Mao Ce-tung Válogatott Művei – A Kínai Forradalom Alapvető Írásai
Mao Ce-tung Válogatott Művei átfogó gyűjteménye a kínai forradalom vezetőjének, Mao Ce-tungnak legfontosabb írásait, beszédeit és jelentéseit tartalmazza. Ez a többkötetes kiadás alapvető forrás a Kínai Kommunista Párt fejlődésének, a kínai társadalmi változásoknak, valamint a politikai és katonai stratégiák megértéséhez, amelyek Kína modernkori történelmét alakították. A művek kronologikusan követik a forradalom főbb szakaszait, bepillantást engedve Mao gondolkodásmódjába a kulcsfontosságú történelmi pillanatokban.
A Gyűjtemény Szerkezete és Kötetei
A Válogatott Művek kötetei bevezető előszavakkal indulnak, melyek a kiadó és a szerkesztők céljait, illetve a kiadás hátterét ismertetik. Az egyes kötetek tartalmát időszakok szerint rendszerezték, tükrözve a kínai forradalom fejlődésének főbb fázisait. Ezek az időszakok a következők:
- Az első forradalmi polgárháború időszaka
- A második forradalmi polgárháború időszaka
- A japánellenes háború időszaka (több kötetet felölelve)
Az egyes időszakokon belül a dokumentumok dátum szerint, alcímekkel és részletes tartalomjegyzékkel jelennek meg, lehetővé téve a témák könnyű áttekintését.
Az Első és Második Forradalmi Polgárháború Időszaka
Az Első Forradalmi Polgárháború Időszaka: A Parasztmozgalmak Szerepe
Az első kötet az első forradalmi polgárháború időszakával kezdődik, amelyben Mao Ce-tung már ekkor kiemelten foglalkozott a kínai társadalom szerkezetével és a parasztság helyzetével. E korszak alapvető dokumentuma A kínai társadalom osztályairól című írása (1926. március), amely a társadalmi rétegek elemzését nyújtja. Kulcsfontosságú továbbá a Jelentés a Hunan-tartományi parasztmozgalommal kapcsolatban megtartott vizsgálatról (1927. március), amely részletesen tárgyalja a parasztkérdés komolyságát és a parasztszövetségek megszerveződését.
Ez a jelentés kiemeli a tuahók és liesenek elsöprését, és azt, hogy minden hatalom a parasztszövetségek kezébe került át. Foglalkozik az "nagyon rossz" és "nagyon jó" megítélésekkel, az úgynevezett "szélsőségek" és "mezítlábas mozgalom" problémáival, valamint a forradalmi élcsapat és tizennégy nagy vívmányával, amelyek a parasztmozgalom eredményeit és jelentőségét mutatják be.
A Második Forradalmi Polgárháború Időszaka: Vörös Hatalom és Stratégia
A második forradalmi polgárháború időszaka olyan alapvető kérdésekre fókuszál, mint Miért állhat fenn Kínában vörös hatalom (1928. október 5.), amely az ország politikai helyzetét és a vörös hatalom keletkezésének okait vizsgálja. Ez a mű tárgyalja egy forradalmi támaszpont létesítését Hunan és Csianghszi tartomány határán, annak jelentőségét, valamint gazdasági és katonai kérdéseket.
A Csingkangsanban folyó harc (1928. november 25.) részletesen elemzi a forradalmi támaszpont jelenlegi helyzetét, katonai és agrárkérdéseket, a hatalmi szervek működését, a pártszervezetek helyzetét, a forradalom jellegét és a forradalmi támaszpont szerepét.
A párt belső működését tekintve kiemelkedő jelentőségű A pártban észlelhető hibás nézetek felszámolásáról című írás (1929. december), amely a katonai szellemű gondolkodásmódot, az ultrademokratizmust, a párt szervezeti elveivel ellenkező nézeteket, az egyenlősdi tendenciákat, a szubjektivizmust, az individualizmust, a betyár-csapatra jellemző beállítottságot és a puccsizmus csökevényeit tárgyalja.
Gazdasági szempontból figyelemre méltó a Fordítsunk figyelmet a gazdasági munkára (1933. augusztus 20.) és a Hogyan határozzuk meg az osztályhovatartozást a falun (1933. október) című írások, utóbbi részletesen kitér a földbirtokosok, kulákok, középparasztok, szegényparasztok és munkások osztálymeghatározására. Ezt kiegészíti a Gazdasági politikánk (1934. január 23.) és a Törődjünk többet a nép életével, fordítsunk nagyobb figyelmet a munkamódszerekre (1934. január 27.) című mű.
Miért nyerte meg Mao a kínai polgárháborút?
Fontos stratégiai tanulmány A japán imperializmus elleni harc taktikájáról (1935. december 27.), amely a jelenlegi politikai helyzet sajátosságait, a nemzeti egységfrontot, a népköztársaságot és a nemzetközi segítséget elemzi. A katonai stratégiák terén a A kínai forradalmi háború stratégiai kérdései (1936. december) részletesen foglalkozik a háború tanulmányozásával, a háború törvényeinek fejlődésével, a háború céljával, a stratégia szerepével, valamint a kínai forradalmi háború sajátosságaival, mint például:
- A kérdés fontossága
- Melyek a kínai forradalmi háború sajátosságai?
- Így alakul ki a stratégiánk és taktikánk
- "Hadjáratok" és ellenhadjáratok mint a kínai polgárháború fő formái
- A stratégiai védelem (aktív és passzív védelem, az ellenhadjáratok előkészítése, stratégiai visszavonulás)
- A stratégiai ellentámadás (az ellentámadás kezdete, az erők összpontosítása, a hadműveletek mozgó jellege, a hadműveletek gyorsasága, a megsemmisítő hadműveletek)
A Japánellenes Háború Időszaka
A Válogatott Művek jelentős része a japánellenes háború időszakát öleli fel, amely Kína egyik legkritikusabb korszakát dokumentálja. Ez az időszak számos politikai, katonai és elméleti írást tartalmaz.
Stratégia és Politika a Háború Kezdetén
A háború kezdetén a A japán támadás elleni harc politikai vonala, gyakorlati intézkedései és perspektívái (1937. július 23.) két politikai vonalat, két gyakorlati intézkedési rendszert és két perspektívát vázol fel. Ezt követi a Mozgósítsunk minden erőt a győzelem kivívására a japán területrablók elleni háborúban (1937. augusztus 25.) című felhívás.
A belső problémákkal is foglalkozik a A liberalizmus ellen (1937. szeptember 7.) és A kuomintang és a kommunista párt együttműködésének megvalósítása után felmerült sürgős feladatok (1937. szeptember 29.). James Bertram angol laptudósítóval folytatott beszélgetése (1937. október 25.) betekintést nyújt a Kínai Kommunista Párt szerepébe, a háború helyzetébe, a 8. hadsereg tevékenységébe, a kapituláns törekvésekbe és a demokratikus rendszer kérdésébe.
A háború előrehaladtával A japán területrablók elleni partizánháború stratégiájának kérdései (1938. május) rendkívül fontos részleteket tartalmaz a partizánharc elméletéről és gyakorlatáról. Mao kitér arra, miért vetik fel a partizánháború stratégiájának kérdését, a háború alapelvére (saját erők megőrzése, az ellenség erőinek megsemmisítése), valamint a partizánháború stratégiájának hat konkrét kérdésére:
- A támadó hadműveletek kezdeményező, rugalmas és tervszerű folytatása a védelmi háború során, gyors hadműveletek a halogató háború során, külső vonalakon vívott ütközetek és harcok a belső vonalakon folyó háború során.
- Együttműködés a reguláris csapatok hadműveleteivel.
- Támaszpontok létrehozása (a támaszpontok formái, a partizánkörzetek és partizántámaszpontok, a támaszpontok létrehozásának feltételei, a támaszpontok megerősítése és kiszélesítése).
- Az általunk és az ellenség által alkalmazott bekerítés formái.
- Stratégiai védelem és stratégiai támadás a partizánháborúban.
- A partizánháborúnak reguláris csapatok mozgó hadműveleteivé fejlesztése és a hadvezetés különböző szervei közötti helyes kapcsolatok.
Az Elhúzódó Háború és a Párt Szerepe
Mao egyik legfontosabb elméleti munkája ebből az időszakból Az elhúzódó háborúról (1938. május). Ebben cáfolja a Kína elkerülhetetlen leigázását hirdető elméletet, valamint a gyors győzelem elméletét, magyarázatot adva arra, miért lesz a háború elhúzódó jellegű. Három szakaszra osztja az elhúzódó háborút, kitér az ellenség vonalaiba való beékelődésre, a háborúra az örök békéért, a tudatos tevékenységre a háborúban, a háború és politika összefüggéseire, valamint a politikai mozgósításra. Megvitatja a háború céljait, a hadműveletek típusait (támadó hadműveletek a védelmi háborúban, villámgyors hadműveletek az elhúzódó háborúban, külső vonalakon végrehajtott hadműveletek a belső vonalakon folyó háborúban), a kezdeményezést, rugalmasságot és tervszerűséget, a reguláris csapatok mozgó hadműveleteit, partizánháborút, állóháborút, kimerítő és megsemmisítő háborút, az ellenség által elkövetett baklövések kihasználásának lehetőségét, a döntő ütközetek kérdését, és a hadsereg és a nép mint a győzelem alapja közötti kapcsolatot.
A Kínai Kommunista Párt helye a nemzeti háborúban (1938. október) a párt szerepét elemzi a japánellenes küzdelemben, hangsúlyozva a hazafiságot és nemzetköziséget, a kommunisták élcsapat-szerepét, az egységfront-politika következetes folytatását, a párton belüli demokráciát és a tanulás fontosságát. Az Az egységfronton belüli függetlenség és önállóság kérdése (1938. november 5.) a segítség és engedmény aktív jellegét, a nemzeti és osztályharc egységét, valamint a "Mindent az egységfront útján kell végrehajtani" jelszó helytelenségét tárgyalja.
Filozófia és Új Demokrácia
A kínai forradalom elméleti alapjait fekteti le Az ellentmondásról (1937. augusztus) című filozófiai mű, amely két világnézetet, az ellentmondás egyetemességét és sajátszerűségét, a fő ellentmondást és annak fő oldalát, az ellentétek azonosságát és harcát, valamint az antagonizmus helyét vizsgálja az ellentmondások sorában. Ezt követi A kínai forradalom és a kínai kommunista párt (1939. december), amely a kínai társadalmat, a kínai népet, a régi feudális és a jelenkori gyarmati, félgyarmati és félfeudális társadalmat, a kínai forradalmat, annak céljait, feladatait, hajtóerőit, jellegét, perspektíváit és a párt szerepét elemzi.
Az új demokráciáról (1940. január) című mű Kína jövőjét vázolja fel. Bemutatja az új Kína felépítésének igényét, Kína történelmi fejlődésének sajátosságait, a kínai forradalom helyét a világforradalomban, az új demokrácia politikai rendjét, gazdaságát és kultúráját. Kritikát fogalmaz meg a burzsoázia diktatúrája, a baloldali szájhősködés és a vaskalaposok ellen, összehasonlítja a régi és új három népi elvet, és a nemzeti, tudományos tömegkultúráért száll síkra. Ezen időszakban merülnek fel olyan gyakorlati kérdések is, mint Milyen hatalom legyen a japán megszállókkal szembeni ellenállás támaszpontjain? (1940. március 6.) és A párt jelenlegi taktikája a japánellenes egységfrontban (1940. március 11.).
A Háború Későbbi Szakasza és a Párt Építése
A japánellenes háború későbbi szakaszában olyan témák kerültek előtérbe, mint a gazdasági és pénzügyi kérdések, a pártmunka stílusa és az oktatás. A pártmunka helyes stílusáért (1942. február 1.) és A pártsablonok ellen (1942. február 8.) a párt belső működésének hatékonyságát és ideológiai tisztaságát célozta. A kultúra és művészet szerepével foglalkozó Felszólalások az irodalom és a művészet kérdéseivel foglalkozó jenani tanácskozáson (1942. május) szintén alapvető irányelveket határozott meg a kínai kultúra fejlődésére.
A gazdasági önellátás kiemelten fontos volt a háború idején, amit a Gazdasági és pénzügyi kérdések a japán területrablók elleni háború időszakában (1942. december) című írás dokumentál. A nép támogatásának biztosítására szólított fel az Indítsunk mozgalmat a támaszpontok területén a földhaszonbér csökkentéséért, a termelés fejlesztéséért, a hatalmi szervek támogatásáért és a lakosságról való gondoskodásért (1943. október 1.).
Az alábbi táblázat összefoglalja a Válogatott Művek köteteinek főbb időszakait és kulcstémáit:
| Kötet | Időszak | Főbb Témák és Művek Példák |
|---|---|---|
| I. | Első és Második Forradalmi Polgárháború | A kínai társadalom osztályai, parasztmozgalmak, vörös hatalom, pártbeli hibás nézetek, gazdasági munka, japánellenes harc taktikája, forradalmi háború stratégiai kérdései. |
| II. | Japánellenes Háború (I. rész) | Politikai vonalak, partizánháború stratégiája, elhúzódó háború, Kínai Kommunista Párt szerepe, egységfronton belüli függetlenség, ellentmondás filozófiája. |
| III. | Japánellenes Háború (II. rész) | Ifjúsági mozgalom, kapituláns törekvések, kínai forradalom és a párt, új demokrácia, kommunistaellenes kampányok, pártpolitika. |
| IV. | Japánellenes Háború (III. rész) | Falu vizsgálata, oktatási reformok, pártmunka stílusa és sablonok ellen, irodalom és művészet, gazdasági és pénzügyi kérdések, vezetés módszerei. |
A Válogatott Művek így nem csupán Mao Ce-tung életművének gyűjteménye, hanem a kínai forradalom és a Kínai Kommunista Párt fejlődésének enciklopédiája is, mely alapvető betekintést nyújt a modern Kína létrejöttét formáló ideológiai, politikai és katonai elvekbe.
tags: #mao #cetung #valogatott
