A kézilabdázás története és a magyar női válogatott világbajnoki sikerei
A kézilabda alapmozgásai, a futás, az ugrás, a dobás az ősemberek létfenntartásának is az eszközei voltak. Később, az ókorban azonban már megjelent a sport, mindenkinek ismerős ez a görög mitológiából, ahol már létezett a labda is, amit természetesen kézzel is dobtak, hajítottak. A középkorban a kiváltságos réteg egyre több időt és pénzt szentelt arra, hogy testi- és szellemi fejlődése érdekében a kor igényeinek megfelelő sportjátéknak is hódoljon. Különösen a reneszánsz kor alatt indult látványos fejlődésnek a sport, amikor a nemesek változatos sportágak űzésére is alkalmas, speciális játéktermeket építettek.
Az újkorban a testkultúra egyre inkább teret hódított a különböző társadalmi rétegekben, és a mindennapi élet szerves részévé vált. Felgyorsult a különböző sportágak specializációja, ami lökést adott a kézilabdázás fejlődésének is. A haanbold játék alapötlete Holger Nielsen dán iskolamester nevéhez fűződik, aki a túl sok betört ablakot okozó futball helyett igyekezett tanítványai számára egy másik labdajátékot kitalálni. A hazena cseh játék, amelyet Václav Karas és Antonin Kristof talált ki, meglehetősen sok hasonlóságot mutatva a kézilabdázás mai paramétereivel. A torball, nevéből is láthatóan német eredetű, úttörője Hermann Bachmann volt.
A nemzetközi szövetség és a kispályás kézilabda térnyerése
Ez a három kezdetleges kézilabdajáték jelentős népszerűségre tett szert Európában, de mivel különböző szabályok szerint játszották, a nagyobb szabású nemzetközi tornák szervezése állandóan akadályokba ütközött. Karl Schelenz vállalt fel az általa megalkotott új játékszabályokat, amelyek 1917-ben Berlinben láttak napvilágot. Az új, egységesített játék, a nagypályás kézilabda népszerűsödése annyira felgyorsult, hogy hamarosan szükségessé vált az azt irányító nemzetközi szervezet létrehozása. 1946-ban, Koppenhágában, Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) néven újjáalakították a sportág vezető testületét, ami új irányvonalat adott a kézilabdázás fejlődésének.
Az idő múlásával azonban a kispályás vagy teremkézilabda a maga sebességével, változatosságával és lüktető ritmusával fokozatosan háttérbe szorította a lassúbb nagypályás kézilabdázást. Magyarország, mint sportnagyhatalom, természetesen nagyon hamar felfigyelt az új, intézményesített sportágra. 1928-ban megalakult a hazai szövetség, amely rögtön tagja lett a frissen létrejött nemzetközi szövetségnek, 1951-től kezdődően pedig követve az új nemzetközi trendet elindultak a kispályás bajnokságok is.
A magyar női kézilabda világbajnoki szereplései
A magyar női kézilabda-válogatott történelme során számos kimagasló sikert ért el a világbajnokságokon. Az alábbi táblázat bemutatja a legfontosabb eredményeket az 1957-es első világbajnokságtól napjainkig.
| Év | Helyszín | Magyar helyezés |
|---|---|---|
| 1957 | Jugoszlávia | Bronzérem |
| 1965 | NSZK | Bronzérem |
| 1971 | Hollandia | Bronzérem |
| 1975 | Szovjetunió | Bronzérem |
| 1978 | Csehszlovákia | Bronzérem |
| 1995 | Ausztria/Magyarország | Ezüstérem |
| 2003 | Horvátország | Ezüstérem |
Utánpótlás nevelés és a szivacskézilabda jelentősége
A Százhalombattai VUK SE több szakosztállyal rendelkező, utánpótlás nevelő civilszervezet, amelyben kiemelt helyet foglal el a kézilabdázás, mint látványcsapatsportág. A kézilabda szakosztály középtávú céljai között szerepel a város és környéke alapfokú oktatási intézményeivel való kétoldalú előnyökön alapuló együttműködés kiépítése. A szivacskézilabdázás a gyermekek első, versenyélményt is nyújtó találkozása a labdával. Két reménynek ad esélyt: egyrészt felkeltheti a mozgás, a rendszeres sportolás iránti vágyat, másrészt kezdeményezhet valamely sportjáték iránti érdeklődést.
A szivacskézilabdázás egy olyan “találmány”, ahol az iskolások körében szerveződött csapatok számára gólok és győztesek léteznek. 10 éves kortól már a korosztályoknak megfelelő bőrlabdát használjuk edzésen és mérkőzésen egyaránt. A szakosztály munkájában az utánpótlásnevelés minél szélesebb alapokra való helyezése mellett a motivációs rendszer kidolgozása is kiemelt feladat, különösen a Magyar Diáksport Szövetség által működtetett Diákolimpiában való eredményes részvétel érdekében.
tags: #major #kati #kezilabda #facebook
