide szervezni vagy akár egy edzőközpontot, akadémiát is létre lehet hozni.” - tette hozzá a szakosztályvezető.
Természetesen az asztalitenisz-szakosztály is látja a lehetőségeket a tervek között szereplő multifunkcionális központi csarnokban, abban egészen nívós nemzetközi versenyeket is lehetne rendezni, 16 asztallal, lelátóval.
Magyar Asztalitenisz Bajnokságok Története
A Magyar Asztalitenisz Bajnokság egy évente megrendezésre kerülő sportesemény a hazai asztaliteniszezők számára, melynek győztesei a magyar bajnoki címet nyerik el. A bajnokságot a Magyar Asztalitenisz Szövetség írja ki és rendezi meg.
Az első magyar bajnokságot 1905-ben rendezték, ekkor még csak férfi egyéni verseny volt. Férfi párosban 1909, női egyéniben és vegyes párosban 1925, női párosban 1929 óta avatnak bajnokot. 1913 és 1924 között, valamint 1945-ben nem rendeztek bajnokságot, illetve férfi párosban 1910-ben, vegyes párosban 2010 és 2012 között, 2014-ben, valamint 2021-ben nem volt bajnokság.
Legtöbbször Budapesten volt a bajnokság, a Nemzeti Sportcsarnok (33-szor) és az Ormai László Csarnok (20-szor) volt a leggyakoribb helyszín. Először 1938-ban rendezték vidéken a bajnokságot, ekkor Cegléd volt a helyszín. Vidéki versenyző legelőször 1931-ben győzött, ekkor Gál Magda (Kitartás EAC) női párosban lett első.
Rekorderek és Klubok
A legtöbb bajnoki címet a férfiaknál Klampár Tibor és Jónyer István nyerte, összesen 25-25-öt (előbbi 9-szer egyéniben, 11-szer párosban és 5-ször vegyes párosban, utóbbi 6-szor egyéniben, 11-szer párosban és 8-szor vegyes párosban), utánuk Sidó Ferenc következik 24 bajnoksággal (5-ször egyéniben, 10-szer párosban és 9-szer vegyes párosban).
A nőknél Farkas Gizella nyerte a legtöbbet, összesen 42-t (14-szer egyéniben, 15-szer párosban és 13-szor vegyes párosban), utána Kóczián Éva következik 21 elsőséggel (6-szor egyéniben, 6-szor párosban és 9-szer vegyes párosban), harmadik pedig Sipos Anna 19-cel (5-ször egyéniben, 8-szor párosban és 9-szer vegyes párosban).
A klubok közül a Statisztika Petőfi SC nyerte a legtöbb bajnoki címet, összesen 82-t (31 női egyéni, 28 női páros, 23 vegyes páros), utána a Bp. Spartacus következik 53 bajnoksággal (16 férfi egyéni, 21 férfi páros, 16 vegyes páros), harmadik pedig a Bp. Vörös Meteor 50-nel (2 férfi egyéni, 10 női egyéni, 11 férfi páros, 14 női páros, 13 vegyes páros).
| Név | Összes cím | Egyéni | Páros | Vegyes páros |
|---|---|---|---|---|
| Farkas Gizella | 42 | 14 | 15 | 13 |
| Klampár Tibor | 25 | 9 | 11 | 5 |
| Jónyer István | 25 | 6 | 11 | 8 |
| Sidó Ferenc | 24 | 5 | 10 | 9 |
| Kóczián Éva | 21 | 6 | 6 | 9 |
| Sipos Anna | 19 | 5 | 8 | 9 |
tags: #magyar #pinpong #jatekosok #klampar
