A tenisz pontrendszere és a Grand Slam-tornák jelentősége

A teniszben a játékosok teljesítményét ranglistapontokkal mérik, amelyek alapján két fő ranglista létezik: az éves ranglista és a világranglista. Ezek a ranglisták határozzák meg a versenyzők helyezését és jogosultságát a különböző tornákon való részvételre.

A tenisz ranglisták felépítése és működése

Két ranglista van, amelyek 2004-től ATP Indesit néven futnak a férfiaknál: az éves, és a belépési/vagyis világranglista. A kettő nem ugyanaz, a pontszámolás is másképp megy. Ugyebár a nevéből is adódik, hogy az éves ranglista minden évben újra indul. Ide a Grand Slam (GS) és Tennis Masters Series (TMS) tornákon szerzett pontok kerülnek, valamint az öt legjobb ATP-s szereplés. A világranglistára egész évben gyűjtögetik a pontokat, és a következő évben meg kell őket védeni, és persze lehet gyarapítani is. Itt az éves pontok ötszörösét kapják a versenyzők, és levonják ebből az előző évben szerzett pontokat. Ezzel magyarázható, hogy egy-egy kiemelkedő teljesítmény ellenére sem kerül azonnal a ranglista élére valaki, hiszen a pozíció idővel alakul ki.

A ranglisták jelentősége

A világranglista meghatározza, hogy ki milyen jogon jut az egyes versenyekre. Az első 100-ban sérültek, visszalépők esetén annyival többnek jut lehetősége a második 100-ból. Ezeken a mérkőzéseken is vannak kiemeltek, a legmagasabb világranglistásak, ahogy a főtáblán is. A többi tornán, mint például a TMS, vagy az ISG, IS versenyeken szintén hasonló a rendszer, csak ott kisebbek a versenyzőszámok.

A tenisz világranglista az egyes versenyeken elért eredmények alapján alakul ki, minden torna után bizonyos számú pontot adnak az adott versenyző eredményének és a torna nagyságának megfelelően. A rangsort a férfiaknál az ATP (Association of Tennis Professionals), a nőknél a WTA (Women's Tennis Association) készíti.

Pontozás a Grand Slam-tornákon és más kiemelt versenyeken

A tenisztornák és versenyek mindegyike pontokkal jár. Minden játékos legfeljebb 21 eseményből szerezhet pontokat egy szezonban, ami 52 hétből áll. Minél magasabb profillal és presztízzsel rendelkezik egy verseny, annál több pontot ad a játékosoknak.

Grand Slam-tornák: a legmagasabb pontérték

A négy legnagyobb presztízsű verseny, a Grand Slam-tornák (Australian Open, Wimbledon, Roland Garros, US Open) kiemelten fontosak, mivel itt lehet a legtöbb pontot szerezni. A Grand Slam-versenyeken szerzett pontok 52 hétig maradnak érvényben. Ez azt jelenti, hogy ha egy játékos egy adott évben sikeresen szerepel egy tornán, a következő szezonban is meg kell védenie ezeket a pontokat.

A Grand Slam-tornák nem csak a részvételért adnak alap pontokat. Minden előrelépésért extra pontokat kapnak a játékosok. Például a 128-as körbe jutásért egy sportoló 10 pontot kap, a következő körbe jutásért 45 pontot, és így tovább egészen a férfiaknál a 720 pontot adó elődöntőig.

A döntőnek is két különböző szintje van: a győztes 2000 pontot kap, míg a második helyezett 1200 pontot. Így haladnak előre a játékosok, fokozatosan fejlődnek.

Egyéb jelentős tornák pontozása

A többi verseny hasonló struktúrával rendelkezik a pontrendszerükben, de nem olyan „bőkezűek”, mint a Grand Slam-ek. Vegyük például az ATP Masters 1000 szakaszt, ahol a győztes 1000 pontot kap, a második helyezett pedig 600-at, míg minden szakasz előrehaladásáért a játékos fokozatosan magasabb pontszámot szerez. A Tennis Masters Cup (TMC), amely az év nyolc legeredményesebb játékosát jogosítja fel a részvételre, a világranglistán 750 pontot ér a győztesnek.

A következő táblázat összefoglalja a legfontosabb tornák pontozását:

Novak Djokovic történelmet írt negyedik Grand Slam-győzelmével egyetlen szezonban, ezzel újra a világelső a férfi tenisz világában, megérdemelten, tekintettel az elképesztő játékára. Közben a női tenisz döntőjében Coco Gauff vitathatatlan győztes lett, első Grand Slam-jét szerezte meg, három helyet előre lépett, és a világ harmadik helyére került. Az első helyet nem egyik napról a másikra érik el, hanem az idővel alakul ki, ezért nem látjuk mindig a Grand Slam győzteseket az élre állt játékosok között. A lényeg az, hogy a tenisz egy többdimenziós sport, és a játékosok egész évben keményen dolgoznak azért, hogy elérjék a világranglista élmezőnyét.

Tenisz alapszabályok és a játék menete

A teniszt ketten vagy négyen, a pálya közepén kifeszített háló felett teniszütővel továbbított labdával játsszák. Attól függően, hogy egy-egy vagy két-két játékos küzd egymás ellen, a mérkőzést egyes- vagy párosmeccsnek nevezzük.

Pálya, felszerelés és adogatás

A teniszpálya téglalap alakú, mérete az egyes játéknál 8,23×23,77 m, a páros játéknál pedig 10,97×23,77 m. A háló magassága középen 91,4 cm, a tartóoszlop melletti magassága 107 cm. A játéktér két végét és oldalait határoló vonalakat alap-, illetve oldalvonalaknak nevezzük. A pálya talaja salak, fű, cement, fa, bitumen, szőnyeg vagy az ITF által elfogadott műanyag lehet. A labda felületének egyenletesen simának kell lennie, átmérője legalább 6,35 cm, de legfeljebb 6,67 cm lehet, tömege 56,70 és 58,47 gramm között váltakozhat. A profi teniszben használt ütők nem lehetnek hosszabbak (a nyelet is beleértve) 29 inchnél, azaz 73,66 centiméternél. A húrozott ütőfelület maximum 39,37 cm hosszú és 29,21 cm széles lehet. A keret anyaga legtöbbször grafit vagy alumínium, vagy ezek keveréke, a húr szintetikus anyagból készül.

A játékosok a háló szemben levő térfelein, egymással átlósan ellentétes oldalon állnak fel. A labdát először adogató (szerváló) játékos az adogató, a vele szemben álló játékos a fogadó. A térfélválasztást és azt, hogy az első játékban ki lesz az adogató, illetve a fogadó, sorsolással kell eldönteni.

Az adogatás végrehajtásának módja a következő: közvetlenül az adogatás megkezdése előtt az adogató mindkét lábával álljon az alapvonal mögött nyugalmi helyzetben, a középjel és az oldalvonal képzeletbeli meghosszabbítása között. Ezután az adogató kézzel feldobja a labdát tetszés szerinti irányba, és mielőtt az talajt érne, ütőjével megüti. Az adogatónak felváltva, a pálya hosszanti jobb és bal fele mögül kell adogatnia, minden játékban jobbról kezdve az adogatást. Az adogatott labdának át kell haladnia a háló fölött úgy, hogy az átlósan szemben levő adogatóudvarban vagy az azt határoló valamelyik vonalon érjen talajt, mielőtt a fogadó visszaütné. "Hiba" után (ha az első adogatás hibás) az adogató ismételten adogathat ugyanarról az oldalról, ahol a hibát elkövette, kivéve, ha a hiba helytelen oldalról történő adogatás volt. Az első játék után a fogadó lesz az adogató, az adogató pedig a fogadó.

Pontozás egy game-en belül

Egy játék (game) alatt csak az egyik játékos adogat. A game megnyeréséhez a teniszezőnek legalább négy labdamenetet meg kell nyernie, akár adogatóként, akár fogadóként. A megnyert labdameneteket a hagyományos pontozás szerint jelölik.

• Első pont: 15
• Utána: 30
• Majd: 40

Mindig az adogató pontszámát mondják először. Ha az állás 15-15 vagy 30-30, a bíró a következőt mondja: 15-mind (fifteen-all), 30-mind (thirty-all). Ha mindkét játékos három pontot nyert, az állás egyenlő (deuce). A játékot két ponttal kell megnyerni, 40-mind, vagyis deuce vagy egyenlő után valamelyik játékos előnybe kerül (advantage, előny az adogatónál, előny a fogadónál). Ha az egyik játékos elérte a 40-et és nincs egyenlő, vagy előnye van, akkor labdája van a game megnyeréséhez (gamepoint). Ha ez a fogadó játékos, akkor ez a gamepoint egyben breakpoint is (bréklabda): vagyis lehetősége van elvenni az ellenfél adogatását, „megbrékelni” ellenfelét. Ha az adogató nem tudja hárítani a bréklabdát, akkor elveszti az adogatását és hátrányba kerül. Ha az adogató semmire hozza az adogatását (a fogadó nem szerez pontot), azt love-game-nek nevezzük.

Játszma (Set) és mérkőzés

A teniszmeccs legnagyobb egységei a játszmák. Egy játszma megnyeréséhez 6 játékot kell nyerni, de elképzelhető, hogy ez sem elegendő, ha mindkét játékos 6-6 játékot nyer (tehát például mindig mindenki hozza az adogatását). Ha nem sikerül semelyik játékosnak eldöntenie a szettet, és eljutnak 6-6-hoz, akkor rövidített játszma, tie-break következik.

A tie-breaket mindig az adogatásban soron következő játékos kezdi. Csak egy labdamenetben adogat (jobbról balra), utána váltanak: a másik következik két adogatással (balról, majd jobbról), és ettől fogva kettesével cserélnek. A rövidített játszma 7 pontig tart, de itt is két ponttal kell nyerni. Ha a játékosok tie-breakben szerzett pontjainak összege osztható hattal, akkor térfelet cserélnek. Amelyik játékos megnyeri a tie-breaket, azé a szett is 7-6-ra. Az eddigi leghosszabb szett (70-68) 2010-ben, a wimbledoni teniszbajnokság 1. fordulójában John Isner és Nicolas Mahut egymás elleni küzdelme során alakult ki, amelyet 11 óra és 5 percnyi játékidő után Isner nyert meg.

Egy egyéni meccs - nemtől vagy tornától függően - tarthat két nyert szettig (3/2, best of three sets) vagy három nyert szettig (5/3, best of five sets). A nők minden esetben két nyert szettig játszanak, a férfiak a kisebb tornákon és az ATP Masters Series tornákon két nyert szettig játszanak, a Davis-kupán és a Grand Slam-tornákon viszont minden fordulóban 3 játszma kell a győzelemhez.

Páros játék szabályai

A párosok esetén a szabályok kicsit különböznek: minden esetben két szettet kell nyerniük a meccs megnyeréséhez. Ha mindkét pár 2-2 szettet nyer, meccs-tie-break (match tie-break, MTB) dönt: ezt minimum tíz megnyert pontig játsszák, és két pont különbséggel kell nyerni.

Nemzetközi teniszversenyek és díjazás

A legtöbb sportággal ellentétben tenisz kontinens- vagy világbajnokságok nincsenek, helyettük különböző országokban megrendezett nagyobb, jelentős hagyománnyal rendelkező versenyek vannak. A legrangosabb teniszbajnokságok a Grand Slam-tornák, négy van belőlük: Australian Open, Wimbledon, Roland Garros, US Open. Jelentős torna a férfiaknál a Tennis Masters Cup, valamint a nőknél az ennek megfelelő WTA Tour Championships, amely az év utolsó versenye, és csak az év 8 legeredményesebb játékosa kvalifikálhat rá. Fontos versenyek a férfiak Masters tornái és a nők WTA Tier I-tornái. Az egyetlen jelentős nemzetközi csapatverseny férfiak számára a Davis-kupa, a nők számára a Fed-kupa.

Az összdíjazás a tornákon jelentős. Például Wimbledonban az összdíjazás 40,35 millió fontot tett ki egy adott évben, ez az előző évhez képest 11,1 százalékos emelkedést jelentett. A koronavírus-járvány miatt egy éve csökkentett nézőszámmal üzemelhettek csak a pályák, a legutóbbi, normál körülmények között megrendezett tornán, 2019-ben 5,4 százalékkal volt kevesebb a pénzdíj. A sajtó korábban azt feltételezte, hogy az orosz és fehérorosz teniszezők kizárása miatt hozott döntés, mely szerint ezen a viadalon nem osztanak világranglista-pontokat, az összdíjazásban is éreztetni majd a hatását. Ez azonban nem igazolódott be, miután a szervezők végig telt házzal és a torna történetében először a "középső vasárnapon" is tervezett játékkal számolnak. Az egyelőre még bizonytalan, hogy a "pontok nélküli" játék hány teniszezőt tart majd vissza a részvételtől, a pénzdíj azonban várhatóan ellensúlyozza ezt és sokak számára vonzó lesz. Ez is mutatja, hogy a pénzdíj és a ranglistapontok két külön, de egyaránt fontos motivációt jelentenek a teniszezők számára.

tags: #mennyit #pontot #kap #a #gyoztes #a

Népszerű bejegyzések:

• Almási László és a magyar kézilabda
• A 70-es évek magyar kézilabdázói
• Jegyárak a Fehérvári Moziba
• Lakások Zalaegerszegen: belvárostól a kertvárosig
• A Fenerbahçe-Efes rangadó története és jelentősége