Marton Tibor és a Magyar Jégkorong Utánpótlás Fejlődése: Egy Edzői Pályafutás Részletei
Marton Tibor, a magyar jégkorongsport kiemelkedő alakja, a Budapest Jégkorong Akadémia másodedzőjeként a Nemzeti Sportrádió Hazafutás című műsorában Edvi László vendége volt. Beszámolója rávilágított a magyar bázisú nemzetközi jégkorongbajnokság aktuális állására, ahol a Budapest Jégkorong Akadémia ugyanannyi ponttal (46) áll, mint az éllovas Gergyói HK. „Jól néztünk ki augusztusban” - mondta Marton Tibor azzal kapcsolatban, hogy a felkészülést látva várható volt az ennyire jó szereplés.
Egy Élet a Jégkorongért: Marton Tibor Pályafutása és Filozófiája
Marton Tibor 1985-ben kezdte utánpótlás éveit Újpesten Buzás Jánosnál, és egy későbbi ismételt újpesti kitérő kivételével a MAC-ban töltötte pályafutása nagy részét. Lejátszott jó pár évet az utánpótlásban, viszont úgy érezte, felnőtt csapatban már nem lesz elég, egyszerűen nem volt nagy fantázia a játékában. De hálás a sorsnak, mert 16-17 éve lehetősége volt, hogy edzőként továbbra is a jégkorong mellett maradhasson.
Hat szezonon át dolgozott az utánpótlás válogatottak mellett U18 és U16 korosztályban. Szép emlék, hogy 2009-ben többek között Ukrajna és Kazahsztán legyőzése után nagyon közel álltak ahhoz, hogy A csoportba kerüljenek. Jelenleg az U12-es és az U18-as csapat mellet dolgozik a MAC-ban, illetve utánpótlás vezetőként más, szervezési feladatokat is ellát.
„A legnagyobb erőssége az, hogy az egész olyan, mint egy nagy család. Illetve az, hogy legyen szó játékosról, szülőről, edzőről, vezetőről, mindenki megpróbál valami pluszt hozzátenni az egészhez.” Csak egy példa a közelmúltból, mikor az eső károkat okozott a Kisstadionban, akkor edzők, szülők, vezetők közösen megoldották a problémát. A klub masszív alapját az áldozatkész szülők, játékosok és a fanatikus edzők alkotják.
„Mike Babcock mondott olyasmit, hogy azért csodálatos sport a jégkorong, mert a játékosok csodálatosak. Én azt mondom, azért jó a MAC-tagjának lenni, mert az itt megforduló emberek csodálatosak.” Marton Tibor elsődlegesnek tartja a játékosok fejlesztését, de nem csak mint hokisok, hanem mint embereket is fejleszteni kell őket. Nem árul el titkot, ha elmondja, nem mindenkiből válhat profi jégkorongozó, de fontos, hogy jó, fegyelmezett, talpraesett, a sportot szerető ember legyen mindenki, akire hatással tudnak lenni.
Munkája során a legjobb dolog, hogy látja, ahogy a játékosok felnőnek, van, aki még pár éve éjszakánként pityergett az edzőtáborban, most pedig A csoportos játékos.
A Magyar Jégkorong Utánpótlás Fejlődése és Kihívásai
Az elmúlt években az U8-as bajnokságtól az U16-osig igen léptünk előre, szervezett és jó színvonalú, sokcsapatos versenyek vannak, több korosztályban van alsó- és felsőház. A MAC serdülőcsapata december 30. és január 5. között Helsinkiben járt egy kiemelkedő erősségű nemzetközi tornán, ahol többek közt a finn bajnokság élcsapatai vettek részt. Nagy öröm, hogy ennél a korosztálynál már hét magyar egyesület tud ilyen szintű jégkorongozót nevelni.
A 90-es évek elején a KSI megszűnése után volt pár lelkes ember, akik megpróbálták életben tartani a jégkorongot itt, a Kisstadionban, így alakult meg a Liget SE, a MAC Népstadion, majd a MAC Budapest. Nagy lökést jelentett, amikor a felkészült hazai szakemberek mellé talán elsőként az utánpótlásban, külföldről érkeztek edzők, többek között Finnországból, Svédországból, Kanadából. Ez közvetlen segítséget jelentett a játékosoknak és közvetetten az edzőknek is, hiszen igazi hokinemzetből származó szakemberektől tanulhattunk nap mint nap.
Nincs két hónapja, hogy felnőtt csapatunk van és már közel 20 junior és ifi játékosunk edzhetett vagy játszhatott a felnőttek között. Ez amellett, hogy óriási élmény, motiváció, jó tapasztalatszerzési lehetőség, testközelből láthatják, hogy mi az, amiben jobbnak kell lenniük, ha szeretnének megragadni a felnőtt csapatnál.
Nemzetközi Összehasonlítások és Gyakorlati Tapasztalatok
Sok érdekességet és tanulságot rejtő sorozat keretében mutattuk be hétről hétre, miként készül két magyar játékos a világ élvonalához tartozó svéd ifjúsági bajnokságban. Joggal merült fel az igény, hogy a hazai helyzetet is ismertessük olvasóinkkal. Marton Tibor kezdésként felsorolásszerűen, hosszabb elemzés nélkül megemlített néhány szembetűnő különbséget, ahogy mondja, nem pozitív vagy negatív dologként beállítva, de jelezve, mi miatt más egy kicsit Magyarországon a munka, mint Svédországban.
- „A Farjestad és a Djurgarden kerete nagyjából homogén közösség, hasonló képességű, jól kiválogatott, összegyűjtött játékosokból áll.”
- „A svéd élcsapatokban edződő srácokat körülvevő környezet jelentős pluszmotivációt jelent. Látják, ha keményen dolgoznak, hová juthatnak el, és érzik, ha nem adnak mindig száz százalékot, valaki azonnal a helyükbe lép.”
- „Egy évjáratot általában egy edzőstáb visz évről évre. Nálunk egy csapat valójában két korosztályból áll, ezért kétévente van mindig ugyan az a csapat az edzők keze alatt.”
A körülmények különbségeire vonatkozóan Marton Tibor egy példát is hozott: „Csak egy példa: csináltam egy edzéstervet, hogy ezen a héten már jégen edzünk Újpesten, de a tervekkel ellentétben mégsem készült el a pálya. Plusz oda szerveztem bokszedzést is, meg Duna-futást. Ehelyett most éppen a Millenárison edzünk.” A mostani jégkorongidényben magyar bajnoki és Erste Liga-rájátszás is lesz.
Edzésmódszerek és Felkészülési Stratégiák
Marton Tibor a MAC-nál dolgozik, a következő szezonban a serdülő és az UTE-val közösen indított ifjúsági csapat vezetésében vesz részt. Szongoth Kristóf az Alba Volán kölyökcsapatát edzi. A két tréner a serdülőválogatott munkáját közösen irányítja. Marton Tibor és Szongoth Kristóf, a 16 éven aluliak - az 1994-ben és 1995-ben születettek - edzői kijelölték a bő keretet.
Marton Tibor felkészítési rendszere
A MAC-nál a korosztályváltást május 1-jén tartják, az edzők maradnak, a játékosok lépdelnek feljebb. „Az 1992-95 közötti ifi- és serdülőcsapat alapozásának első szakaszát Lévai Pállal és Kalle Valiahóval közösen végeztük június 22-ig.” Emellett hetente kétszer birkózóedzéseken vettek részt Bódi Jenő mesteredző vezetésével, erősítő feladatokat végeztek. Június 22-től közösen egy néhány napos kenutáborral zárták le a szezont, itt a klub legtöbb korosztálya képviseltette magát. Ez az edzésterv ismét tartalmazott táplálkozási tájékoztatást. Egyik része a nyújtó feladatokhoz adott segédletet. A programban nem voltak újdonságok, olyan feladatok, feladatsorok voltak benne, amelyeket átbeszéltek, vagy korábban elvégeztek. Aki igényelte, július második felében fakultatív edzéseken vehetett részt.
A felkészülés e szakasza két hétig tartott, az edzéseken olyan dolgokra fektették a hangsúlyt, amelyekre szezon közben nem jut elég idő, illetve az életkornak megfelelő erősítéseket végeztek. A felkészülés második szakaszának kezdete augusztus 3-án volt. A MAC serdülő és ifjúsági programban lefektetnek egy éves edzéstervet, amely azt tartalmazza, miben szeretnének fejlődni, mik a céljaik. Aztán elkészítik a mikro- és a makrociklusok, illetve az adott napi edzések tervét. Ez csak váz, a csapat állapotától és egyéb tényezőktől függően változhat. Az edzésterveket mindig elteszi, így vissza tudja keresni, hogy mondjuk Nemes Benjámin milyen munkát végzett a MAC-ban minis korában. Nálunk is minden edzés bemelegítéssel kezdődik, ami 25-30 percig tart, és levezetéssel, nyújtással (15-20 perc) fejeződik be. Mivel a csapat játékosai életkorban és fizikai erőben különbözőek, az edzéseken legtöbbször csoportokra bontva végzik a feladatokat. A tréningeken most 3 MAC-os edző van jelen, Marton Tiboron kívül Lévai Pál és Búzás Norbert.
Heti edzésterv Marton Tibor csapatánál (példa)
- Hétfő: délelőtt játékosértekezlet, majd az újpesti Duna-parton több kilométeres terepfutás, időtartam kb. egy óra. Délután is szárazedzés, erősítés lábra, „erre van egy speciális feladatsorunk, szökdelések, korcsolyázó mozgást imitáló feladatok”, ezt lépcsőzés követte. A délutáni edzést két csoportban végezték a MAC-osok: erősítés konditeremben, illetve saját súllyal az életkornak megfelelően, 40 percig („mert a társaság nem homogén”), másrészt egy mozgáskoordinációs erő- és gyorsaságfejlesztő pályán dolgoztak, szintén 40 percig. Ez utóbbi feladatsort városkának hívják, ami egy nagy kör kis akadályokkal.
- Szerda: délelőtt piramisfutás következett, 100, 200, 400, 800, 1000, 1200, 1000, 800, 400, 200, 100 méter. Délután speciális nyújtóedzésen vettek részt a fiatalok, ebben segítségükre volt Bárány Mariann, aki a NUSI munkatársa.
- Csütörtök: reggel ismét futás szerepelt a programban. 6x200m, közte 2 perc szünet, 5 perc pihenő, mindezt háromszor ismételték meg. Délután három csoportban dolgoztak: a) erősítés súlyokkal és saját súllyal, b) mozgáskoordinációs és láberőt fejlesztő gyakorlatsor, c) páros feladatok gumikötéllel, ez korcsolyázómozgást gyakorló, fejlesztő feladat.
Szongoth Kristóf felkészülési programja
Szongoth Kristóf 1996-97-es születésűekkel dolgozik Székesfehérváron. „Az előző szezont 2-3 hetes áprilisi pihenővel zártuk. Az újat május elején nyitottuk, ekkortól héthetes száraz munka következett, heti öt erőnléti edzéssel.” Igyekeztek színessé tenni a tréningeket, nemcsak a hagyományos kondicionális fejlesztést illesztették a programba. Minden héten egyszer a Flex mozgásstúdióban Ágoston Hajni tartott fitneszedzést a gyerekeknek. Itt olyan eszközökhöz jutottak hozzá, amik nekünk nem állnak rendelkezésünkre, például fittball-labdák, bokszzsákok, rudak, szteppadok. Itt általános és speciális erőfejlesztést is végeztek, sokat nyújtottak Hajni segítségével, akinek a fia nem mellesleg a serdülőcsapat tagja. Szintén jártak kosárlabdaedzésre. A maradék három alkalommal tornateremben vagy a szabadban edzettek.
Az edzések mindegyikén volt dinamikus láberőfejlesztés - 4-7 másodperc munka, 50-55 másodperc pihenővel, 4x7 ismétléssel, ehhez gátakat, padot, zsámolyt, svédszekrényt, koordinációs létrát használnak -, 30-40 perc lassú futás az alap állóképesség megszerzéséért, ami ebben a korban nagyon fontos, és nyújtás. Hetente többször végeztek törzsizom-erősítést saját súllyal, csináltak futóiskolát, gimnasztikát, játszottak különböző labdajátékokat, a lehetőségek szerint. Ezek a foglalkozások 90 percesek, jellemzően délután fél négykor kezdtek. Arra törekedett, hogy mindig egy időpontban legyenek az edzések, így a szülőknek is kiszámíthatóbb a gyermekek egyéb különórái miatt. Az erőnléti felkészülésben nagyban támaszkodott Németh Lajos tapasztalatára. A héthetes periódust öt hét pihenő követte. Július 27-én találkoztak újra. Ugyanebben a rendszerben dolgoztak tovább, heti öt edzéssel, kosárlabda nélkül. Augusztus 5-9. között Dunaújvárosban edzőtáboroztak, volt jég, jó lehetőségek között tudtak készülni. Egy héttel később lett volna az igazi, de így kaptak jégidőt.
Szongoth Kristóf edzőtáborának napi programja (példa)
- 7.00: reggeli
- 8.00-8.30: bemelegítés szárazon
- 9.00-10.30: jég (ügyességfejlesztés: 30 perc koritechnika, 30 perc bottechnika, a végén játék. A cél nem a fizikai terhelés volt. Sok rávezető gyakorlattal, a technikák elemekre bontásával, fokozatosan nehezebb feladatokkal.)
- 10.45-11.45: erőnléti edzés
- 12.30: ebéd
- 13.00-15.00: csendes pihenő, utána elméleti (pl. szabályismertetés) vagy szabadfoglalkozás
- 17.45-18.30: erőnléti edzés
- 19.00-20.30: jég (rövid korcsolyázással kezdtünk, a délelőtt tanultak ismétlése vagy koronggal történő végrehajtása, ezt követően a passzolást gyakoroltuk az egyszerűtől (álló helyzetben), az összetettebb, sokpasszos feladatokig, majd különböző alap játékhelyzetek - 1 az 1, 2 az 1 ellen - rávezető gyakorlatai következtek - 1 a 0, 2 a 0 ellen -, végezetül a játék jött. Sokat edzettünk, nagyon kellett figyelnünk, hogy ne terheljük túl játékosainkat.)
- 20.45-21.00: levezetés
- 21.30: vacsora
- 22.00: lefekvés
Szombaton és vasárnap korábban volt a második jég, így az erőnléti edzés átkerült a jeges tréning végére. Az edzéseket igyekeztek élvezhetővé tenni, játékos vagy kihívást jelentő gyakorlatokkal. A gyermekek a szokásos étkezéseken kívül mindennap kaptak 4 liter ásványvizet és kétszer gyümölcsöt.
tags: #marton #tibor #jegkorong
