A Puskás Ferenc Stadion öröksége: emlékezetes mérkőzések és a búcsú
A magyar labdarúgó-válogatott történetének egyik legikonikusabb helyszíne, az egykori Népstadion, később Puskás Ferenc Stadion, számos felejthetetlen pillanatnak adott otthont. Mielőtt a magyar labdarúgó-válogatott pénteken Uruguay ellen felavatta az új Puskás Arénát, érdemes felidézni az előd hat évtizedes, gazdag múltját, amely 2014 június 7-én, a Magyarország-Kazahsztán barátságos válogatott futballmeccsel búcsúzott a szurkolóktól. Az utolsó, a 2014 nyáreleji, kazahok elleni mérkőzéssel bezárólag 192 hivatalos A-válogatott mérkőzést játszott ott a magyar csapat, rengeteg emlékezetes 90 percet produkált. Az egykori Népstadion, amely fénykorában közel százezer drukker befogadására is alkalmas volt, hosszúra nyúlt tervezés után valósult meg, és lett a magyar sportélet központja.
Az óriás születése: a Népstadion építése és átadása
Már az 1900-as évek elején felmerült az igény egy nemzeti stadion építésére, amellyel eredményesen pályázhattunk volna egy olimpia megrendezésére is. Még az is szóba került, hogy a millenniumi ünnepségekkel egybekötve akár Budapest rendezhetné az első újkori olimpiát 1896-ban, azonban végül győzött a hagyomány, és Athén lett a játékok házigazdája. Később ugyan megkaptuk a rendezési jogot 1920-ra, ám a történelem az első világháború képében közbeszólt. A nagy stadion terve azonban nem sikkadt el, de csak a kommunista hatalomátvételt követően vált valósággá.
Az első kapavágást 1948 júliusában ejtették meg, a korra jellemző módon anélkül, hogy a végleges tervek rendelkezésre álltak volna. Az eredetileg 100 ezer fősre tervezett stadion terveit ifj. Dávid Károly építész és Gilyén Jenő statikus készítették. A szocialista szellemiség diadalaként rengeteg "önkéntes" vett részt a munkálatokban, többek között a legendás Aranycsapat tagjai is alkalmi kőművesbrigáddá változtak, hogy minél hamarabb valósággá váljon az évtizedek óta dédelgetett álom. A helyben, de előre gyártott elemek felhasználásával épült stadion sosem készült el a tervezett formában, a 3. emelet és a felső karéj részbeni elhagyásáról a Politikai Bizottság döntött. A tribünökön és az alsó - úgynevezett - földlelátókon a megnyitó idején hivatalosan 78 ezer fő fért el.
A parádés megnyitóra végül 1953 augusztus 20-án került sor. Hatalmas csinnadrattával, zászlós felvonulással, atlétikai versennyel, és Budapest Honvéd-Szpartak Moszkva labdarúgómeccsel avatták fel a dolgozó nép büszkeségét, a Népstadion névre keresztelt arénát. A találkozót 3-2-re a Honvéd nyerte, ezzel indult el a stadion közel 61 éves története. A hivatalos megnyitót egésznapos sportünnep kísérte - régi álom vált valóra.
Még a hivatalos avatás előtt, előtte három nappal egy főpróbát tartottak: Május 6-án a Grosics (Gellér, 46.) - Buzánszky, Börzsey, Lantos - Bozsik (Bányai, 61.), Kovács I - Budai II (Sándor, 46.), Kocsis (Palotás, 46.), Hidegkuti, Puskás, Czibor összeállítású tizenegy a korábbi válogatott játékosból lett játékvezető, Harangozó Sándor bíráskodása mellett 11:1-re verte az NB II Közép csoportjának bajnokát, a Szikra Gázművek csapatát. A korabeli sajtóbeszámoló szerint titokban akarták tartani a találkozót, kerültek minden propagandát, ám mégis híre ment a környéken, hogy labdarúgó-mérkőzést játszanak az új Népstadionban. A mérkőzés végére már szépszámú közönség gyűlt össze a lelátókon, illetve a pálya mellett. Az új arénában az első gólt a 6. percben Kocsis Sándor lőtte. A további tíz gólt Hidegkuti (4), Puskás (3), Palotás (2) és Czibor szerezte. Az ellenfél szépítő gólját Mohácsi lőtte.
Az Aranycsapat korszaka és legendás győzelmek
Az Aranycsapat korszakában a Népstadion a magyar futball fellegvárává vált, amelyen a világ legjobb csapatai is megfordultak. Az első hivatalos válogatott mérkőzést a helsinki olimpiai bajnok Aranycsapat Svédország ellen vívta a Népstadionban, 1953 novemberében, 80 ezer néző előtt. Az 1953-as, svédek elleni 2:2 jelentette a premiert, az 1954-es, angolok elleni 7:1 hozta itt az első győzelmet.
Történt ugyanis, hogy az angolokat annyira sokkolta az Évszázad mérkőzésén elszenvedett 6-3, hogy még a londoni meccset követő banketten megegyeztek egy budapesti visszavágóban. Puskásék ugyanis lehengerlően játszottak, és megalázó, 7-1-es vereséggel küldték haza a futball tanítómestereit. Érdekes, hogy ez volt az utolsó csepp az angolok poharában, a fájó kudarc után átfogó futballreformba kezdtek, amely 13 éven belül világbajnoki címet eredményezett.
Az állóhelyek miatt a valaha volt legtöbb, 104 ezer néző láthatta a helyszínen az osztrákok 6:1-es arányú legyőzését 1955-ben. A hazai csapat olyan nagyságokkal állt fel, mint Kocsis Sándor és Puskás Ferenc, a kezdőrúgást pedig Schlosser Imre végezte. Itt ünnepelték Albert Flóriánt, mint aranylabdást, 1968-ban.
Az Aranycsapat széthullása – M5 História, 2023. szeptember 23.
A feledés homályából: Az 1956-os bejrúti mérkőzés
Az 1956-os év különösen izgalmas és fordulatokkal teli volt a magyar válogatott számára. 1956. február 29-én még nem sejtette Puskás Ferenc, hogy a 77., Bozsik József, hogy a 71., Hidegkuti Nándor, hogy az 55., Lantos Mihály, hogy az 50., Buzánszky Jenő pedig, hogy a 45. válogatott meccsét játssza a magyar válogatottban. Annak a bizonyos 1956-nak a februárját írtuk, bár ekkor még természetesen semmi sem utalt arra, hogy alig több mint nyolc hónap múlva tankok dübörögnek majd Budapest utcáin. Bern után Sebes Gusztáv kapitány maradt, egyedül Zakariás József került ki örökre a nemzeti tizenegyből, és persze Feleki László Népsport-főszerkesztőnek került az állásába a döntőbeli vereség.
Nem véletlen, hogy 1956 elejére zsíros meghívás érkezett a Magyar Labdarúgó-szövetségbe: a Közel-Keletről. „A rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt alaposan megváltozott a magyar labdarúgó-válogatott eredetileg tervezett műsora." Még Törökországban, pontosabban Izmirben, Ankarában és Isztambulban február 8. és 15. között négy könnyű meccset vívtak a fiúk a vendéglátó városok csapatai ellen, ezeken 26:4-es gólaránnyal és négy győzelemmel estek túl. Machos Ferenc például egymaga hét gólt szerzett, de a visszafogottan teljesítő Puskás, Czibor balszárny is bevállalt négy-négy gólt. Február 19-én került sor az akkor egyetlenként hivatalosnak tekintett válogatott mérkőzésre a törökök ellen Isztambulban, amit általános elképedésre 3:1-re elvesztettek fiaink, Puskás a 81. percben 0:3-nál szépített - ez volt a 76. Szíria következett, Damaszkuszban és Aleppóban két nap alatt két meccs (4:0 és 6:0) a szír hadsereg-válogatott ellen.
És eljött február 29. (hiszen 1956 szökőév volt, mint minden olimpiai esztendő), amikor is Bejrútban lépett pályára „Budapest” válogatottja Libanon legjobbjai ellen. Az idézőjelet egyebek mellett az indokolja, hogy például Ilku István kapus és Buzánszky Jenő a Dorog, Szojka Ferenc pedig a Salgótarján színeiben futballozott idehaza, és addigi életükben egyetlen percet sem éltek Budapesten. Bejrútba amúgy egy 1954. februári kairói egyiptomi-magyar (0:3) eredményeként kapott meghívást az Aranycsapat, ezt a találkozót ugyanis megtekintette Azzat al-Tark libanoni szövetségi elnök és alelnöke, Halil Helmi is. Két évvel később mindenesetre a meccs előtti hatalmas zivatar ellenére is mintegy 20 ezer néző látta, amint a Municipal-stadionban a már a szállodában magára öltött mezben kifut a vb-döntős magyar tizenegy maradéka. „Homokos, kevés fűvel borított pályán folyt le a mérkőzés. Rögtön az elején kiderült az idő, de az is, hogy a két csapat között nagy a tudáskülönbség.” A szünetben a sokat kritizált Machos és Puskás góljával 2:0-ra vezettünk.
A mérkőzés adatai és a csapatok összeállítása:
| Időpont | Esemény |
|---|---|
| 1956. február 29. | Libanon-Magyarország 1:4 (0:2) |
| Helyszín | Bejrút, 20 000 néző |
| LIBANON | Hindi - Szamek, Jamut, Arissz - Szalih, Hakim - Parkif, L. Altonian, M. Altonian, Murad, Csabarian. |
| MAGYARORSZÁG (BUDAPEST) | Ilku - Sárosi, Mátrai, Lantos - Bozsik (Szabó L., 60.), Szojka - Csordás (Buzánszky, 46.), Machos, Tichy, Puskás, Hidegkuti. |
| Gólszerzők | Murad (61.), ill. Machos, Puskás |
„A közönségnek nagyon tetszett Budapest válogatottjának játéka, nekünk már kevésbé." Amelynek sem tudósítója, sem olvasói nem tudták még ekkor, hogy 44 évvel később hivatalos rangra emelkedik a találkozó, és utólag - miután kiderült, hogy Libanonban már akkor is libanoni-magyarként jegyzőkönyvezték - elfoglalja a 331. helyet nemzeti tizenegyünk meccseinek sorában. A 100. válogatottságakor elbúcsúztatott Bozsik József már 22 éve halott volt, amikor kiderült, hogy 101-szeres lett, az ’56-os emigrációjából a rendszerváltás után végleg hazatérő Puskás Ferenc pedig tulajdonképpen 73 évesen rúgta meg 84. gólját.
A hanyatlás évtizedei és a rövid fellángolások
A folytatásban igazán nagy csapat nem jött már a Puskásba, talán a portugálok voltak a legjelentősebb együttes, de akkor még messze voltak az Európa-bajnoki címtől. Itt harcolta ki a vb-részvételt már a hazai győzelemmel, a bolíviai visszavágótól függetlenül a magyar csapat hosszú szünet után, 1977-ben, itt tért vissza negyedszázad után Puskás Ferenc a magyar pályákra 1981-ben.
Mezey György csapata rövid ideig még a világranglistát is vezette, és Hollandia, valamint az akkor még a mainál is jóval komolyabb játékerőt képviselő Ausztria ellenében kvalifikálta magát az 1986-os, mexikói világbajnokságra. Az önbizalomtól duzzadó csapat azon év tavaszán a varázslatos brazilokat fogadta 70 ezer fanatikus előtt a Népstadionban, és a meccs minden várakozást felülmúlt... Détári már az ötödik percben megszerezte a vezetést, majd következett Kovács Kálmán, és Esterházy. Ennek ellenére következett Irapuato... Az akkori 6-0-t azóta sem heverte ki a magyar labdarúgás.
Máig ekkor jártunk utoljára világversenyen, bár még egyszer, 1997-ben nagyon közel kerültünk hozzá. Az emlékezetes, finnek elleni utolsó utáni pillanatos, komikus öngóllal kiharcolt pótselejtezőben a Szavicseviccsel, vagy éppen Predrag Mijatoviccsal felálló jugoszláv (akkor már tulajdonképpen szerb és montenegrói, de még régi nevét viselő) válogatott választotta már csak el Csank János fiait a franciaországi Mundialtól. Ez a meccs ugyan kakukktojás a felsorolásban, hiszen nem a Népstadionban, hanem az Üllői úton rendezték, ám nem hagyhattam ki a felsorolásból, hiszen szerves része annak a többéves leépülési folyamatnak, aminek eredménye a mai magyar válogatott, és a mai Puskás Stadion.
A jugoszláv csapát követően először volt teltház 2000 szeptemberében a Népstadionban. Akkor a friss Eb-ezüstérmes olaszok (Alessandro Nestával, Paolo Maldinivel, Francesco Tottival, Alessandro Del Pieróval) jöttek vb-selejtezőre és 60 000 néző előtt játszott velük Bicskei Bertalan együttese 2-2-es döntetlent. 2001 augusztusában Németország (Oliver Kahn, Dietmar Hamann, Miroslav Klose, Oliver Bierhoff) volt az ellenfél az MLSZ 100 éves jubileumán, de igazán ünneprontók voltak, hiszen 5-2-re nyertek. Egy évvel később keresztelték át a Népstadiont Puskás Ferenc Stadionra és a hivatalos ünnepségre a spanyolokat (Iker Casillas, Carles Puyol, Xavi, Raúl) hívták meg, akik udvariasak voltak, hiszen 1-1-t játszottak Királyékkal. 2004-ben pillanatok alatt elkapkodták a jegyeket a brazilok (Cafu, Roberto Carlos, Kaká, Ronaldinho) elleni találkozóra, igaz, akkor már csak az alsó karéj volt nyitva a stadionban, így ez 45 000 embert jelentett. Lionel Messi ellenünk volt először válogatott. Akárcsak egy évvel később, amikor az argentinokat (Heinze, Sorín, Maxi Rodríguez, Crespo) láttuk vendégül. 2007-ben a friss világbajnok olaszokat láttuk vendégül, akik valamennyi klasszisukat elhozták. Bár a második félidőben ők szereztek vezetést, a folytatásban negyedóra alatt hármat rúgtunk nekik.
Az Aranycsapat széthullása – M5 História, 2023. szeptember 23.
A Puskás Ferenc Stadion utolsó évei és búcsúja
A Népstadion 2002. április 2-án vette fel a Puskás Ferenc Stadion nevet. A stadion állapota az évek során folyamatosan romlott, a felső karéj lezárásra került. Egy biztos: a Kazahsztán elleni mérkőzéssel véget ért egy több mint hatvanéves korszak.
A „Viszlát, stadion!” elnevezésű rendezvény a Puskás-stadion utolsó hivatalos eseménye volt. A program délután óvodások meccsével kezdődött, majd megmérkőzött egymással az ügyvédek és az orvosok, illetve a borászok és az írók válogatottja. A futball és a kultúra szoros kapcsolatát az egykori színész-újságíró rangadó (SZÚR) felelevenítésével jelezték a szervezők, a színészek műsort is adtak a helyszínen. A régen rendszeresen hetven-nyolcvanezer néző előtt megrendezett fővárosi kettős rangadók klubjai is összemérik az erejüket, ezúttal öregfiúk csapatokkal képviseltetve magukat, ugyanabban a párosításban, amelyben az utolsó dupla derbit játszották 1987. május 2-án: az Újpest a Honvéddal, a Ferencváros a Vasassal játszott. A programot a parlamenti válogatott és az olimpikonok találkozója zárta. Az új, évtizedek óta tervezett aréna az építészetileg értékes szerkezetek megtartásával, úgynevezett "stadion a stadionban" elv szerint épült meg.
A stadion egyedi jellemzői és kulturális élete
A Puskás Ferenc Stadion nem csupán sportlétesítmény volt, hanem egy élő történelemkönyv, amely tele van egyedi építészeti megoldásokkal és kulturális emlékekkel. A lelátókat 18 óriási pilon tartja. Az öltözőhöz kapcsolódó medence az ötvenes években még újdonságnak számított, állítólag még az angol csapat is áhítattal nézte - hiszen akkor még a híres Wembleyben sem volt hasonló. Az öltöző padjaihoz hasonlóan a medence is eredeti formájában maradt meg. A pálya keleti oldalára került az öltöző és a játékoskijáró, amely az elmúlt évtizedekben átépült ugyan, de egykor olyan nagyságok léptek itt pályára, mint Kocsis, Puskás vagy éppen Di Stéfano. A díszpáholyt eredetileg a pályától nyugatra találtuk, a jelenlegi 1998-ra, az atlétikai világbajnoksághoz kapcsolódóan épült föl.
A fűvel borított játéktér körül található atlétikai pálya számos sportverseny megrendezésére alkalmassá tette a stadiont. Ugyanakkor a nézőtér túl messzire került, így a mai arénákhoz képest nehezen lehetett látni a focimeccseket. A stadion több sportág kiszolgálására épült, de a fő funkció mindig is a labdarúgó mérkőzések megrendezése volt: a magyar válogatott meccsei mellett számos úgynevezett kettős rangadót is rendeztek itt, ami igazi futballünnepnek számított a korszakban. A pályától való távolság mellett a lelátók meredeksége sem felel meg a mai kor követelményeinek.
Az egykori dísztribün közepén találjuk a régi kormánypáholyt. A politikai vezetők körül újságírók és cégvezetők foglalhattak helyet, kétoldalt egy-egy géppuskafészek kapott helyet, a vasbeton tetőszerkezet pedig állítólag két köteg kézigránát robbanása ellen is védelmet nyújtott. A kormánypáholy mögötti rész a magas rangú vendégek számára volt fenntartva saját büfével és extra kényelemmel. A hűvös előcsarnok "szocreál" esztétika szerint készült belső terét a márvány bőkezű alkalmazása és a részletekig menő tervezettség jellemzi. A magas rangú vendégek akár az előcsarnokig is behajthattak a stadion és az Istvánmezei út között található alagúton keresztül. A nyitott, mégis légkondicionált kormánypáholy hűtését is az alagút segítségével oldották meg a tetőzet két héja közé vezetett hűvös levegővel. Az alagútban ma sporttörténeti kiállítást találunk, ahol vezetőnk, Dr. Szabó Lajos feleleveníti a stadionhoz kötődő legszebb emlékeket. A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum igazgatója szerint a magyar futball legnagyobb sikere a 7:1-es magyar-angol meccs 1954-ben, de szó esik több nevezetes eseményről is.
A stadion számos emlékezetes koncertnek is helyet adott az elmúlt néhány évtizedben. Fellépett itt többek között Louis Armstrong, a Queen, a U2, Michael Jackson, Tina Turner, a The Rolling Stones, a Depeche Mode, a Metallica, az Illés, a Metró, az Omega, valamint a három tenor - Pavarotti, Domingo és Carreras - is, 1991-ben pedig több tízezer hívő számára celebrált misét II. János Pál pápa. A felső lelátó szerkezetét az 1990-es években megerősítették, de a 2001-es Illés-Metró-Omega koncert után lezárták a veszélyes felső részt. A statikusok szerint nem feltétlenül az összeomlástól kell félni, de a lehulló betondarabok is veszélyt jelentenek. Évtizedek óta tervben van a korszerűtlen, az elmaradt felújítások miatt leromlott állapotú, soha be nem fejezett stadion átépítése - vagy a helyén egy új aréna megépítése.
tags: #magyar #valogatott #utolso #meccse #a #regi
