Az egyesületi átigazolások költségei és szabályai
A sportban előforduló adásvételek viszont, leggyakrabban jogátruházás (és nem dolog) formájában fordulnak elő, vagyis amikor a sportoló játékjogának használati jogát ruházza át a sportszervezetre, ingyenesen vagy ellenérték fejében.
Az eladó a dolog tulajdonjogát átruházza a vevőre, és azt a birtokába bocsátja, a vevő pedig a dolgot átveszi, és a vételárat kifizeti. Az egyszerűnek tűnő meghatározáson túl, viszont át kell tekinteni, hogy ez a játékjog mit is jelent pontosan, milyen jelentőséggel és értékkel bírhat egy esetleges igazolás/átigazolás esetén.
A játékjog személyhez kötött vagyoni értékű jog, amely a sportoló sporttevékenységéhez fűződik, illetve fizikai és szellemi képességeinek értékesíthető összességét testesíti meg, vagyis jogosultságot jelent arra nézve, hogy a sportoló a versenyrendszerben szerepeljen.
A sportolói játékjog átruházásának rendelkezéseit a hatályos Sporttörvény és a sportág szövetségének mindenkori igazolási, átigazolási és nyilvántartási szabályzata határozza meg.
Igazolás és átigazolás amatőr sportolók esetében
Igazolás esetén a sportoló valamely sportszervezetbe első alkalommal történő nyilvántartásba vétele és versenyengedélyének kiadása után, tehát a versenyrendszerben részt vehet amatőrként, sportegyesületben (tagként) vagy sportvállalkozás, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány sportolójaként.
Amatőr sportolónál két esetre bontva érdemes bemutatni a szabályozást. Az amatőr sportoló akár sportszerződés, akár tagsági viszony alapján sportol, hozzájárulásáért anyagi ellenszolgáltatást nem igényelhet, ennek megszegése esetén semmisnek minősül a szerződés és a sportolónak vissza kell fizetni az ellenszolgáltatást (az eredeti állapot helyreállítása a cél, az ún. in integrum restitutio).
Az átadó sportszervezet (amelyből az amatőr sportoló kilép) tehát nevelési költségtérítésre tarthat igényt, amelynek mértékét és fizetésének feltételeit a sportszövetség szabályzata írja elő, ennek hiányában viszont a két sportszervezet közötti megállapodás az irányadó, vagyis ők határozzák meg annak mértékét.
Kiemelendő, hogy a 18. életévét be nem töltött (tehát kiskorú) amatőr sportoló igazolásával kapcsolatos szerződések kereskedelmi ügynök közvetítésével nem köthetők, az ilyen kontraktusok semmisek.
Hivatásos sportolók átigazolásának költségei
Hivatásos sportoló az amatőrrel ellentétben, játékjoga használatáért (igazolás), valamint annak átruházása esetén (átigazolás) már ellenértékre tarthat igényt az átruházó sportszervezettől, amelynek értéke megbízási-, vagy munkaszerződésében kerül megállapításra.
Az ellenérték mértékét a törvény nem határozza meg, viszont felhatalmazza a sportszövetséget (hivatásos és vegyes versenyrendszerben), hogy meghatározza a hivatásos sportoló részére a sportszervezet részéről fizethető átigazolási juttatások legalacsonyabb és legmagasabb értékét (ún. fizetési sapka).
A sportoló tehát maga dönti el, hogy ingyenesen, vagy visszterhesen ruházza át játékjogának használatát, amely a felek közötti megállapodásban meghatározott érték, viszont a sportszövetség egy minimum és maximum mértéket állapíthat meg, hiszen erre a törvény feljogosítja.
Jogszerű és nem jogszerű akadályok az átigazolás során
Dr. Történhet, hogy egy sportoló átigazolásakor nem várt akadályba ütközik. Jogszerű akadályok közé tartozik, ha érvényes és hatályos sportolói szerződéssel rendelkezik, nincs átigazolási időszak, vagy az átvevő egyesület esetleg átigazolási tilalom fegyelmi intézkedés hatálya alatt áll, esetleg az adott sportági szövetség átigazolási szabályzata állapít meg kötelezően fizetendő díjat.
Nem jogszerű az akadály, ha nem ezekről van szó, tehát ha például valamely sportolónak nincs érvényes és hatályos sportolói szerződése, akkor más egyéb akadály nemlétekor nem tagadható meg az átigazolása. Még akkor sem, ha polgári jogi tartozása áll fenn a jelenlegi sportszervezete felé.
A sportszervezet ilyen igényét jogi úton érvényesítheti, de tekintettel arra, hogy egy elektronikus fizetési meghagyásos eljárás igen gyorsan lezajlik, nem javasoljuk azt, hogy bárki fennálló tartozással (tagdíj, felszerelés, károkozás stb.) a háta mögött igazoljon át.
Az átigazolási viták jogi kérdésnek számítanak. Sajnos napjainkban is igen sokszor előfordul, hogy egy sportolóval - tájékozatlansága okán - olyan költségeket fizettetnek meg, amelyre nem lenne köteles, olyan esetekkel is nagy számban találkoztunk, hogy átigazolási díjat fizettettek volna vele sportszerződés hiányában is.
E témában konzultációért forduljon weboldalunk felkért tanácsadó ügyvédjéhez. Dr. Neszmélyi Emil sportjogász ügyvéd nem csupán a MOB Jogi Bizottságának tagja, hanem a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) egyik magyar bírája, a hazai Sport Állandó Választottbíróság (SÁVB) tagja és az Európai Kosárlabda Szövetség (FIBA Europe) Jogi Bizottságának tagja is, így hazai és nemzetközi átigazolási jogvitákban szerzett nagy tapasztalatával tud segítséget nyújtani ügyfelei számára.
Előadó: Szász Máté- Biológus. Téma: Sporttáplálkozás gyakorlati kérdései
Az MLSZ működésiköltség-térítés rendszere a labdarúgásban
Az évad kezdetén új átigazolási szabályok léptek érvénybe a futballutánpótlásban. Az MLSZ bevezette az úgynevezett működésiköltség-térítést: nemcsak a profi szerződést aláíró játékosok után kell a korábbi klubjait kifizetni, hanem a legtöbb esetben a még amatőr státusú fiatalok átigazolása esetén is.
A szövetség elsődleges célja az utánpótlás-nevelés fellendítése és országos kiterjesztése volt, amikor bevezette a működésiköltség-térítést. Attól azt várják, hogy a kisebb klubok is profi nevelőmunkát végeznek, a legtehetségesebb játékosaik eladásával növelve bevételeiket.
Az eddigi gyakorlat szerint a legnagyobb nevelőműhelyek igyekeztek az országot járva összegyűjteni a kiemelkedő képességű gyerekeket, és a szülők meggyőzésével ingyen igazolták le őket. Sőt, még a később profiszerződésig jutó játékosok esetében fizetendő nevelési költségtérítésről is lemondatták nevelőegyesületet.
Az MLSZ évekkel ezelőtt bizottságot állított fel a megoldás keresésére, s az eredmény a nyáron bevezetett működésiköltség-térítés lett.
| Klub besorolás | Átigazolási összeg (Ft/év) |
|---|---|
| I. osztályból I. osztályba | 3 000 000 |
| I. vagy II. osztályból "egyéb" kategóriába | 0 (ingyenes) |
A szövetség három osztályba sorolta a klubokat (I., II., egyéb), és átigazolási összegeket határozott meg annak alapján, hogy az adott játékos hány évet töltött el nevelő egyesületében.
A legnagyobb összegek első osztályú klubból első osztályúba történő átigazolásnál cserélnek gazdát (3 millió forint/év), de például első és másodosztályú egyesületből az egyéb kategóriába sorolt klubba ingyen távozhat a játékos.
„A jó oldala, hogy a klubok ezentúl meggondolják, kiket igazolnak. A kulcsjátékosok és a kiemelkedő futballisták helyzete nem változik, értük ki fogják fizetni a pénzeket a csapatok. Bajba a kiegészítő emberek, cserék kerülhetnek, akik korábban ingyen át tudtak menni másik első osztályú klubba, a mostani összegekért viszont valószínűleg már nem kellenek” - mondja Polyák Balázs, a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia menedzsere.
A szabályozás szellemiségével és szükségszerűségével a legtöbb műhely, így az MTK Budapest is egyetért. Ugyanakkor homályos részek is maradtak az előírásokban.
„Jobban ki kellett volna dolgozni, mielőtt bevezetik. Hogy milyen nonszensz helyzetek fordulnak elő, arra Polyák adja meg a választ: „Szerződtettük a játékost, aki egy évet a Ferencvárosban, előtte ötöt Pécsen töltött. Nekünk azonban nem csak az egy évnek, hanem mind a hatnak a költségeit ki kellett fizetnünk. A történetből világossá válik, hogy az MLSZ nem gondolt a szabályozás bevezetése előtti időszakra, amikor még nem kellett fizetniük a kluboknak. De a menedzser ennél cifrább esetet is megoszt velünk.
„Tudok olyan gyerekről, aki öt év után egy évre elment az Újpestbe, több játéklehetőség reményében. Miután nem kapta meg, a korábbi klubja visszavette volna, de nem csak azt az egy évet, hanem a korábbi ötöt is ki kellett volna fizetnie. Az előírások egyébként lehetővé teszik a klubok közti megegyezést a fizetendő összeg legalább tíz százalékában, de mondanunk sem kell, nem ez a jellemző, mert ha valamiből pénzt lehet csinálni, a többség fog is. Emellett a kiskapukat is azonnal megtalálták, több klub közös tulajdonosi háttér vagy szerződés alapján alacsonyabb osztályú szatellitegyesületeket alkalmaz a költségek csökkentésére. Júliusban ugyanis az átadó egyesület beleegyezése nélkül is átigazolhattak a játékosok, a szatellitklub lényegesen olcsóbban megvette a fiatalokat, majd - amennyiben elmúltak 16 évesek - profiszerződést kötött velük, és kölcsönadta őket az első osztályú partnerklubnak. Vagy éppen az említett tíz százalékért kerültek új együttesükbe. Mindkét esetben lényegesen olcsóbban szerezték meg a játékost, a nevelőegyesület pedig komoly összegektől esett el.
„Mi az MTK-ban elhatárolódunk ettől. Igaz, az így eljáró klubok sem követtek el szabálytalanságot, csak használták a kiskaput. A menedzser hozzáteszi: a fő irányvonallal nincs gond, a fontos kérdésekben nem is lesz változás, a probléma az anomáliákkal van, amelyeket az MLSZ a közeljövőben igyekszik megoldani.
Az MLSZ-ben érdeklődésünkre azt mondták, hogy az összességében pozitív fogadtatású szabályváltozás irányelvein nem kívánnak változtatni, ugyanakkor „az apró pontatlanságok finomítása folyamatban van”. Dankó Béla, a labdarúgó-szövetség elnökségi tagja a felvetődő gondokról a Nemzeti Sport Online e témában megjelent cikkében így nyilatkozott: „Az átigazolások a megyei igazgatóságokon keresztül bonyolódnak le. A munkatársak találkoznak olyan esetekkel, amelyek kérdéseket vetnek fel. Ezeket az átigazolási időszak végeztével összegyűjtjük, és ha olyanokra bukkanunk, amelyek rendszerszintű beavatkozást igényelnek, természetesen megvizsgáljuk, mit lehet tenni.”
tags: #mennyibe #kerul #egy #egyesuleti #atigazolas #vizilabda
