Gödöllői Röplabda Club

A magyarországi stadionok helyzete: beruházások, kihasználtság és megtérülés

2026.04.06

Az elmúlt évtizedben jelentős mértékű fejlesztések zajlottak a magyarországi futballinfrastruktúrában, melynek keretében számos új stadion épült vagy újult meg. Ezek a beruházások jelentős közpénzeket emésztettek fel, ugyanakkor a létesítmények kihasználtsága és gazdasági megtérülése sok esetben kérdésesnek bizonyult.

statisztika a magyarországi stadionokról

Stadionépítési láz és a költségek

2014 és 2024 között összesen 27 új stadion épült Magyarországon, melyekre közel 600 milliárd forint közpénzt fordítottak. A beruházások jelentős részét a Puskás Aréna és az újonnan átadott atlétikai stadion tette ki, melyek egyenként közel 200 milliárd forintos költséggel jártak. Ezen felül további 13 projekt keretében új stadionok épültek, melyek költségei 2 és 18 milliárd forint között mozogtak. A többi esetben az állami ráfordítás kisebb volt, és jellemzően átépítések, bővítések vagy egyéb fejlesztések valósultak meg.

A stadionépítési láz 2014 áprilisában a felcsúti Pancho Aréna átadásával kezdődött, ezt követően a debreceni Nagyerdei Stadion és a Ferencváros új arénája, a Groupama Aréna is megnyitotta kapuit. A következő években szinte az összes élvonalbeli csapat új stadiont kapott, de a másodosztályú együtteseknél is jelentős összegeket költöttek a helyi arénákra. A projektek nagy része 2020-ra fejeződött be.

Kihasználtság és a valóság

Az elmúlt évtizedben épült tucatnyi klubstadion többsége kong az ürességtől, így megtérülésről sincs értelme beszélni az esetükben. A legfrissebb adatok szerint a fehérvári stadionban a csapat múlt hét szerdai, Omonia Nicosia elleni Konferencia Liga selejtező mérkőzésén mindössze 3840 néző vett részt, ami alig negyedház a 14200 fő befogadására alkalmas arénában. Ez a szám a 2023/2024-es szezonban az átlagos nézőszámot is alig haladja meg, így a közel 15 milliárd forintból épült stadion kapacitáskihasználtsága a teljes szezonban a 30 százalékot sem érte el.

A tizenkét új, már átadott stadion közül a fehérvári kihasználtsága nem a legrosszabb. A debreceni, szegedi és szombathelyi stadionokban is ritkán telik meg minden harmadik szék a helyi csapat bajnoki meccsein. A legrosszabb mutatóval tavaly a másodosztályú Haladás rendelkezett, ahol a közel kilencezres stadionban átlagosan 922 szurkoló volt, ami alig haladta meg a 10 százalékos kihasználtságot.

A Groupama Aréna esete

Az egyetlen kivétel az FTC stadionja, a 22 ezres Groupama Aréna, amely többször is megtelik egy idényben, és a szezonátlag is 11 ezer fölött volt tavaly. Nem véletlen, hogy kizárólag a Ferencváros tesz szert értelmezhető bevételre hazai meccseiből, azaz a stadion hasznosításából. A Sportfive Hungary Kft. 2015 óta éves szinten 3 és 6 milliárd forint közötti árbevételt ért el a Groupama működtetéséből, melyből 1,2 és 1,8 milliárd közötti összeget fizetett ki a Fradinak. Ez alapján a Groupama 14,6 milliárd forintos beruházási költsége akár belátható időn belül is visszajöhet.

Megtérülés: évszázadok távlatában

A többi csapatnál annyira kevés pénz folyik be a jegy- és bérletértékesítésből, hogy a stadionépítések megtérüléséről nem nagyon van értelme beszélni. A számítások szerint még a magasabb kihasználtságú stadionokban is évtizedekről beszélhetünk, amihez hozzájárulnak az alacsony jegyárak is. Az átlag 48 év lett, de a Fradi kivételével ez az idő több mint száz évre nyúlik. A rekorder a szombathelyi Haladás Sportkomplexum, ahol ez 340 év, Szegeden pedig legalább a 24. századig kell várni az ilyen értelemben vett megtérülésre.

Fontos megjegyezni, hogy a stadionok fenntartása is jelentős költségekkel jár, melyek évente akár százmilliós, esetenként milliárdos tételeket is kitehetnek. Ezeket a költségeket nem vették figyelembe a megtérülési számításoknál, így a valós helyzet még ennél is kedvezőtlenebb lehet.

Néhány kiemelt stadion

  • Puskás Aréna: A labdarúgó-válogatott otthona, 67 155 fő befogadására alkalmas.
  • Groupama Aréna: A Ferencváros stadionja, 23 000 fő befogadására képes, az egyetlen, amely gazdaságilag is rentábilis.
  • DVTK Stadion: Miskolc új, közel 15 ezres befogadóképességű stadionja.
  • Nagyerdei Stadion: Debrecen 20 ezres stadionja, 2014-ben épült.
  • Szusza Ferenc Stadion: Az újpesti legenda nevét viselő, 1922-ben nyitott stadion, jelenleg 13 500 főt tud befogadni.
  • ETO Park: Győr majdnem 16 ezres stadionja, 2008-ban adták át.
térkép a magyarországi stadionok elhelyezkedéséről

tags: #meszaros #lorinc #stadion

Népszerű bejegyzések:

GRC