George F. Hemingway és a Budapest Honvéd: Egy különleges tulajdonosi korszak a magyar fociban

A közelmúltban vált hivatalossá, hogy George F. Hemingway magyar-amerikai üzletember eladta a Budapest Honvéd labdarúgócsapatát és a hozzá szorosan kötődő Magyar Futball Akadémiát (MFA). A vevő a szentesi metALCOM vállalatcsoport érdekeltsége. Hivatalosan nem jelentették be ugyan a vételárat, de Hemingway korábban 10 millió euró körüli összegről beszélt, amennyiért hajlandó lenne megválni a Honvédtól. Ha ez igaz, akkor nagyjából 3,2 milliárd forintért cserélhetett gazdát az NB1-es klub és az akadémia.

Az régóta köztudott, hogy a magyar foci nem üzleti alapon működik, ezért komoly vállalatértékelést nem is lehet végrehajtani, főleg úgy, hogy a két kft. mellett egy alapítványról is szó van. Vagyis nem beszélhetünk EBITDA-ról, tőkearányos megtérülésről vagy hasonlóról, és a bevételek nagy része sem üzleti alapon keletkezik. George F. Hemingway tulajdonosi periódusa, különösen a Budapest Honvédnál, rávilágít a magyar klubfutball sajátos finanszírozási modelljeire és kihívásaira.

Hemingway korszaka a Budapest Honvéd élén

George F. Hemingway, polgári nevén Szabó György, magyar származású amerikai üzletember, a rendszerváltáskor kezdett magyarországi befektetésekbe a vendéglátásban és a kiskereskedelemben, majd cége, a Bonbon Hemingway Rt. 2006-ban vásárolta meg a Budapest Honvédot. Egy rendkívül rossz anyagi hátterű klubot vett át, amelynek helyzetét évek alatt, jelentős beruházással stabilizálta. Módszerei nem mindenki tetszését nyerték el, de az idő őt igazolta.

Kijelenthető, hogy Hemingway 2006-os beszállása után a Honvéd profi futballcsapata gazdasági sikertörténetté vált. Az első években, 2006 és 2011 között még összesen majdnem 700 millió forintos veszteséget hozott össze a klubot működtető cég, azóta viszont egyetlen veszteséges éve sem volt: a legfrissebb adatok szerint 2017-ben majdnem 130 milliós profitot termelt. A 2006-os - vélhetően jelképes - vételár mellett Hemingway legalább 674 millió forintot tolt be a Honvéd működésébe, ami a lekötött tartalékban meg is jelent a mérlegben. A mostani eladó ugyanis még teljesen üresen vette meg a céget. A fokozatosan javuló adózott eredmény mellett a Honvéd árbevétele is emelkedett az elmúlt több mint egy évtizedben. 2010-ig 100-200 millió forint körül ingadozott, 2017-re viszont meghaladta az egymilliárdot. A bevételekkel párhuzamosan nőttek a Honvéd kiadásai is. 2017-ben a két legnagyobb tételt az 1,1 milliárd forintnyi személyi jellegű és a majdnem félmilliárdos anyagjellegű kiadások jelentették.

Mindez annak fényében különösen dicséretes, hogy a Honvéd eddig nem tartozott a politikailag támogatott egyesületek közé. Hemingway többször beszélt arról, hogy a klubnak gyakorlatilag nincsenek érdemi szponzorai, bevételei nagy részét az MLSZ-től és a játékoseladásokból szerzi. A szövetség a sportfogadási pénzek és a közvetítési jogdíjak visszaosztásával járult hozzá a költségvetéshez. A 2017-es beszámolóban annyit árulnak el, hogy az árbevételen belül a vagyoni értékű jogok hasznosítása 786,2 millió forintot tett ki; ezt nagyrészt a mérkőzések eredményessége alapján osztották ki, vagyis a teljes költségvetés mintegy harmada ebből a forrásból származott. Emellett a 87,5 millió forintos reklámbevétel valóban elhanyagolható, a 41,7 milliós jegybevétel pedig egyenesen aprópénznek számít ezen a szinten. A Honvéd a társasági adó leírására alapuló tao-rendszerben sem tartozott a különösen nagy nyertesek közé: nyolc szezon alatt összesen 1,85 milliárd forintot hagyott jóvá nekik az MLSZ, amiből 1,68 milliárdot tudtak lehívni. A 2017-es bajnoki cím után egy emlékezetes felirattal - miszerint „Európa egyetlen szponzor nélküli bajnokcsapata” - a Honvéd maga is jelezte, hogy a helyzetük meglehetősen sajátos.

A Magyar Futball Akadémia (MFA) és az utánpótlás nevelés

A hírek szerint Hemingway egyetlen kikötése a vételáron kívül az volt, hogy csak egyben hajlandó értékesíteni a Honvédot és a Magyar Futball Akadémiát. Utóbbit egy hasonló nevű kft. és egy alapítvány üzemelteti. A Magyar Futball Akadémia Kft. cégbírósági beszámolója szerint 2017-ben 77,1 millió forintos árbevétel mellett 11,9 millió forintos veszteséget termelt. Az elmúlt években az alapítvány jellemzően 100-200 millió forintból gazdálkodott, aminek jelentős része támogatásokból jött össze (ide sorolták az önkormányzattól és az MLSZ-től kapott támogatásokat is).

Hemingway a Honvéd bajnokcsapatának sikerét is az akadémiának köszönhette, a 2016-17-ben elhódított NB I. bajnoki címét több, nála lényegesen jobb anyagi lehetőségekkel bíró csapat elől szerezte meg, ráadásul a Honvéd bajnokcsapata túlnyomórészt a Hemingway által 2007-ben alapított Magyar Futball Akadémia növendékeire épült. Személyes véleménye szerint „az MTK, a Honvéd meg Felcsút az a három hely, ahol azt mondhatjuk, hogy talán európai szintű képzés folyik. Van még két-három központ, ahol nagyon jó munkát végeznek, Debrecent és Szombathelyt emelném ki. Tehát ez az akadémiai rendszer jelenti a hosszú utat.”

A Honvéd szinte valamennyi utánpótláscsapata vezeti a bajnokságot. Ez a minőségi kiválasztás következménye, ami 50 százalékot jelent. 50 százalék pedig a minőségi képzés. Hemingway kiemelte: „Három-négy éve viszont rájöttünk, hogy a világ azt mondja: a képzés nem 14, hanem 8 éves korban kezdődik. Valamikor még úgy volt, hogy aki nem elég jó edző az U16-hoz, az majd lemegy az U10-hez, oda még jó lesz. A legjobb edzőket foglalkoztatjuk a fiataloknál és a kicsiknél.”

A Puskás Akadémia néven történő vita

Komoly konfliktus volt Hemingway és a Honvéd szurkolói között is, aminek számos oka volt, köztük a Puskás név használata körüli vita. Hemingway elmondta: „Amikor Orbán Viktor 2006 májusában megalapította a felcsúti akadémiát és megkapta az engedélyt, hogy Puskás Ferencről nevezze el, én még meg sem vettem a Honvédot. Miután megvettem, nem alapítottam meg az akadémiát egészen 2007 nyaráig. Semmi kivetnivalót nem látok abban, hogy valaki alapít egy akadémiát, és a legnagyobb magyar labdarúgó tiszteletére nevezi el.” Az üzletembert sokkal inkább az zavarta, hogy „van egy privát konzorcium, ami Puskás névhasználatát magához vette, levédette, és mindent megtesz annak érdekében, hogy elidegenítse a Puskás nevet a Budapest Honvédtól.”

A Puskás névvel ellátott termékeket ők értékesítik, és ők szabják meg a jogdíjakat. Az elmúlt 12-13 évben nem keresték az együttműködés lehetőségét a Budapest Honvéddal. Az MFA nemrég elkészült létesítményeibe 4,1 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, melyet az eredeti tervek kibővítésével további fejlesztések is követnének.

A szponzoráció és a finanszírozás helyzete a magyar labdarúgásban

George F. Hemingway egyik alapvető állítása volt, hogy „Magyarországon üzleti szponzoráció nincs, ami van az nem üzleti szponzoráció. Ezért ebben mi nem tudunk részt venni sajnos.” Ez a kijelentés rávilágít a magyar klubfutball speciális finanszírozási kihívásaira és a politikai háttér szerepére.

Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette ezt a nézetet 2013-ban, mondván: „a futballklub nem gazdasági vállalkozás, és aki nem így gondolja, az félreérti a helyzetet. Egy vállalkozásnak egyetlen szempontja van, hogy tulajdonosának minél nagyobb hasznot hozzon.” Felmerül a kérdés, hogy akkor mégis miért vannak üzletemberek a magyar fociban? Hemingway szerint „Van, aki jópontokat szerezne, van, aki így csorgat vissza a máshonnan szerzett pénzéből.”

Tekintsünk meg néhány NB1-es klubot és azok finanszírozási hátterét:

A táblázatból is jól látszik, hogy a magyar fociban irányított támogatás van, ezzel mindenki tisztában van. A klubok gyakran tulajdonosi befizetésekre, állami támogatásokra vagy politikai kapcsolatokra támaszkodnak, nem pedig hagyományos üzleti alapú szponzorációra. Ezen a területen a Honvéd Hemingway vezetése alatt valóban külön utat járt.

Hemingway és a futball szakmai kérdései: játékosok, edzők, jövőkép

George F. Hemingway nem csupán a pénzügyi, hanem a szakmai kérdésekben is markáns véleménnyel bírt. Ami a játékoseladásokat illeti, egyenesen úgy jellemezte magát, mint "a zsoldos tulajdonos legszörnyűbb fajtája. Én annak adom el a játékost, aki a legtöbb pénzt fizeti érte."

Ezt a hozzáállást mutatja például Antonio Lanzafame esete is. Lanzafame nagy tehetség volt, és nagy tehetség ma is. Amikor Hemingway leigazolta, tudomása szerint Lanzafaménak volt egy bundabotránya Olaszországban. Hemingway mégis leigazolta, mondván: „Ott is maradt nálunk a legutolsó mérkőzésig, amikor vádat emeltek ellene. Aztán eltiltották egy időre, megbűnhődött, de akkor még kevesebben akarták leigazolni, én viszont nagyon akartam. Nálunk mindig teljes erőbedobással játszott, aztán pedig ő szólt, hogy szeretne elmenni több pénzt keresni.”

Ami a játékosok fizetését illeti, a Honvédnál lévő játékosok alapfizetése bruttó 1,2-1,3 millió forint volt havonta. Összehasonlításképp, Debrecenben 45 sportolóra jutott 589 milliós éves bérköltség, ami átlagosan havi bruttó 1,1 millió forintos fizetést jelentett.

Hemingway a magyar labdarúgás egészéről is kritikus véleményt fogalmazott meg: „Nem jár jó úton a magyar labdarúgás.” Javaslatot is tett a rendszer reformjára: „Ha én lennék a futballisten, legalább 20 csapatos első osztályt csinálnék. Vannak olyan városok, akik elbírnák az NB I-et, szétosztanám a pénzt köztük, nem minden pénzt egy csapatnak adnék. Emellett én azt mondanám, hogy három külföldi játékosnál több nem lehet egy csapatban, így az akadémisták lehetőséget kapnának.”

Ami az MLSZ szabályozását illeti, különösen az utánpótláskorú amatőr játékosok átigazolásáért fizetendő díjazási szisztémát, azt „a legnagyobb baromságnak” nevezte. „Van egy világmodell, ami arról szól, hogy az amatőr csapatok nevelnek játékosokat a profi csapatoknak, és ha valaki profivá válik és ezáltal gazdasági előnyt nyújt egy csapatnak, akkor fizetnie kell. Ez megvolt mindig, megvan most is. De ha jön egy amatőr játékos, aki át akar kerülni Békéscsabáról Budapestre, és én átveszem, hogy hadd játsszon itt a gyerek, miért kellene nekem fizetnem érte? Így viszont azt kell mondanom neki, hogy nem jöhet, mert a klubja kér érte 1-2 milliót. Így nem tudom átvenni, a gyerek meg nem tud focizni. Van ennél nagyobb butaság?”

Hemingway a távozása után is figyelemmel kísérte a Honvéd sorsát, és nem kímélte a kritikától az új vezetést, amikor a csapat nehéz helyzetbe került. „Ahhoz, hogy a futballban valaki sikeres legyen, két dolog kell: szaktudás és pénz. Itt az első teljesen hiányzik” - mondta. Kiemelte, hogy „az első óriási hiba, hogy nem hosszabbították meg Supka Attila szerződését, utána pedig nem a megfelelő embereket tették vezető pozícióba.” A korábbi vezető hangsúlyozta, hogy a 2017-es bajnokcsapatnak rengeteg saját nevelésű tagja volt, a fiatalok integrálása az akadémiáról viszont 2019 és 2022 között háttérbe szorult. Rossival és Supka Attilával is kiváló volt a kapcsolata, mert tisztelte a tudásukat.

Konfliktusok és ellentmondások: a dunaszerdahelyi nyilatkozat

George F. Hemingway nem volt híres diplomatikus megnyilvánulásairól, gyakran szókimondó, esetenként provokatív kijelentéseivel hívta fel magára a figyelmet. Az egyik ilyen eset Marco Rossi, korábbi Kispest edző kapcsán történt, amikor egy sportműsorban így nyilatkozott: „Elment egy szlovák faluba edzőnek. A jó isten áldja meg, isten vele, csak a pénzért, semmi másért. Nem is Dunaszerdahelyen lakik, hanem Pozsonyban. Miért nem lakik Dunaszerdahelyen?”

Ez a nyilatkozat nagy port kavart, nem ok nélkül. A DAC csapata és a dunaszerdahelyi magyarság felháborodottan reagált. Emlékeztették Hemingwayt, hogy 2008 november végén barátságos mérkőzést szerveztek a DAC és a Honvéd részvételével a kispesti stadionban, amely a 2008. november 1-jei DAC-Slovan bajnoki legsúlyosabb áldozata, Lengyel Krisztián tiszteletére volt meghirdetve jótékonysági mérkőzésnek. Akkor Hemingway a következőképp nyilatkozott: „A dunaszerdahelyi mérkőzésen történtek és azok előzményei csak a gyűlöletet és a gyűlöletkeltés egyik újkori formáját szolgálják. Nekünk mint a magyar futball egyik képviselőjének mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a politikát, a rasszizmust, az erőszakot távol tartsuk stadionjainktól. A tolerancia, a magyar és a szlovák nép közötti barátság és az ártatlan áldozatok megsegítése jegyében elhatároztuk, hogy egy olyan jótékonysági mérkőzést rendezünk, amelynek teljes bevételét a dunaszerdahelyi áldozatok megsegítésére használjuk fel.”

A korábbi nyilatkozat fényében a későbbi, "szlovák falu" jelzővel illetett megjegyzés súlyos következményekkel járt. A dunaszerdahelyiek kiemelték, hogy "Városunk, Dunaszerdahely nagy többségében (75%) magyar nemzetiségű lakosokkal büszkélkedhet. Itt épül egy új, modern stadion. Még nincs is kész, de már teltházzal büszkélkedhetünk több bajnoki mérkőzésen is. Itt hangzik el a mérkőzések előtt a Nélküled és a Magyar Himnusz. Ide járnak hozzánk többen az anyaországból is, például Kispestről is a DAC csapatának szurkolni." Mindezek után a DAC szurkolói bocsánatkérést vártak George F. Hemingwaytől.

tags: #megeri #a #foci #szponzoracio #hemingway

Népszerű bejegyzések:

• Dicsőséges magyar Eb-szereplés
• Az AC Milan új edzője és stábja
• Angyalföldi Vasas legendák
• Európai kupaküzdelmek: Fradi, CSZKA, Ronaldo
• Barcelona-Real Madrid rangadó