Molnár Péter: A Magyar Tehetség Útja az FC Barcelona Escolától az MTK-ig
A magyar labdarúgásban kevés olyan történet van, amely az európai élklubok utánpótlás-nevelésébe enged betekintést, miközben a hazai tehetséggondozás kihívásait is megvilágítja. Molnár Péter története éppen ilyen, hiszen korán megismerkedhetett a világhírű FC Barcelona futballfilozófiájával, mielőtt a magyar élvonal felé vette volna az irányt.
Magyar tehetségek az FC Barcelona közelében
Az FC Barcelona felnőtt csapatánál Vincze Ottó volt az utolsó magyar játékos, aki számításba jött. Ez a tény önmagában is rávilágít, mennyire ritka az, hogy magyar futballisták a legmagasabb szintű spanyol klubokba jussanak.
A Nemzeti Sport Online-on hat éve mutattunk be egy soproni származású testvérpárt, Molnár Milánt és Molnár Pétert, akik akkor felvételt nyertek az FC Barcelona 8 és 12 év közötti futballiskolájába. 2018-ban a Nemzeti Sport Online külföldi tapasztalatok sorozatában mutattuk be őt a testvérével együtt, amikor egy évet Barcelonában töltött az FC Barcelona 8 és 12 év közötti gyerekek számára működő futballiskolájában, az FCB Escolában.

Az FCB Escola lehetőséget biztosít a fiatal tehetségeknek, hogy a Barcelona híres utánpótlás-nevelési rendszerében fejlődjenek, elsajátítva a klub játékstílusát és filozófiáját.
A hazatérés és a profi szerződés az MTK-nál
Barcelonai éve után Molnár Péter útja hazafelé vezetett, ahol tovább építette karrierjét a magyar labdarúgásban. Utóbbi az elmúlt években kitartóan vette a különböző lépcsőfokokat.
Közülük az idősebbik fiú, Molnár Péter, három klubtársával együtt profi szerződést kapott az MTK-tól.
Az mtkbudapest.hu is beszámolt erről az eseményről: „Négy tehetséges játékosunk kötelezte el magát további évekre a klubunk mellett, ugyanis Szolár Dávid, Csucsánszky Zoltán, Molnár Péter és Freyer Kristóf is élete első profi szerződését írta alá.”
Ugyanennek a korosztálynak a tagjaként kapott profi szerződést Freyer Kristóf és az U17-es bajnokságban 16 góllal társ gólkirályi címig jutó Molnár Péter is. Csucsánszky Zoltán az U17-es, bajnoki ezüstérmes gárda meghatározó tagja volt a 2023-2024-es idényben, és 21 bajnoki és kupamérkőzés alatt kilenc találatot ért el. A klub beszámolójából kiderül, Szolár Dávid az elmúlt években folyamatosan védett a korosztályos együtteseinkben, az elmúlt szezonban pedig 18 évesen már az NB III-as csapatban bizonyíthatott, négy alkalommal játszott kezdőként.

A magyar labdarúgás finanszírozása és piaci értéke
A magyar labdarúgásba irdatlan mennyiségű pénz érkezett az elmúlt 10 évben. A klubok költségvetése felrobbant az utóbbi években. 2010-ben az akkori 16 csapatos NB1 6,5 milliárd forintból gazdálkodott, most ez az összeg alig több mint a fele a Fehérvár FC 2020-as költségvetésének. Nőtt viszont a különbség a bajnokesélyes és a kiesés elkerüléséért küzdő csapatok között.
2020 legkisebb (12.) költségvetésű klubja (Budafok - 850 millió) 3,5-szer annyiból gazdálkodik, mint a 2010-es 12. (Vasas - 250 millió forint), de a nagyok ennél még nagyobb (közel 10-szeres) mértékben voltak képesek növelni a költségvetésüket. Az óriási növekedés ellenére, ha az idei Bajnok Ligájába bejutott csapatokhoz hasonlítjuk a Ferencváros piaci értékét, akkor láthatjuk, hogy még mindig nagyságrendekkel el van maradva az európai élvonaltól a magyar klubfutball egyik leggazdagabb klubja is. A probléma az, hogy tényleg kisebb csoda kell, hogy bejusson egy magyar klub a legjobbak közé.
A játékosok értékét sok dolog befolyásolja, a teljesség igénye nélkül a hátralévő szerződés hossza, a játékosok kora, marketingértéke stb. Itt látszik, hogy az csapatérték szerinti utolsó előtti FC Midtjylland 88 millió dán koronás (4,3 milliárd forint) költségvetése csak 40 százaléka a Fradi 11 milliárd forintjának, miközben a magyar csapat játékosainak piaci értéke 28 millió euró, a dánok 47 millió eurójához képest. Tehát itt a dán csapat játékosai 1,7 szer annyit érnek.
A nagyságrendbeli különbséget szemlélteti az is, hogy a csoportkörbejutással a Fradi 15,25 millió euró (kb 5.6 milliárd forint) pénzdíjat kap, ami a játékoskeretük jelenlegi értékének több mint a fele, az éves költségvetés több mint 60 százaléka. Legutoljára a Debrecen jutott be 10 éve, akkor ezzel a teljesítményével 7,1 millió eurót kapott, ez akkor kb 2 milliárd forint pénzdíjat jelentett a csapatnak. Ez az összeg a 2010-es költségvetésének a 2,6 szorosa volt, tehát arányaiban sokkal nagyobb pénz volt ez a klub méretéhez képest, mint most a Fradinak. A DVSC bankot robbantott, jobb játékosokat igazolhatott, fejleszthetett. A BL sikert viszont nem sikerült megismételni, azóta a csapat már az élvonalból is kiesett. A Fradi helyzete ebből a szempontból stabilabbnak tűnik. A Fehérvárral (Videotonnal) évek óta kimagaslanak a magyar mezőnyből, így minden évben nekifuthatnak az európai selejtezőknek.

Hasonlóságok és különbségek az európai élmezőnyben
Az alábbi táblázatban néhány európai élklub játékoskeretének adatai láthatók, amelyek jól szemléltetik a különbségeket a magyar klubfutball és a nemzetközi élmezőny között. Ezek az adatok rávilágítanak arra a hatalmas szakadékra, amelyet a magyar tehetségeknek át kell hidalniuk, ha a legmagasabb szintre szeretnének eljutni.
| Csapat | Játékosok száma | Átlagéletkor | Játékosok piaci értéke | Játékosok átlagos piaci értéke |
|---|---|---|---|---|
| Manchester United | 30 | 26.9 | €754.35m | €25.15m |
| Inter Milan | 27 | 28.5 | €655.50m | €24.28m |
| Ajax Amsterdam | 25 | 24.6 | €291.45m | €11.66m |
| Stade Rennais FC | 27 | 25.2 | €240.50m | €8.91m |
| Olympique Marseille | 34 | 25.1 | €228.45m | €6.72m |
Ezek az összehasonlítások aláhúzzák, hogy milyen monumentális kihívás előtt állnak Molnár Péterhez hasonló fiatal tehetségek, akik a magyar labdarúgásból indulva szeretnék megvetni a lábukat a nemzetközi élvonalban.
tags: #mate #peter #focista #fc #barcelona





