Gödöllői Röplabda Club

A Megyei Labdarúgó Bajnokságok és a Feljutás Rendszere: Kihívások és Átalakulások

2026.06.11

A labdarúgó-bajnokságok rendszere folyamatosan változik, a szövetségek célja pedig általában a versenyképesség növelése és a játékosok, valamint a nézők számára is vonzóbb liga kialakítása. Romániában a Román Labdarúgó Szövetség (FRF) döntése értelmében a harmadosztályú bajnokság a 2025-2026-os szezontól új formátumban zajlik majd. Ezzel a változtatással a szövetség azt szeretné elérni, hogy versenyképesebb legyen a 3. Liga. A bajnokságban továbbra is alapszakaszt és rájátszást rendeznek, azonban az idény mindkét részében lényeges változtatásokat eszközöltek.

Akárcsak a román, úgy a magyar labdarúgásban is rendszeresen átalakulnak az osztályok közötti feljutási és kiesési szabályok, amelyek jelentős hatással vannak a megyei labdarúgó bajnokságokra és az onnan történő feljutásra. Blogunk immáron öt éves történelméhez szervesen hozzánőtt a harmadosztályú pontvadászat, és a kezdeti kaotikus viszonyok után kezd egybecsiszolódni a megyei bajnokság az NB III és az NB II.

Az NB III kihívásai és a rendszer átalakulása

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) több alkalommal is jelentősen átalakította a másod- és harmadosztályú bajnokságokat. Mészáros Alpár, a Marosvásárhelyi SE szakmai igazgatója szerint nagy szükség volt a változtatásra, mert a jelenlegi lebonyolítás már nagyon unalmas lett. A változások azonban nem mindig hozták el a várt stabilitást.

Az NB III-ban sok gond és baj akkumulálódott. A pontvadászat a megyei bajnokoknak sokszor túl erős, az NB II-höz pedig túl kevésnek bizonyul. Hosszú évek során számos csőd, megszűnés és visszalépés tarkította a harmadosztály történetét, néha teljesen abszurd háttér-történetekkel. Ebbe a társasághoz csatlakozott az NB I-ből kiebrudalt Győri ETO, a PMFC és a Kaposvár is. A létszám évről-évre változott: 3x16, majd 3x20, később 3x18 csapattal, de a nem megfelelő számú jelentkező miatt ténylegesen 3x17 csapattal is startolt el bajnokság. Mintha tavaly érkezett volna először nyugodtabb vizekre az NB III megtépázott hajója, idén pedig minden gond nélkül sikerült kialakítani a 2017/18-as bajnokság mezőnyét.

Az NB III Keleti, Közép és Nyugati csoportjainak térképe

A 2017/18-as szezon feljutási és kiesési rendszere

A 2017/18-as szezonban háromszor 16 csapat vetélkedett a pontokért a megszokott Kelet/Közép/Nyugat beosztásban. A három csoportelső feljutott az NB II-be, a másodosztály 18-19-20. helyezettje pedig az NB III-ba esett. Az NB III-as csoportok 14-15-16. helyezettjei egészen biztosan kiestek a megyei pontvadászatokba (vagy a BLSZ I-be), de őket követte a három 13. helyezett közül a legrosszabb mérleggel rendelkező is, összesen tehát tíz csapat. Idén már csak az NB II-ben találkozhattunk a csoportját megnyerő és ezzel együtt feljutó Győri ETO-val, a kupamenetelésükkel az ország szimpátiáját elnyerő Budafoki MTE-vel és Kazincbarcikával. Mindhárman ellentmondást nem tűrő teljesítménnyel szerezték meg az aranyérmet, egyértelműen az NB II-ben volt a helyük.

Az alábbi táblázat a 2017/18-as szezon feljutási és kiesési rendszerének egy részét szemlélteti:

Osztály Feljutók száma Kiesők száma Feljutás iránya Kiesés iránya
NB II 3 3 NB I NB III
NB III 3 10 NB II Megyei I / BLSZ I

A Keleti-csoportból főleg "fakók" estek ki, mint például a DVSC-DEAC II. Az Újpest II kiesése már semmiképpen nem volt meglepetés, a lilák voltak a legrosszabb NB III-as csapat az 54 tagú mezőnyben. A Közép-csoportban sem sok babér termett a megyéből felkerülőknek. Nyugaton sem változott a képlet: a Diósd régóta érő osztályváltása bekövetkezett, nem tudott megkapaszkodni a frissen feljutó Hévíz, Komáromi VSE és Sárvár. Tehát főként a megyéből feljutók és a tartalékcsapatok szerepeltek gyengébben.

A megyei bajnokságok szerepe és a feljutás nehézségei

Mészáros Alpár meglátása szerint figyelembe véve azt, hogy a felsőházi rájátszás első helyezettjei automatikusan feljutnak a másodosztályba, valamivel egyszerűbb teljesíteni a célkitűzést, mert már nem kell lejátszani a sok osztályozó mérkőzést, ami semmiképp nem volt megfelelő. A megyei bajnokok számára az NB III-ba kerülés azonban továbbra is komoly kihívás. Gyakori jelenség, hogy aki feljut a megyei bajnokságokból, az jó eséllyel ki is esik - most például hat csapat. Az alapvető problémák megmaradtak: a három csoport egyszerűen nehezen illeszthető rá a futballtérképre, sérti a területi elvet és eleve nem lehet igazságos.

Grafikon: Az NB III-ból kieső megyei bajnokok aránya az elmúlt években

Pest megyei példa a feljutási és kiesési rendszerről (2021. május)

A Pest megyei bajnokságokban zajló feljutási és kiesési folyamatok kiválóan illusztrálják a megyei szintű labdarúgás komplexitását:

  • NB II: Az NB II 1. és 2. helyezett csapatai feljutottak az NB I-be, míg a 18-20. helyezettjei kiestek az NB III-ba.
  • NB III: Az NB III bajnokai feljutottak az NB II-be. A csoportok 16-20. helyezettjei, valamint a százalékosan legrosszabb eredménnyel végző 15. helyezett kiestek a megyei (budapesti) I. osztályokba, mivel a következő évadban csak 18 csapatosak lettek a csoportok. A Taksony biztosan búcsúzott, a Vác még veszélyben volt.
  • Pest megyei I. osztály: A Vecsés megszerezte a megyei I. osztály bajnoki címét, azonban nem kértek NB III-as licencet, így jövőre is Pest megyében szerepeltek. Ennek következtében nem került fel Pest megyei csapat az NB III-ba. Mivel nem volt feljutó, viszont volt NB III-as kieső, a visszalépett Törtel, a Százhalombatta és a Dunakeszi is búcsúzott a megyei élvonaltól.
  • Pest megyei II. osztály: A megyei II. osztály bajnokai feljutottak az I. osztályba. Az Északi csoportban az Aszód már biztos kieső volt.
  • Pest megyei III. osztály: Mindhárom csoport 1. helyezettje feljutott a II. osztályba, míg a második helyezettek közül egy csapat osztályozó után. Az Északi csoportban az Iklad már bajnok volt. A Keleti csoportban az Ecsernek egy győzelem hiányzott a biztos bajnoki címhez. A Nyugati csoportban három együttesnek is állt még a zászló a feljutásért. A 14-16. helyezettek estek ki a IV. osztályba.

Gyakran előfordul, hogy a megyei bajnokok, mint például a Nyúl FC (Győr-M-S), Szászvár (Baranya), Mád (Borsod-A-Z), Vértesszőlős (Komárom-E), Balkány (Szabolcs-SZ-B), Szekszárdi UFC II (Tolna) nem vállalták a megmérettetést az NB III-ban. Amennyiben egy bajnokság 1. helyezettjének nincs licensze vagy nem kíván magasabb osztályba lépni, akkor az adott bajnokság 2. helyezettjét illeti meg a bajnokkal azonos feltételek mellett az osztályozóban való részvétel joga. Ha a 2. helyezettnek nincs licensze vagy nem akar feljebb indulni, akkor a 3. helyezettet illeti meg az indulás joga. Amennyiben az 1., 2. és 3. helyezett egyike sem rendelkezik licensszel vagy nem akar magasabb osztályba lépni, akkor abból a bajnokságból nem lesz résztvevő az osztályozóban.

Utazási távolságok és költségek

László Zsolt, a Székelyudvarhelyi FC csapatmenedzsere is rávilágított egy kulcsfontosságú problémára: „A lényeg azon van, hogy ne utazzunk nagy távolságokat a kiszállásokra, ami növeli a költségeket.” Bár nem országos bajnokság, de így is vannak szép távolságok. A csapatok elhelyezkedése miatt némelyik csapat többet utazik, mint egy NB I-es gárda - például a Cigánd, Nyírbátor, Makó egészen biztosan. Például Keleten a Cigánd ESMTK elleni túrája 303 kilométer csak oda. De a Balassagyarmat-Nyírbátor táv is közel 280 kilométer.

Magyarország megyetérképe a jelentős NB III-as csapatok elhelyezkedésével

A bajnoki rendszer kritikája és javaslatok

Akárcsak Mészáros Alpár, a székelyudvarhelyi sportvezető is azon a véleményen van, hogy egyelőre nem lehet teljesen átlátni, hogy mennyire lesz korrekt a bajnokság, miután az alapszakaszból a csapatok magukkal viszik a pontjaikat, mert azok az együttesek, amelyek könnyebb csoportból jönnek, lehet már startból előnyből indulhatnak. Még mindig nem értjük, hogy ki találta ki azt, hogy egyes csapatok sorsolással jussanak fel, míg mások egy országjáró túrával egybekötött osztályozó után is maradjanak a megyében? - pl. Nagykanizsa-Makó 334 km, Debrecen-Körmend 450 km. Ennél már az is igazságosabb lett volna, ha mind a 12 megyei bajnok osztályozik (6 feljutó) és a fennmaradó négy helyre sorsolnak a párharcokon alulmaradók között.

Az alapvető problémák megmaradtak: a három csoport egyszerűen nehezen illeszthető rá a futballtérképre, sérti a területi elvet és eleve nem lehet igazságos, hiszen két csoportból három, míg a harmadikból négy csapat... A lényeg azon van, hogy ne utazzunk nagy távolságokat a kiszállásokra, ami növeli a költségeket. Erősebb lesz a play-off, reméljük, hogy mi is bejutunk, de előbb az idei szezon felsőházában minél jobb eredményeket szeretnénk elérni.

tags: #megyei #labdarugo #bajnoksag #feljutas

Népszerű bejegyzések:

GRC