Gödöllői Röplabda Club

A Puskás Akadémia: a felcsúti foci felemelkedése és kihívásai

2026.05.31

A Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpont labdajátékcsarnoka rendszeresen ad otthont rangos eseményeknek, mint például a Puskás-család évzáró gálájának. A felcsúti foci honlapja szerint ezen az eseményen beszédet mondott Mészáros Lőrinc, a labdarúgó akadémia kuratóriumi elnöke, aki összefoglalta az elmúlt időszak eredményeit és a jövőre vonatkozó elképzeléseket.

Az alapítás és a kezdeti álmok

A Puskás Akadémia története 2004-ben kezdődött, amikor Orbán Viktor, akkor még ellenzékben, megalapította a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt. Már ekkor is az alapítvány kuratóriumának elnöke volt Mészáros Lőrinc. A kezdeti célok között szerepelt, hogy ötven magyar topligás focistát neveljenek ki, ám bő tíz évvel később az elvárások alábbhagytak, és tíz év alatt már csak két válogatott játékost jelöltek meg célnak.

A Puskás Akadémia épületei Felcsúton, madártávlatból

A 2007. április elsején Orbán Viktor az alapítói köszöntőben kiemelte: „Hogy példát mutassunk, a hiába várt központi megoldások helyett a magunk erejéből alakítsunk ki egy modellt, egy műhelyt, amelynek tapasztalatait készek vagyunk bárkivel megosztani. Nem akarunk magányos sziget lenni. Alázattal elkezdünk egy munkát, amelyben mindenkire számítunk.” Mészáros Lőrinc pedig arról is beszélt, hogy az akadémia a világ egyik legkiválóbb utánpótlás-műhelyévé vált, jelezve az erősségüket és a szakmai munkájuk minőségét.

Infrastruktúra és fejlesztések

Felcsúton az elmúlt másfél évtizedben egy impozáns infrastruktúra épült ki. A Pancho Aréna és a hozzá tartozó épületkomplexumok, mint a Hotel Pancho és a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, kiemelkednek a felcsúti látképből. Makovecz Imre tervezte a kollégiumépületet, amely előtt egy Puskás-szobor áll. A miniszterelnöknek tulajdonképpen nincs is szüksége arra, hogy autóba pattanjon, ha kilátogat egy meccsre, a stadion lábánál található kertes háza ugyanis 43 lépésre van a bejárattól.

A Pancho Aréna külső homlokzata

A Puskás Akadémia működteti a legnagyobb, legköltségesebb rendszert, ami nem egyszerűen futballakadémia, hanem egy komplett sportfalu, tizenegy pályával, sportcsarnokkal, konferencia-központtal, saját középiskolával, szállodával és kollégiumokkal. A régi álmok között szerepelt egy 5-6000 fős stadion építése is, ahol az NB II-es csapat játszhatja a bajnoki mérkőzéseit, és ahol a Puskás-Suzuki Kupa mérkőzései, vagy akár korosztályos válogatott találkozók is otthonra lelhetnének.

A fejlesztések folyamatosak: új pályák, épületszárnyak, vendégházak és tanulószobák épültek. A Puskás Akadémia Sport Hotel és a tervezett vasútvonal révén is hozzájárulnak a környék idegenforgalmának fellendítéséhez. Az alcsúti arborétum üzemeltetését is közösen végzik a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal, elkötelezetten az értékmegőrzés mellett.

Szakmai eredmények és játékosnevelés

Mészáros Lőrinc büszkén jelentette ki, hogy az elmúlt tizenöt év munkájának eredményeként három Puskás-nevelés is szerepel a magyar nemzeti csapatban, amely csoportelsőként jutott ki az Eb-re. Sallai Rolandról, Nagy Zsoltról és Kleinheisler Lászlóról van szó, akiknek sikere erőt kell, hogy adjon, jelezve, hogy fel lehet építeni egy szép karriert és be lehet kerülni a legjobbak közé. A bajnokság legjobbjának saját nevelésű játékosunkat, Nagy Zsoltot választotta az MLSZ. Annak ellenére, hogy nehéz volt megtartani őt, mert sokfelé csábították, sikerült olyan ajánlatot tenni, amely garantálja, hogy a Puskás Akadémia játékosa maradjon. Számukra ő igazi ikon, példakép az akadémistáknak, a válogatott keret alapembere.

Nagy Zsolt, a Puskás Akadémia ikonikus játékosa

Hatalmas siker az akadémiának az is, hogy olyan elit csapat vásárol tőlük játékost, mint a Liverpool, amely rekordösszegért vitte el Pécsi Ármint. Az akadémia kapusnevelési munkájára is büszkék, hiszen az idén mutatkozott be a válogatottban Tóth Balázs, aki szintén Felcsúton nevelkedett. Emellett sok és jó mezőnyjátékost is adnak a magyar futballnak. Az MLSZ produktivitási ranglistáját is vezeti az akadémia, ami azt jelenti, hogy az onnan kikerülő játékosoké a legtöbb játékperc a magyar és a külföldi élvonalban.

Hornyák Zsolt, a Puskás Akadémia vezetőedzője, 2019 óta dolgozik a csapatnál, ezzel ő a legrégebben ugyanannál a csapatnál tevékenykedő szakvezető a magyar élvonalban. Mészáros Lőrinc szerint az állandóság a futballban is nagyon fontos érték, hasonlóan a politikához. Nagyon elégedettek a mesterrel, rendet tart az öltözőben, és folyamatosan eredményesen szerepel vele a csapat. Hat év alatt egyszer voltak negyedikek, egyébként mindig dobogón végeztek: kétszer a második, háromszor a harmadik helyen. Külön öröm, hogy magyar szakemberrel tudnak ilyen sikeresek lenni.

Női labdarúgás és ifjúsági versenyek

A női labdarúgásban is hasonló babérokra törnek, mint a fiúk között. Már játszottak Magyar Kupa-döntőt, és a felnőttcsapat a pontszámot tekintve az első helyen áll a bajnokságban holtversenyben az MTK-val és a Ferencvárossal. Minden korosztályban van jó, versenyképes leánycsapatuk. Az akadémia egyik védjegyének számító U17-es fiú utánpótlás-tornája, a 2008 óta létező Puskás-Suzuki-kupa műsorán jövőre először szerepel majd a Puskás Akadémia-Real Madrid női U18-as bemutató mérkőzés. 2027-ben pedig megrendezik az első PSK-t Európa legjobb lánycsapatai számára is, hagyományteremtő szándékkal.

A Puskás Akadémia legyőzte a Barcelonát

A Puskás Akadémia képviseli Magyarországot az ifjúsági Bajnokok Ligájában, és egymás után másodszor jutottak el Európa legjobb 32 ificsapatának mezőnyéig. Februárban a világ egyik legjobb akadémiája, a lisszaboni Sporting Cristiano Ronaldo Akadémiája következik a 16 közé jutásért. A továbbjutás egyetlen meccsen, itthon dől el, és bár nem ők az esélyesek, a futballban bármi megtörténhet.

Finanszírozás és gazdasági kihívások

Mészáros Lőrinc kiemelte, hogy „különösen advent idején hálát kell adjunk a támogatóinknak, akik elkötelezetten segítik a Puskás Akadémiát”. Az adófizetőkre nem tért ki. A felcsúti NB I-es csapatot működtető cég tavaly, hosszú idő után először, masszívan veszteséges volt. Másfél milliárd forintos mínusszal zártak, mégpedig azért, mert a kiadások növekedése (főleg a játékosbérek) mellett bezuhantak a bevételek. A jegybevétel lényegében kimutathatatlan a felcsúti büdzsében, nézők meg amúgy sem nagyon vannak. A bevételi oldal borult meg, a 2021-es 5 milliárd helyett csak 3,7 milliárd forint csordogált be a felcsúti NB I-es csapat kasszájába.

Jövőre már nem Mészáros cége, a Mészáros és Mészáros lesz a csapat mez- és főszponzora. Az új főszponzor is Mészáros érdekeltség: az MBH Bank. Az akadémia már sokkal kevesebb állami támogatással tartja fenn magát, mint a korábbi években. A sportért felelős államtitkárság jelentősen átalakította a támogatási rendszert, körülbelül a felére csökkent a Puskás Akadémiának juttatott állami pénz, s ez milliárdos nagyságrendű kiesést jelentett. Emiatt hatékonyabbá kellett tenni az intézményt, több szponzori pénzre van szükség, és át is kellett szervezni az akadémia működését, hogy a szakmai munka színvonala a szűkebb büdzsé ellenére se csökkenjen.

A Puskás Akadémia bejárata és logója

Az adófizetők nagyon fontos szerepet vállaltak abban, hogy a régió legmodernebb bázisa felépült, hiszen több tízmilliárd forint került a társaságiadó-kedvezménnyel, azaz a taóval a faluba. A Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány külön kasszán van, és oda bőven folynak továbbra is az árnyékban tartott eredetű egyéb támogatások is, összesen 112 milliárd forint. Mindez kiegészíti még a 35 milliárdos tao-bevételt, ami az államkassza helyett ide folyt be.

Kihívások és helyi nézőpontok

Amikor a Blikk stábja Felcsútra látogatott, nem tapasztalta, hogy a helyiek focilázban égnének. A drukkerek között is téma, képes lesz-e a csapat megszerezni az aranyérmet. Egy helyi férfi szerint: „A Viktor nem igazán szokott kijárni a meccsekre.” Azt is megjegyezte, hogy ő maga sem látogatja a felnőtt csapat meccseit, mert „ott nem játszanak a tehetséges, saját nevelésű játékosok, tele van külföldivel a keret.” Szerinte „csak azt nem értem, mi értelme így utánpótlás-akadémiát csinálni, mert ez nem az.”

A Pancho Aréna lelátója egy mérkőzésen

A számok arra is rámutatnak, hogy évente beiskoláznak 120 gyereket úgy, hogy szinte egynek sincs esélye arra, hogy eljusson a válogatottságig, esetleg topligáig. Három válogatott játékos (Sallai Roland, Nagy Zsolt, Kleinheisler László) került ki az akadémiáról 2007 óta, nagyjából 1500 beiskolázott gyerekből. Ha az összképet vizsgáljuk, lett három válogatott nagyjából 70 milliárd forintos befektetésből. A felcsúti 19 éves korosztály megnyerte a hazai bajnokságot 2023-ban, aztán ősszel az ifjúsági BL-ben egy azeri csapat, a Gabala, ami éppen csak beesett a visszavágóra, és elverte a hazai bajnokot.

Mészáros Lőrinc szerint nagyon nehéz tartósan és jelentősen bevételt tervezni a játékoseladásokból a magyar futballban. Ennek több oka is van, ami nincs összefüggésben a játékosok tudásával. A horvát első osztályú Eszék csapatának főszponzorai lévén van összehasonlítási alapjuk. Ott alig dolgozik magyar edző a nyugat-európai profi futballban, például horvát sokkal több, ők előszeretettel igazolnak horvát játékosokat. És a transzferértékük akár ugyanolyan tudással is eleve nagyobb, mint a magyar játékosoké. Fontos a játékosügynökök szerepe, kapcsolatrendszere is. Amíg például az NK Osijek költségvetésének nagyjából harminc százalékát fedezik a játékostranszferek, addig a Puskás Akadémiánál ez az arány elenyésző.

A kritikusok szerint az eltérő fejlődésű, magasságú gyerekek általában ugyanazt az edzésmunkát kapják, a specifikáció nem széles körű, az egyéni képzés hiányosságaira az akadémiákat átvilágító Double Pass is rámutatott évekkel ezelőtt. Radoki János, egy korábbi alkalmazott, úgy jellemezte a 2019-es viszonyokat: „Infrastruktur hundert prozent, munkastruktur zero prozent”.

Politikai vonatkozások és jövőképek

Mészáros Lőrinc nem hisz a Tisza Párt politikusainak egyetlen szavában sem, miután „akár naponta többször is megváltoztatják a véleményüket”. Szerinte, ha bevezetik az általuk tervezett adózási szabályokat, akkor a magyar sportnak annyi. A tao és az állami segítség nélkül nem működtethető az utánpótlás- és az amatőr sport, a magyar vállalkozások tervezett megsarcolása a vagyonadóval együtt pedig a szponzorációt fogja megölni a versenysportban. Mészáros hangsúlyozta, hogy cégcsoportja jelentősen, több tízmilliárd forinttal segíti nemcsak a futballt, hanem a kézilabdát, röplabdát, ökölvívást, magát a Magyar Olimpiai Bizottságot és szinte minden sportágat.

tags: #meszaros #felcsut #foci

Népszerű bejegyzések:

GRC