"Miért ne élnél örökké?" – Tandori Dezső regénye, képzőművészeti gyűjteménye és válogatott bibliográfiája
Tandori Dezső nemcsak költőként és íróként volt a magyar irodalom meghatározó alakja, hanem műfajokon átívelő, határokat lebontó alkotói magatartásával a teljes magyar művészeti élet ikonikus figurájává vált. A magyar nyelvű posztmodern prózafordulat egyik megteremtőjének is őt látjuk, akinek életműve mélyen áthatotta a hazai irodalmi és művészeti közeget.
A „Miért élnél örökké?” - A regény és filozófiája
A „Miért élnél örökké?” című mű tankönyvi példamű, melynek hatása, gyakran közvetve, az egész magyar kortárs irodalomra számottevő. Ez a regény nem krimi, viszont olyasfajta regény, „amiben nincs” regény, a szónak sem a hagyományos, sem pedig a legszélsőségesebb értelmében. Érzelmi, lélektani és intellektuális „nyomozás” ez, amit D'Oré (az író) folytat a címben feltett kérdés válaszának a kiderítéséért. Bonyolult, többértelmű „tényfelvétel” ez, amelyben játék és valóság, értelem és érzelem egyaránt a mikroszkóp tárgylencséjére kerül. Mert valóban: ha vagyunk, miért kell, illetve miért kellene egyszer csak nem lennünk? Ki milyen érvet, ellenérvet: „indítékokat” tud felhozni erre - pro vagy contra?
D'Oré egész életével, élete minden apró történésének megvallásával keresi a rejtély kulcsát, és eközben feltárja annak minden bizonyítékát, ami az „ittlenni” és a „nem-ittlenni”, az élni s egyszer majd elmúlni mellett vagy ellen szól. D'Oré rájön az egyik lehetséges megoldásra, de mivel ez csak egy a szinte számtalan közül arra figyelmezteti eszünket, szívünket és lelkiismeretünket, hogy valamennyiünknek hozzá kell járulnia a maga „bűntény nélküli krimijével” a teljes megfejtéshez. Nevezhetjük esszéisztikus, morálfilozófiai naplóregénynek, ha elfogadjuk, hogy a regény mindig is a legrugalmasabb műfaj volt, melynek nem kritériuma az egyenes vonalú, célra tartó, lezárt cselekmény.
A regény adatai és népszerűsége
Az 1977-ben megjelent kötet fontos mérföldköve Tandori Dezső pályafutásának. Az alábbiakban a regény első kiadásának legfontosabb adatait foglaljuk össze:
- 1. kiadás: 1977
- Oldalszám: 294 oldal
- ISBN: 9632706056
- Típus: Enciklopédia 1
A könyv népszerűségét mutatja, hogy számos olvasó várólistára vagy kívánságlistára tette, és idézetei is széles körben terjednek. Például, 2014. december 8-án 18:07-kor, illetve 2015. február 12-én 00:27-kor és 2015. február 13-án 00:03-kor, valamint 2015. február 10-én 18:04-kor is kedvelték a művet.
Gondolatok a műből - Részletek Tandori egyedi világából
A „Miért élnél örökké?” oldalai számos emlékezetes és elgondolkodtató részletet tartalmaznak, amelyek a lét alapkérdéseit feszegetik Tandori egyedi stílusában. Ezek a szövegrészletek betekintést engednek a szerző gondolkodásmódjába és a regény komplex témavilágába.
Az ingem zsebében két szál virágra bukkanok. Nem ez a két szál virág a két nyári hónap; ezt a két százszorszépet, úgy látszik, Cs. és L. nem kapta meg végül. Kár, milyen nagy táskával gyalogoltam be a gyepre; ezek azok a hirtelen, parancsszerű elhatározások, melyek aligha lehetnének gyakoribbak, mert akkor előbb-utóbb legelni kényszerülnénk, mások a verebeket hajigálnák, macskákat gázolnának szüntelen, vegyes ízű együttléteket szorgalmaznának, „jót” akarnának, prémes állatokat irtanának. Ez a „Hazulról Hozott Cseresznyésüveg” esete. Ha efféle parancsaink elsokasodnának, nem látszanánk ki a lelegelt százszorszépekből, az agyonvert verebek és elgázolt macskák, a kiirtott prémes állatok halma alól. Emlékünket nem a kikötő vizében őrizgetné az üveg Melytől Szomorúan Megváltunk, hanem… Viszont, ami engem illet, örökké legelhetnék. (21. oldal)
EMELJE LE A KÉZIB SZ T ÉS VÁRJA MEG A T CS HANGOT - olvasta. Az eredeti szöveg is - bizarr egy kicsit, gondolja most D’Oré. A B SZ S BEFEJEZÉSE VAGY SIKERTELEN H V S (? ezzel mit akart mondani a betűvakaró? gondolja D’Oré, ahogy a papírját nézegeti. Várja, hogy eldobhassa; sajnálkoznia, hogy egyáltalán lemásolta, most már nincs értelme…) UTÁN HELYEZZE VISSZA A KÉZIB SZ T. A FEL NEM HAS NÁLT ÉRMÉT A K VISSZADOBJA. (212. oldal)
A lazacok megszületnek valahol fent Alaszkában, például, leúsznak a folyón (folyókon), alkalmasint négy évet élnek az óceánban, aztán elindulnak ívni, meghalni. Jelentős részüket még a folyó torkolata előtt kifogják a halászok. Billék láthattak minket, ahogy húztuk hálóinkat, szigonyoztunk, haltetemek közt turkáltunk és gázoltunk, halfejeket nyisszantottunk gépeinkkel, halbelsőket kotortunk késsel, nem is tudom, pontosan mit csináltunk, az sosem érdekelt, csak szégyellni szégyelltük magunkat pontosan. (258. oldal)
Kaktusz II, mondtam neki, én aligha tudok bármi igazán érdekeset mondani neked, aki itt élsz egy ilyen hatalmas országban, ahol mégis sokkal több minden van, és - Akkor azt kérdezte: Miért, nálatok, ahol a Kaktuszka is lakik, hány minden van? Mondom neki: nálunk egy minden van, és az épp elég. És itt, kérdezi - nem haragszol az időváltásért, de mintha ott állnék -, nem volt túl sok egyszerre az a sok minden? (161. oldal)
A rejtett képzőművészeti gyűjtemény feltárása: Kiállítás "Miért ne élnél örökké?" címmel
A „Miért ne élnél örökké? - válogatás Tandori Dezső (1938-2019) gyűjteményéből” című kiállítás a költő válogatott bibliográfiája ihlette. A játékos cím mögött azonban a látogatók a 20. századi magyar művészet kiemelkedő alkotóinak jelentős műveiből összeállított válogatással találkozhatnak. A kiállítás egyszerre kínál művészettörténeti áttekintést és személyes lenyomatot: feltárja Tandori gondolkodását, ízlését, valamint azt a szellemi közeget, amely egész pályáját meghatározta.
Tandori önkéntes száműzetésben, visszavonultan élt, sajátos szimbiózisban lakásának „lényeivel”; játékai és mindennapi tárgyai irodalmi univerzumának meghatározó szereplőivé váltak. Bár életének apró részleteit írásaiban rendre megosztotta, egy terület mégis rejtve maradt: a Tandori-házaspár képzőművészeti gyűjteménye, amelyet évtizedeken át teljes titok övezett - írja Kokas Nikolett művészettörténész.
A „Tandori-képtár” titkai és nyilvánossága
A „Tandori-képtár” létezéséről sokan tudtak, de annak összetétele ismeretlen maradt. Tandori következetesen óvta magánszféráját, és mindazokat a tárgyakat, amelyek számára személyes jelentőséggel bírtak. Bár irodalmi motívumain keresztül az olvasó úgy érezhette, ismeri a költő Lánchíd utcai lakásának világát, a képzőművészeti gyűjteményéről soha nem esett szó. A jelen kiállítás - ahogyan a házaspár halála után, 2021-ben megrendezett Hiányzásra kijelölt hely című tárlat is - hosszú egyeztetés eredményeként, az örökösökkel együttműködésben tárja fel e rejtett örökséget. Bár a bemutatott anyag töredékes, mégis mérföldkő: új megvilágításba helyezi Tandori művészeti és irodalmi kontextusát.
Művészek és művek a gyűjteményben
A 20. századi magyar művészettörténet szempontjából kivételes értékű alkotások az Einspach & Czapolai Fine Art kiállítótereiben most először láthatók nyilvánosan. A kiállított művek legendás művészbarátságok, mester-tanítvány párbeszédek, kutatások és egymás iránti tiszteletadások egy-egy momentumát, stációját villantják fel. Tandori gyűjtői szemléletét pedig talán legpontosabban a következő Hérakleitosz-gondolat fejezi ki: „…az embernek felül kell emelkednie a sokszínűség világán, hogy az állandóan változó mögött fellelje a változatlant.” Ez a gondolat teremti meg a kapcsolatot Tandori és a kiállított művészek között is: bár mindegyik alkotó saját utat jár(t), munkáikban közös a lét mélyebb összefüggéseinek kutatása - ugyanaz a szemlélet, amely Tandori univerzumát is áthatotta.
A kiállított művészek között olyan meghatározó alkotók szerepelnek, mint:
- Veszelszky Béla: aki festékpontjaival a világ letisztult rendjének megragadására törekedett.
- Korniss Dezső: akitől Tandori a hagyomány megőrzésének és meghaladásának egyensúlyát is megtanulta.
- Keserü Ilona: a „világnagy festő”, akinek erőteljes, archetipikus festészete a gyűjtemény vizuális irányát is kijelölte, és szoros harmóniában állt Tandori archaikus nyelvhasználatával.
- Nádler István és felesége, Vera: több évtizedes barátsága szintén meghatározó volt Tandori számára. Nádler a láthatatlan dimenziókat feltáró festészete révén kulcsfigurává vált a gyűjteményben.
- Bak Imre, Fajó János, Hencze Tamás és Tót Endre: munkáik Nádler alkotásai mellett a Tandori-házaspár szentendrei otthonának falait díszítették.
A közös művészi értékrend, az alkotás egzisztenciális súlya és a világ tiszta, művészi látásmódon keresztüli értelmezése olyan szellemi teret alkotott, amelyben e művek Tandori művészetén keresztül egymással is párbeszédbe léphettek. A festmények a költő és felesége mindennapi életterének szerves részét alkották - olyan alkotásokként, amelyek számukra elválaszthatatlanná váltak saját művészi létezésüktől. Hogy Tandori miért tartotta titokban a gyűjteményt, talán épp ez a személyes kötődés magyarázza.
"Miért ne élnél örökké? Tandori Dezső műveinek válogatott, képes bibliográfiája"
A cikk címét is adó „Miért ne élnél örökké? Tandori Dezső műveinek válogatott, képes bibliográfiája” (Liget Kiadó, 1998.) című kötet egy átfogó gyűjteményt nyújt a szerző munkásságáról, rendszerezve az irodalmi és művészeti pályafutását.
A bibliográfia első - időrendileg 1965-től 1998-ig terjedő - része a fent említett kötet anyagát tartalmazza. A 824-es számú tételtől az 1998 óta napvilágot látott, valamint a korábbi időszakban megjelent, de csak később megtalált Tandori-műveket öleli föl. Ez a válogatott, képes bibliográfia kulcsfontosságú forrás mindazok számára, akik mélyebben szeretnének elmerülni Tandori Dezső sokszínű irodalmi és művészeti világában, és rendszerezett formában megismerni monumentális életművét.
tags: #miert #ne #elnel #orokke #tandori #dezso
