A magyar úszósport olimpiai dicsőségtörténete
A magyar versenyúszás születése pillanatában sikerre kódoltatott: a sportág első olimpiai bajnoka Hajós Alfréd lett, aki az 1896-os athéni játékokon 100 méteren bizonyult a legjobbnak, és nem sokkal később 1200 méteren is diadalmaskodott. A magyar tempó legeredményesebb képviselője, Halmay Zoltán pályafutása során az 1904-es St. Louis-i olimpián két aranyérmet is szerzett, ezzel a sportág egyik legnagyobb egyéniségévé vált.
A fejlődés hullámzó útján
A sportág ezután hullámzó módon teljesített, az első, Budapesten rendezett Európa-bajnokságon például Bárány István óriási bravúrral legyőzte a sportág koronázatlan királyának számító Arne Borgot 100 gyorson, később azonban ezt nem tudta olimpiai sikerre váltani. A világháborút követően a női szakág tört az élre, a helsinki olimpián azóta sem látott diadalmenetet produkáltak a hölgyek, elsősorban Sárosi Imre tanítványai: az akkor programban lévő öt számból négyet nyertek a magyarok. 100 gyorson Szőke Kató, 400-on Gyenge Valéria, 200 mellen Székely Éva lett bajnok, a 4×100-as gyorsváltó pedig világrekorddal lett aranyérmes.
Az 1952es olimpia magyar--(HaverBeszélj)
Újjászületés a Széchy-korszakban
Kevesen gondolták a sportágban, hogy a következő olimpiai aranyérem 1980-ban érkezik. Helyettük négy évvel később a 17 éves Wladár Sándor törte meg az átkot, s lett a moszkvai játékokon 200 háton olimpiai bajnok, majd az 1986-os madridi világbajnokságtól fogva a Széchy-team gyakorlatilag aranygyárrá változott. Egymást követték a zsenik, a végül négyszeres olimpiai és négyszeres világbajnok Darnyi Tamás, az első mellúszókiválóság Szabó József, majd Rózsa Norbert, illetve az élete legnagyobb úszását az atlantai olimpiai döntőben bemutató Czene Attila.
Az atlantai botrány és az etikai felelősség
A Magyar Úszószövetség 1996-ban történt eredményhamisítási botránya fontos etikai kérdéseket vetett fel. A szövetség több magyar úszót egy meg nem tartott verseny hamis eredményeivel juttatott ki az atlantai olimpiára. A történtek hátterében szakvezetői kérés állt, a vezetők az olimpiai verseny légkörének megismerését és a fiatalok támogatását jelölték meg célként. Az elnök a botrány kirobbanása után lemondott, belátva, hogy a csalással szerzett sikerek nem tiszta erkölccsel fogantak.
A modern kor csillagai
A kétezres évek közepén beérő új nagyszerű generáció tagjai közül a legmagasabbra a Rióban három bajnoki címet szerző Hosszú Katinka jutott, aki világbajnoki címek tekintetében lett minden idők legjobbja a magyarok között. Eredményei, valamint a világversenyeken szerzett érmek száma olyan örökséget képvisel, amelyet a jövő nemzedékei számára is meghatározó viszonyítási pontot jelent.
| Korszak | Kiemelkedő versenyző | Siker |
|---|---|---|
| 1896 | Hajós Alfréd | Két olimpiai arany |
| 1952 | Szőke Kató, Gyenge Valéria, Székely Éva | Helsinki diadalmenet |
| 1980-as évek | Darnyi Tamás | Négyszeres olimpiai bajnok |
| 2016 | Hosszú Katinka | Három riói aranyérem |
tags: #magyar #uszo #valogatott #olimpia
