Magyar vándor: Történelem, humor és futball a vásznon
A "Magyar vándor" egy 2004-es magyar filmvígjáték, Herendi Gábor rendezésében. A honfoglalásra készülődvén az etelközi búcsúéjszaka után a hét vezér arra ébred, hogy a magyarok már elindultak nélkülük. Kénytelenek utánuk eredni és megkeresni nem csak az új hazát, de a népüket is.
A film a magyar történelem, irodalom, művelődés- és tudománytörténet tényeit, történeteit, idézeteit szórakoztató, könnyed, emészthető és megjegyezhető formában mutatja be a filmvásznon, így szinte észrevétlenül közvetítve a tudás lehetőségét a nézők számára.
A film születése és kulisszatitkai
Herendi Gábor rendező új filmjének részleteiről beszélt, valamint kulisszatitkokat is elárult. A forgatókönyvet Harmat Gábor jegyzi, akivel mindketten az abszurd humor és a Monty Python rajongói. A film poénjai és szerkezete Harmat Gábor agyát dicsérik.
A forgatás során számos apró, nehezítő körülmény akadt. A hét vezér közül nem mindenki tudott lovagolni, de Magyar Gábor személyében találtak egy lótenyésztőt, aki Mongóliából hozatott és tenyésztett úgynevezett hucul lovakat, melyek valóban őshonosak voltak a honfoglalás idején. Ezek a lovak alacsonyak, így nyugodtan lehet rajtuk lovagolni profizmus nélkül is.
A film Szabó Győző önvallomása, a "Toxikoma" című könyv alapján készült. A "Valami Amerika" szereplői közül Szabó Győző volt az, akiben elsőre nagyon biztos volt a rendező. Azonban a Katona József Színház igazgatója csak akkor engedte el Győzőt, ha elmegy rehabilitációra, amit akkor már harmadik éve halogatott. Pszichiátere, Csernus Imre, biztatta a rendezőt, hogy ezzel az életét menti meg, ezért a forgatás minden reggelén a rendező adta be Győzőnek az orvosságot. A "Toxikoma" a Győző és Csernus egymásnak feszüléséről szól, két iszonyú erős egó harcából egy szép barátság kerekedik ki. Molnár Áron játssza a fiatal Szabó Győzőt, Csernus dokit pedig Bányai Kelemen Barna.
A "Magyar vándor" filmvígjáték
A "Magyar vándor" egy 2004-es magyar filmvígjáték, Herendi Gábor rendezésében. A honfoglalásra készülődvén az etelközi búcsúéjszaka után a hét vezér arra ébred, hogy a magyarok már elindultak nélkülük. Kénytelenek utánuk eredni és megkeresni nem csak az új hazát, de a népüket is.
A film kosztümös vígjáték, amely közös múltunkon jókedvvel, szeretettel nevet, és közben szórakoztatva vonultatja fel a magyar történelem valós vagy mondabeli figuráit. A filmbemutatóval egyidőben került a boltokba a "Magyar vándor" képeskönyv is.
A történet dióhéjban: a honfoglaló vezérek az átmulatott búcsúeste után elindulnak Etelközből, azonban úgy tűnik, magyarjaik már előbb felkerekedtek, a vezérek tehát nyomukba indulnak. Keresésükre indulva kisebb-nagyobb periódusokat ugranak az időben, eközben a legkülönbözőbb "történelmi" figurákkal futnak össze, a magyarokat viszont csak napjainkban sikerül megtalálniuk, miközben grandiózus tűzijátékot bámulnak.
A film tartalmához kapcsolódó szócikkek leírják és bemutatják a filmben előforduló történelmi, művelődéstörténeti és kulturális utalások igazi hátterét. Ez a fogalomtár az interneten olvasható a film megjelenésekor, de megjelenik a "Magyar vándor képeskönyv" című exkluzív kiadású, sok képpel gazdagított könyvben is.
A "Magyar vándor" és a magyar futball
A "Magyar vándor" című filmvígjáték rendezője, Herendi Gábor, a közönségfilmek koronázatlan királya. A rendszerváltás óta készült magyar közönségsikert arató filmek zömét ő készítette.
A film kapcsán felmerül a "klubhűség" kérdése is a magyar labdarúgásban. Az utóbbi években egyre inkább eltűnőben lévő jelenség mögött mind a játékosok, mind a klubok részéről kőkemény üzleti megfontolások állnak. A csapatokat forgatni kell, a szurkolóknak új igazolásokra van szükségük, a játékosok (és menedzsereik) pedig keresik az aktuálisnál kedvezőbb ajánlatokat.
A klubok játékosállományában végbemenő fluktuáció megerősödéséről már írtunk - ez a folyamat értelemszerűen hozta magával a "vándormadarakat", a klubjukat évente, kétévente, vagy éppenséggel félévente váltó, sehol meg nem melegedő, "zsoldosként" funkcionáló játékosokat.
Félreértés ne essék: ha az élvonalra koncentrálunk is, nem új jelenség, hogy egy játékos 4-5 csapatban is pályára lép karrierje során. Víg (Wilhelm) VI Simon hét klubot járt végig az élvonalban 1931 és 1944 között. 1990 után aztán kitört az átigazolási láz. Az 1990 után (is) élvonalbeli meccseket játszó játékosok közül már 64 olyan akad, aki legalább hat csapat színeiben pályára lépett az élvonalban.
A nyocklubosok mezőnyében hat játékos található. Csordás Csaba 12 szezon alatt jutott el eddig az eredményig, de első NB1-es klubján, a BVSC-n és a Kecskeméten kívül igazán sehol sem alkotott maradandót. Faragó István ugyancsak 12 szezont töltött a legjobbak között - ebből hét évadban játszott Kispesten (is).
Ha tovább tágítjuk a vizsgálati fókuszt, és az NB1 és NB2 valamely csapatában bajnokit játszó játékosokat vizsgáljuk, akkor már 49 olyan futballistát találunk, aki legalább tíz első- vagy másodosztályú klubban szerepelt pályafutása során bajnoki mérkőzésen. Közülük mindössze egy, a később edzőként is az élvonalig jutott - civilben harisnyagyáros - Urbancsik Gábor tartozik a második világháború előtti játékosok közé, a többiek kivétel nélkül a kilencvenes-kétezres évek bajnokságaiban játszottak.
🎙️2. évad 21. rész - Vendégünk a 36-szoros magyar válogatott labdarúgó, Koman Vladimir
A filmzene és a marketing
A "Magyar vándor" Hrutka Róbert által jegyzett filmzenéje már megjelent CD-n és kazettán. A "Hárem" című számhoz készült klip már látható volt a Viva TV-n.
A filmhez kapcsolódóan a www.magyarvandor.hu weboldal is elindult, amely a hollywoodi profizmust idézi. A karakterek és színészek bemutatása, valamint a stábról és a forgatásról szóló hírek mellett ez az a hely, ahol mindenki teljessé teheti a kollekcióját: van itt póló, sapka, bögre meg minden.
A filmet január végén a Filmszemlén mutatták be, az országos premier február 5-én volt. Az utóbbi tizenkét év legsikeresebb kezdését tudhatja maga mögött a magyar filmek tekintetében, mintegy 100 000 nézővel.
