Magyarország, Ausztria és Zalaegerszeg az 1935-ös év tükrében: Politika, társadalom és oktatás
Az 1935-ös év jelentős politikai és társadalmi eseményeket hozott Magyarországon és Európában egyaránt. A nemzetközi helyzet feszült volt, miközben a belpolitika és a helyi ügyek is számos kihívással szembesültek. A korszakról a Zalai Közlöny 1935. évi számai adnak részletes képet, bemutatva a háborús veszedelmeket, a politikai manővereket, a vallási életet és az oktatásfejlesztést, különös tekintettel Zala vármegyére és Zalaegerszegre.
Nemzetközi politikai helyzet és Magyarország
Minden jel arra vall, hogy elkerülhetetlen az abesszin-olasz háború. A nemzeti érzésben megerősödött olasz nép, beleszorítva egy szűkre szabott földrajzi határvonal keretébe, nem tudja szapora népét megtelepíteni életkörülmények közé jutatni. Nem a vérengző háború hódtóló terve, hanem egy kultúrában nagyra nőtt ország művelt népességének élete és egy rabszolgasorsban sínylődő, az afrikai élet alacsony erkölcsi fokán élő nép felszabadulása, a kultúra felé való irányítása itt a főprobléma. Minket ez a kérdés annyiban érdekel, hogy az az állam keveredett bele ebbe a háborúsnak látszó konfliktusba, amely a trianoni békeszerződés megkötése után elsőnek állott mellénk. A baráti Olaszország mindennemű életmegnyilvánulása közelről érdekel bennünket, és így érdekel az abesszin viszály is. A mai idők nagy politikai megnyilatkozásainak ez a legjelentősebb pontja. Ezzel az ambius összefüggnek más súlyos problémák is. A Földközi-tenger vizein páncélkolosszusok szörnyű ágyútestei úsznak, s Gibraltár megerősített, harcra kész bástya lett, a szuezi csatornán egymás után úsznak ezer és ezer lelket szállító hajók, kialakulatlan az egyes európai államok felfogása az adott helyzetben, s itt van, megoldásra várva a nagy dunai kérdés, amely közelről érint bennünket, a minket környező államokat, de érinti Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Angliát és kivétel nélkül minden európai államot. Bátran használhatjuk a már elcsépeltnek látszó hasonlatot, mert valóban találó: vajúdnak a hegyek, s nem tudjuk, hogy a szörnyű világrengésből mi fog születni. Egyet azonban szomorúan tapasztalnunk kell. A világtörténelem e tengerrengésében a magyar nemzet kis sajkáját belpolitikailag nem engedik nyugodt vizekre juttatni.
Gömbös Gyula miniszterelnök berlini látogatása is kiemelkedő esemény volt. Berlinben, szeptember 30-án Gömbös Gyula miniszterelnök hétfőn délben Hess Rudolfnál, Hitler helyettesénél tett látogatást. Jelen volt Ribbentrop nagykövet is, akinél a miniszterelnök délután folyamán szintén látogatást tesz. A látogatások hétfőn délután befejeződnek, és Gömbös Gyula Göring meghívására a közeli Schorfheidenbe utazik vadászatra, Göring vadászterületére. A Reuter iroda jelentése szerint Gömbös miniszterelnököt berlini tartózkodása alatt felkereste az osztrák és az olasz nagykövet is. A francia lapok igen élénken foglalkoznak Gömbös miniszterelnök berlini látogatásával. Úgy tudni, hogy Gömbös rövidesen Rómába is ellátogat. A párizsi lapok szerint Olaszország ígéretet kapott Magyarországtól, sőt állítólag Lengyelországtól is, hogy abban az esetben, ha Olaszország otthagyja a Népszövetséget, úgy a két állam is követi őt.
Kapitulált az Orbán-rendszer plakátosa, dől a NER-dominó – Ez Viszont Privát
A belső magyar élet: Katolikus Nagygyűlés és helyi események
Budapest vasárnapja a XXVI. országos katolikus nagygyűlés jegyében zajlott le. Már a kora reggeli órákban hatalmas tömegek áradtak a Városliget felé, ahol az Iparcsarnok előtt hatalmas oltár volt felállítva. Tíz óra előtt megérkeztek az Actio Catholica vezetői, így dr. bécsi hercegprímás és dr. A szentmise után megkezdődött az Országos Katolikus Nagygyűlés ünnepi megnyitója. Serédi hercegprímás, a nagygyűlés elnöke beszédében elmondotta, hogy a XXVI. történik, hisz a Krisztus is gyermek képében jött le hozzánk, és Krisztus is szereti a gyermekeket. A hercegprímás megnyitó beszéde után Angelo Rotta üdvözölte latin nyelven a nagygyűlést, és tolmácsolta a pápa áldását. A nemzetnek a gyermek érdekéért teljesíteni kell, majd P. Bűfigha Béla o. J. Az Iparcsarnok előtt lezajlott megnyitó ünnepségen százezer ember volt jelen. „Háború veszedelme készül” - mondotta. „Kockán forog az emberiség reménysége. Az erőszak még sohasem tombolt így a világon, mint ma. Az erőszak uralmát éljük, amely nem válogat eszközökben.”
A belső politikai életben is érezhető volt a feszültség. Amíg az ország kormányrudját a kezében tartja, és minden szempont azt parancsolja, hogy némuljanak el a kisded pártpolitikai játékok okvetetlenkedő viharai, szomorúan kell tapasztalni, hogy egyesek részéről a hatalomra törés, a személyes ambíciók kielégítésének lankadatlan igyekezete, a nyugodtabb időkben sem szankcionálható intrikák, alattomos támadások és magyar a magyarral való szembeállítása tapasztalható. Egyetlen szakszót sem ejtenénk azért, ha a magyar politika hatalmas szárnyalása az élet mozgó erejét mutatná, s porondon látnánk mindenkit, aki hasznot tud nyújtani a közre nézve. „A hatalomra való vágyakozás csökönyös hangját, nem gondolván arra, hogy a mai magyar életben a hatalom gyakorlása bizony több álmatlan, gondterhes éjszakát nyújt a nemzet vezető köreinek és férfiúnak, mint nyugalmat és megelégedett boldog perceket.”
Bajcsai országzászló-avatás
A kisebb településeken is zajlottak a nemzeti öntudatot erősítő események. Bajcsán, szeptember 30-án (kiküldött munkatársainktól) mintegy 7 kilométernyire Nagykanizsától fekszik a kis Bajcsa község. 185 ház és 680 lakos: ez Bajcsa. Népe mind horvát ajkú, de szíve nemesen és megingathatatlanul magyar. Maga a kis község példásan tiszta és kedves, a lakosság szegénységében is törődik magával, házatájával. Szorgalmas, becsületes nép, nagyon ritka, ha bajosaival találkozunk a „törvényben”. Csendesen élnek itt az emberek, termékeiket igyekeznek a nagykanizsai piacon aprópénzre felváltani. A jó Isten békéje terül el a kis község felett. Istentiszteletre Szepetnekre, Kiskanizsára, Nagykanizsára vagy más templomba mennek vasárnaponként. A főtéren a kőkereszt tövében tábori oltár áll, nem messzi szobor emelvény és tőle jobbra az Országzászló, mely hősi emlékmű is egyben. Az utakon mindenütt feketéllik a sok ember. Közöttük, ahová csak nézünk, csupa kanizsai arcok, leventék, a zenekar, kiskanizsai leventék, frontharcosok, vitézek, postások. A bajcsai tűzoltóság, leventék, a szomszéd községek testületei, küldöttségei, stb. Lontay Alán főszolgabíró képviseli, a hercegi uradalmat Borthos Gyula erdőmester, a Muraközi Szövetséget dr. Szabó Zsigmond egészségügyi tanácsos, az Mura-Dráva vidéki területbizottságot Boda Károly képviseli. A leventék sorfala fogadja tisztelgésével vitéz Rátvay Rezső ny. tábornokot, aki az Ereklyés Országzászló Nagybizottság elnökségének nevében avatja fel a határvidéki Országzászlót. Az ünnepi szentmisét Gazdag Ferenc püspöki tanácsos celebrálja, mialatt a kiskanizsai ifjúsági énekkar Lancz Gyula karnagy vezényletével, a leventezenekar Schiller János zeneiskolai tanár vezénylete alatt egyházi énekeket adtak elő. A nagykanizsai Leventezenekar ezután síri csendben rázendített a Magyar Hiszekegyre. Dr. következett. Itt fel-felcsuklik a zokogás az elesett hősök hozzátartozóinak sorában. Majd felhangzik a magyar nemzeti imádság, s a tábornok intésére lehull a lepel a hősi emlékműről. Nemesen egyszerű az emlékmű, csőrében kardot tartó turulmadár, hátterében az árbóc, amelyre fölhúzzák a magyar lobogót. Alatta ragyog a 16 bajcsai hős neve aranybetűkbe vésve... És a tábornok folytatta beszédét. A gyújtó hatású te. Miwártits János, Bajcsa község derék magyar bírája néhány közvetlen szóval átvette a község nevében az emlékművet. Majd a dalárda Lancz Gyula vezetése alatt alkalmi Irredenta éneket adott elő szívhez szólóan. Boda Károly a Mura-Dráva vidéki területbizottság nevében mondotta el ezután a márciusi ifjak lelkesedésével telített beszédét. „Kétszáz Országzászló van már felállítva az országban” - mondotta. Boda Károly szárnyaló szavú beszéde után a Szepetneki Daloskör kuruc dalokat adott elő dr. Bűlázsovs Gyula kántortanító vezénylete alatt, bizonyságul annak, milyen nemes magyar kultúrmunka folyik itt a végeken. Dr. Szabó Zsigmond, a melegszívű irredenta élharcos, a Muraközi Szövetség nevében mondott a lelkek mélyén szántó beszédet. 1848-ban Légrádnál ezek verték vissza Jelacsich szerb zsoldosait. Ez a nép ismeri Gosparich Márkot, a franciskánus vértanút. Ez az Országzászló megcsonkítottságunk szimbóluma. Majd az emlékmű megkoszorúzása következett. Az első koszorút gróf Esterházy-Strausmann László herceg képviseletében Barlitos Gyula erdőmester tette le. Majd sorra következtek: a nagykanizsai frontharcos főcsoport nevében Kalmár Béla, a Zala vármegyei Vitézi Szék nevében vitéz Tátray főhadnagy, a Kiskanizsai Levente-egyesület koszorúja Szabó János testnevelő (a kiskanizsaiak kerékpáros levente osztag is megérkezett, a nagykanizsai ifj.). Vitéz Rátvay tábornok ezután az Ereklyés Zászlóbizottság jelvényét tűzte fel érdemes hazafias munkásságukért a következőknek: Dr. Lukács János körjegyző, a szoborbizottság elnöke, vitéz Tátray Kálmán tanító, a bizottság h. elnök. Este ebéd volt, amelyen az első felköszöntőt dr. Lontay Alán járási főszolgabíró mondta a kormányzóra, akit indítványára hódoló táviratban köszöntöttek. Vitéz Táttay Rátvay tábornokot köszöntötte fel. Rátvay tábornok pohárköszöntőjében rámutatott arra, hogy a krisztusi erkölcsökben rejlik a magyar nemzet ereje. Gazdag Ferenc az akció két lelkére, vitéz Tátray és Schweitzer György tanítókra ürítette poharát. Dr. Szabó Zsigmond a magyar feltámadást köszöntötte. Dr. Balázsovics Gyula a magyar sajtót. Délután istentisztelet volt. Magyar ünnep, szép, szívből jövő magyar ünnep zajlott le a kis Bajcsán.
Oktatásügy és Zala vármegye, Zalaegerszeg szerepe
A közoktatásügyi miniszter Zalaegerszegről az új közoktatási kerületbe, Pécsre helyezte dr. vitéz Barnabás István kir. tanfelügyelőt, aki 1927-ben kezdte meg itteni munkáját. Dr. vitéz Barnabás István nem csak a magyar népoktatás feje volt Zalában. Hogy mit jelent ez az azelőtt e tekintetben elhanyagolt Zalamegyében, főleg Göcsejben, azt zalai embernek nem kell magyarázni. Új lendületet, friss vérkeringést kapott a zalai tanügy vitéz dr. Barnabás tanfelügyelő működésének ideje alatt. Jelenleg ugyanis Zalamegyében 842 tanteremben történik az elemi iskolai oktatás. Ebből 774 tanteremben egész napi oktatás van (délelőtti, délutáni), míg 78 tanteremben váltakozó oktatás. „A tantermek elégtelenségének korántsem a kormány gondoskodásának hiánya az oka” - mondja a tanfelügyelő - „hiszen a kormány nagy segélyeket adott Zalának, hanem Zala vármegye lakosságának örvendetes szaporodása. 1927-ben 32.460 volt a létszám Zalamegyében, az idén a tanév befejeztével már 44.780 iskolást számlálunk össze.”
Az iskoláslétszám alakulása Zala vármegyében
| Év | Iskoláslétszám |
|---|---|
| 1927 | 32 460 |
| 1935 | 44 780 |
A tanítói állástalanság problémájára is megoldásokat kerestek. „Ami ezt a kérdést illeti” - mondotta nagyon komolyan Barnabás tanfelügyelő - „bizony a tanítói állástalanságon nem lehet segíteni. Bődy alispán úrral mégis igyekeztünk egy lehetőséget teremteni: az iskolánkívüli népművelést kapcsoltuk össze az állástalanság problémájával. Hosszú lejáratú hitelre kamatmentesen. Akik délelőtt a tanköteleseket oktatták, délután pedig a felnőttekkel foglalkoztak a népműveléssel kapcsolatban. Mintegy három éve folyik ez a kísérletezés és az eredmény örvendetes. A magyar falvak népe megszereti a neki semmibe sem kerülő iskolát, maguk jönnek egyre másra, hogy állítsunk fel nekik is ilyen iskolát. Irsapusztán a nép maga egy tantermet adott és rendezett be oktatás céljaira. A lispei községbíró a saját szobáját bocsátotta rendelkezésre, míg ő maga családjával a konyhában húzódott meg. Az idén Apátpusztán, Lendvadedesben, Keményfán állítanak fel ilyen téli iskolákat. Sárban, fagyban egyre jönnek az emberek az előadásokra. Több község maga teremti elő a tanító ellátását. Ezek a téli tanfolyamok nagy magyar missziót teljesítenek. Őexcellenciája is felfigyelt a zalaiaknak erre a munkájára és ha más, gazdagabb megyék is ezt az utat követnék, amit az egyik legszegényebb vármegye, Zala indított meg, akkor sok-sok tanítót lehet majd elhelyezni, ha mindjárt egyelőre csak havi 80 pengő fizetéssel is.
A kereskedelmi és iparoktatás terén is történtek előrelépések. „Nagykanizsáról volt a válasz - megkezdtük ugyan a VII. osztállyal, de az is megszűnt. Keszthelyen van. A nagyérdemű Bösi Gyula igazgató ott úgy oldotta meg a kérdést, hogy a Kereskedelmi Kör és Iparos Kör révén a tanulókat arra késztetnék, hogy ezután csak olyan tanulókat szerződtetnének, akik legalább az elemi VIII. osztályát elvégezték. Az első évben már 59 tanuló bhevehetett elkönyvelni. Most a második évfolyamon folytatják. Nagy fontosságúnak tartom a nyolcosztály megvalósítását a népoktatásban. Végül búcsúzunk. Búcsúzóul azt mondja vitéz dr. - És itt köszönetet kell mondanom a zalai hatóságoknak, a tanítóságnak, akik itteni működésem alatt megértéssel támogattak. Elfogódottság vesz rajta erőt.”
Választási jogi ügyek Zalában
A képviselőválasztások utóhullámai csak nem akarnak elcsendesedni. Különösen a megpetíciónált keszthelyi választókerületből gyakoriak a vendégek a nagykanizsai törvényszék előtt. Legutóbb Metzler Károly vezetésével 17 vádlott vonult fel a nagykanizsai törvényszéken. Akkor, mint megírtuk, kilencet ítéltek el választási vétség miatt, köztük Metzler Ferencet, a képviselőjelölt bátyját is. Az akkori főtárgyaláson Hegedűs Ferenc sármelléki plébános nem jelent meg betegsége miatt. Ugyancsak nem jelent meg a tárgyaláson Nádai Ferenc nyomdatulajdonos sem. A választási korszak idején ugyanis a keszthelyi Nádai-nyomdában két vérbeszedett röpcédulát nyomattak a Metzler-párt vezető emberei, és azt a „Zalamegyei Újság” c. egerszegi napilapba téve továbbították. Így került az ügybe a sármelléki plébános is, akinek elméjére szintén érkeztet ilyen röpiratos újság. Hegedűs Ferencet tehát terjesztésért, Nádai Ferencet pedig a tiltott röplapok előállításáért állították a bíróság elé. A röpcédulán ugyanis - szintén törvényellenesen - nem volt feltüntetve, hogy hol készült, de a csendőrség kinyomozta és a tanúk bizonyították. A főtárgyalás folyamán a törvényszék megállapította, hogy a plébános nem terjesztett.
tags: #magyarorszag #ausztria #kezilabda #zalaegerszeg #jegyvasarlas
