A stadionok költségei: Brüsszel, Puskás Aréna és a magyar futballfinanszírozás
A stadionépítések és felújítások mindig is kiemelt figyelmet kaptak a sportfinanszírozásban, különösen, ha közpénzből valósulnak meg. A brüsszeli stadion tervezett költségei és a Puskás Aréna körüli viták rávilágítanak arra, hogy nem csupán a beruházások összege, hanem a fajlagos költségek és a fenntarthatóság is kulcsfontosságú. Az alábbiakban részletesen elemezzük a különböző stadionprojektek költségeit, különös tekintettel a magyarországi helyzetre és nemzetközi összehasonlításokra.
A brüsszeli Eurostadium elbukott tervei
Eredetileg úgy volt, hogy Belgium is megrendezhet három csoportmeccset az Európa-bajnokságon. Brüsszel egyik külvárosában akarták megépíteni a 62 ezer fős Eurostadiumot, amely a belga válogatott és az Anderlecht hazai pályája lett volna. 2015-ben ki is választották a kivitelezőt, a politikusok pedig megígérték, hogy a stadionra pontosan 1 euró közpénzt költenek el, azt a jelképes összeget, amelyért a területet átadták az építő cégnek.
Aztán kiderült, hogy az 1 euró helyett 432 millió eurót, azaz 144 milliárd forintot kellene a városi, valamint a flamand regionális kasszából kiadni, és ez nem maradt következmények nélkül. A környező elővárosokban amúgy sem örültek annak, hogy megkapják a nagy forgalmat, úgyhogy a flamand környezetvédelmi miniszter megtagadta az építési engedély kiadását, az Anderlecht is kiszállt, az UEFA pedig úgy döntött, hogy a három ottani csoportmeccset odaadják inkább Londonnak.
A brüsszeli hatóságok azt ígérték, hogy a Ghelamco ingatlanfejlesztő által építendő stadion egyetlen centjébe sem kerül majd az adófizetőknek. A Médor belga magazin szerint azonban a város eddig 1 millió eurót költött jogi díjakra, és további 4 millió eurót fog fizetni évente a következő 30 évben a stadion üzemeltetéséért. A brüsszeli nemzeti stadion finanszírozása számos kérdést vetett fel az elmúlt hetekben, ahogy a költségek egyre nőnek.
A Puskás Aréna költségei és összehasonlítások
Az új Puskás Arénában 2020-ban Európa-bajnoki meccseket rendeztek, és 2020-ban teltházas EB-focimeccseket rendeztek nálunk. Sehol másutt nem engedtek ilyet a koronavírus kezdetétől.
Az eredetileg 35 milliárd forintosra ígért Puskás Stadiont végül nettó 150 milliárdból hozták ki - ebből 11 milliárdot jelentett a környezetének rendezése. A projekt árát egyelőre megpróbálják 150 milliárd forint alatt tartani - ez eddig annyira sikerült, hogy ha még eggyel több közmunkást felvennének akár csak egy hónapra is, az ő bérével már átlépnék a 150 milliárdot. Ez székenként 2,2 millió forintos árat jelent.
Összehasonlításképp: a bukaresti stadion, ahol 2012-ben Európa Liga-döntőt is rendeztek, 55 ezer férőhelyes és 234,5 millió euró (kb. 78 milliárd forint) volt. A 90 ezer fős befogadóképességű Wembley-t 2007-ben adták át, az építkezés 757 millió fontba, azaz közel 300 milliárd forintba került. Münchenben az Allianz Arenát 2002 és 2005 között építették fel, 340 millió euróból, azaz 113 milliárd forintból.
A stadiont, ahol Luxemburg a héten megverte Magyarországot, hamarosan lebontják és egy új nemzeti arénát építenek, 11 milliárd forintnak megfelelő euróból, ott az egy székre jutó költség 1,1 millió forint lesz.
A központi költségvetésből 2020-ban 414 millió forintot, a TAO-ból 139 millió forintot költöttek sportra. Jelenleg évente 300 milliárdot fordít az állam a sportra, ennek 64 százaléka megy labdarúgásra, szűken 200 milliárd forint. Ebből 120 milliárd forint tao, amit a nyilvánosság teljes kizárásaval osztanak ki.
Az elmúlt években 500-700 milliárd forintot költöttünk stadionokra, mindennek a fenntartása évente 50 milliárdba kerül. Az 190 milliárd forintból épült Puskás Aréna gyepszőnyegénél egy éves életciklussal számoltak.
Stadionrekonstrukciós program és beléptetőrendszerek
A stadionrekonstrukciós program eredeti tervezete szerint 1,7 milliárd forintot szántak a beléptető rendszerre. Ezzel szemben a tárca korábbi vezetése már 3,2 milliárd forintot irányzott rá elő, s a Sportfolió Kht. végül 5,2 milliárdért vásárolta meg, aminek következtében 4 milliárdos hiány keletkezett az egész program eredetileg tervezett 19,5 milliárdos költségvetésében.
A közbeszerzési eljáráson a megbízást 4,8 milliárd forint értékben a T-Systems Dataware Kft. nyerte el 2001 szeptemberében. A bírálóbizottság pontozta az ajánlattevőket, és messze a legtöbb pontot a T-Systems kapta, noha a második helyezett Siemens ajánlata 1,8 milliárddal forinttal alacsonyabb volt. A döntést végül a bírálóbizottság, illetve annak elnöke, a pályazatkiíró Sportfólió Kht. akkori vezetője, Balázs Csaba javaslatára, az előző sportminiszter, Deutsch Tamás hozta, utasítva a kht.-t a 3,2 és 4,8 közötti különbséget fedező saját forrás előteremtésére.
A stadionrekonstrukciós program folytatására - mivel nettó 4 milliárd forintot kifizettek a beléptetőrendszerre, valamint eleve alulfinanszírozott volt a program - nincs pénz. Így nincs hova kiépíteni a raktáron levő kapukat, kamerákat és a hozzájuk tartozó számítógépeket. A négymilliárdos összeg kifizetését a rendőrség is vizsgálja.
Mintegy 400 jegynyomtató, 500 számítógép és monitor, 100 kamera, 500 beléptető kapu, szerverek, sok-sok kábel sorakozik 600 négyzetméternyi területen több raktárhelyiségben 2001 vége óta. Ezek az eszközök 38 futballstadion jegyértékesítő, térfigyelő- és beléptető rendszerének részei lettek volna a stadionrekonstrukciós program keretén belül, értékük 2-3 milliárd forint lehet. Egyelőre azonban csak egyetlen stadionban üzemel a rendszer.
A berendezések tárolási költsége havi egymillió forint, de ennél nagyobb veszteség lehet, ha el akarják adni. A sportminisztérium vevőt keres: nyitott minden megoldásra, hogy a felesleges árut minél kisebb veszteséggel hasznosítsa.
A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium közigazgatási államtitára, Szilvásy György elmondta, hogy dolgoznak azon, hogyan lehetne legésszerűbben hasznosítani a raktáron heverő több milliárd forint értékű eszközöket, és nyitottak minden értelmes megoldásra. 17-18 stadion rekonstrukciójára van esély belátható időn belül (beleértve a már felújítottakat is), amihez 1,8 milliárd forint hiányzik még. A közigazgatási államtitár sem tudja, hogyan lehetne hasznosítani a félezer beléptetőkapu nagyobb részét.
Az egymilliárd forintba kerülő központi rendszerbe - amelyet 38 stadion kiszolgálására terveztek - jelenleg csak az újjáépített UTE-stadion van bekötve. Ez fürtözött jegyértékesítő, törzsszurkolói és menedzsmentszerverekből, illetve a 38 stadiont kiszolgálni képes telekommunikációs eszközökből áll. Ennek segítségével az összes rendszerbe kötött stadionban meg lehet akadályozni, hogy egy eltiltott szurkoló bemenjen a stadionba. A központ magába foglalja törzsszurkolói és jegyértékesítő- és menedzsmentrendszert is: ez pontosan megmutatja, hogy átlagosan néhány ezer nézőt regisztrálnak az Újpest pályáján meccsenként. A központi szerver jelenleg a Sportfolió Kht. által bérelt telehotelben található.
A rendszer működtetéséért - amely a szakértők szerint közel félmilliárd forint lehet évente (ez nagyságrendileg azonos összeg, mint a Labdarúgó Liga teljes éves jegybevételei) - a kluboknak, a stadionoknak a jegybevétel bizonyos százalékát kell fizetniük az elképzelések szerint.
Stadionépítések Magyarországon és az európai trendek
Ha a környező országokban szétnézünk, a nemzeti stadionok ott is olcsóbban kijöttek. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy egy stadion van, ami léptékeiben hasonlít a Puskás-stadionra, bár még az is olcsóbb volt.
A Debreceni Nagyerdei Stadion esetében az alapkő letétele is megtörtént, és megfelelő tempóban halad előre az építkezés. A Nagyerdőben kialakításra kerülő stadion 20 ezer férőhelyes lesz, megkapta az UEFA 4-es besorolását. A stadion teljes bekerülési költsége 12,5 milliárd forint, a kivitelező viszont 11,45 milliárd forintos ajánlattal nyerte meg a munkát. Ha leosztjuk a teljes költséget a férőhelyek számával, akkor az derül ki, hogy az új Loki-stadionban egyetlen nézőre 625 ezer forintos fajlagos költség jut.
A ferencvárosi klub új stadionja sem áll rosszul, és a tervek szerint jövő ősszel már birtokba is vehetik a szurkolók és a játékosok a szintén UEFA 4-es besorolású arénát. Egy első osztályú csapatnak pedig minimum első osztályú stadion dukál, ez pedig a Felcsúti "Aranycsapat" Labdarúgó Stadion lesz, ami részben adókedvezményekből valósul meg és építtetője a miniszterelnök által létrehozott alapítvány. A 3500 fő befogadására alkalmas, négy oldalról fedett miniaréna 3,8 milliárd forintból épül.
Mészáros Lőrinc, a Puskás Ferenc Akadémiát működtető alapítvány elnöke szerint a létesítmény olyan "ékszerdoboz lesz", ami a nemzetközi követelményeknek is megfelel (UEFA 4-es kategória) és majd nemzetközi mérkőzésekre is kiválóan alkalmas. Bár önmagában a ministadion ára nem tűnik vészesnek, a fajlagos költséget tekintve mégis ez a legdrágább stadion. Nézőnként ugyanis 1,085 millió forintos költséget kapunk. Ez pedig 75 százalékkal haladja meg a Fradi és 73 százalékkal a Loki-stadion fajlagos költségeit.
Az NB I. tizenkét csapata közül tizenegy vagy új stadionban játszik, vagy felújították a pályáját, vagy már tart az építkezés. Nem is olcsón: a már kész és a még épülő arénákban átlagosan 779 ezer forint az egy ülőhelyre jutó költség.
Négy olyan csapat van most az NB I.-ben, amely stadionjának építésekor egy új szék ára egymillió forint felett jön ki. Az egy ülőhelyre jutó 1,8 milliós költséggel Szombathely verhetetlen, de ülőhelyenként 1,2 millió forintnál is többe kerül a Vasas, valamint a Videoton most épülő pályája, és a felcsúti stadion is becsúszott az egymilliós székenkénti ár fölé. A felcsúti volt az első olyan magyar stadion, ahol a székenkénti költség átlépte az egymilliós határt.
A 3,8 milliárd forintos ár pedig még nem is túl magas, viszont csak 3500 néző fér be. Sokkal drágább lett a ferencvárosi és a debreceni stadion is, de ott egy szék ára jóval alacsonyabb, mivel mindkét aréna képes több mint húszezer néző befogadására. Más kérdés, hogy ez Debrecenben egyértelműen hiba volt, a rangadókat kivéve 10-20 százalékos a kihasználtság, de az ultrák bojkottjának végéig a Ferencvárosnál is meglepő volt, ha összejött a félház.
Hogyan épülnek a futballstadionok a nulláról | A MEGA PROJEKTEK kulisszái mögé ⚽️🏗️
Európai összehasonlítások
- London (Wembley): A 90 ezer fős Wembley 2007-ben készült el, 757 millió fontba (kb. 300 milliárd forint) került. Az építkezés közben drágult, és a stadiont építtető cég nagy veszteséggel zárta az üzletet.
- München (Allianz Arena): Az Allianz Arenát 2002 és 2005 között építették 340 millió euróból (113 milliárd forint), a város és az állam 210 millióval járult hozzá az infrastruktúra fejlesztéséhez.
- Róma (Stadio Olimpico): A Stadio Olimpico egyidős a régi Puskás Stadionnal, de kisebb átépítésekkel modernizálják.
- Baku: Az új nemzeti stadion 2015-ben készült el, 710 millió euróból (237 milliárd forint).
- Szentpétervár (Kresztovszkij Stadion): A Kresztovszkij Stadion 2017-ben készült el, a hivatalos költsége 43 milliárd rubel (több mint 200 milliárd forint), de becslések szerint ennél magasabb volt.
- Bukarest (Arena Nationala): Az Arena Nationala 2011-re épült meg, 78 milliárd forintnak megfelelő pénzből.
- Amszterdam (Johan Cruijff ArenA): Az elmúlt években 50 millió euróból (16 milliárd forint) alakították át.
- Bilbao (San Mames): 211 millió euróból (70 milliárd forint) építették meg, nagyrészt közpénzből. Az átadás után további 12,6 millió eurót költöttek a tető és a világítás fejlesztésére.
- Dublin (Aviva Stadion): 2010-re épült meg, 410 millió euróból (136 milliárd forint), ebből 191 milliót a kormány állt.
- Koppenhága (Parken): Az Eb legkisebb, mindössze 38 ezer fős stadionja, 1992-ben épült.
A magyar sportfinanszírozás és a stadionok kihasználtsága
2010 óta összesen 1500-1600 milliárd forint ment el sportra. Jelenleg évente 300 milliárdot fordít az állam a sportra, ennek 64 százaléka megy labdarúgásra, szűken 200 milliárd forint. Ebből 120 milliárd forint tao, amit a nyilvánosság teljes kizárásaval osztanak ki.
Az elmúlt években 500-700 milliárd forintot költöttünk stadionokra, mindennek a fenntartása évente 50 milliárdba kerül. A labdarúgásba áramló rengeteg közpénz nem hozott nagyságrendi szakmai előrelépést a helyezésekben. A FIFA-sorrendben (40-50. hely) és klubrangsorban (36. hely) nem történt javulás.
A stadionok kihasználtsága 29%. A zalaegerszegi kihasználtsága a leggyengébb (alig 16% átlagban), de a debreceni Nagyerdei stadion sem éri el a 20 százalékot. A Fehérvár a maga 14 ezres stadionjában 20 százalékos arányt hozott össze. Ebből a szempontból a Kisvárda a maga 75 százalékával az éllovas, de az egy aránylag kicsi, 2850 férőhelyes létesítmény.
Stadionok kihasználtsága Magyarországon (2021-2022-es szezon)
| Stadion | Kihasználtság | Befogadóképesség |
|---|---|---|
| Zalaegerszeg | 16% | N/A |
| Debreceni Nagyerdei Stadion | <20% | 20 000 |
| Fehérvár | 20% | 14 000 |
| Kisvárda | 75% | 2850 |
2012-13-as szezonban átlagban 2762-en látogattak ki egy élvonalbeli meccsre, míg a 2021-22-es idényben 2772-en.
A Puskás Aréna bérleti díjai és bevételei
A Puskás Aréna az építészeti Oscar rövidlistájára is felkerült, és számos nemzetközi mérkőzésnek adott otthont. A szeptember 24-i UEFA Szuperkupa megrendezéséért 211,2 millió forintot fizetett az európai szövetség az NSK-nak. A 2019. november 15-i megnyitóját jelentő Magyarország-Uruguay barátságos mérkőzést telt ház, 67 ezer néző előtt rendezték. A két találkozóért összesen 83 millió forintot számláztak az MLSZ-nek.
A szeptemberi zárt kapus Magyarország-Oroszország Nemzetek Ligája-mérkőzés tarifája 12,5 millió forint volt, a Magyar Kupa döntője ennél is olcsóbb volt: a szakszövetségnek 9,2 millió forintba került a stadion. Előfordult az is, hogy klubcsapat bérelte ki a létesítményt. A pályaválasztó klubok a Puskás Aréna használatáért bérleti díjat fizetnek, és a rendezéssel kapcsolatos valamennyi költség őket terheli.
A Leipzig-Liverpool és a Mönchengladbach-Manchester City mérkőzések megrendezése számos előnnyel jár. A Budapestre érkező sportolók szállodai és egyéb szolgáltatásokat vesznek igénybe, bevételhez juttatva a lezárásokat alaposan megszenvedő szektort. A Puskás Aréna is jól jár vele anyagilag, miután kényszerű okokból számos egyéb eseményt, köztük koncerteket, konferenciákat kellett lemondani vagy elhalasztani. Emellett a Puskás Arénáról, Budapestről és Magyarországról készülő felvételek a televízión, újságokon keresztül világszerte százmilliókhoz jutnak el, erősítve a stadion, a főváros és az ország presztízsét, hírnevét. Plusz természetesen az áfa, azaz a németek alkalmanként mintegy 114 000 eurót utalnak át a stadionbérlésért.
tags: #mennyibe #kerult #a #brusszeli #stadion
