A magyar válogatott és Uruguay: Történelmi összecsapások és a Puskás Aréna avatója

A futballtörténelem egyik legeredményesebb válogatottja, a kétszeres olimpiai és kétszeres világbajnok uruguayi vendégeskedett 2019 novemberében Budapesten. A látogatás fénypontja a Puskás Arénát megnyitó, péntek esti mérkőzés volt, amely egyben Gera Zoltán búcsúmeccse is volt a nemzeti tizenegytől.

Az uruguayi válogatott 1901. május 16-án összeállt és lejátszotta első mérkőzését. A meccset ugyanis nem az Uruguayi Labdarúgó-szövetség, az AUF, hanem egy klub, az Albion FC szervezte, annak kilenc játékosa alkotta a csapat többségét. Az Albion FC neve éppen úgy jelzi, hogy Uruguayban, ahogyan a szomszédos Argentínában is, az angolok ringatták a helyi futball bölcsőjét, mint az, hogy a másik nagy bástya, a Peñarol eredeti neve is Central Uruguay Railway Cricket Club volt. Ugyanakkor az is tény, hogy az uruguayi futball sokkal hamarabb önállósodott, mint a La Plata folyó másik oldalán elterülő szomszédé. Meg az is, hogy a hőskorban Uruguay és Argentína számított Dél-Amerika két vezető futballnagyhatalmának, s hogy a Celeste eredményei még a nagy riválisét is felülmúlták.

Uruguay korai diadalai és a "Celeste" felemelkedése

Uruguay futballistái, akik 1942-ig tizenhat indulásból nyolcszor is megnyerték Dél-Amerika bajnokságát, Európát az 1924-es párizsi olimpia megnyerésével hódították meg. Sok csodálatos játékosuk közül a legtöbb fény José Andradéra, a Csodálatos Négerre (Maravilha Negra) vetült, akit aztán a diadal után mulatóról mulatóra vittek hódolói.

A Celeste 1928-ban Amszterdamban megvédte olimpiai elsőségét, a duplázók között volt, csak a legjobbakat említve, José Nasazzi, Héctor Scarone és Pedro Cea is. Akkoriban sokan világbajnoknak titulálták a Celestét, mint a legfontosabb nemzetközi labdarúgó-torna győztesét, de valójában csak 1930-ban érdemelte ki a címet, egy évvel azt követően, hogy a Ferencváros, a magyar klubfutball, a barátságos mérkőzéseket tekintve, egyik legnagyobb sikerét elérve legyőzte Montevideóban. Az „uruk” csupán húsz évvel később vettek részt ismét világbajnokságon, akkor, amikor a FIFA ismét Dél-Amerikának adta a rendezést. Brazíliában, a torna utolsó kilencven percében, 2:1-re megverték a házigazda válogatottat, Alcides Ghiggia gólja a futballtörténelem egyik legnagyobb meglepetését koronázta meg.

Történelmi összecsapások Magyarországgal

Hivatalosan mindössze három mérkőzést játszott egymással a magyar és az uruguayi labdarúgó-válogatott, a Puskás Aréna avatója volt a negyedik. A legemlékezetesebb összecsapás az 1954-es svájci világbajnokság elődöntője volt, Budapesten egyszer játszottunk velük, Bozsik József 100. válogatott fellépésén (hittük akkor), egyben búcsúmeccsén.

Az 1954-es világbajnoki elődöntő: A "második vb-döntő"

Amikor 1954-ben a magyar Aranycsapat a brazilok elleni negyeddöntőből továbblépve az uruguayiakkal találkozott, egy olyan csapat állta az útját a döntőbe vezető úton, amely nemcsak az előző torna megnyerésével dicsekedhetett, hanem azzal is, hogy korábban még soha nem szenvedett vereséget világbajnoki mérkőzésen. Az 1954-es svájci világbajnokság elődöntőjében - hosszabbítás után - 4-2-re nyert Magyarország az akkor címvédő és kétszeres világbajnok Uruguay ellen. Ez volt a magyarok addigi legnehezebb vb-mérkőzése, pedig Puskásék addigra már túl voltak a szintén 4-2-es magyar győzelmet hozó brazilok elleni összecsapáson (akkor rendes játékidőben). Uruguay a csoportmérkőzéseken 7-0-ra söpörte le a skót válogatottat - éppen ezért a magyar szakvezetés egyenesen a második vb-döntőként jellemezte a magyar-uruguayi csatát.

A Lausanne-ban megrendezett vb-elődöntőre vonattal érkeztek meg a csapatok - mégpedig a meccs napján. A magyar küldöttség vezetője, Hegyi Gyula a város egyik tóparti szállodájában igyekezett megnyugtatni a játékosokat, mert Puskás Ferenc ezen az összecsapáson sem játszhatott. A sérült sztár a teraszon az arra járó szállóvendégekkel beszélgetett. Majd együtt ment a játékosokkal a stadionba - de addigra már szakadt az eső Lausanne-ban. A meccsen a magyarok hősies küzdelemben múlták felül a dél-amerikai világbajnokot. A szakértők abban mindenképpen egyetértettek, hogy az az együttes, amely a vb egyenes kieséses szakaszában két dél-amerikai együttest is kiüt, nem lehet más, mint világbajnok. Az uruguayi csapat játékosa, Andreade a következőt nyilatkozta: "Ilyen nagy ellenféllel szemben még sosem játszottam. Meg kell állapítani, hogy nagyon tudnak a magyar játékosok." John Graydon, angol sportújságíró, aki a vb-ről tudósított, azt mondta: "Ez a magyar-uruguayi összecsapás volt a legszebb futballmérkőzés, amelyet életemben láttam." Csatlakozott hozzá az olasz mester, Vittorio Pozzo is: "ilyen gyönyörű mérkőzést még soha nem láttam." Még a walesi bírót, Griffithset is megkérdezték. "Férfias, kemény küzdelmet vívott egymással a két csapat, a magyarok teljesen megérdemelték a győzelmet" - így a játékvezető. Az egész futballvilág a magyarok dicséretét zengte a lausanne-i elődöntő után.

Csak a magyar szaksajtó látta a dolgokat kissé másképpen. Feleki a sportnapilap hasábjain kevéssé volt lelkes. A Népsport egyenesen úgy fogalmazott, hogy nem ez volt a magyar válogatott legjobb játéka. "Néha akadozott a magyar csapat gépezete, a játékosok olyan hibákat követtek el, hogy utólag szinte magunk sem akartuk ezt elhinni. A csatársor játékán meg továbbra is látszik Puskás hiánya." A Szabad Nép hasábjain Az NSZK szövetségi kapitánya, Sepp Herberger nyilatkozott: "Magyarország megnyerte a második világbajnoki döntőjét Uruguay ellen. Csodálatosan játszottak, de a döntő még hátra van, azon pedig minden megtörténhet." Josef Posipal, a német válogatott játékosa pedig magyarul nyilatkozott a Szabad Népnek. (Posipal édesanyja magyar volt.) "A mi meccsünk, az osztrákok elleni elődöntő szünetében azzal jött be valaki az öltözőnkbe, hogy a félidőben Uruguay 3-2-re vezet a magyarok ellen. Ekkor nagyon elszomorodtam, mert én mindenképp a magyar válogatott ellen akartam játszani a vb-döntőt. Nagyon boldog vagyok, hogy csak rémhír volt az egész, nagy meccsre készülünk Puskásék ellen, remélem, ő is játszani fog." Erről az 1954-es vb-elődöntőről még annyit, hogy a meccs rendkívül sportszerű körülmények közepette zajlott, a 120 perc után a két csapat játékosai összeölelkezve jöttek le a pályáról. A stadion közönsége pedig erős füttykoncertben részesítette a pálya szélén felvonuló rendőröket, akiknek semmi dolguk nem akadt. A sajtó is keményen kiosztotta a svájci hatóságokat, emlékeztetve arra, hogy a magyar-brazil negyeddöntő után, amikor a két válogatott játékosai összeverekedtek, a rendőrök sehol nem voltak.

Labdarúgó-világbajnokság, elődöntő, 1954. június 30. Magyarország-Uruguay 4-2.
Gól: Czibor, Hidegkuti, Kocsis (2) illetve Hohberg (2).
Magyarország: Grosics - Buzánszky, Lóránt, Lantos - Bozsik, Zakariás - Budai, Kocsis, Palotás, Hidegkuti, Czibor.

Döntetlen Montevideóban szenteste előtt egy nappal

Az egész ország a karácsonyra készült, amikor 1961. december 23-án, azaz egy nappal szenteste előtt Montevideóban barátságos mérkőzésen csapott össze egymással a magyar és az uruguayi válogatott. A meccs 1-1-es döntetlenre végződött. Baróti Lajos szövetségi kapitány csapata - már az 1962-es chilei világbajnokságra való felkészülés jegyében - indult el dél-amerikai túrára. A válogatott Chiléből repülőgéppel érkezett meg az uruguayi fővárosba, ahol kisebb botrány tört ki, mert a szervezők sem szállodát, sem autóbuszt nem adtak a magyar csapatnak. Pár órás huzavona után rendeződött csak a helyzet, ekkor foglalhatták el a magyarok a szállásukat. Uruguay ezt az összecsapást az 1954-es vb-elődöntő visszavágójának tekintette, így harangozták be a helyi lapok az eseményt. Csakhogy Magyarország december 9-én Santiagóban 5-1-es vereséget szenvedett Chilétől. Ez annyira letörte az uruguayi szurkolókat, hogy sokan otthon maradtak és nem mentek el a mérkőzésre. Pedig a magyar együttes akár meg is nyerhette volna a barátságos találkozót, ha Ventori játékvezető megadja Sipos Ferenc teljesen szabályos bombagólját. Az argentin bíró azonban - máig érthetetlen módon - lest jelzett és nem mutatott középre. Albert Flóriánt a második félidőben a tizenhatoson belül vágták fel - a bíró ekkor épp másfelé nézett. Kissé lejtett a pálya Montevideóban. A magyar csapat gólját ezen a meccsen Solymosi Ernő szerezte - ezt már nem tudták nem megadni.

Barátságos mérkőzés, 1961. december 23. Uruguay-Magyarország 1-1.
Gól: Sasía illetve Solymosi.
Magyarország: Grosics - Mátrai, Mészöly, Dalnoki - Solymosi, Sipos - Farkas J., Göröcs (Bozsik), Albert, Tichy, Fenyvesi.

Bozsik József búcsúmeccse

A két ország szövetsége még a helyszínen megállapodott abban, hogy az 1962-es chilei világbajnokság előtt Budapesten újra találkoznak a csapatok. 1962. április 18-án Budapesten Bozsik József búcsúmeccsére, 100. válogatottságára, az Uruguay elleni barátságos összecsapásra készültek a magyarok. Uruguay Hamburgból érkezett meg Budapestre, az északnémet városban 3-0-ra kapott ki az NSZK válogatottjától. A Népstadionban már a találkozót megelőző edzésnapon óriási volt az érdeklődés. Szinte az összes magyar sportújságíró a gyepen szaladgált, próbálta szóra bírni a dél-amerikaiakat, illetve Baróti Lajos szövetségi kapitányt. A magyar szakvezető azt mondta, hogy a chilei vb egyik fontos felkészülési állomásának tekinti a meccset.

Bozsik József a könnyeivel küszködve vette át az MLSZ aranyjelvényét Barcs Sándor szövetségi elnöktől. A 100. válogatottságát ünneplő kiválóság aztán a mérkőzésen is főszerepet játszott, mert ő lőtte Magyarország egyenlítő gólját. A végeredmény - csakúgy, mint 4 hónappal korábban, Montevideóban - 1-1 lett. "Az uruguayiak elleni mérkőzés számomra a búcsú volt" - mondta a lefújás után Bozsik József. "Nagyon vágytam arra, hogy magyar közönség előtt szerepelhessek a 100. válogatott találkozómon. Végtelenül boldog voltam, amikor kifuthattam a pályára és még boldogabb vagyok, hogy mindenki elégedett a szereplésemmel. Felejthetetlen számomra ez a búcsú" - mondta szinte sírva a magyar játékos. Ekkor még azt hitte, hogy valóban ez volt a 100. válogatott fellépése. Egészen 2000-ig tartotta magát ez a kijelentés, csakhogy akkor az MLSZ hivatalos válogatott meccseké minősítette azt a két találkozót, amelyet 1952-ben Moszkva-válogatottja ellen játszott Sebes Gusztáv csapata. Az egyiken Bozsik József is játszott, így az 1962-es Uruguay elleni búcsúmeccsén nem századszor, hanem százegyedszer lépett pályára a nemzeti csapatban.

Barátságos mérkőzés, 1962. április 18. Magyarország-Uruguay 1-1.
Gól: Bozsik illetve Cabrera.
Magyarország: Grosics - Mátrai, Mészöly, Sárosi - Solymosi, Sipos - Farkas J., Bozsik, Albert, Tichy, Fenyvesi.

Uruguay futballja a hatvanas évektől napjainkig

Ha már a hatvanas éveknél tartunk: 1962-ben és 1966-ban is vb-résztvevő volt mindkét gárda, de nem akadt egymás útjába, a Celeste magyar kapcsolata, például, annyi volt Angliában, hogy a házigazdák elleni nyitó mérkőzését Zsolt István vezette. Az uruk 1970-ben, Mexikóban is ott voltak, ellentétben a magyarokkal, sőt bekerültek a legjobb négy közé, ahol a brazilok állították meg őket, végül negyedikek lettek. Ebben a korszakban, a hatvanas-hetvenes évekre leginkább a klubsikerek hoztak dicsőséget az uruguayi futballnak, a két nagy közül a Peñarol (kétszer is) és a Nacional is elnyerte a Világkupát, amelyért a Bajnokcsapatok Európa-kupája és a Libertadores-kupa győztese mérkőzött évről évre.

A következő nagy dátum már a mostani generációhoz kötődik: 2010-ben, Dél-Afrikában, a torna legjobb játékosának választott Diego Forlán vezérletével, a vb elődöntőjébe jutott a Celeste, amelynek élén második korszakát töltve, 2006 óta Óscar Washington Tábarez áll. A budapesti volt a 209. mérkőzése a Celeste élén! Akkori játékosai közül Fernando Muslera, Diego Godín, Martín Cáceres, Luís Suárez és Edinson Cavani itt volt Budapesten is, közel egy évtizeddel később. Nekik is tulajdonítható, hogy a Celeste ötödik a világranglistán. A világ legerősebb klubjaiban játszanak uruguayi játékosok, Fernando Valverde a Real Madrid, Luís Suárez a Barcelona, Diego Godin és Matias Vecino az Inter, Edinson Cavani a PSG, Rodrigo Bentancur a Juventus futballistája. Négyen (Cavani, Suárez, Muslera és Godin) már jóval túljárnak a századik válogatottságon.

A Puskás Aréna avatója: Magyarország vs. Uruguay, 2019

Pénteken, 2019. november 15-én jött a negyedik összecsapás, a Puskás Aréna avatója Budapesten. Ez volt Gera Zoltán búcsúmeccse és a Puskás Aréna avatója. Napra pontosan hatvanhat évvel azután, hogy 1953. november 15-én felavatták a Népstadiont. A kezdő rúgást a válogatottól elbúcsúztatott Gera Zoltán, valamint egy „fiatalember”, a 93 esztendős Nyikita Szimonyan végezte el: a hússzoros szovjet válogatott legenda ott volt a Népstadionban 1953-ban.

A mérkőzés részletei

Ami az összeállítást illeti, Marco Rossi már korábban kijelentette, Uruguay ellen Dibusz Dénes áll a kapuban, de a kezdő tizenegyben találta magát Bese Barnabás, a sérüléséből felépülő és azóta a DAC-ban jó teljesítményt nyújtó Kalmár Zsolt, valamint a Ferencváros jó formában lévő szélsője, Varga Roland is. Sokat nem kellett várni, hogy kiderüljön, a rivális nem véletlenül tartozik a világ futballjának élvonalába. Hatvanhat évvel korábban, a Népstadion első válogatott meccsén a svéd Henry Källgren szerezte az első gólt, a Puskás Aréna avatásán pedig a PSG sztárja, Edinson Cavani jegyezte az első gólt (0-1). A gól előzményeként Matías Vina bántóan könnyedén csapta be Bese Barnabást, úgy adott középre, hogy a labda mindenkit kikerült, Cavani pedig bevetődve a hálóba lőtt.

A 21. percben Brian Rodriguez is betalált, Besét csapta be egy csellel, majd balról, 13 méterről, jobb lábbal teker a hálóba. A 24. percben szépített a magyar válogatott, az első magyar gólt a Puskás Arénában Szalai Ádám jegyezte. Dzsudzsák ugratta ki a jobb oldalon Vargát, aki Szalai elé tálalt, a csatár 12 méterről, középről lőtt a jobb alsó sarokba. Nos, amit a magyar szurkolók láttak, aligha nyugtatta meg őket, és ez még akkor is igaz, ha azt is tudni lehetett, az uruguayi játékosok más szintet képviselnek, mint a keddi ellenfél, Wales labdarúgói. Suárez próbálkozásával zárult az első félidő, Dibusz hárította a 16 méterről leadott, középre tartó lövést. A második félidő is egy Dibusz-védéssel ért véget, ezúttal Pereiro távoli szabadrúgása után.

A félidő hajrájában az egyenlítés is összejöhetett volna, hiszen jó helyről, húsz méterről szabadrúgást rúghatott a magyar válogatott. Természetesen számítani lehetett arra, hogy Marco Rossi több alapemberét is lecseréli a második félidőben, így lehetőséget adott többek között az Újpest remek bajnoki formát mutató támadójának, Feczesin Róbertnek, aki napra pontosan nyolc évvel korábban, 2011. november 15-én a Lengyelországban 2-1-re elveszített találkozón játszott legutóbb a nemzeti együttesben. Kalmár Zsolt jobb lába sérült meg egy kemény összecsapást követően, hordágyon vitték le. A 75. percben újabb csere volt és debütált Nagy Zsolt felcsúti játékos, aki élete első válogatott meccsét játszotta. A magyar labdarúgó-válogatott 2-1-re kikapott Uruguaytól a Puskás Aréna nyitó mérkőzésén.

Magyarország: Dibusz - Bese, Baráth (Szalai At., 71.), Lang, Korhut (Nagy Zs., 75.) - Vida M. - Dzsudzsák (Kovács I., 54.), Kalmár (Holman, 83.), Szoboszlai (Nagy Á., 67.), Varga R. - Szalai Á.
Uruguay: Muslera - G. González, Coates, Godín, Viña (Laxalt, 68.) - B. Rodríguez (Pereiro, 82.), Valverde (Torreira, 67.), Bentancur (Vecino, 53.), Lozano - Cavani (Stuani, 74.), L. Suárez (M. Gómez, 46.).
Gól: Szalai Á. (24.) illetve Cavani (15.), B. Rodríguez (21.).

Szövetségi kapitányi nyilatkozatok

Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya a Puskás Aréna avatóján, Uruguaytól elszenvedett egygólos vereséget követő sajtótájékoztatón elégedetten beszélt a csapatban bemutatkozó védőkről, és elárulta, Nagy Zsolt valószínűleg kezdő lesz Walesben. "Sajnos úgy kezdtünk a meccset, ahogy Horvátországban, ijedten, megszeppenve, talán a nagy nevek miatt is. Ennek Walesben nem szabad megtörténnie. Tudjuk, hogy nem Horvátország vagy Uruguay lesz az ellenfél, de nehéz pályán kell majd játszanunk. Megfelelő hozzáállásra, kvalitásra lesz szükség az első pillanattól kezdve, ahogy most a tizenötödik-huszadik perc után lehoztuk a meccset." Rossi kiemelte: "Nagy Zsolt és Szalai Attila is jól mutatkozott be, pozitív volt a hatásuk a meccsre, különösen Nagyra igaz ez. Abban a fél órában, amikor lehetőséget kapott, bizonyította, amit korábban gondoltan róla: felvállalja a párharcokat, gyors és erős, nem fél a kihívástól. Pozitív a véleményem róla, jó esélye van rá, hogy Walesben játszatni fogom. Lovrencsicset pihentettem, Baráth maga kérte, hogy cseréljem le, mert enyhébb combizom-húzódást érzett. Úgy tűnik, a védőkkel mindig történik valami. Ami a karaktereket illeti, Szalai és Nagy is bizonyított a szememben. A bal oldalon meg vagyunk szorulva, mert Korhut eltiltott, valószínűleg Nagy fog játszani."

"Nem tudok még Kalmár állapotáról nyilatkozni, de annyit azért érzékeltem, hogy súlyos sérülése lehet. Nagyon sajnálom, mert nemrég tért vissza az operációja után, és jól is ment neki a játék. Pátkairól nem titkolom, valószínűleg kezdő lesz Walesben. Más helyzetben van, mint Nagy Ádám, utóbbit muszáj volt kipróbálnom, mert egy edzése volt Bristolban, mielőtt meccsen is pályára lépett. Három játékos esetében is benne volt, hogy megsérül, de végül csak Kalmár esetében történt meg." A sajtótájékoztató végén Rossi még egyszer magához ragadta a szót, és kissé meghatódva azt mondta: "Szeretném szívből megköszönni minden magyar szurkolónak, aki részt vett az avatón, és jelenlétével támogatott minket, hatalmas érzelmi többlettel ajándékoztak meg minket."

Az uruguayi kapitány, Óscar Washington Tábarez így fogalmazott: "Kiegyenlített, intenzív meccs volt. Az első félidőben egyenletes teljesítményt nyújtottunk, Magyarország pedig futott az eredmény után, és egy időszakban nehéz helyzet elé állított minket." A tréner hangsúlyozta, pozitív és hálás érzésekkel távozik, mert nagyszerű hangulatú meccset játszottak, remek szurkolótábor előtt, és köszönetet mondott, hogy egy tízes számmal ellátott, ezzel Puskás Ferencre emlékeztető mezt kapott ajándékba. "Természetes folyamat, hogy keressük az új generációt. Annak idején, amikor 2006-ban elkezdtem a munkát, ebben a szellemben került be a csapatba Cavani és Suárez is. Ez természetes folyamat. Vannak ígéretes teljesítmények, például ilyen volt a szép gólt szerző Brian Rodríguez játéka."

Magyarország - Uruguay: Hivatalos mérkőzések

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a magyar és az uruguayi labdarúgó-válogatott hivatalos összecsapásait:

Gera Zoltán búcsúja

Gera Zoltán, az elmúlt évek kiemelkedő hazai labdarúgója (97 mérkőzésen 26 gól) egy sérülést követően egyik napról a másikra volt kénytelen abbahagyni sikeres pályafutását. Gera Zoltántól klubja, a Ferencváros és az MLSZ ezen a találkozón a szurkolókkal közösen búcsúzott el. A szakember július elsejétől átvette a 2021-es, magyar-szlovén rendezésű Eb-re készülő U21-es válogatott vezetését. Mivel a feladatkör teljes embert kíván, Gera Zoltán megállapodott a magyar bajnok vezetőségével, hogy egyelőre távozik a zöld-fehérek szakmai stábjából. "Nagy megtiszteltetés, hogy a jövő szempontjából talán legizgalmasabb korosztállyal foglalkozhatok vezetőedzőként, és külön motiváció mindannyiunknak, hogy 2021-ben a szlovénokkal közösen mi rendezzük az első 16 csapatos Eb-t. Büszke vagyok a Ferencvárosnál végzett munkámra is, amelyet fájó szívvel hagyok abba. Mint elmondtam a klub vezetőinek is, nagyon hálás vagyok a lehetőségért, amit kaptam, sokat tanultam az elmúlt időszakban, és örülök neki, hogy együtt ünnepelhettük a klub 30. bajnoki címét. Mostantól pedig minden erőmmel az U21-es válogatott eredményességéért dolgozom. Nagy köszönettel tartozom az A-válogatott stábjának és játékosainak, mert rengeteget tanultam mindannyiuktól az együtt töltött idő alatt, amiért nagyon hálás vagyok nekik" - nyilatkozta az mlsz.hu-nak Gera Zoltán, akinek főállású munkahelye az MLSZ Telki Edzőközpontja lett.

A "nem hivatalos" összecsapás: A Tatabánya esete 2000-ben

Ezzel véget is ért a hivatalos meccsek sora, de szólnunk kell még egy összecsapásról, amelyet 2000. február 17-én játszottak Punta del Estében. Nem mindennapi mérkőzés volt, annyi szent. Óriási botrány lett belőle. Az Uruguayi Labdarúgó Szövetség ugyanis a magyar válogatottat várta Dél-Amerikába. Ehelyett megérkezett oda a Lombard Tatabánya csapata, amely Magyar Ligaválogatott néven szerepelt. A La Republica című uruguayi napilap munkatársai a meccs előtt sem akarták elhinni, hogy nem a magyar válogatott érkezett meg Montevideóba. Ők ezt az magyar keretet tették közzé: Kiprich József (Den Bosch), Vincze István (BVSC), Szalma József (Komárom), Mészöly Géza (Asdód), Arany László (Zalaegerszeg), Balogh Tamás (Dunaferr), Gelei Károly (Szolnok), Árki Gábor (Gázszer), Tüske Roland (Vasas), Zsivóczky Gyula (Videoton), Szabó Viktor (Kecskemét), Süveges Zoltán (Csepel Érd), Hornyák Vendel (Sopron), Füzesi Zsolt (BVSC), Virág Attila (Sopron), Szentjobbi István (Kisújszállás), Letenyei Attila (Komárom), Kovács Attila (Gázszer). Ezen a listán a nevek stimmelnek, de a klubok köszönőviszonyban nincsenek a valósággal - Csepel-Érd csapat például soha nem létezett.

Na, most, az egészben az a legszebb, hogy Uruguay eredetileg a szlovák válogatottat várta barátságos meccsre, de a szlovákok az utolsó pillanatban lemondták az utazást. Így került a képbe a Tatabánya, amely az összes idegenlégiósát Magyarországon hagyta. Uruguay szinte a legerősebb összeállításában lépett pályára ellenünk, az egyik góljukat Álvaro Recoba szerezte, aki az olasz Inter játékosa volt. Nem lépett viszont pályára a Tatabánya játékos-edzője, Kiprich József, aki a szálloda légkondicionáló berendezésétől megfázott. Az uruguayi újságírók - miután szembesültek azzal, hogy ennek a magyar csapatnak köze nincs a válogatotthoz - kemény hangú írásokban ítélték el a helyi szövetség húzását. Azt feszegették, vajon minek kellett meghívni egy európai klubcsapatot a legerősebb uruguayi együttes ellen játszani. Mindenesetre a dél-amerikai ország szövetsége azonnal törölte a hivatalos összecsapások sorából ezt a mérkőzést.

tags: #magyar #valogatott #vs #uruguay

Népszerű bejegyzések:

• DVSC-szurkolók halálos balesete
• PVSK Panthers mérkőzések és eredmények
• A kosárlabda alapvető szabályai
• Bővebben Kutasi Lászlóról
• Galactic Football 2. évad 3. rész