Gödöllői Röplabda Club

A magyar röplabda évszázada

2026.04.24

A röplabda technikailag alighanem a legnehezebb labdasport, hiszen a játék csak addig tart, amíg a labda a levegőben van - amint földet ér, vége a menetnek. Ennek megakadályozása rendkívüli felkészültséget, technikai és helyezkedési képzettséget igényel - cserébe ez az egyetlen a „nagylabdás” műfajok között, amelyben a súlyos hátrány sem jelenti azt, hogy a meccs elveszett.

A röplabdát is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25-26-án.

röplabda pálya

A röplabda története és szabályai

A bevezetőben említett dr. Naismith barátja, William Morgan, a Holyoke YMCA Egyetem testnevelési igazgatója úgy látta, hogy a kosárlabda kimerítő és túl erőszakos a YMCA (Fiatal Katolikus Férfiak Szövetsége) korosabb tagjainak, és kitalált egy másik játékot. Mintonette-nek keresztelte el az 1895-ben született sportot, ám a suli egy másik (szintén springfieldi, akárcsak Naismith) professzora kisvártatva közölte, hogy mivel a labdát röptében ütik meg, a teniszből ismert röptéhez (volley) hasonló módon, miért ne lehetne a játék neve volleyball, azaz röplabda.

A világ sok részére kiterjedő YMCA-hálózatnak hála a sportág hihetetlen gyorsasággal terjedt: miközben Athénben első ízben gyülekeztek az olimpikonok, Japánban már ütötték a labdát a háló fölött, és a többi ázsiai nemzet is hamar bekapcsolódott. Európába az amerikai katonák hozták el a sportágat az első világháború idején, itt elsősorban a hűvösebb keleti vidékeken lett igazán népszerű.

Érdekes viszont, hogy bár a speciális labdát már 1900-ban megalkották, és a szabályrendszer is relatíve gyorsan kikristályosodott (1918-tól már a meccseken hat játékos szerepelt egy csapatban, két évvel később pedig általános elfogadott szabállyá lett az „egy oldal, három érintés” elve), sőt, a játékelemek is igen gyorsan megalapozódtak (a Fülöp-szigeteken már 1920-ban lecsapták a labdát a háló fölött, és nem sokkal később már hátulról készítették elő a támadásokat) - ennek ellenére a nemzetközi szövetség megalakulásáig egészen 1946-ig kellett várni.

A Magyar Röplabda Szövetség 1946-ban alakult. Hazánkban nagyjából 70 egyesületben lehet röplabdázni, kb.

röplabda története

A magyar röplabda válogatott sikerei az 1900-as években

Férfi válogatott

A válogatott 1950-ben az Európa-bajnokságon bronzérmes lett, majd 1963-ban a második helyen végzett a kontinensviadalon. Az olimpiai játékokon a legjobb helyezése az 1964-ben elért hatodik helyezés.

Férfi válogatott helyezései világversenyeken
Év Verseny Helyezés
1949 Prága Világbajnokság 7.
1950 Szófia Európa-bajnokság 3.
1952 Moszkva Világbajnokság 5.
1952 Olimpia 7.
1954 Főiskolás VB 3.
1956 Párizs Világbajnokság 8.
1958 Prága Világbajnokság 5.
1960 Rio de Janeiro Olimpia 6.
1962 Szovjetunió Európa-bajnokság 7.
1963 Románia Európa-bajnokság 2.
1964 Tokió Olimpia 6.
1966 Tokió Világbajnokság 10.
1967 Isztambul Európa-bajnokság 6.
1970 Bulgária Világbajnokság 11.
1971 Olaszország Európa-bajnokság 5.
1975 Jugoszlávia Európa-bajnokság 11.
1977 Finnország Európa-bajnokság 4.
1978 Olaszország Világbajnokság 14.
1979 Franciaország Európa-bajnokság 8.
1983 NDK Európa-bajnokság 11.
2001 Csehország Európa-bajnokság 9.
férfi röplabda válogatott

Női válogatott

A Magyar Röplabda Szövetség elnöke szerint három összetevője volt annak, hogy a női válogatott az elmúlt hétvégén kiharcolta az Európa-bajnoki részvételt, így jövőre 28 év után újra ott lehet a kontinensviadalon.

Megnyerte utolsó mérkőzését, így biztosan továbbjutott a magyar női röplabda-válogatott az izraeli Netanyában zajló Európa-bajnoki selejtezőn. A mieink Svédországot győzték le 3:0-ra.

Sorsdöntő mérkőzésre készült női röplabda válogatottunk a csütörtökön. Saját szempontból ez azért volt fontos, mert győzelmünk esetén nagyot léphettünk előre azon az úton, mely a januári utolsó selejtező körre vezet, míg ellenfelünknek élet-halál kérdés volt ez az összecsapás, vereségük esetén nem lett volna már esélyük az utolsó két napon. A szerdai, görögök elleni győzelem után csütörtökön, az első napon ugyancsak nyerő svájciakkal mérte össze erejét a magyar női röplabda-válogatott. Hollósy László csapata megnyerte az első és a harmadik játszmát is, de végül 3:2-re kikapott, igaz, így is fontos pontot szerzett.

Női válogatott helyezései világversenyeken
Év Verseny Helyezés
1949 Prága Világbajnokság 6.
1950 Szófia Európa-bajnokság 6.
1952 München Olimpia 6.
1955 Bukarest Európa-bajnokság 6.
1958 Prága Európa-bajnokság 6.
1962 Szovjetunió Európa-bajnokság 11.
1963 Románia Európa-bajnokság 7.
1967 Törökország Európa-bajnokság 5.
1970 Bulgária Világbajnokság 4.
1971 Olaszország Európa-bajnokság 5.
1974 Mexikóváros Világbajnokság 6.
1975 Jugoszlávia Európa-bajnokság 2.
1977 Finnország Európa-bajnokság 3.
1978 Szovjetunió Világbajnokság 13.
1979 Franciaország Európa-bajnokság 4.
1981 Bulgária Európa-bajnokság 3.
1982 Peru Világbajnokság 10.
1983 NDK Európa-bajnokság 3.
1985 Hollandia Európa-bajnokság 9.
1987 Belgium Európa-bajnokság 10.
2015 Belgium, Hollandia Európa-bajnokság 12.
2017 Azerbajdzsán, Grúzia Európa-bajnokság 15.
2021 Szerbia, Horvátország, Bulgária, Románia Európa-bajnokság 16.
2023 Belgium, Olaszország, Németország, Észtország Európa-bajnokság 24.
női röplabda válogatott

Tóth Fruzsina legszebb pillanatai

A játék menetéről és szabályairól bővebben

Egy röplabda-mérkőzés megnyeréséhez három szett elhódítása szükséges. Egy-egy szett 25 pontig tart, ha ötödik, döntő játszmára kerül sor, ott elég 15 pontot elérni.

Megszűnt a régi szabály, hogy pontot csak a szerváló csapat érhet el - 2000 óta minden menet számít.

Egy csapat egyszerre hat embert vonultat fel a háló egyik oldalán: három áll elöl, három mögöttük. Miután megtörtént az adogatás, mindenki változtathatja a helyét - ugyanakkor minden pontnyerést követően kötelező módosítani az alapfelálláson.

Az ún. „forgás” során az óra forgásával ellentétes irányban odébb kell menni egy pozícióval mindenkinek - ha ezt egy csapat eltéveszti, a hiba pillanatától a hiba felfedéséig akár az összes pontját elvesztheti.

A régi, hagyományos forgást ugyanakkor az utóbbi időben megbolondították kicsit: 2000 óta lehetőség van egy libero szerepeltetésére. Ezt többek között azért találták ki, mert a röplabda-csapatok mind inkább kezdtek hasonlítani az égimeszelők gyülekezetére, a 180 centis klasszisok kezdtek kiszorulni a legjobb csapatokból is - a trénerek ugyanis tartottak attól, hogyha az „efféle törpék” a forgás során a hálóhoz kerülnek, képtelenek lesznek hatékonyan sáncolni.

Egy menet szervával indul: nincs második adogatás, ha az adogatás nem jó, az ellenfélé a pont és a szerválás joga.

Egy csapat háromszor érhet a labdába, utána át kell ütnie a hálón (azaz a játék átlagos ritmusa ekképp fest: fogadás, feladás, ütés). Ha a labda talajt ér, a menetnek vége.

Ha a vonalakon belül ér padlót, akkor a másik térfélen lévő csapaté a pont. Ha a vonalakon túl, akkor az a csapat bukta el, amelynek a játékosa utoljára érintette.

Szintén az ellenfélé a pont, ha a labdát a hálótartó oszlop mellett, de a háló tetejének vonala alatt ütik át a túlsó térfélre.

Ugyancsak pontvesztéssel jár, ha egy játékos bármilyen szituációban hozzáér a hálóhoz, vagy lábával érinti a félpályán felfestett vonalat.

Egy csapatban hatszor lehet cserélni egy játszma során - a libero cseréje ebben nem számít bele, őt ugyanakkor legalább egy pont erejéig mindenképpen le kell hozni a szett során.

A pálya 18×9 méter, a háló 2.43 centi magas a férfiaknál, 2.23 centis a nőknél.

Neves magyar röplabdázók

Szabó Gábor

(beceneve: “Öcsi”) (Budapest, 1945. október 8. -) magyar röplabdázó. Posztja: első-ütő. A világ egyik legjobb röplabdázója volt. A hetvenes évek egyetlen világklasszis magyar férfi röplabdázója. Az első volt a világon, aki hátsó sorköteles játékosként a hármas vonalon kívülről végrehajtott ütésekkel bombázta az ellenfeleket.

1978-ban a világbajnokságon egy japán játékostól látta a felugrásból végrehajtott nyitást. 37 évesen igazolt a német másodosztályba a Norderstedt együttesébe. Már elmúlt 40 éves, amikor megkereste a Moers SC elnöke. Vállalta az újabb megmérettetést, s még 3 szezonon keresztül tagja volt az első csapatnak, majd 3 évig játszott a tartalékok között. 1990-ben már edzőként nyert CEV-kupát a Moers-szel. 1995-ben fejezte be az edzői munkát Németországban, majd polgári foglalkozást választott magának.

Kőszegi Bernadett

A Farkasréti temetőben szerdán délben mély részvét mellett búcsúztatták és helyezték örök nyugalomra az életének 57. évében, tragikus körülmények között elhunyt Kőszegi Bernadett olimpiai negyedik helyezett röplabdázót.

Varga Zoltán

(Budapest, 1930. február 4. - 2012.) 1948-tól 1960-ig a Csepel SC játékosa volt. Az 1949-es férfi röplabda-világbajnokságon 7. helyezést ért el. 1950-ben bronzérmes lett a szófiai Európa-bajnokságon. Az 1952-es férfi röplabda-világbajnokságon 5. helyezett volt. 1954-ben a főiskolás vb-n végzett a harmadik helyen. Az 1956-os férfi röplabda-világbajnokságon vb 8. lett. 1947 és 1956 között 87-szeres (más források szerint 64) magyar röplabda válogatott. Tagja volt az első magyar röplabda-válogatottnak. 1966-tól a Magyar Röplabda Szövetség elnökségi tagja. 1966-tól 1970-ig az edzőbizottság vezetője. 1970-től 1973-ig a szövetség alelnöke, 1981-től 1986-ig elnöke.

Farkas Tibor

(Sajószentpéter, 1968. május 19. - 2019.) A kazincbarcikai Kun Béla Általános Iskolában kezdett el röplabdázni, már ekkor komoly sportsikereket ért el. 1986-ban a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett. 1978 és 1982 között az MVSC, 1982 és 1990 között az Újpesti Dózsa, 1990 és 1995 között a Tungsram SC röplabdázója volt. A Tungsram megszűnése után a BSE-hez igazolt, de itt mérkőzésen nem szerepelt, mert 1995 nyarán az izraeli Hapoel Mate Asher játékosa lett. 1996-ban a BSE játékosa lett. 1996 novemberében az osztrák Kaufmann VC Wolfurthoz szerződött. 1997-ben az Egerhez igazolt. Itt 2000-ig szerepelt. 1984 és 1995 között 129 alkalommal szerepelt a válogatottban.

magyar röplabda legendák

tags: #magyar #roplabda #1900 #as #evek

Népszerű bejegyzések:

GRC