Borbás Gáspár: Az első gól szerzőjétől az embermentő ügyészségig
A magyar futball kezdeti időszakának egyik legkiemelkedőbb alakja volt Borbás Gáspár, aki nem csupán a nemzeti csapat első góljának szerzőjeként, hanem kiváló labdarúgóként, később pedig embermentő ügyészként is nyomot hagyott a történelemben. Életútja példa arra, hogyan fonódik össze a sport, a jogi pálya és az emberség a 20. század viharos évtizedeiben.
A futball hőskora és Borbás Gáspár felemelkedése
Borbás Gáspár 1884-ben született, abban az időszakban, amikor Magyarországon még csak ismerkedtek az "angol játékkal", vagyis a labdarúgással. A fiatal Borbást Stobbe Ferenc, a polihisztor, későbbi szövetségi kapitány és a BTC kapusa ismertette meg a sportág alapjaival a pesti városháza melletti grundon. A futball hamarosan a polgári középosztály kedvelt szórakozásává vált, a kávéházakban vitatták meg a meccsek alakulását.
15 éves korában, egy kávéházban alakult meg az FTC, ahová Borbás is belépett, abban a reményben, hogy ott dresszt kaphat. Schlosser Imrével karöltve, aki talán az első európai hírű magyar futballklasszis lett, hamarosan kulcsszerepet játszottak a csapatban. Az akkori csapatoknak nem saját pályáik voltak, hanem "grundjaik", mint például a Rezső tér, a Hadik laktanya és a Műegyetem melletti területek. A meccseket gyakran a naplemente vetett véget, és nem volt ritka, hogy a játékot besötétedés miatt kellett félbeszakítani. A játékosok a pályát szegélyező bódékban öltöztek, és a szabad ég alatt zuhanyoztak.
Borbás hamar a bal szélre került, és 1901. február elsején játszotta első mérkőzését a BTC ellen a pesti Millenárison. Bár ez a mérkőzés nem számít hivatalosnak, az első feljegyzett hazai klubmérkőzést az FTC játszotta a Magyar Úszó Egylet (MÚE) ellen, ahol Borbás Gáspár szerezte az első gólt. Ott volt Magyarország első hivatalos mérkőzésén is 1902. október 12-én Bécsben, ahol a magyar válogatott 5-0-ra kapott ki Ausztriától.
Az első magyar gólra 1903. április 5-ig kellett várni. A magyar-cseh mérkőzésen, a prágai német egyletek játékosaiból összeállított ellenféllel szemben Borbás Gáspár szerezte meg a vezetést, és a magyarok 2-1-re győztek. Borbást "magas termetű, nyúlánk, kreol arcú" játékosként írták le, aki nagyon ügyesen játszott.
Az olimpiai álom, a jogi pálya és a futball-diplomácia
Borbás Gáspár nem csak a labdarúgásban jeleskedett. Kiválóan futott, és 1904-ben elindult az olimpiai válogatón 100 és 200 méteres síkfutásban, mindkét számot megnyerte. Azonban apja, a fővárosi tiszti ügyész, nem engedte el a St. Louis-i olimpiára, mert fia már a budapesti jogi karon tanult. Helyette Mező Béla utazott, aki nem ért el kiemelkedő eredményt.
1907-ben Borbás Gáspár megszerezte jogi diplomáját és doktori címét, ezzel ő lett az első doktor labdarúgó. 1908-ra az egyik legtöbbre tartott magyar játékossá vált. Amikor 1910-ben hazatért az FTC-hez, összeállt a Schlosser, Borbás csatársor, akiknek "Slózival a szemünk villanásából is megértettük egymást" - írta Borbás. Ebben az évben az FTC óriási meglepetésre 2-1-re legyőzte a klasszis csapatnak tartott angol Barnsley-t. Borbás ekkor már fogalmazóként dolgozott a fővárosi tiszti ügyészségen.
A válogatott is sikeres volt Borbás szereplésével: 1911-ben legyőzték a svájciakat, az osztrákokat és a németeket is idegenben. Az FTC európai turnéra indult, Németországban négyből négy meccset nyertek a legjobb csapatok ellen. Ez a "futballdiplomácia" bemutatkozó körútja volt a magyar futballnak. Az FTC Angliába is eljutott, ahol a Woking elleni 3-2-es győzelem az első magyar futballsiker volt Angliában, Borbás is betalált.
A Tottenham látogatása Budapestre hozott egy különleges esetet: egy sérülés miatt Borbást az angolok "elkértek" a saját csapatukba. A meccs után profi ajánlatot kapott, de apja ezt is megvétózta. Az 1912-es olimpiára elutazhatott a csapattal, amely az ötödik helyen végzett, de már inkább házasságkötésére és ügyvédi szakvizsgájára koncentrált. 1914-től már ritkábban lépett pályára, 1916 elején kinevezték fővárosi tiszti alügyésznek. Utolsó válogatott mérkőzése után Bárczy István polgármester így fogalmazott neki: "Nézze, Gazsikám, vagy gladiátorkodunk, vagy ügyészkedünk." 1916. október 15-én játszott utoljára az FTC-ben, 2-0-ra győzött csapata.
Az embermentő ügyész és a filantróp
Borbás Gáspár az értelmiségi felelősségtől vezérelve már sportpályafutása idején is élénken érdeklődött a közügyek iránt. 1915-ben a Corvin Mátyás páholy tagja lett. Ateista volt, de gyermekeit keresztény szellemben nevelte. Feleségét 1914-ben veszítette el spanyolnáthában.
Politikai tisztogatás következtében 1921-ben nyugdíjazták. Ekkor a szövetkezetek felé fordult, szövetkezeti ügyvéd lett, és sokat publikált. Kritikusan szemlélte a kapitalizmust az aránytalan vagyoneloszlás miatt, de a szocializmust is elutasította, és a szövetkezeti működésben látta a kiutat. Új családot alapított, megnősült, és két gyermeke született.
A 30-as években a politika is beszippantotta. A Nemzeti Radikális Párt (NRP) budai választókerületének vezetője lett. Politikai hitvallása rokon volt Bajcsy-Zsilinszky Endréével: mindketten elutasították a kapitalizmust és a szocializmust, függetlenségi politikára vágytak.
Az 1930-as évek antiszemitizmusával szemben Borbás Gáspár és családja gondolatban és tettekben is állást foglalt. Jogászként voltak zsidó ügyfelei, és a gépírónője is zsidó volt - akkor is, amikor ezt már törvény tiltotta. A kettészakadt jogi kamarában a keresztény-nemzeti vonalhoz csatlakozott, amely elutasította az antiszemitizmust és a szélsőséges gondolatokat. Ez a csoport évekig késleltetni tudta az antiszemita intézkedéseket.
Borbást több zsidó származású jogász ismerőse is felkérte, hogy vigye tovább az irodái ügyeit, köztük Teller Ede édesapja, Teller Miksa is. Teller az igazolóeljárásban azt írta Borbásról, hogy még azután is látogatta őt és feleségét, hogy egy védett házba kellett menekülniük a nyilas terror elől. Borbás Gáspár pénzt és élelmet is juttatott nekik.
A 40-es években Borbás többek között a Halmy családnak is segített megőrizni a birtokát, melyet a negyedik zsidótörvény alapján koboztak volna el. Így vált Borbás Gáspár a magyar futballtörténet egyik kiemelkedő alakjából megrögzött filantróppá, aki a legsötétebb időkben is kiállt embertársai mellett.
tags: #mezo #bela #jatekvezeto
