Infrastruktúra és sportélmény: Viták és szabványok a Skyscrapercity fórumain

A városi fejlesztések és az infrastruktúra témakörei gyakran szolgáltatnak alapot élénk vitákhoz online fórumokon, mint amilyen a Skyscrapercity is. Ezek a diskurzusok nemcsak a nagy építészeti projektekre, hanem a mindennapi életet befolyásoló tényezőkre, mint például a közlekedési hálózatokra vagy a sportesemények szervezésére is kiterjednek. Az alábbiakban egy áttekintést adunk ezen témákról, különös tekintettel a magyarországi és nemzetközi útbesorolásokra, valamint a szurkolói élmény kihívásaira.

Fanélmény és Kihívások a Sportban

A futballélményhez a hangulat elválaszthatatlanul hozzátartozik. Barátaink, szurkolótársaink, Vidisták! Nehéz szituáció alakult ki, és szeretnénk röviden informálni Benneteket! Mint tudjátok, a hétvégi, Ferencváros elleni meccsre mi is sokat készültünk. Nehéz szituáció alakult ki, olyannyira hogy - nem titok - csoporton belül is különböző vélemények vannak a megoldást illetően.

Üzenjük azoknak, akik erre apellálnak, hogy 22 év egysége és szervezettsége nem bomlik meg! Szeretnénk a csapat mellett lenni vasárnap, szerettük volna egy feledhetetlen látvánnyal hozzásegíteni a fiúkat a győzelemhez. Bízunk abban is, hogy a sok munka, pénz, energia, amit a látványba fektettünk egy napon megvalósulhat! HAJRÁ VIDI!

Útbesorolási Rendszerek és Káosz Magyarországon

Az infrastruktúrafejlesztés egyik központi eleme a közúti hálózat, amelynek besorolása és szabályozása gyakran viták tárgyát képezi. Magyarországon elég nagy a káosz van, ami a kategóriákat illeti.

A mi "konzekvenciánk" pedig kimerül abban, hogy minden út "M", ahol nincs szintbeli kereszt, akár 1+1 sávos is, van-e leállósávja, stb., de egy közepesen egyeneset azért lehet pisilni rajta. Magam úgy gondolom, hogy az "M" (és halkan teszem hozzá, éppen az osztrák, stb. mintára egy újonnan bevezetendő "Gy") jelölést csakis, még megvitatandó, műszaki-technikai paraméterek alapján lenne illő alkalmazni, függetlenül az útpályán aktuálisan megengedett sebességtől. Az M85-ös is csak főút, de a kiépülésük után autóút kategóriába fogják emelni őket, ha jól tudom.

Szerintem a válasz a kétféle módon jelölt utak közötti koronaszélesség-eltérés (értelemszerűen a leállósáv "milyensége" is) - dettó a cseheknél, szlovákoknál, horvátoknál, szlovéneknél és - a korábban nem is említett - lengyeleknél (ezidáig összesen 6 ország). Persze lehet, hogy mind hülyék.

Ausztria és Németország Példája

Én azért nem szeretem az osztrák A és S utak elnevezést, mert nem látom be, hogy például egy S1 vagy S36 miben más az összes többi A jelű autópályától, az S36 esetében még a 130 km/h is engedélyezett. És akkor ilyen apróságokba ne is menjünk bele, hogy vajon mi alapján építik az A7-et S10 névvel tovább a cseh határ felé jelenleg. Káosz. De az útkategória szempontjából az ő rendszerük a logikusabb. Mint az osztrákoknál: minden ami minimum 2x2 sávos, osztott pályás, az autópálya, minden ami ez alatt van (pl. 2x1 sávos utak), pedig autóút. A koronaszélesség, leállósáv stb. nem játszanak szerepet az utak besorolásánál amennyiben fent nevezett kritérium megvalósul.

Hogyan van ez Németországban? Mert ott az autópályákon elvileg nincs felső sebességhatár. Jópár éve olvastam róla, hogy hiába a korlátlan sebesség, rengeteg útszakasz van, ahol nem lehet száguldozni, mert korlátozás van. Gyakorlatban az A3-A6-on menve nyáron, nem sok helyen volt olyan, hogy ne lett volna sebességkorlátozás. Nem 130-at, hanem általában annál alacsonyabb korlátozást, 100-at vagy 120-at. Magam utasként tavaly lemértem, izibe fel is írtam a számokat, aztán itthon eltűnt a papír, de tényleg. Ez a német A8 állapot azért is érdekes, mert míg az egész volt NDK-pályákat átépítették, a gazdag Bajorország e szakasza, ráadásul téli-nyári turistaforgalommal is jócskán megterhelve, a Chiemsee melletti néhány km kivételével, "úgy maradt".

Nemzetközi Összehasonlítások és Szabványok

Olasz (Bologna - Firenze), német (Dreieck Inntal - Bad Reichenhall) és szlovén (Maribor - Pince) barátaink nem ilyen kényesek. Ezeken a szakaszokon még folyamatos leállósáv sincs, "csak" öblök, de mégis autópályaként jelöltek (bár pl. a szlovén rész az összes - szlovén és nemzetközi térképen és a szlovén útszámozáson is "autópálya", a terepen viszont "autóút" jelölésű. A szlovén szakasz az M70 folytatása, most már ezek keresztül tudunk menni a nyugati Mediterraneum felé, nem a korábban használt "8" - osztrák A2 változaton. Ja, és a 26154 példálózásából kimaradt pl. a horvát A1 Zadar fölötti szerpentinje, ahol elég keményen vált a pálya a tengerszint és a hegy között, mégis "pályaként" van nyilvántartva.

Igazából nehéz egzakt meghatározást találni, mindenkinek, így a térképészeknek is megvan a sajátjuk. Az enyém: legalább 2x2 sáv folyamatos leállósávval, a megfelelő koronaszélességgel, szintbeli keresztezés nélkül, viszont függetlenül az ívektől, a lejtektől, a sebességkorlátozásoktól és a terepi táblázottság autóút-jelölésétől. Én nem látom be, hogy a M0K, a péceli emelkedő ill. a csömöri szakasz kivételével miért ne lehetne autópálya. Ezt én tudom, de nincs rendben így. Az M0-ás új szakaszai nyugodtan lehetnének autópálya kategóriában, a megfelelő sebesség korlátozótáblákkal - amik több helyen amúgy is kint vannak.

Csomópontok és Sebességkorlátozások

Az M0-ás esetében mi a kritérium, hogy autóút legyen? A néhány szűk kanyar? Szerintem a néhány szűk ív és kb. 2 meredek lejtő felett el lehetne tekinteni, és 100/110-es táblákkal megoldani az ottani szűk keresztmetszetet. Az M86 miért nem autóút? Mintha megnyitáskor az lett volna, majd át lett húzva az autóút tábla, de maradt a 110. Ennek mi értelme volt?

Jó, de vegyük azt, hogy az M0 tele van csomópontokkal, így gyakran van ki- és bejövő autó, ergó gyakori sávváltás, mert a külső sáv jelentős szakaszon kamionokkal van tele. Ezért olyan sűrűn nincsenek csomópontok sem. Olvasatom szerint a sűrű csomópontot az M0-ás dunakeszi melletti szakasza valósítja meg. Akkor az M1 sem Etyeknél. Ok, tudom, régen épült, de még sebességkorlátozás sincs ott.

Sebességhatárok és Járműkategóriák

Persze az is igaz, hogy lakott területen belül 3,5 tonna felett csak 50-nel, kívül meg max 70/80-nal lehet menni, még ha 70-es vagy 110-es tábla is van kitéve, de hát ezt sem tartják be, sőt szerintem nem is ellenőrzik, mert talán a rendőrök sem tudják ezt a szabályt (főleg a B-s jogsisok lakott területen belül). B jogsival mióta lehet 3,5 tonna feletti járművet vezetni? Korábban volt vele probléma, hogy a 2,5 tonnánál nagyobb, de 3,5 tonnánál kisebb furgonok esetén az ember a szgk sebességével közlekedett, holott az már teherautónak számított, ránézésre meg csak furgon volt. Na már most akár milyen 100-110-es táblát helyezünk el, ezen két kategóriára ezek nem hatnak rá, és azért egy út, és annak vonalvezetésénél, kialakításánál erre is kell gondolni. Az más kérdés, hogy mennyire tartják ezt be, de büntetni ez alapján lehet.

Az alábbi táblázat összefoglalja a magyarországi útbesorolások és a kapcsolódó sebességhatárok körüli vitás pontokat:

Útfejlesztések és Tervezési Folyamatok

A fejlesztések hosszú távú tervezést és jelentős erőforrásokat igényelnek. Hát, itt Németországban egy új autópálya, helytől függően, előkészítés 10-15 év. De van, ahol 30 év. A megépítés gyorsan megy. Igen, még emlékszem 2010 dec. 31-es határidőre is az átadásra. Az M70-es dolgot én sem értem: 1, az út majdnem fele már most 2x2 sávos 2, milyen 20 km?

A 8-as út a biliárdasztal-simaságú Vas-Soproni-síkságon fut Körmend és Szentgotthárd között, szántóföldek között, van ott hely bőven másik útnak, kettőnek is (inkább az a kérdés, hogy kell-e, vagy elegendő lenne az egy meglévő mellé további kétsávos előzési szakaszból még néhány).

Az M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (86. sz.) tervezési szerződésére a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kezdeményezte közbeszerzésen a feladat az előkészítés megtervezése, az építési engedély megszerzése, az építési területek megszerzése, továbbá a kiviteli tervek elkészítése. A kisajátításokat a NIF királyi beszállítója Z.I.B. Consulting Kft. végzi. A befejezési határidő 2015. Az ajánlatok beadási határideje február 21. Én azt tudom, hogy semennyi. Ez csak a tervezési díj.

tags: #megyeri #stadion #skyscrapercity

Népszerű bejegyzések:

• Általános feltételek a labdarúgásban
• A magyar kézilabda meghatározó alakjai: Nagy Attila és az Újpesti Dózsa
• a magyar agrárium teljesítményének alakulása
• Brazília 1950-es vb-szereplése
• Tavaszi farmer-cipő trendek