A „magyaros rúgás” nyomában: Fábián és a magyar labdarúgás olaszországi öröksége
A labdarúgás történetében számos olyan technikai elem és fogalom létezik, amely nemzethez köthető. Az olasz futballnyelvben nemzedékek óta megmaradt kifejezés, a „tiro all’ungherese” gyökereit kutatva Bariig jutottunk. A tengerparti városban kiderült, a külsős csavarás ősatyja a hazánkban ismeretlen Hajdú János volt.
De mit is takar a fogalom? Tömören: azt a fajta erős, külsős rúgást, amely a labdát látványos csavarral küldi a kapu felé. Bár a modern futballban brazil példaként Branco és Roberto Carlos híres tekeréseit szokták felhozni, az olasz források előszeretettel hivatkoznak a „magyar klasszikusokra”, így Puskás Ferencre vagy Hidegkuti Nándorra is.
Hajdú János és a bari „csoda”
Hogy éppen a lábfej külső részével csavart labdát nevezték el az olasz pályákon magyaros rúgásnak, olyan labdarúgó érdeme, akiről talán még a legedzettebb futballkutatók sem hallottak: bizonyos Hajdú Jánosé. Amikor Hajdú János 1924-ben megérkezett Bariba, aligha hitte, hogy a szurkolók emlékezetébe ennyire mélyen bevésődik játéka és edzői hatása. Klasszis futballista volt, kivételes labdaérzékkel megáldva, egyik sajátosságának számított az úgynevezett magyar rúgás, a „tiro all’ungherese”.
Játékosként ámulva figyelték és szerették, később pedig csodaedzőnek nevezték, miután az 1930-1931-es idényben a klub története során először a Serie A-ba vitte az AS Barit. Neki köszönhető, hogy a város csapata a sportág legnagyobbjai közé emelkedett.
Őrült ötlete, hogy egy szörnyeteget építsen, 14 Tigrist égetett hamuvá saját veszteség nélkül
Magyar edzők az olasz futball vérkeringésében
Az 1920-as évektől az 1950-es évekig a magyar edzők és játékosok rendkívül erősen meghatározták a Bari életét. A korszakban a magyar szakemberek megbecsültsége óriási volt. Erbstein Ernő például a Bari első professzionális edzője volt, akinek megszerzéséért valóságos sajtókampányt folytattak. A magyarok szakértelme nemcsak a taktikai felkészültségben, hanem a technikai képzésben is megmutatkozott.
| Név | Szerepkör | Klub |
|---|---|---|
| Hajdú János | Edző/Játékos | AS Bari |
| Erbstein Ernő | Edző | AS Bari |
| Sárosi György | Edző | AS Bari / AS Roma |
| Weisz Árpád | Edző | AS Bari |
Emlékezet és felejtés
A magyar sporttörténelem kisbetűs lábjegyzeteiben Hajdú János neve sem kapott helyet, sírja ismeretlen. Ezzel szemben van egy délolasz város, ahol máig a hőskorszak legendájaként tartják számon. A bari futballtörténelem krónikása, Gianni Antonucci tizennyolc könyvet szentelt a város csapatának, amelyekben részletesen dokumentálta a magyar hatást. A személyes anekdotákból kiderül, hogy a magyar edzők, mint például Sárosi György, nemcsak szakmailag, de emberileg is mély nyomokat hagytak az olasz kluboknál.
A történelem azonban tragikus fordulatokat is tartogatott. Weisz Árpád, aki szintén Bariban dolgozott, Auschwitzban hunyt el. Emlékét ma utcanév és tábla őrzi a San Nicola Stadion mellett, emlékeztetve minket arra, hogy a futballon túli közös múltunk is szorosan összefonódik az olaszországi városokkal.
tags: #magyar #valogatott #1991 #boksz #fabian
