A professzionális játékosmegfigyelés és mérkőzéselemzés a labdarúgásban
Mint minden sportág versenyein, így a labdarúgó-mérkőzéseken sem lehet sohasem biztosan előre megtippelni, hogy mi lesz a sportszerűen, a tisztességes játék elvei szerint lefolytatott erőpróba végső kimenetele. Azonban az évtizedek során a futballmérkőzésekkel kapcsolatos csalások természete megváltozott. Hazánkban is több, nagy nyilvánosságot kapott futballvisszaélés történt, amelyek rávilágítottak a játékosok és mérkőzések feletti megfigyelés fontosságára, ha más okból is, mint a tehetségkutatás.
A mérkőzések befolyásolása és a bundabotrányok
Az 1925-26-os, utolsó amatőr futballbajnokság több szempontból is emlékezetes volt. A győzelem érdekében a VAC játékosai - a sportszerűségen túl is - minden tőlük telhetőt megtettek, így több fővárosi csapat játékosainak pénzt fizettek azért, hogy a bajnoki címet biztosan megszerezze a csapatuk. Azonban az amatőr bajnokságban nem csak a VAC csapata nyúlt effajta jogellenes módszerekhez a győzelem érdekében.
Magyarország első igazi, nagy nyilvánosságot kapott futballvisszaélése az 1982. évi Nyári Totó Kupa körüli botrány volt. Az Országos Takarékpénztár Sportfogadási és Lottó Igazgatósága 1982. július 23-án tett bejelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, mert azonos fogadó több esetben ért el 13+1 találatot. A fővárosi nyomozás középpontjában egy egykori olimpiai bajnok, az Erzsébeti Spartacus MTK volt labdarúgója állt, aki több társával együtt rendszeresen keresett fel csapatokat a mérkőzések előzetes befolyásolása érdekében. A nyomozás során kiderült, hogy az elkövetők nem csak a szembenálló csapatokat (összesen 49 csapat volt érintett), de a játékvezetőket is lefizették.
A németországi Bochum városának tartományi ügyészsége 2009. november 19-én a magyar futballélet szempontjából is meghatározó bejelentést tett közzé. A bochumi ügyként emlegetett nemzetközi bundabotrány nyilvánosságra hozatala Magyarországon is lavinát indított el. A tartományi ügyészség szerint 13 hazai NB I-es futballmérkőzés volt érintett az ügyben (később ez a szám 14-re módosult). Mind a bochumi, mind a magyar nyomozás során beszerzett adatok alapján az volt megállapítható, hogy nem egy magyar elkövetőkre és magyar mérkőzésekre épülő, egyszerű bűncselekménysorozatról van szó, hanem egy nemzetközi szintű csalássorozatról, amely mögött egy különböző nemzetiségű személyekből szerveződő, többszintű bűnszervezet állt.
A "bochumi ügyben" és az ennek okán napvilágra került magyar vonatkozású ügyekben résztvevők célja már az volt, hogy a világszerte fogadásokat szervező, többnyire illegálisan működő fogadóirodák által megfigyelt mérkőzésekből kiválasszanak olyanokat, amelyek - az abban részt vevő játékosokra és játékvezetőkre tekintettel - eredményei befolyásolhatóak. A bűnszervezetet és a megvesztegetett résztvevőket összekötő segítők vagy közvetítők olyan személyek lehettek, akiknek szabad bejárásuk volt a játékosokhoz, így vagy maguk is játékosok voltak, vagy a csapat szakmai stábjához tartozó egyéb személyek (például az edző). Declan Hill kutatása szerint a szervezők leggyakrabban egykori (híres) játékosokat használnak erre a szerepre, hiszen ők anélkül jutnak be egy-egy csapat mérkőzésére, szállására, hogy ezzel bárki előtt feltűnést keltenének. Az ekként megvesztegetett játékos aztán már bevonhatja a csapattársait is. "A futballbundáknál általában öt-hét játékost vonnak be, de a szervezők és a játékosok szerint az abszolút minimum: a kapus, egy védő és egy csatár.[…] Ha nincs benne az egész csapat a bundában, az valójában a korrupt játékosokat segíti."
A Központi Nyomozó Főügyészség a bűncselekményekkel érintett mérkőzések és személyek nagy számára tekintettel, célszerűségi okokból 2013 februárjában négy részre különítette el a még folyamatban lévő nyomozást, majd 2013. május 23-án mind a négy ügy vonatkozásában vádat emelt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszék előtt.
- A vádemeléssel összesen 33 különböző futballmérkőzés volt érintett, köztük:
- 11 magyar bajnoki mérkőzés
- 5 magyar liga kupamérkőzés
- 2 magyar kupa labdarúgó mérkőzés
- 4 U19-es bajnoki mérkőzés
- 1 nemzetközi felnőtt válogatott labdarúgó mérkőzés
A terheltek között amatőr- és hivatásos sportolóként pályára lépő játékosok is szerepeltek. A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: St.) 1. § (1) bekezdése szerint sportoló az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez. Az amatőr sportolók jogviszonyával kapcsolatban az St. 5. § (2) bekezdése már szigorúbban szabályoz. Mindezek alapján a bíróság is leszögezte, hogy szemben a hivatásos sportolók által kötött szerződésekkel, az amatőr sportolói szerződések nem minősülnek munkaszerződésnek, ennélfogva azokat a megbízási szerződések szabályai alapján kell megítélni. Mindezek ellenére azonban a bíróság szerint az amatőr sportolói szerződés is tartós munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyből kifolyólag a hivatásos sportolókhoz hasonlóan az amatőr sportolók is dolgozónak minősülnek.
A bíróság megállapítása szerint "minden dolgozó, aki a jogviszonya keretében, annak fennállása alatt a korrupciós előny ígéretét elfogadja, nyilvánvalóan megszegi a reá irányadó foglalkoztatási szabályokat és a szerződéses előírásokat”, vagyis kötelezettséget sért. Az érintett játékosok a befolyásolni kívánt mérkőzéseken azért és úgy játszottak, hogy a megbeszélt eredményt elérjék, hiszen a jogtalan előny megszerzéséhez csakis így juthattak hozzá.
Hogyan működik valójában az illegális sportfogadás | Hogyan működik a bűnözés | Bennfentes
A játékosmegfigyelés (scouting) és mérkőzéselemzés
Az ezredfordulót követően az Olasz Labdarúgó Szövetség (FIGC) elsőként ismerte fel, hogy mekkora súlya van a jövő szakmai sikereiben az ellenfelek és a jövőbeli tehetséges labdarúgók tudományos alapú feltérképezésének. Milánóban a kétezres években a következőket tanították: "az ellenfél felderítése a labdatartásnál és a labdanélküli játék során tapasztalható csapatmozgások tanulmánya, és a mutatott játékuk - a támadásvariációik száma, a játékosok rögzített játékhelyzeteknél felvett pozíciója, gyengeségeik és erősségeik - összességének a felmérése.” Mindez annak a céljából, hogy az ellenünk lejátszott mérkőzésen elejét vegyük és megelőzzük az ellenfelünk játék felett gyakorolt kontrollját.
Hazánkban is rendszeresen ad elő és tart képzést a piacvezető olasz Wyscout. A kurzust a korábban Udinesenél dolgozó, a Cagliari Calcionál jelenleg vezető scoutként tevékenykedő, a FIGC alkalmazásában is álló Riccardo Guffanti tartja. Az említett Wyscout 2008 óta van jelen a piacon és nemzetközi szinten is vezető szerepet tölt be a szakemberek képzésében, innovatív statisztikai módszerek és informatikai szoftverek fejlesztésében. A piacon egyébként elérhető az orosz Instat, az angol Scout 7L vagy éppen a francia Video profile is.
A játékosmegfigyelő feladatai és a kiválasztás folyamata
A megfigyelő feladata felmérni a megfigyelt futballista valódi értékét és teljesítményét, mind technikai kivitelezés, döntéshozás, mind taktikai érettség tekintetében, mind pedig a labdával - és a labda nélküli játéka során hozott döntéseit és azok idejét. Megfigyelünk, elemzünk, beszámoló formájában értékelünk, majd pedig archiváljuk az adatokat.
A játékosmegfigyelő feladata a játékoskeret folyamatos ellenőrzése és az, hogy a beszámolói alapján a sportigazgató összevethesse a piacon elérhető labdarúgókat a vezetőedző által korábban felállított elvárások alapján. Két alapvető tényezőn alapszik az értékelés: a játékos aktuális teljesítményén és a piaci értékén. A versenyben a megfelelő játékost kell kiválasztani, nem pedig a legjobbat vagy legtehetségesebbet! A szakértelem teremt különbséget egy jó és egy kevésbé tehetséges szakember között, amely különös hangsúlyt kap egy klub és egy játékos karrierjének életében. A scout feladata felfedezni egy tehetséget, egy futballistában rejlő potenciált, és ha lehetősége van, több idény során kell megfigyelnie, mennyit fejlődik a játékos. Állandóságot tekintve, egy labdarúgó remélt hasznossága a legfontosabb egy klub számára.
A játékos megfigyelés folyamata azzal kezdődik, hogy a vezetőedző, illetve a sportigazgató meghatározza, milyen posztra keresünk embert. Felmerülnek ismertebb nevek, de vannak olyanok is, akikre edző, vagy menedzser hívja fel a figyelmet. A kiválasztott játékosokat aztán meg kell nézni. A látottakról jelentést írunk, amit egy előre elkészített adatlap - rajta a személyes adatoktól kezdve a technikai képzettségig bezárólag számos kérdés - könnyít meg. Ezen különféle szempontok alapján minősítjük a futballistát, majd természetesen szóban is megbeszéljük a sportigazgatóval a tapasztalatainkat. Ha pozitívak a benyomásaink, kezdődhetnek a játékossal történő egyeztetések, majd - de ez már nem a mi munkánk része - jöhet az orvosi, fizikai, technikai teszt."
Ez tehát igen röviden a játékos megfigyelés menete. A folyamat a gyakorlatban persze jóval összetettebb. Jó játékosmegfigyelő abból lehet, aki mögött futballista vagy edzői karrier áll. Például Hartyáni Gábor három évtizedig edzősködött, rengeteg játékos dolgozott a keze alatt, így rendelkezik azzal a gyakorlott szemmel, amely ide kell. Nyilvánvalóan azonban ebben a munkában is érvényesül a „több szem többet lát", illetve az „egy teszt, nem teszt" elv. Hiszen egy kiváló játékos is kifoghat nagyon rossz napot, vagy egy középszerű egy nagyon szerencséset. Hogy kit hányszor néznek meg, az általában posztfüggő. A megfigyelők azt mondják, egy védőről, vagy egy középpályásról egyetlen meccs alapján is lehet képet rajzolni: látható milyen az alkata, a gyorsasága, a rúgótechnikája, a mozgásán megfigyelhető mennyire fegyelmezett, érti-e a taktikát. A támadók teljesítménye viszont ingadozó. Sok függ attól is, az adott mérkőzésen éppen milyen taktikával játszik a csapat, milyen az ellenfél, mennyi segítséget kap a csapat többi tagjától a pályán. Nyilván az alapképességei azonnal észrevehetők, látható, hogy mik az erényei vagy éppen gyengeségei.
„A játékosmegfigyelés folyamatos munka", hiszen ha több idő van egy labdarúgó megfigyelésére, kisebb a hibaszázalék a végleges döntésnél. Vannak, akikre azonnal rámondható: „köszönjük, nem kérünk belőle." Akik viszont érdekesek lehetnek, azokat érdemes megnézni hazai és idegenbeli meccsen, rangadón, illetve akár tét nélküli találkozón is. Az átigazolási időszak közeledtével természetes módon megszaporodnak a játékosügynökök által tett ajánlatok, s az idő rövidsége miatt nem lehet alapos munkát végezni, könnyebb a mellényúlás. Bizonyos szórás persze mindig van, de azért nézünk meg többen, többször egy játékost, hogy ezt a szórást, amennyire csak lehet, csökkentsük. Öt igazolásból egy „mellényúlás" jónak mondható arány.
Mennyire titok, kit figyel egy klub? Bármennyire is azt diktálná a logika, hogy titokként kéne kezelni, mégsem az. A megfigyelők általában közlik az adott csapat vezetőedzőjével, vagy pályaedzőjével, ki a kiszemelt, s ők adott esetben a megfigyelni kívánt játékossal is közlik a tényt. Erre laikus fejjel persze azt mondja az ember, ha tudja a focista, hogy figyelik, igyekszik minél jobb arcát mutatni és csalóka kép alakulhat ki róla. „Ha valaki képes arra, hogy sokat hozzon ki magából, s ezt többször is megteszi, azt jelenti, hogy az a teljesítmény benne van, tehát bármikor képes jó teljesítményt nyújtani." - mondta erre játékosmegfigyelőnk. Végül vegyünk egy konkrét esetet: miután Goran Vujovicsot ajánlották a klubnak, négy mérkőzésen, egymástól függetlenül is megnézték őt a megfigyelők. Amikor a róla kialakult összbenyomás alapján mindannyian igazolásra javasolták, még dr. Mezey György is elutazott, hogy lássa a csatárt játszani.
Milyen szempontok alapján történik a játékos értékelése?
A játékos kora és testfelépítése alapvető fontossággal bír, például lehet mackós testfelépítésű, esetleg nyúlánk. Alteste és felsőteste izomzatának részletes értékelése mellett ugyanilyen fontos szerep jut a kognitív képességeinek is egy értékelés során: hogyan olvassa a játékot, mennyire lát a pályán - egyszóval a játékintelligencia rendkívül fontos szempont. Mennyire kezdeményező típus, hogyan fog embert és hatékonyan teszi-e, vagy éppen hogyan mozog üresbe? Ha nem mezőnyjátékost, hanem kapust keresünk, fontos szempont, hogyan nyúl a labdához. Egy védő esetében mennyire fekszik számára az emberfogás vagy inkább a területvédekezés-e az erőssége?
Példa: Bonucci amennyire magabiztos a háromvédős rendszerben (két oldalán, két kissé előretolt védőtársa védelmet nyújt számára, amely egyes játékhelyzetekben leplezi hiányosságait, játékszervezőként pedig képes mélységből irányítani), a két belső védős rendszerben (négy védő) már kevésbé megbízható. Tud-e vezére lenni a védelemnek, és ha igen, mely rendszer alkalmazásakor?
Egy támadó, ha statikus például, lehet-e kellően hatékony támadásvezetéskor? Mennyire tudja megtartani a rá felívelt labdát (lásd Conte fegyvere: Lukaku), azt fedezni, lekészíteni, esetleg a testével tovább tenni, fejjel tovább csúsztatni? Milyen a kiszemelt labdarúgó játékhoz és csapatához való hozzáállása? Elvonja-e a figyelmét valami mérkőzés vagy edzés közben, ha igen mi? A támadó mennyire hasznos a támadásvezetés során? Hiába technikás, ha nem hatékony. Mennyire terhelhető? Bírja-e a nyomást, vagy csupán akkor tud kiemelkedően teljesíteni, ha együttese tét nélkül játszik?
Kiemelkedő fontossággal bír egy játékos megfigyelése során, hogy mentálisan mennyire stabil vagy éppen instabil. Milyen hatással van rá egy-egy váratlan helyzet? Mennyire keseredik el akkor, ha együttese kikap? Példa: Balotelli hiába bír kivételes technikai adottságokkal, vezérré még egyetlen együttesben sem tudott hosszú távon válni. Ennek okai viselkedésmintái (kevésbé alázatos szerepvállalása a csapatjátékban stb). Nem tudja mit jelent a gyakorlatban a felelősségvállalás. Egyszóval, a munkaetika és a megbízhatóság kérdése fontos kiválasztási szempontok.
Alapvető szempont az is, hogy a kiszemelt labdarúgó illik-e az egyesület vállalati kultúrájába, vagy sem? Mely egyesület számára, milyen stratégiai szempont alapján keresünk, majd választunk ki labdarúgókat? Nincsen egyértelmű szabály, mert minden egyes klub számára más és más szempontok lehetnek hangsúlyosak a futballisták kiválasztása során. A Milan Berlusconi harmincéves regnálása alatt mindig is a tizeseket és a kreatív játékosokat kereste, miközben a Juventus a dinamizmusra épített.
Példa: Szoboszlai lehet, hogy kivételes tehetség, de tudni kell, bele illik-e egy adott klub filozófiájába, és vajon egy más stílusjegyeket felvonultató bajnokságban hasonlóan tud-e teljesíteni? Eriksen vagy Ramsey - ahogy a brit nemzetiségű vagy a brit bajnokságban szereplő labdarúgók általában - megszenvedik a megszokottól merőben eltérő, jóval merevebb taktikai szerepköreiket. Nem tudják maximális teljesítményüket nyújtani egy számukra idegen itáliai futballkultúrában, mert személyre szabott feladatköreik korlátozzák őket.
Lehetőség szerint egy szakmai és mentális érési folyamat során megfigyelt labdarúgónál felfedezhető, hogy mennyire jellemző rá a tiszteletadás a csapat tagjai és edzője iránt, mennyire van meg benne az akarat a folyamatos önfejlődésre (lásd Ronaldo). Mennyire érti és érzi a játék dinamikáját, milyen döntést hoz, a döntéshozatalt milyen módon követi a végrehajtás? Mennyire gyors a reakcióideje egyes játékhelyzetekben? Példa: Bernardeschi korábban a Fiorentinában, majd pedig a válogatottban is rendre rossz testtartást vett fel az ellenfél két védelmi vonala közé ékelődve, amely megakadályozta abban, hogy a labdát egyből továbbítani tudja. Ez azóta is jellemzi.
Technikai szempontok a játékosmegfigyelés során:
- Labdavezetés: Példa: Gagliardini darabos, nehézkes módon vezeti a labdát, sokszor hosszan tolja meg.
- Passzok: Szoboszlai Dominikkel kapcsolatban a legtöbb kérdés, amit olasz elemzőktől kaptam a következők voltak: Kiemelkedő rúgóképessége mellett jól fejelő játékos-e? Milyen megoldást alkalmaz leszűkített területen, amikor stresszhelyzetbe hozzák az ellenfél védői: képes-e ilyen körülmények között is gólpasszt, kulcspasszt adni, vagy inkább vissza/hátrapasszol-e? A Verratti-féle rövid-, vagy Pirloéhoz hasonló hosszú átadások jellemzik-e futballját? Átadásai a szélekre koncentrálódnak, mélységbe futtat, esetleg rendszeresen átfordít-e a túlsó oldalra? Mennyire pontosak, biztosak átadásai?
Kvalitatív és kvantitatív elemzés
Megkülönböztetünk kvalitatív és kvantitatív elemzést is. Előbbi, a kvalitatív elemzés nem a játékos labdaérintéseinek a számát számolja - amit bárki megtehet -, hanem értékeli a játékos teljesítményének az egészét. A felsorolt viselkedésbéli mintáit, technikai, taktikai adottságait stb.
Manapság az algoritmusok bűvöletében, amikor a sportcsatornától kezdve már a klubok mérkőzések utáni értékelésénél is szinte kizárólag ezek az adatok szabják meg az értékelés irányát hivatkozási alapként, érdemes néhány szót ejteni arról, hogy CSAK az “adatok” önmagukban mennyire téves, irreális képet alakíthatnak ki egy játékossal, csapattal kapcsolatban. Vegyünk néhány példát, amit nem mutat meg, nem közöl az adat, viszont az összkép szempontjából komoly jelentőséggel bír:
- Látjuk a számokból, hogy x mennyiségű sikeres passz szerepel adott, mondjuk belső védő neve mellett. Legyen mondjuk 90%. “Kiváló játékos”, sugallja az adat, de valóban így van? Megteremtik-e a társak a passz lehetőségét az adott belső védő számára, milyen kvalitású középpályások játszanak előtte, milyen szerepkörrel? Dominál-e a csapat, vagy letámadják és nyomás alatt van?
- Nem kapunk információt pl. arról, hogy egy jó ütemű, pontos passzt állva vár a társ, nem lép a labda felé, hagyja magát megelőzni. Egy “területbe belőtt”, jó helyre adott, láthatóan elérhető labdáért el sem indul a társ, meg sem próbálja befutni, el sem indul időben érte. A statisztikában ez egy rossz indítás.
- Nincs adat a jó helyezkedésről sem. Már önmagában a passzsávok lezárásával, jó helyezkedéssel kiváló teljesítmény nyújtható, ki lehet vonni az ellenfelet a játékból egyetlen labdaérintés nélkül azzal, hogy elvettük a játékba avatkozás lehetőségét.
A "közvetítésben" említett játékoshoz, Robert Lewandowskihoz visszatérve: akit a “kommentátor” “semmit nem mutató, hiszen labdába is alig érő”-nek látott, akkor ugyanebből a szemszögből nézve azt a mérkőzést, amelyről a scout jelentés készült, érdekes következtetésre jutnánk. Az értékelés alapja az erősségek (mindenkinek van) és a gyenge pontok (mindenkinek van) feltérképezése, rendszerezése és ez alapján egy összkép kialakítása. Fizikális tényezőket, sebességet, technikai képességeket, (játék)intelligenciát, helyzetfelismerést és döntéshozatali gyorsaságot, mentalitást, fegyelmezettséget, frusztráció tolerancia mértékét, esetleges vezető szerepet a csapatban, kommunikációt stb. A scout a játékosban (különös tekintettel a fiatalabb futballistákra) rejlő LEHETŐSÉGEKET is keresi, amelyekre jó eséllyel építeni lehet. A “potenciál” a kulcsszó, akkor, amikor a szurkoló bizonyos esetekben nem igazán érti, hogy miért is kerülhet ez vagy az a játékos egy komolyabb transzfer után sokkal magasabb szintre úgy, hogy a külső szemlélő számára nem világos az ok-okozati összefüggés.
A "Kit keresünk?" Ma már a gyerekeknél is legalább olyan fontos a megfelelő karakterek kiválasztása, mint a felnőtt játékosok kapcsán. Az, hogy valaki mennyire gyors, mennyire ügyes a labdával, csak egy-egy aspektus a sok egyéb mellett, hiszen majdnem minden megtanulható már. Itt meg kell állni egy közbevetésre, mindenképpen meg kell említeni, hogy a scout szempontjából a hangsúly nem a játékos által elkövetett hibán van elsősorban, sem a felnőtt, sem az utánpótlás futballban, mivel mindenki hibázik, hanem azon, hogy mit tesz a játékos utána, hogyan reagál. Ez egy kulcsmomentum a megfigyelésben, értékelésben.
A mérkőzéselemzés fázisai és a taktikai megfigyelés
Eszedbe jutott már, miközben kedvenc csapatodért szorítottál, vajon mire figyel az edző a meccs közben? Mennyire tudatos és begyakorolt a játékosok összetett mozgása egy gyönyörű akció sodrásában? Mire fókuszálnak az edzőket segítő videóelemzők? Két éve dolgozom videóelemzőként. Idővel észrevettem, hogy szépen lassan átalakultak a „focinézési szokásaim”. Ma már igyekszem szerves egészként tekinteni a csapatok mozgására, elkezdtem ráérezni a játék flowjára, és néhány taktikai elemet is könnyen kiszúrok.
Soha ne próbáld élőben elemezni a kedvenc csapatod meccsét! A kedvenc csapatod meccse a szórakozás ideje. Olyankor nem tudsz a foci "rejtett" elemeire figyelni. Időre és nyugalomra lesz szükséged. Ha csak most ismerkedsz a mélyrehatóbb elemzéssel, javasoljuk a pofonegyszerű stop-start technikát: nagyjából minden tizedik másodpercben megállítod a videót, és próbálsz rájönni a mozgások mögötti okokra. A profi játékosok karrierjük kezdete óta a döntéshozataluk gyorsításán dolgoznak, ezért nagyon magas szinten űzik. A legjobb bajnokságokban az veszít, akinek lassabb a reakcióideje. A profi foci villámgyors. Az ember képtelen minden apró mozzanatot, jelet, mozgást, taktikai elemet kiszúrni élőben. Sőt, olykor többszöri visszanézés után is nehéz. A foci a fázisok játéka.
A fázisok és formációk elemzése:
Andy Blake, az első csapat elemzője a következőket mondta a fázisok közti átrendeződés fontosságáról: „Az átrendeződés a mi játékunknak is kulcseleme. Szögezzük le, olyan, hogy “abszolút formáció” nem létezik. Ez csak mítosz. Nem lehet csak 4-4-2-ben vagy 4-2-3-1-ben focizni. Minden csapatnak van legalább egy támadó- és egy védekező formációja. Egyik csapat sem játszik csak három védővel. Tíz mezőnyjátékos van egy csapatban, miért védekeznének csak hárommal? Három hátul, valójában annyit jelent: három átmeneti-, kettő támadó- és öt védekező fázisban lévő játékosod van. A fázisokon belül változó formációkkal operálnak a legjobb csapatok.”
A hibrid játékosok, akik más pozícióban játszanak csapatuk védekező fázisában, mint a támadó fázisban. Mindig érdemes figyelni, melyik játékosok helyezkednek tőlük szokatlan pozícióban. Ez bármelyik fázisban hasznos lehet elemzői szempontból. A létszámfölény, amikor az egyik csapatból több játékos van egy bizonyos területen, mint a másik csapatból. Ha a fentieket sikerül kiszűrni, már elég jó rálátásod lehet a meccsre. Fontos kiszűrni azt is, mennyi játékos érintett közvetlenül és közvetetten a játék különböző fázisaiban. Ne hagyd magad átverni! Gyakran előfordul, hogy egy-egy játékos kevésbé feltűnő módon veszi ki a részét az aktuális fázisból.
Kezdetben érdemes „néhány lépést hátrálni”, és megpróbálni átlátni az egész pályán folyó történéseket. Ezért hasznos minél több meccset élőben, kint a stadionban nézni. A tévéközvetítésekkel ellentétben ott az egész pályát pásztázhatjuk, és olyan összefüggéseket is megláthatunk, amelyek tévén keresztül biztos, hogy nem jönnek át. Persze, kimenni a stadionba, és ott elemezgetni viszonylag macerás dolog. És nem is mindenki engedheti meg magának. A technika rohamos fejlődése azonban segíthet. Néhány helyen már a tévében is elérhető az ún. „tactical cam” mód, amely sokkal szélesebb rálátást nyújt a tévés meccsekre is. Kiváló eszköz, amelynek segítségével sokkal jobban átláthatóak az összefüggések.
Képzési módszerek és utánpótlás
A kis játékok és mérkőzés játékok alkalmazása döntő jelentőségű a képzésben.
- „Klasszikus” kis játékok, 4:2, 5:2, 5:3, 6:3 stb. ellen. Ezeket a játékokat főleg bemelegítéskor alkalmazzák, itt „rondo”-nak hívják.
- Kis játékok jokerrel. Azokat a játékokat sorolom ebbe a körbe, ahol a labdabirtokló csapat számbeli fölényét, azaz a labdabirtoklás segítését joker játékosokkal oldják meg, akik mindig a labdabirtokló csapattal vannak.
Bemelegítésnek kis játékot mutatok más fajta variációval, mint a megszokott. Itt szeretnék felhívni a figyelmet még egy érdekes dologra, amivel szintén Spanyolországban találkoztam először. A logikusan felépített, egyre nehezedő, gyors döntéseket és intenzív végrehajtást megkövetelő gyakorlatok közé beiktatnak egy technikai feladatot, például egy kapura lövést, vagy egy labdás koordinációt. Ezt a módszert láttam mind a Real Madridnál, mind a Barcelonánál és a többi általam megfigyelt csapatnál.
Fontos kiemelnem, hogy egy utánpótláskorosztályban (például a kritikus 14 év alatti játékosok esetében) egészen más szempontok vizsgálatai hangsúlyosak, és másképpen kell mérni egyes játékosok teljesítményét, mint a felnőtt korosztály esetében. Mi most kizárólag a felnőtt professzionális futballra fókuszálunk ebben a cikkben!
Játékosmegfigyelés a kosárlabdában: Dávid Kornél példája
Eseménydús napok előtt áll Dávid Kornél, az NBA-alapszakasz-győztes Cleveland Cavaliers európai játékosmegfigyelője. Dávid az észak-amerikai kosárlabda-bajnokság Nyári Ligájában figyeli meg a csapat által draftolt játékosokat, arra kíváncsi, hogy élesebb meccseken is képesek-e jó teljesítményre. Az egyetlen magyar NBA-játékos szerint mindig van esély arra, hogy magyar kosaras szerződjön a legmagasabb amerikai osztályba, ám úgy véli, ehhez válogatott- és klubszinten is komolyan vehető eredményekre van szükség. Szerinte megfelelő eszközök biztosításával az utánpótlás helyzetét is javítani kellene, az edzősködés nem érdekli.
Dávid Kornél az év során Európát járta, és azokról a játékosokról gyűjtött információt, akik szóba jöhettek a Clevelandnél az idei drafton. Ebben az évben a végül három leigazolt játékos közül ketten is Európában játszottak korábban, az egyikük Christian Eyenga, a másik szerződtetett kosaras Emir Preldzic. A Summer League-ben rájuk is kíváncsi, hogy mire képesek komolyabb ellenfelekkel szemben.
Dávid Kornél szerint az utánpótlás helyzetét is javítani kellene, nem elsősorban az anyagiakra gondolva, hanem a rendelkezésre álló eszközöket kellene bővíteni. Megfelelő felszerelésekre lenne szükség, lehetőséget kellene biztosítani az edzőknek a továbbképzésre, akár DVD-k vagy az aktuális szakirodalom beszerzésével.
Az, hogy egy magyar játékos külföldre szerződjön, sok mindenen múlik: a nemzetközi presztízs fontos tényező, hogy minél több rangos nemzetközi mérkőzésen megmutassa magát. Természetesen szükséges egy jó játékosügynök is, de azt tudomásul kell venni, hogy a legprofibb menedzser sem tud összehozni egy szerződést, ha a játékos hozzáállása nem megfelelő. A legfontosabb mindig az, hogy amikor adott a lehetőség egy fiatal számára, akkor le tudjon tenni valamit az asztalra. Nem érhet el sikereket megfelelő szorgalom és munkamorál nélkül, ezeket semmilyen egyéb tényező nem tudja pótolni.
tags: #merkozesen #megfigyelt #jatekos
