Megyebíró János: A Futballpályák Egykori Mestere és Az Ellenőri Szerep Kihívásai

Megyebíró János, aki Gyulán született 1969. június 21-én, a magyar labdarúgás ismert alakja, korábbi NB I-es és FIFA-kerettag játékvezető, aki ma már ellenőrként szolgálja a sportágat. Pályafutása során számos emlékezetes mérkőzésen fújta a sípot, és a Nemzeti Sport két ízben is Az Év Játékvezetőjének titulálta. Életútja és pályafutása bepillantást enged a játékvezetés kihívásaiba és szépségeibe, a sikerektől a kritikáig, egészen az ellenőri szerepkörben betöltött jelenlegi feladataiig.

Korai Életút és Játékos Karrier

Megyebíró János ifjúsági és fiatal felnőtt korában megyei csapatokban futballozott. Játékos korában legalább négyszer kiállították, ami már előrevetíthette a szabályokhoz való viszonyát, bár akkor még a másik oldalról nézve. Az 1990-es évek elején, ’92-ben még működött a Gyulai SE Ipar nevű kocsmája, amit ő üzemeltetett. Akkoriban a foci is jól ment, és több helyre is mehetett volna, azonban hirtelen két szék közé esett: a szerződését nem hosszabbították meg, ám nem is igazolhatott el, ráadásul a kocsmát is elvették tőle. Emiatt annyira megsértődött, hogy azonnal felhagyott a futballozással. Ekkor még nem kedvelte a játékvezetőket, aminek oka valószínűleg az is volt, hogy nem is egyszer kiállították.

Azonban eltelt egy idő, és végül édesapja - aki maga is játékvezető volt, sőt országos ellenőrként is tevékenykedett - és Győri László "tanár úr" unszolására belevágott a játékvezetői pályába. A bíráskodás már az első meccsen annyira megtetszett neki, hogy nem is ment vissza többé focizni.

A Játékvezetői Pályafutás Kezdete és Gyors Felemelkedése

Megyebíró János 1992-ben Békéscsabán vizsgázott játékvezetésből. A Békés megyei Labdarúgó Szövetség által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban gyors léptekkel haladt egyik osztályból a másikba, mindössze öt év alatt a csúcsra került. A megyei Játékvezetői Bizottság (JB) javaslatára 1994-ben NB III-as, egyben országos utánpótlás bíró lett. Gyorsan elsajátította a minőségi játékvezetés elemeit. Az MLSZ JB minősítésével NB II-es, majd 1997-től NB I-es játékvezető lett. Az élvonalban a Győr-Diósgyőr meccsen debütált 1997-ben, és összesen 117 élvonalbeli összecsapást vezetett.

A FIFA Keret Tagjaként és Emlékezetes Mérkőzések

Pályafutása csúcsán, 2002 és 2006 között a FIFA-keretnek is tagja volt. Legemlékezetesebb élményének a Románia-Horvátország válogatott mérkőzést tartja, amelyet 55 ezer néző előtt játszottak Kolozsváron. Az összes pillanatot fel tudná idézni NB I-es karrierjéből, de különösen az ominózus Ferencváros-Debrecen mérkőzés maradt meg benne.

„Akkor fel sem fogtuk, hogy mekkora veszélyben voltunk, három napra rá esett le: ott is maradhattunk volna” - emlékszik vissza. A mérkőzés félidejében 0-0 volt az állás az MTK-Újpest meccsel párhuzamosan, és látszott, hogy ha a Fradi nyer és bajnok lesz, vagy ha kikap, akkor is be fognak jönni a szurkolók. A szünetben azt mondta asszisztenseinek és a tartalék játékvezetőnek - Hrabovszki Andrásnak, Medovarszki Istvánnak és Medovarszki Jánosnak -, hogy nem fog egy percet sem hosszabbítani. „A vége előtt intek, akkor szaladjanak befelé, én gyorsan lefújom, és akkor kint már azt csinálnak, amit akarnak.” A mérkőzés lap nélkül ért véget, ami azért volt jó döntés, mert a lapok kiosztása csak felbőszítette volna a játékosokat és a szurkolókat. Bár ez lett volna a legkönnyebb megoldás, mindig meg kell előzni az alattomosságot, begőzölést, durvaságot, és jó osztályzatot kapott érte.

A televíziós közvetítések és a szurkolók sosem okoztak neki lámpalázat. „Azt szerettem, amikor sok a néző, zúg az egész stadion és jó az atmoszféra. Ugyan hallottam, hogy miket kiabálnak, ám sosem szabad vele foglalkozni. A tévés mérkőzések is mindig doppingoltak.” A döntéseiben általában igaza volt, ezért megvédték, bár akadt olyan eset is, amikor elmarasztalták. Hangsúlyozta, hogy a játékosok - és sajnos az edzők - sokszor nem ismerik a szabályokat, és az újság osztályzataival sem törődött, hiszen az újságíró nem szakmabeli.

Elismerések és Rangsorok

Megyebíró János a Nemzeti Sport rangsorában többször is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A lap két ízben is Az Év Játékvezetőjének titulálta. Egy adott szezon tavaszi rangsorában az élen végzett, miközben az őszi rangsorban még az utolsó helyezést érte el, ami a „sors fintora” volt. A forduló legjobbjai között Megyebíró János érdemelhette ki legtöbbször (3 játéknapon is) az elismerő címet. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk legfontosabb statisztikáit és elismeréseit:

Tabló: Megyebíró János Főbb Játékvezetői Adatai és Elismerései

Kihívások és Kritika

Megyebíró János pályafutása során szembesült kihívásokkal és kritikákkal is. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) játékvezetői bizottsága egy alkalommal elmarasztalta őt és Arany Tamást a Borsodi Liga egyik tavaszi fordulója után. Az FC Fehérvár-FTC mérkőzésen hibázott Megyebíró - aki akkor még FIFA-kerettag volt - és a határozat értelmében csak junior találkozókat vezethetett a jövőben. Puhl Sándor, a testület elnöke elmondta, hogy a február közepén rendezett edzőtáborban mindenkit tájékoztattak a követelményekről és a szabályok be nem tartásából adódó szankciókról. A két játékvezető egyaránt hibázott az előző fordulóban, és az őket érintő döntések mindaddig érvényben maradtak, amíg a szövetség elnöksége vissza nem vonta azokat. Puhl Sándor, aki korábban alelnöke volt az MLSZ-nek, jelezte, hogy ha az új vezetés számít a munkájára, akkor továbbra is vállalja a játékvezetői bizottság vezetését.

Búcsú a Síptól: A Játékvezetés Vége

Megyebíró János a játékvezetéssel munkahelyi elfoglaltságai miatt hagyott fel a hivatalos verzió szerint. A nem hivatalos szerint nem sikerült teljesítenie a szintet, emiatt visszafokozták volna, és ezt már inkább nem vállalta. Ő maga azonban részben igaznak tartja ezt az állítást: „A munkahelyi elfoglaltság és az üzlet valóban szerepet játszott. A szintet sosem okozott gondot teljesítenem, de ekkor már meg sem akartam próbálni, döntöttem: abbahagyom.” Számára a játékvezetés kikapcsolódás és szórakozás volt, a pályán töltődött fel, és a legjobb tudása szerint művelte - hol jól, hol kevésbé.

„Ám a Magyar Labdarúgó-szövetségben és a Játékvezetői Bizottságban elkezdtek velem szórakozni, kikezdtek” - vallja be. Futballista múltjából adódóan eléggé játékospárti volt, ami miatt sok kifogás, bírálat érte. Akkor úgy érezte, hogy ebből ennyi elég. Haragot nem táplál magában, hiszen nem vagyunk egyformák, és aki hatalomra kerül, az diktál. „A többi vagy beáll a sorba és a rabszolgája lesz, vagy otthagyja őket. Senkinek nem leszek a szolgája, és - ezt az azóta elhunyt Győri tanár úrral megbeszélve - úgy döntöttem, inkább én állok fel, mint hogy megalázzanak.” Úgy érezte, annyit tett a magyar labdarúgásért és játékvezetésért, hogy ezt nem így kellett volna befejeznie, hiszen még egy hivatalos nemzetközi búcsúmérkőzésre sem méltatták. Ehhez hozzájárult az is, hogy a „meccsdrukk” jelentősen fogyott benne, kissé már tehernek érezte a mérkőzésekkel járó kötöttséget.

Az Ellenőri Szerepkör: Új Kihívások és Empátia

Megyebíró János egy esztendeje az antalyai edzőtáborban debütált az ellenőri szerepkörben, majd nyáron lett az NB I-es ellenőri keret tagja. Ez a poszt új kihívásokat tartogat számára, melyet meg kell szoknia. „Én még mindig rabló vagyok, hiszen a játékvezető fejével gondolkozok ellenőrként is.” Amikor hibáznak a bírók, együttérez velük, és a szíve szakad meg egy bírálatnál, de ezt korrekt hangnemben teszi meg.

A Jó Játékvezető Titka Megyebíró János Szemével

Megyebíró János szerint a játékvezetés egyébként csak 30 százalékban tudás, az összes többi szerencse. Elmondása szerint igazából nem tudja megfogalmazni, mitől lesz jó egy játékvezető. Szükséges az alázat, a kitartás, és a magánéletben is megfelelő rendszert kell felépíteni. Aztán az, hogy a 90 perc milyen lesz, csak a jó isten tudja előre. Egy kis "tinglitanglinak" ígérkező meccs is válhat a legnehezebbé.

tags: #megyebiro #janos #jatekvezeto

Népszerű bejegyzések:

• Call of Duty: United Offensive kiegészítő magyarul
• a Ferencvárosi Labdarúgás pénzügyi működése
• kezdők útmutatója pókerversenyekhez
• Miklós Fehér tragikus története és a Guttmann-átok
• Angol postai rendszer