A KHL Csapatainak Utazási Kihívásai és a Liga Új Korszaka
Az orosz jégkorong szuperliga (KHL) és az orosz jégkorong szövetség különválása messze túlmutat egy adott országban a sportág gazdasági modellváltásán. A KHL kiválása ugyanis egy orosz kísérlet a lapok újraosztására a nemzetközi jégkorong politikai, gazdasági játszmájában.

A történet nem előzmények nélküli, a legerősebben az európai ligák és klubok jó ideje érezték az európai hoki sajátos függőségi viszonyát az amerikai-kanadai jégkorong ligától (NHL) és az orosz székhelyű KHL-től. Kihasználva elképesztő gazdasági erőfölényét az NHL évtizedekig kompenzáció nélkül vitte el a legjobb fiatal európai játékosokat, a KHL pedig az európai játékosok mellett a csapatokat is a saját ligájába csábította.
A KHL és a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) Kapcsolatának Változásai
Az IIHF szempontjából sem egyszerű a függőségi helyzet, történelmi okokból az NHL- fölötti nem bír befolyással a szervezet, akik ezért figyelmen kívül hagyják az IIHF versenynaptárát és a nemzetközi szüneteket. A politikai gazdasági hatalom nélkül az IIHF csak kérhet az NHL-től és és kétoldalú megállapodásokkal tudhat elérni valamit az amerikai óriásnál. Ezzel szemben a KHL az orosz szövetség égisze alá tartozott, így az IIHF fölöttes jogkört gyakorolt velük kapcsolatban, még ha a gazdasági erő az orosz ligánál is volt.
Ennek keretében a KHL betartotta az IIHF szabályait, a KHL lebonyolítása illeszkedett az IIHF versenynaptárához, a szezon végetért a világbajnokságig és a játékosok részt vettek azon. A KHL megállította a bajnokságot, amikor az NHL nem és a KHL játékosok részt vettek a téli olimpián, sőt kulcskérdésként a KHL átigazolásai az IIHF szabályrendszerén keresztül zajlottak. A fennálló relatíve stabil status quo-t két esemény borította fel. Az IIHF „KHL-barát” elnökének René Faselnek 27 éves mandátumának lejárta 2021 őszén, valamint az orosz-ukrán háború hatására Oroszország kizárása az IIHF versenyrendszeréből 2022 tavaszán.
A kizárás hatására továbbra is vonatkoztak az átigazolási és egyéb IIHF előírások a KHL-re, de a legfőbb előnyben, a válogatottak nemzetközi versenyrendszerében nem vehettek részt. A KHL régi vágya volt, hogy szabadon tudjanak üzletelni az NHL csapatokkal, ennek hiánya komoly anyagi kiesést jelentett számukra. Ez a válogatottak kizárást követően újra napirendre került, mint fájó pont.
Az orosz törvényhozás elvette azt a törvényben garantált jogát a szövetségnek, hogy megszervezze a profi első osztályú jégkorong ligát (gyakorlatilag a KHL-t) és azt kivette az orosz szövetség hatásköréből. Ez jogilag úgy tudott megvalósulni, hogy az orosz törvényhozás jogszabályt módosított és a liga működtetésének jogait átadta az immáron klubok tulajdonába került KHL-nek.
A jövőbeni békés visszatérés reményében az orosz szövetség megmarad feddhetetlennek az IIHF irányába, azzal, hogy az állami döntésnek ők maguk is áldozatai voltak a KHL kompenzáció nélküli elvételével. Így a jövőben már nem a KHL, hanem az eddigi orosz másodosztály, a VHL bajnoka lesz például az orosz bajnok, amelyik sorozatot változatlanul az orosz szövetség szervezi. A változás folyományaként a KHL jogi státusza az NHL-ének felel meg a jövőben, így a két legnagyobb ligára immáron nincs ráhatása a nemzetközi szövetségnek.
Az NHL teljes története
Az Utazási Szokások és a Játékosmozgás Hatásai
Az orosz bázisú nemzetközi jégkorongligában (KHL) 71 olyan játékos van, akinek évi fizetése eléri, illetve meg is haladja az 50 millió rubelt (225 millió forintot) - derül ki a moszkvai Szport Ekszpressz publikálta elemzésből. Az orosz sportnapilap statisztikája szerint a fizetési plafon bevezetését követően egyetlen hokis, nevezetesen Vagyim Sipacsov kap 100 milliónál is többet, méghozzá 120 millió rubelt (540 millió forint) további, különböző bónuszok nélkül.
A téma hatásai azonban nem érnek ott véget, hogy az orosz fiatalok szabadon tudnak az NHL-be igazolni. Nem kell konteóhívőnek lenni ahhoz, hogy látszódjék az KHL és NHL között köttetett egy háttéralku, ami megkönnyíti a játékosáramlást és az utánpótlás-fejlesztést. De nem csak az NHL gyarapodott a mögöttünk hagyott hetekben, 6 orosz ex-NHL játékos csatlakozott a CSZKA Moszkva csapatához, hazatért Zajcev Szentpétervárra, és a San Jose is elengedte Barabanovot Kazanyba. Sőt Carolinából a kanadai világbajnok Maxime Comtois döntött úgy, hogy a Dinamo Moszkvában ad új lendületet megfeneklett NHL karrierjének.
A Játékoskompenzáció és a Pénzügyi Szempontok
Korábbi Larionov interjúban megjelentek szerint kb. 23 milliós dolláros bevételt bukott a KHL amiatt, hogy nem tud az NHL-lel közvetlenül üzletelni. Összehasonlításként egy tanulmány szerint a svéd SHL csapatok a 2021-22-es szezonban kb. 70 millió svéd korona (7-7,5 millió dollár) kompenzációt kaptak az NHL-től a szezonban pályára lépő 108 svéd játékos után. A legnagyobb kompenzációt kapó Leksand esetében ez több, mint 16 millió svéd korona volt, ami több, mint a klub költségvetésének 10%-a. Sőt, az SHL-en kívüli kisebb klubok is kaptak támogatást arányos mértékben, ha játszott náluk az NHL-ben is pályára lépő játékos az átigazolás előtti négy évben. A tanulmány megszületése óta ráadásul további 30%-os emelést csikartak ki a svéd klubok az NHL-nél a 2022 és 2030 közötti 8 éves időszakra.
A Fedotov- és a Micskov-ügy is rávilágított arra, hogy valószínűleg van az a pénz, ami hatására nem gördít akadályt a KHL az NHL-be való igazolás kapcsán. A KHL közlemény megemlíti, hogy a KHL továbbra is tiszteletben tartja más ligák szerződéseit, az NHL-el való együttműködés aláírt szerződés hiányában is működött. Bár a hivatalos nyilatkozatok szerint a két liga nem fog leszerződni, de az bizonyos, hogy a két liga klubjai között elindult egy korábbinál intenzívebb kapcsolatfelvétel és együttműködés.

Kiemelt Játékosok Fizetése és a Kompenzációk
Az alábbi táblázat bemutatja néhány kiemelt játékos KHL-es fizetését, valamint az SHL kompenzációs adatait.
| Kategória | Adat | Érték |
|---|---|---|
| KHL - Éves fizetés (min.) | Játékosok száma > 50 millió RUB | 71 |
| KHL - Legmagasabb fizetés | Vagyim Sipacsov (bónuszok nélkül) | 120 millió RUB (540 millió HUF) |
| SHL - NHL kompenzáció (2021-22) | Összesen | 70 millió SEK (7-7,5 millió USD) |
| SHL - Legmagasabb kompenzáció (Leksand) | Klub költségvetésének > 10%-a | 16 millió SEK |
| SHL - Játékosok száma NHL-ben (2021-22) | Svéd játékosok | 108 |
A KHL Alapszakaszának Jellegzetességei és az Utazás
Bár a naptári év vége itt van a nyakunkon, a kerek tíznapos szünet után a KHL-ben ma kezdődik el ismételten az igazi jégkorong-élet. A lebonyolítási rend érdekessége, hogy a pihenő utáni első munkanap a visszarázódásé, tekintve, hogy azonos főcsoportbeliek ma nem találkoznak egymással. Nem árt tudni, hogy a csapatoknál - akárcsak a most éppen sztrájksújtotta kanadai-amerikai NHL-ben - az alapszakaszban nem minden mérkőzésre készülnek azonos intenzitással.
A legnagyobb összpontosítás az azonos divízióbeli ütközetekre van, utána az azonos főcsoportbeli meccsek következnek a fontossági sorrendben, míg az ellentétes főcsoportbeliek alaphangon csak akkor értékelődnek fel, amikor valamelyik közvetlen rivális pontokat hullajt egy kötelezőn, vagy éppen nem várt győzelmet szerez, mert akkor menni kell, nincs mese. Fontos még tudni, hogy a divízió-elsők a pontszámuktól függetlenül megelőzik a főcsoporton belüli párhuzamos divízió 2. és 3. helyezettjét, a rájátszásnál pedig a főcsoporti helyezések rangsorolnak (természetesen az összes lejátszott meccs alapján), vagyis kevesebb pontszámmal is megéri divízió-elsőnek lenni, semmint magasabb pontszámmal a párhuzamos divízión belül másodiknak. Minden adott tehát ahhoz, hogy kimondhassuk, minél közelebb van egy rivális területileg, annál inkább nem szabad veszíteni.
A sportág vonzereje a téli hónapokban a legerősebb, ekkor kisebb a konkurens sportágak száma is, de sajnos ezt az időszakot a novemberi, decemberi, februári válogatott szünetek hetekkel rövidítik meg. Amíg pár tucatnyi válogatott játékos felkészülési tornákon játszik néhány mérkőzést addig a profi klubok százai azért tartják fenn a létesítményeket, fizetik a játékosok tömkelegét, hogy azok edzenek vagy pihenjenek. Ráadásul más sportágakkal ellentétben a nemzetközi szünetekben játszott válogatott mérkőzéseknek az olimpiai selejtező kivételével nincs tétje jégkorongban. Minél nagyobb az üzleti modell, minél profibb egy liga annál jobban fáj ennek a költsége és elmaradt bevétele és annál nagyobb az ellentét a klub és a válogatott érdek között.
Az NHL még az olimpiára sem áll meg, de a brit liga sem szokott az IIHF eseményekre. A KHL-nek is fájt ez, különösen mióta a válogatottjai nem is játszottak nemzetközi eseményeken. A változásnak ez is az egyik sarokpontja. A KHL kijelentette a szétválást követően, hogy a bajnokság május végéig fog tartani, tehát az A csoportos világbajnokság idejére nem fog befejeződni a sorozat. Jelenlegi állapot szerint az IIHF szünetekre sem áll meg a KHL, kivéve egy orosz rendezésű nemzetközi torna időszakát. A váltás kapcsán kiadott közlemény szerint el fogják engedni a játékosokat az Olimpiára és a világbajnokságra, ha azon az oroszok is részt fognak venni.
Az Edzői Perspektíva és a Különbségek az Utazásban
Glen Hanlon, kanadai szakember, akinek NHL-es edzői tapasztalata van, és dolgozott A-csoportos válogatottaknál is, új kihívásokat keresve Miskolcon kötött ki. Szerinte a játékosoknak tudniuk kell, mivel jár a fejlődés, gyorsabb döntéshozatal kell tőlük, mert a játék is gyorsabb. Ráadásul az elmúlt években sok könnyebb meccset vívtak olyan csapatok ellen, amelyek meg sem közelítik a szlovákok szintjét, mostantól viszont minden egyes mérkőzésen 100%-ot kell nyújtaniuk, ami mentálisan is megterhelő lesz.

Hanlonnak az sem nyűg, hogy a csapattal sokat kell utazni. Az észak-amerikai és európai jégkorong közötti különbségekről szólva elmondta, hogy a játékosok mérete Amerikában óriási az európai ligákhoz képest. Mivel az európai pálya szélesebb, mint az amerikai, így nem változik annyit a korongbirtoklás, kevesebb a szabad pakk, több a pontos passz. Amerikában viszont pont a pálya keskenysége miatt jóval gyorsabb a döntéshozatal. Ideát kevesebb a meccs, több idő marad edzeni, kijavítani a hibákat, nagyobb befolyása van az edzőnek is, úgyhogy az ember talán hasznosabbnak is érzi magát.
A játékosok tehetsége a leginkább szembetűnő. Akkoriban a legjobb csapatoknak is maximum háromsornyi jó játékosa volt, a többinek inkább kettő, az alsó sorokban a keményfiúk karistolgattak. Ma már mindenkinek bírnia kell a tempót, ami egyébként jóval gyorsabb, mint akkoriban. Az első és a negyedik sor játékosai között már nincs akkora tudásbeli különbség, ezért is kopnak ki a hokiból a bunyósok. Ma junior korosztályban egy tehetséges srác évi 365 napot dolgozik azért, hogy sikeres játékos váljon belőle, és azt is nehéz elképzelni, hogy egyáltalán élvezni tudja a hokit. De az biztos, hogy mindez a játék előnyére vált. Ha most megnézünk egy meccset, mit látunk: hihetetlen sebességet, gyorsaságot, képzettséget, pontosságot. Ami viszont kihalófélben van sajnos, az a fizikális játék. Verekedésből is alig van, mondjuk azt már megszoktam, Európában 10 év alatt egyet sem láttam, de annyira nem is hiányzott.
Az Észak-Amerikai és Európai Szurkolói Kultúra Különbségei az Utazás Tükrében
Az amerikai emberek jóval mobilisabbak. Költöznek ide-oda, munkahelyet változtatnak, több ezer kilométert vándorolnak, így nem is nagyon tudnak kötődni. Európában viszont, ha az ember beleszületik egy szurkolói tradíciókkal rendelkező családba, akkor a sorsa megpecsételődött. Ha Miskolcon születsz, nem fogsz a Fehérvárnak vagy a MAC Budapestnek drukkolni, hiszen miskolci vagy.
A távolságok miatt nagyon nehéz, gyakorlatilag nem létezik az a jelenség, hogy az emberek utaznak a csapattal (Észak-Amerikában). Egyébként is láthatják őket évente legalább 41-szer hazai jégen, az nekik elég. Az aktív szurkolás, mondjuk dobokkal, énekléssel viszont megjelenhet. Például otthon, Vancouverben van egy focicsapat az MLS-ben, a Whitecaps. Ott vannak törzsszurkolók, akik nagy csinnadrattával vonulnak ki a focistadionba, a közelmúltban pedig megpróbálták ezt bevinni a hokicsarnokba is, egyelőre inkább kevesebb, mint több sikerrel.
tags: #mennyit #utaznak #a #khl #csapatok





