Mészáros József "Dodó": A Ferencváros Legendája Játékosként és Edzőként

Mészáros József, becenevén „Dodó”, a magyar labdarúgás kiemelkedő egyénisége volt, aki futballistaként és edzőként egyaránt maradandót alkotott. Száz esztendeje született Pestszenterzsébeten, 1923. január 16-án.

Egy olyan ember emléke előtt tisztelgünk, aki úgy vált a Ferencvárosi Torna Club legendájává, hogy benne nem születésétől fogva buzgott a zöld vér. Pályafutása során az Üllői úti klubbal játékosként és edzőként is bajnoki címet szerzett, és ő az egyetlen magyar tréner, aki magyar csapatot vezetett európai kupagyőzelemre.

A Kispest kiemelkedő játékosa

Mészáros József futballozni 15 évesen, 1938-ban a Pesterzsébeti MTK csapatában kezdett. Alighogy feltűnt Pesterzsébeten a helyi MTK-ban, szinte máris vitték: 18 esztendősen igazolt Kispestre 1940-ben, s azonnal a kezdőcsapatban kapott helyet.

Az NB I-ben 1941. augusztus 20-án mutatkozott be. Első mérkőzésén, ahol a Gamma 3:2-re legyőzte a Kispestet 0:2-ről fordítva, csapata mindkét gólját ő lőtte, egyet kapásból, egyet tizenegyesből. A Nemzeti Sport már ekkor biztató ígéretnek nevezte.

A bajnokság háború miatti félbeszakításáig (1944 ősze) 96 mérkőzésen játszott, s az újrakezdés után is hozta a korábbi színvonalat. Kispesti évei alatt olyan nevekkel játszott együtt, mint Bozsik József vagy éppen Puskás Ferenc.

Rendre úgy emlegették, hogy méltó a válogatottságra, azonban mindössze egyetlenegyszer kapott lehetőséget a nemzeti csapatban, 1948. június 6-án. A románok elleni, 9:0-ra megnyert Balkán-kupa mérkőzésen Mészáros enyhén szólva is bizonyított, két gólt szerzett.

Az egyik legemlékezetesebb jelenet ennél a mérkőzésnél történt, amikor is „Kocsis lövése (...) visszapattan, (...) Mészáros a kapunak háttal állva kapja a labdát és hanyatt vetődve, remek ollózással küldi öt méterről a kapu közepén a léc alá.” A Népsport dicsérte: „Mészáros nagyszerűen bevált. Igazi észközépcsatár. Labdáinak szeme van, sok helyzetet készített elő. Állandóan mozgott és ezáltal a kullancs sem tudta őt lefogni. A kapura is veszélyes volt.”

Mégsem volt többet válogatott, a B-csapatban sokszor játszott (jól), ám ennyi. A Kispestnél a balösszekötő poszt Puskásé volt, miközben neki is feküdt ez a hely, így nem volt váratlan a hír 1948 nyarán, hogy a Ferencvárosba tart.

A zöld-fehér szív: Játékosként az FTC-ben

Mészáros Józsefet 1947 nyarán érintette meg a ferencvárosi lélek, amikor kölcsönjátékosként meghívták az FTC hírnevessé vált észak-amerikai túrájára, csapattársával, Puskás Ferenccel és az újpestiek legendájával, Szusza Ferenccel együtt. A vezetők a turné során felkérték a kölcsönjátékosokat, hogy a hazatérés után is csatlakozzanak a fradista közösséghez. Mészáros József volt közülük az egyetlen, aki elfogadta ezt az invitálást, még akkor is, ha tudta, hogy az akkori szabályok szerint egy évet ki kell hagynia.

Az átigazolásnak voltak előzményei: Kispesten Puskás és Bozsik József pénzét szívesebben gazdálkodták ki, mint az övét, ráadásul a Fradiból Sárosi György dr. elment Olaszországba, így Lyka Antal edző a helyére hívta Mészárost.

A Népsport klubváltásakor így jellemezte: „Mészáros megszerzése nagyjelentőségű a Ferencváros szempontjából, Mészáros a magyar labdarúgás egyik nagy értéke. (...) Óriási technikával és nagy játékintelligenciával rendelkezik. Gyors, jól lő mindkét lábbal s kitűnően fejel a mezőnyben. (...) Nagy munkabírású labdarúgó. Kisebb kihagyásokkal végigjátssza a kilencven percet, csak az a hibája, hogy nem tud fogcsikorgatva küzdeni. (...) Nem volt igazi korszerű középcsatár. Nem bírta idegekkel a kullanccsal való közelharcot, összekötőben a játékos sokkal több levegőhöz jut, ezért ez a hely sokkal megfelelőbb Mészáros számára.” Ő pedig minden szempontból otthonra lelt az Üllői úton.

Amikor az egy év letelt, olyan csapatot alakítottak az Üllői úton, amely párját ritkította, létrejött minden idők leggólképesebb Fradija, a Budai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor álomcsatársorral. Első idényében (1948-1949) bajnok lett a csapattal, és jól is futballozott.

Mészáros József ennek a csatársornak volt a mozgatója, a szellemi vezére, rendkívül technikás játéka, gyors gondolkodása révén számolatlanul adta a szellemes passzokat, amikből a többiek ontották a gólokat.

„Ha a Kocsis-Deák-Mészáros hármasnak jól megy a játék, akkor nincs sok esélye” az ellenfélnek a Fradi ellen, amelyben „Mészáros tanári módra épít és irányít. Aranyélete van a szélsőnek mellette” - tudjuk meg a Népsportból.

Amikor a Bp. Honvédot összetrombitálták (1950), Budai László és Kocsis mellett őt is vitte volna az alakuló sztárcsapat, de nem ment, maradt a Fradiban. Utoljára az NB I-ben 1954. április 15-én, a Dorogon elveszített (1:2) mérkőzésen játszott. A klubot 1957-ig erősítette, és a forradalom után (1957) ott volt az Ausztráliában túrázó csapatban is, bár ekkor már csak elvétve, csereként játszott.

Átmenet az edzői pályára és a Ferencváros élén

Mészáros József tudatosan készült az edzői hivatásra. Már 1956-tól oktatta a klub fiataljait, a Fradi serdülőit, ifijeit pátyolgatta, majd onnan előlépve a tartalékcsapat edzője lett. Elmondható, hogy ő igazán megismerte a klub akkori utánpótlásában rejlő hatalmas erőt, mielőtt 1961. júniusában az első csapat edzője lett.

Így egyáltalán nem csoda, hogy olyan játékosok mutatkoztak be nála, mint Varga Zoltán, Géczi István, Páncsics Miklós, Juhász István, de Novák Dezső is nála öltött először Fradi címeres mezt. Varga Zoltán, aki bevallottan a kedvence volt, így emlékezett vissza rá: „Rengeteget köszönhetek Dodó bácsinak. Ő változtatta meg az életemet, hiszen 1963 november 7-én Albert Flóri, Novák Dezső és Rákosi Gyula sérülése miatt, Csanádi Feri bácsi tanácsára, betett ifistaként az első csapatba. Remekül sikerült a bemutatkozásom, hiszen négy gólt szereztem a Pécs ellen az Üllői úton. Nagyon kedveltem Dodó bácsit, olyan volt számomra mint egy második apa.”

Sikeres évek a Fradi élén: Két bajnoki cím és a VVK-győzelem

Roppant sikeres volt az Üllői úton, négy idényben volt parancsnok, s a Fradi mind a négyszer dobogón végzett - kétszer bajnokcsapatként.

Tizennégy év szünet után, az 1962-63-as szezonban vele a kispadon lett újra magyar bajnok a Fradi. 1963-ban, 14 esztendővel az 1949-es siker után, Mészáros akkor játékosként, ezúttal edzőként érte el a sikert. A lapok visszafogottan értékelték a bajnoki címet és Mészárost. A Népsport azt emelte ki, hogy a kulcs Orosz Pál hátravonása és a jobbszárny átalakítása volt, de a legfontosabb: „Bátran és következetesen kiállt elvei mellett olyankor is, amikor módszerei a játékosok körében nem találtak helyeslésre.”

1964-ben ismét bajnoki címet nyert az FTC trénereként, úgy végzett az élen a Fradi, hogy Albert „Flóri” tíz, Rákosi Gyula pedig hat mérkőzésen nem játszhatott sérülés miatt, viszont a helyükre beállított fiatalok, Juhász István, Rátkai László és a már törzstag Varga elbírták a terhet.

A következő esztendőben (1965) nincs bajnoki cím, ám a legfontosabb: a Fradi megnyerte a Vásárvárosok Kupáját (VVK). Mészáros József vezetésével elérte a magyar klubfutball legnagyobb sikerét, az első magyar klubcsapatként nagy európai kupát nyertek.

Drámai körülmények között jutottak el a döntőig. A Manchester United elleni elődöntőn három meccsel (2:3, 1:0, 2:1) jutottak túl, a Juventus elleni fináléban pedig vállalták, hogy csak egy mérkőzés döntsön - Torinóban, mivel sietniük kellett New Yorkba egy nemzetközi tornára. A társaság nyert (1:0) Fenyvesi Máté góljával, így a Fradi az egyetlen csapatunk, Mészáros „Dodó” pedig az egyetlen edző, aki európai kupagyőzelmet ünnepelhetett.

Rá jellemzően ragaszkodott hozzá, hogy a New York-i útra elvihessék Dalnoki Jenőt és Vilezsál Oszkárt. „Úgy hiszem, mindkettő megérdemli ezt a jutalmat most, amikor játékos-pályafutásuk vége előtt állnak” - így „Dodó” az indulás előtt.

Távozás a Fraditól és további pályafutása

Aligha sejtette, hogy a New York-i túra az utolsó útja a csapattal. A hazatérés után Tátrai Sándort ültették a helyére. Az okokról nem lehet biztosat tudni, mondják, hogy a játékosok mégsem fogadták el annyira a következetességét, s azt is, hogy a New York-i tornán „elszámolási” vitába keveredett a vezetőkkel. Negyvenkét esztendős volt ekkor.

A Ferencváros elhagyása után 1966-ban Salgótarjánba került, ahol benn tartotta az SBTC felnőtt csapatát. Volt szövetségi edző az MLSZ-ben (1968), majd Győrött (Rába ETO, 1969-1970) és Kispesten (Bp. Honvéd, 1971-1973) is dolgozott, ahol dobogóhoz segítette a Honvédot. A tarjániakkal és a katonacsapattal is MNK-döntős lett. A mesteredzői címmel 1967-ben tüntették ki.

Visszatérés az Üllői útra: Vezetői szerepek és a végső búcsú

Mészáros József szíve már véglegesen a Ferencvárosé lett, ha hívták mindig boldogan jött segíteni. Ha tehette, ott volt a Fradi meccsein. Előbb szakosztályvezetőként tért vissza az Üllői útra az 1979/80-as szezonban, majd 1990-től egészen a haláláig az FTC Baráti Körének elnökletét vállalta el.

Ez a fajta négyes szerepvállalás - játékosként és edzőként bajnok, vezető és Baráti Kör elnök - ugyancsak példa nélküli az FTC történetében. 1974-ben az FTC örökös bajnoka címmel is elismerték.

Élete utolsó emléke is az Üllői úthoz köti, ami szó szerint is értendő. Nem volt teljesen egészséges, érszűkület miatt az egyik lábát amputálták (1983), de nem omlott össze.

1997. április 16-án az Üllői úti pálya lelátóján szurkolt egykori egyik kedvenc játékosának, a Fradi akkori vezetőedzőjének, Varga Zoltánnak a Ferencváros - Videoton mérkőzésen. Nagyon izgult, hiszen ő beszélte rá Vargát a hazatérésre. A csapat 2-0-ra vezetett, amikor rosszul lett, elvesztette az eszméletét, lefordult a székről. Agyvérzés. Már nem tért magához, öt nappal később, 1997. április 21-én elhunyt Budapesten. A Ferencvárosi Torna Club soha nem felejtette el nagyjait.

Mészáros József remek futballista, nagy edző és kedves ember volt, akire az utókor talán kevésbé emlékezik meg, mint megérdemelné.

Mészáros József pályafutása számokban

tags: #meszaros #jozsef #ftc

Népszerű bejegyzések:

• Baráth Botond és az MLS
• Kelly-ügy
• Tehetséggondozás a magyar labdarúgásban
• Kattints ide a FTC nyári táborainak részletes leírásáért
• FM 2018 magyar tartalom és módosítások