Magyarország települései és a sport – felzárkózás és közösségépítés
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat által szervezett Ötrégiós Játékok sporttáborának adott otthont a balatonszemesi sporttábor 2023. június 20. és 23. között. A négynapos balatonszemesi sporttáborba az ország öt nagy régiójából, a leghátrányosabb helyzetű településekről érkeztek 10-16 év közötti gyerekek, hogy a sportolás örömét átélve belekóstolhassanak a balatoni nyári tábor hangulatába is.
A táborban a Dél-Balaton FC korosztályos csapata és a Felzárkózó települések (FETE) programjában résztvevő fiatalokból álló, U15-ös válogatott mérte össze tudását. A találkozónak keretet adó sporttábor nem valósulhatott volna meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Labdarúgó Szövetség együttműködése nélkül.
A júniusi hőségben lejátszott mérkőzés hatgólos döntetlennel (3-3) végződött. Az esélyteremtő program a hátrányos helyzetű településekből válogatta össze 23 tagú keretét, többek között Sárkeresztúrról, Gyulajról, Tiszabőről, Monorról, Nyírmihálydiból, Kömlőről és Patapoklosiból kerültek be játékosok.
Országos Döntőben játszanak a KSE U14-es lányai
A Felzárkózó települések programjának köszönhetően már 2019 óta sportolhatnak szervezett keretek között a hátrányos környezetből érkező gyerekek, akik sport által esélyt kapnak a felzárkózásra, s szorgalmuk fényében a kiemelkedésre, nem utolsó sorban pedig megtapasztalhatják egy örömteli közösséghez való tartozást. A már 178 települést érintő felzárkóztató programban kiemelkedő esélyteremtő kezdeményezésként kap teret a sport, amely több helyszínen is beépült a leszakadó közösségekért végzett szociális munkába.
A sportprogramokra rendszeresen járó gyerekeknél már rövid távon észrevehetőek a pozitív változások, hiszen az edzésen való részvétel előfeltétele az elkészített házi feladat és a jó iskolai magatartás. A rendszeres edzések és meccsekre utazások csapatot építenek, a közösen átélt élmények során pedig olyan pozitív értékek lesznek a mindennapjaik részei, amelyeket később, életük minden szakaszában tudnak kamatoztatni.
A magyar futball vidéki csapatainak fejlődése
A magyar labdarúgás történetében a vidéki csapatok előretörése jelentős fejlődési ívet mutat. A 20. század első felében a fővárosi csapatok dominanciája volt jellemző, ám a Horthy-korszakban már megjelentek vidéki csapatok a dobogón, mint például a Debreceni Bocskai (1933-1934, 3. hely), a Szegedi Bástya (1940-1941, 3. hely), a Szolnoki MÁV FC (1941-1942, 3. hely), a Nagyváradi AC (1942-1943, 2. hely) és a Kolozsvári AC (1943-1944, 3. hely). A második világháború után a szocialista időkben ismét a fővárosi klubok domináltak, de az 1960-as évektől kezdve egyre több vidéki csapat tudott bekerülni az élvonalba és a dobogóra. A Győri ETO 1963-as bajnoki címe mérföldkőnek számított.
A szocializmus időszakában olyan városok csapatai szerepeltek sikeresen, mint Tatabánya (1964, 3. hely), Salgótarján (1971-1972, 3. hely), Székesfehérvár (Videoton, 1975-1976, 2. hely), Miskolc (Diósgyőr, 1978-1979, 3. hely) és Pécs (1985-1986, 2. hely). Az 1980-as évek végére már egyre több vidéki csapat került a dobogóra, sőt, 1981-1982-ben először fordult elő, hogy több vidéki csapat volt a dobogón, mint fővárosi.
| Szezon | Csapat | Helyezés |
|---|---|---|
| 1933-1934 | Debrecen (Bocskai) | 3. |
| 1940-1941 | Szeged | 3. |
| 1941-1942 | Szolnok | 3. |
| 1942-1943 | Nagyvárad | 2. |
| 1943-1944 | Kolozsvár | 3. |
| 1963 | Győr (Rába ETO) | 1. |
| 1964 | Tatabánya | 3. |
| 1971-1972 | Salgótarján | 3. |
| 1975-1976 | Székesfehérvár (Videoton) | 2. |
| 1978-1979 | Miskolc (Diósgyőr) | 3. |
| 1985-1986 | Pécs | 2. |
A rendszerváltás utáni időszakban is folytatódott a vidéki futball erősödése. Olyan városok csapatai jutottak dobogóra, mint Vác (1991-1992, 2. hely), Békéscsaba (1993-1994, 3. hely), Dunaújváros (1999-2000, 1. hely), Zalaegerszeg (2001-2002, 1. hely) és Szombathely (2008-2009, 3. hely). A 2010-es évektől kezdve a Fidesz kormányzása alatt a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) keretében a kisvárosok és falvak futballja is új lendületet kapott, ami az NB I. dobogóján is megmutatkozik.
A 2010-es években a Paks (2010-2011, 2. hely), a Felcsút (Puskás Akadémia, 2019-2020, 3. hely) és a Kisvárda (2021-2022, 2. hely) is felkerült a dobogóra. Különösen figyelemre méltó a Puskás Akadémia és a Kisvárda sikere, amelyek a NER támogatásával és a helyi önkormányzatok, illetve politikusok közreműködésével jutottak el a csúcsra.
A sport, különösen a labdarúgás, jelentős szerepet játszik a magyar települések életében, nemcsak a versenysportban, hanem a közösségépítésben és a felzárkóztatásban is, ahogyan azt a balatonszemesi sporttábor és az Ötrégiós Játékok is mutatják.
tags: #magyarorszag #telepulesi #a #merkozes
