A második ipari forradalom társadalmi és gazdasági hatásai
A második ipari forradalom a 19. század közepétől a 20. század elejéig tartó komplex gazdasági-társadalmi átalakulás volt. Ez az időszak az ipari, az agrárszektor és az infrastruktúra forradalma mellett demográfiai, társadalmi-strukturális és urbanizációs változásokkal is járt. A folyamat lényeges elemei az új anyagok feltűnése, az új energiaforrások születése, valamint a gépesítés és munkaszervezés új formái voltak.
A technológiai fejlődés fő irányai
A második ipari forradalom során új találmányok jöttek létre a vegyészetben, az elektromosságban, az olajiparban és az acéliparban. A tömeges acéltermelés vált a vezető ágazattá, amely tudatos kísérletezés és a tudomány hasznosításának eredménye volt. Az öntött vagy kovácsolt vasat fokozatosan a rugalmas acél váltotta fel. Ezzel párhuzamosan a vegyiparban is átalakulás ment végbe, megjelent a műanyag-, gumi-, üveg- és alumíniumgyártás, valamint a műtrágyák és robbanóanyagok nagyüzemi előállítása.
A korszak egyik legmeghatározóbb újítása a belső égésű motor kifejlesztése volt. A gőzgéppel szemben energiatakarékosabb és könnyebben indítható motorok a közlekedés új távlatait nyitották meg. A gépesítés a mezőgazdaságba is betört: a század közepén már cséplőgépek álltak rendelkezésre, a 20. század eleje pedig meghozta az univerzális erőgépet, a hernyótalpas, robbanómotoros traktort.
Belsőégésű motorok működése
Társadalmi átalakulás és urbanizáció
A második ipari forradalom során jelentős társadalmi átalakulás zajlott le. Megjelent a burzsoázia és a munkásosztály, a nyugati államokban pedig megnövekedett a középosztály súlya, ezért ezeket a társadalmakat középosztály-társadalmaknak is nevezzük. Kelet-Európában ezzel szemben torlódott társadalmak alakultak ki, ahol egymásra rétegződtek a feudális és a tőkés formák osztályai.
A mezőgazdaság egyre kevesebb embernek nyújtott megélhetést, ami tömeges elvándorlást indított el a városok felé. A városok átalakultak: igazgatási-kereskedelmi városmagok jöttek létre, amelyeket lakó- és ipari negyedek vettek körül. Ez a szegregáció a városi életforma jellemzőjévé vált, a lakó- és ipari övezetek elkülönülése pedig szükségessé tette a tömegközlekedés kiépítését.
| Ágazat | Főbb technológiai újítások |
|---|---|
| Nehézipar | Bessemer-konverter, acélgyártás |
| Energiaipar | Elektromos áram, kőolajfinomítás |
| Közlekedés | Belső égésű motor, repülés, transzkontinentális vasutak |
| Hírközlés | Telefon, telefonközpont, tenger alatti kábelek |
Monopóliumok és a tőkekoncentráció
Jellemző folyamattá vált a tőkekoncentráció és a monopóliumok kialakulása, ami a szabadversenyes kapitalizmus átalakulását jelentette. A vállalatok száma csökkent, mivel a kisebbek beolvadtak a nagyobbakba, vagy megszűntek. A nagyvállalatok szövetségre lépve kartelleket és trösztöket hoztak létre, amelyek uralták a piacot. A gazdasági növekedés alapja a nehézipar lett, a beruházások finanszírozásában pedig a bankok szerepe vált meghatározóvá.
A második ipari forradalom a centrum kiszélesedésével járt. Míg a 19. század közepén Nagy-Britannia járt az élen, a század végére az Amerikai Egyesült Államok és Németország vette át a vezető szerepet. Ez az egyenlőtlen fejlődés a nyersanyagok meglétének, az oktatás színvonalának és a tőke mennyiségének függvényében alakult. A 20. század elején a gazdasági növekedés üteme az első világháború kitörésével megtorpant, és a technológiai fejlesztések a háborús szükségletek szolgálatába álltak.
tags: #masodik #ipari #forradalom #tarsadalma #tortenelem #jatekos
