A jégkorong világa: Szabályok, kihívások és fejlődés Magyarországon

A jégkorong egy dinamikus és izgalmas sportág, mely Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ahhoz, hogy megértsük ezt a komplex játékot, fontos tisztában lenni alapvető szabályaival, a játékhoz szükséges felszerelésekkel, valamint azokkal a kihívásokkal és fejlődési irányokkal, amelyek a sportágat jellemzik hazánkban. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a jégkorong világát, kitérve a gyakran felmerülő kérdésekre.

A jégkorong alapjai és a játéktér

A csapatok felépítése és a játék célja

A pályán két 6-6 játékosból álló csapat küzd egymással. Egy csapat 6 játékosból áll: kapus, jobbhátvéd, balhátvéd, jobbszélső, középcsatár, balszélső. Játék közben egyszerre csak hat játékos lehet a pályán, a többiek a palánkon kívül, a cserepadon foglalnak helyet. A mérkőzés megkezdésekor egy csapatnak 17 beöltözött játékosa lehet, akik közül kettő kapus. A játékosok a kezükben botot (ütőt) tartanak, amelynek a nyéllel szöget alkotva egy úgynevezett toll része is van. Ezzel a tollal igyekeznek a vulkanizált gumiból készült (2,54 cm vastag és 7,62 cm átmérőjű) korongot az ellenfél kapujába beütni. A mérkőzések tartama 3 X 20 perc tiszta játékidő.

A jégpálya és a kapu specifikációi

A palánkkal körbekerített jégpálya legnagyobb mérete 60 X 30 méter, legkisebb mérete 56 X 26 méter. A pálya rövidebb oldalain elhelyezett palánkoktól legalább 300 cm, de legfeljebb 400 cm távolságban a pálya egész szélességében, párhuzamosan a palánkkal, egy 5 cm széles piros vonalat kell húzni. Ez a vonal a kapuvonal. A kapuvonal közepén kell a kapukat elhelyezni: a kapufák átmérője 5, a kapu magassága 122, szélessége 183 cm. A kapu belmérete (a háló) a kapuvonal külső élétől a háló legmélyebb pontjáig nem lehet több, mint 100, és nem lehet kevesebb, mint 60 cm. Az A, B, C, D, E bedobópontokat körrel jelölik. Átmérőjük 30 cm, a körök átmérője 9 méter. A bedobópontok és a körök piros színűek, csak a pálya közepén levő kék színű.

Alapvető felszerelések

Az ütőket fából, vagy a nemzetközi szövetség által engedélyezett anyagból kell készíteni. Az ütőnek kiálló részei nem lehetnek. Az ütőtoll legfeljebb 7,5 cm széles lehet. A kapus ütőjének tolla a hajlatnál 11,5 cm, a többi részben 9 cm-nél nem lehet szélesebb. A korcsolyák mintáját a nemzetközi szövetség írja elő. Gyorskorcsolya és műkorcsolya nem használható, mert sérüléseket okozhat. A korcsolya és az ütő kivételével a kapus felszerelése kizárólag a fej és a test védelmét szolgálhatja.

A játék szabályai és büntetései

Játékosok cseréje és a büntetőpad

A játékosok a cserepadról bármikor cserélhetők. A sérült játékos azonnal elhagyhatja a pályát és őt cserejátékos helyettesítheti. Kapus sérülése esetén a tartalékkapusnak kell azonnal beállnia. A játékosnak, kivéve a kapust, el kell hagynia a jeget 2 perc tényleges játékidőre, amely idő alatt cserejátékossal nem helyettesíthető. Kapust nem lehet büntetőpadra küldeni, helyette csapatának egyik játékosa tölti le a büntetést, aki a hiba elkövetésének időpontjában a jégen tartózkodik. Ezt a játékost a csapatkapitány jelöli ki. A büntetését letöltő játékos csak akkor mehet vissza a pályára, ha a büntetőpadról a pályán át saját cserepadjához korcsolyázott.

Kis büntetések

Technikai kis büntetés is 2 percet von maga után. A csapat bármely tagját kijelölheti a kapitány, és ennek a játékosnak azonnal el kell foglalnia helyét a büntetőpadon. A kis büntetés megszűnik, ha a kiállított játékos csapata gólt kap. Kis büntetés, ha a játékos ütőjét, térdét, lábát, könyökét, karját, kezét úgy használja, hogy azzal ellenfelének botlását, esését idézi elő. Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, kivéve a kapust, aki szándékosan a korongra esik, vagy pedig a korongot valamilyen módon odahúzza, mialatt a jégen áll vagy fekszik. Kis büntetés jár érte, ha a játékos az ütőjét úgy használja, hogy azzal ellenfelének esését idézi elő. Kis büntetéssel kell sújtani azt a játékost, aki a korong birtokában nem levő ellenfelének előrehaladását megakadályozza, vagy aki ellenfele kezéből szándékosan kiüti az ütőt. Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, beleértve a kapust is, ha szándékosan kilövi a pályáról a korongot és ezáltal a játékot késlelteti. Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, kivéve a kapust, aki a korongot valamilyen módon szándékosan a palánkhoz, vagy a kapunak valamelyik részéhez szorítja anélkül, hogy őt az ellenfél támadná.

Nagy büntetések és fegyelmi büntetések

A mérkőzés folyamán az első nagy büntetés esetén a hibázó játékos, kivéve a kapust, 5 perc tényleges játékidőre áll ki, anélkül, hogy őt egy cserejátékos helyettesíthetné. A második esetben is 5 perc a tényleges büntetési idő, de ha ugyanaz a játékos kapta a két nagy büntetést, akkor 15 percig nem mehet vissza a jégre (nagy büntetés + fegyelmi büntetés). Az 5 perc letelte után másik játékos beállítható. A fegyelmi büntetés minden játékos számára, kivéve a kapust, a tényleges játékidőből való 10 perces kizárásból áll. Egy játékosnak a játék teljes hátralevő idejére történő kizárásakor a megbüntetettet azonnal az öltözőbe kell küldeni.

Büntetőlövés

A következőképpen kell végrehajtani a büntetőlövést: a korongot a felezővonal közepére kell helyezni, és az edző által kijelölt játékos köteles a koronggal kapura törni és gól elérését megkísérelni. A kapus nem hagyhatja el a kapuelőteret, míg a támadójátékos a korongot meg nem érintette, ezután a kapus megkísérelheti a korongot, vagy a játékost minden megengedhető módon feltartani. Gólt kell ítélni, ha a kapus az ütőt a korongot vezető játékos felé dobja. Nem lehet gólt elérni a kapusról, a kapufáról vagy a palánkról lepattanó koronggal. A büntetőlövés akkor is véget ér, ha a korong áthalad a kapuvonalon. A végrehajtás megkezdése előtt mindkét csapat játékosainak vissza kell húzódniuk a félpályát jelző piros vonal mögé. Ha nem sikerült gólt elérni a büntetőlövésből, akkor a harmad két bedobópontja valamelyikén kell a korongot játékba hozni.

A testjáték és szabálytalanságok

Kis vagy nagy büntetéssel kell azt a játékost sújtani - a játékvezető véleményétől függően, figyelembe véve a palánkra esés hevességét -, aki ellenfelét oly módon löki testével, vagy nyomja a könyökével, illetve szabálytalanul támadja vagy gáncsolja, hogy annak következtében erősen a palánkhoz vágódik. Az egész pályán lehet testtel játszani, tehát nemcsak a védekező térfélen. Két lépés nekifutást lehet végrehajtani a támadáshoz. Kis és nagy büntetéssel lehet büntetni a játékvezető megítélése szerinti feleslegesen kemény játékot. Végleges kiállítással kell sújtani azt a játékost, aki ellenfelét szándékosan korcsolyával megrúgja, vagy ezt megkísérli. Az ütővel ütni - a legsúlyosabb vétség. A korongot vezető játékos ütőjére adott könnyű ütés, mint védelmi akció, megengedett. Az ellenfél testére azonban nem szabad ütni. Tilos az ütőt vállmagasság fölé tartani, és az így elért gól is érvénytelen.

A korong kezelése és szabályai

Bedobás és játékba hozás

A korongot a játékvezető hozza játékba a következőképpen: bedobásnál egy-egy játékos áll a bedobókörbe, egymással szemben, párhuzamosan az oldalpalánkkal. Az ütő teljes tollát a jégre kell fektetni úgy, hogy a toll hegye a bedobó középponti kör szélén legyen. A játékvezető a kezdő játékosok ütői közé ejti a korongot, és miután az a jeget érintette, kezdődik a játék. A játékvezetőnek minden bedobásnál sípolnia kell. Ha szabálysértés történt a támadó harmadban a támadócsapat részéről, akkor a bedobás a semleges harmad bedobópontján történik. Ha a védekező csapat okoz a védőzónában játékmegszakítást, akkor a bedobás ott történik, ahol a megszakítás bekövetkezett. Ha a megszakítás a semleges harmadban történik, akkor a bedobást ott hajtják végre. A bedobást az oldalpalánkhoz 6 méternél közelebb nem lehet elvégezni. Meg kell szakítani a játékot, ha a korong a játékvezetőt érinti.

Leshelyzetek (Offside)

Lesen van egy játékos, ha mindkét korcsolyája teljes egészében a középvonal vagy a kék harmadvonal külső szélén túl van. A támadócsapat játékosai a korong előtt nem mehetnek be a támadó harmadba, tehát a kék vonalon legelőször a korongnak kell áthaladnia, és csak utána mehet be a támadójátékos. Az egyik zónában levő játékos a saját csapata játékosának nem adhatja le egy másik zónában (harmadban) a korongot, de ha egy támadójátékos a korongot hátrafelé, a támadó harmadban saját kapuja felé adja le, az ellenfél a korongot bárhol átveheti. A harmadik lesszabály a kapu előterében előforduló leshelyzet. Ha a korong nincs a kapu előterében, a támadócsapatnak egyik játékosa sem állhat ott, vagy a kapuelőtér vonalán, ha nincs a korong a birtokában. Az ilyen módon elért gól érvénytelen.

Tilos felszabadítás (Icing)

A második lesszabály a hosszú les. A korong nem haladhat át egy teljes harmadot a támadócsapat tagjainak érintése nélkül. Az én védekező harmadomból a korongot csak a félpálya előtt veheti át egy játékostársam. Kivétel, ha magamat szöktetem, vagy ha a harmadból jött a játékostársam és úgy fogja meg félpályán túl a korongot. A felezővonal előtt előrejátszott korongot megfoghatja a játékos egészen a kapuvonalig; ha a korong mögött korcsolyázott. Ezzel a játékot felgyorsították. Ez a szabálytalanság (tilos felszabadítás) a csapatok időhúzás érdekében követik el. Szorongatott helyzetből kivágják a korongot a védekező harmadból, és ezzel - igaz, hogy csak pillanatokra - felszabadul a kapu a közvetlen veszélytől.

Érvényes és érvénytelen gólok

Akkor érvényes a gól, ha a támadócsapat egyik játékosa a korongot ütőjével elölről, a két kapufélfa között és a keresztrúd alatt, szabályos módon teljes egészében a gólvonalon túlra juttatja. Érvényes a gól, ha lövés után a lövő egyik játékostársát érinti a korong és így jut a kapuba. Ha a korong valamilyen módon a védekező csapatnak egyik játékosát érintve jut a kapuba, öngólt kell ítélni. Érvénytelen a gól, ha a korongot szándékosan rúgják, dobják, vagy nem ütővel ütik a kapuba. Ha a korong az ellenfél kapujába jut, a gól érvényes, amennyiben nem történt tilos felszabadítás. Ha a korong az ellenfél valamelyik játékosát érinti, mielőtt a kapuvonalat elérné, tilos felszabadítás nem történt.

A korong elhagyja a pályát

Ha a korong elhagyja a pályát, vagy a pálya fölött tárgyakat, üveget vagy hálót érint, kivéve a palánkot, a bedobást ott kell elvégezni, ahol utoljára egy játékos megérintette. A bedobást ott kell eszközölni, ahol a hibát elkövették. Kötelező a korongot előrejátszani. Az a csapat, amelynek saját védelmi harmadában van a korong, tartozik a korongot mindenkor az ellenfél kapuja felé játszani, kivéve, ha ebben az ellenfél csapatának játékosai megakadályozzák. Ilyenkor a bedobás a hibázó csapat védelmi harmadában, az alapbedobó körnél van. A kapusnak tilos a korongot előre, az ellenfél kapuja felé dobni; csak oldalra és hátra dobhatja el. Ha a kapus a korongot védte és nem hozza játékba, akkor a játékvezető három másodpercig vár, utána fújja le az akciót. A játékos nyújtott kézzel megállíthatja a levegőben a korongot és maga elé ejtheti, de játékostársa felé nem. Ütő nélküli játékos részt vehet a játékban, törött ütővel mezőnyjátékos nem játszhat. A kapus azonban addig, amíg nem kap új ütőt, használhatja a töröttet. A törött ütőt a játékosnak a jégre kell ledobnia, és új ütőért a cserepadhoz kimennie. Nem lehet kintről bedobni a jégre az ütőt, csak a kapusnak viheti be játékostársa. Ha a védekező csapatnak valamelyik játékosa, beleértve a kapust is, az ütőjét a korongot vezető játékos felé dobja a védekező harmadban, a játékvezetőnek engednie kell, hogy az akció befejeződjék, és ha nem esett gól, a támadócsapat javára büntetőlövést kell ítélnie. Ha gól esett, nem kell büntetőlövést alkalmazni.

A magyar jégkorong fejlődése és kihívásai

Növekvő népszerűség és sportszakmai sikerek

Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a jégkorong Magyarországon, a rajongókon túl a játékosok száma is exponenciális növekedést mutat. Jelenleg 9500 igazolt sportoló van Magyarországon, ennek kb. a fele az elmúlt öt évben jött. A mai magyar jégkorong sikerességének egyik legfőbb fokmérőjét a felnőtt férfi válogatott aktuális sikerei jelentik. Az elmúlt 3 évben a legnagyobb siker a női jégkorong felemelkedése. 20-25 évvel ezelőtt nem volt itthon női hoki, jelenleg a világranglistán a 9.-ek vagyunk, az A csoportban játszunk és egy mérkőzésre voltunk egy téli olimpiai kvalifikációtól. Ez egy olyan meredek emelkedés, amit ezen az íven nyilván nem lehet tovább folytatni. A férfiaknál volt ugyanilyen a 2000-es évek végén, a szapporói generáció, amikor eljutottak az A-csoportba és ugyanez a korosztály egy új korosztállyal kiegészülve megismételte a sikert 2015-ben Krakkóban. Rengeteg olyan fiatal, tehetséges magyar játékos van, aki külföldi elit utánpótlásligákban játszik. Jelenleg közel 40 magyar játékos van, aki észak-amerikai, svéd, finn vagy más nívós utánpótlás ligákban játszik, egy évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy 1-2 magyarnál több lehessen ezeken a helyeken. Az egyik kiemelkedő siker a sportág életében, hogy a „szolgáltató szövetség” paradigmaváltás megtörtént. Az ideális az lenne, ha a jégkorong is elérne arra a tömegsport-szintre, mint amit például a kosárlabda vagy kézilabda képvisel jelenleg Magyarországon.

A jégpályák szerepe és a létesítményfejlesztés

Fontos kiemelni, hogy jelen pillanatban alapvetően a jégpályák száma és elérhetősége szabja meg, hogy hányan tudják ezt a sportot űzni itthon. Épített jégpálya, ahol állandó szerkezet van és egész évben vagy legalább 10 hónapban van jég, és szabvány méretű, 25-30 van az országban. Ezek többsége is az elmúlt öt évben épült, közülük idén 5 pálya átadása történt meg (Ajka, Mátyásföld, Veszprém, Budafok, Szekszárd) és kész közeli állapotban van a szombathelyi pálya is. Számos tényezőtől függ egy jégcsarnok beruházás összege, a pályák száma vagy a csarnok befogadó képessége például jelentős tényezők. Egy specializált akadémiai létesítmény sok funkcionális helyiséggel, másfél pályával kis lelátóval 5-8 milliárd közé tehető. Ugyanakkor kisebb, egyszerűbb pályák 1-3 milliárdos költséggel is épültek a közelmúltban. Az elmúlt időszakot az jellemezte, hogy rohamosan drágultak a nyersanyagok, illetve az építőanyagok, ez jelentősen megnövelte ezeknek a beruházásoknak a költségét. Egy jégpálya nagyságrendileg annyiba kerül, mint egy uszoda, tehát nem olcsó mulatság, és ezeknek nem csak az építése, hanem az üzemeltetése is a legdrágább.

A létesítmények üzemeltetése és a költségek

A jégcsarnokok jellemzően magas működési költségekkel üzemeltethetők, mérettől és korszerűségtől függően akár 100-150 millió forintot is felemészthet egy ilyen létesítmény évente. A modern létesítmény ugyanakkor energiatakarékosan és hatékonyan üzemeltethetők. A legnagyobb összegű tételek az energia- és közmű-, valamint a munkaerő költségek. Egy centi jégvastagság-különbség havi több millió forintos különbséget jelent. Abban van még tartalék a jégpályák üzemeltetésénél, és erre képzést is indít a szövetség, hogy ezek a pályák tudatosabban legyenek üzemeltetve. A szövetség jégmesterképzést indít. Van, ahol többszöröse a jégvastagság a szükségesnek, az energia ára pedig rohamosan növekszik. Sok egyéb üzemeltetési kérdés mellett a jégvastagság és minősége a kulcs. Tudok olyan jégpályáról, ahol naponta kétszer fúrnak és mérik tolóméterrel, hogy milyen a jégvastagság. Abban a pillanatban, ha fél centivel vastagabb, marják vissza, mert azzal lehet fogni a pénzt.

Utánpótlás nevelés és akadémiai rendszer

Az a tömegbázis, ami most utánpótlásban jellemzi a jégkorongot, 10 éve, a TAO rendszer előtt nehezen volt elképzelhető. Kimondott célunk, hogy lehetőséget biztosítsunk minél több sportág iránt érdeklődőnek, haladó hobbi-játékosnak, egészen a közönség korcsolyázókon át, mindenki hozzáférjen a jégpályákhoz. Az akadémiai rendszer idén elindult négy akadémia és két alakadémia. Az alájuk tartozó két alközpont feladata, hogy az akadémiák munkáját segítse a 15 év alatti korosztályban játszók közül gyűjteni a gyerekeket és az akadémiák irányába terelni a legjobbakat. A kiválasztás ennek az akadémiai rendszernek köszönhetően elindult már. Az ideális az lenne, ha a jégkorong is elérne arra a tömegsport-szintre, mint amit például a kosárlabda vagy kézilabda képvisel jelenleg Magyarországon. A sportolói létszámban ugrásszerű növekedés történt, jelenleg a jégkorongozók kiemelkedő hányada az U16 alatti játékosok adják. Teljesen máshogy néz ki egyelőre a magyar, mint a dán piramis, felnőtt szinten a dánoknál nagyobb a merítés, nálunk viszont a fiatalok között van sokkal több játékos. Néhány évvel ezelőtt indítottuk el a 3x3-as jégkorongot, ami tipikusan egy kis pályán, kapus nélkül játszható formátum - ez gyakorlatilag az „apukák” és a vasárnap délelőtti játszótere, ahol kipróbálhatják a sportágat, levezethetik a feszültséget, de egyre több játékos van, aki utánpótlás korban vált erre a szakágra, mert a játék öröméért kívánja űzni a sportágat. Ebben a formátumban évről évre közel duplázódik a játékosok és a csapatok száma. Nagyon intenzív jégkorongos közösség alakult ki ezek körül a kis pályák körül, például Sopronban vagy Békéscsabán a helyi játékosok házi bajnokságokat szerveznek, annyian vannak. Belőlük össze tudott állni egy olyan csapat, ami az országos felnőtt 3x3-as hokiban is részt vesz. Azok, akik az utánpótlás korosztályból kiöregedve fizikálisan nem elég érettek a profi ligára, ők akár a potenciális másodosztályban játszhatnának. Idővel ezek a játékosok pedig vagy fel tudnak kerülni a profik közé vagy váltanak a hobbi játékra és civil életre. Érdemes megvizsgálni egy másodosztályú félprofesszionális liga, például egy farm liga elindításának a lehetőségét. A mostani OB II nem ilyen professzionális alapokon szerveződik, inkább hobbiliga.

A sportág anyagi vonzatai

A jégkorong az egyik, ha nem a legdrágább sport a felszerelés miatt. Bár az ütő mellett a többi tétel nem annyira fogyóeszköz, többnyire egyszer kell megvenni, feltéve, hogy nem profi az ember vagy nem növi ki. Korcsolyában nagy a szórás, egy új korcsolya néhány tízezer forint, de persze több százezres is van, az ütő 10 és 100 ezer forint közötti tétel, míg a különböző protektorok együttesen nagyjából 100 ezer forintból kijönnek, ezt használtan is lehet venni töredék áron. A kluboknak pedig a jégfenntartás miatt drága. Persze utóbbin a TAO rendszer könnyített valamennyit. Ez nem ajándék pénz, ebből lehet többek között csökkenteni a szülők terheit is, a belépő szinten ez nagyon fontos. A TAO rendszer előtt mindezt csak a felső-középosztálybeliek engedhették meg maguknak, de ma szinte bárkinek elérhető a sportág.

A jégkorong fizikai igénybevétele és biztonság

A sportág keménysége és sérülések

Kemény és férfias, de szabályosan űzve nem agresszív. A vízilabda például durvább, mégis az egyik legnépszerűbb hazai sport. Felnőtt szinten nem jellemzőek a súlyos sérülések, a protektorok sokat segítenek ezen. Az előző szezonban az ilyen sérülések esetén támogatást nyújtó Fejvédő alapítványhoz mintegy 50 kérelem érkezett be, ezek túlnyomó többsége kisebb törések, ficamokhoz köthető és több, mint a fele felnőtt sportoló. Felnőtt szinten ott jön be a különbség, hogy nagyobb lesz az erő, a koronglövések sebessége, az ütközések gyakorisága, különösen, hogy a profi sportolók testtömege is jóval nagyobb. Ha egymásnak ütközik két 100 kilós ember, 30 km/h órával korcsolyázva, ott más a fizika, mint 16 éves korban 50 kilósan.

A "verekedés intézménye" és íratlan szabályok

Érdekes amúgy a jégkorongban, hogy miként alakult ki a „verekedés intézménye”. Nincs még egy olyan sport, ahol 30-50 km/órával rohangálnak a játékosok, 150-200-zal lövik meg a korongot. Ezek annyira extrém körülmények, hogy bizonyos szabálytalanságokat nem tud mindig észlelni a játékvezető, hanem csak utólag tudja szankcionálni a fegyelmi bizottság, így a sportágnak vannak az írott mellett gyakorlatilag szürkezónás szabályai is. Például nem lökünk bele a palánkba hátulról embert, mert sérülhet a csigolyája, a könyökvédő és a kesztyű közé nem ütünk oda, mert ott nincs protektor, vagy a kapus arcába nem illik belefékezni a jégkását. Ilyen helyzetekben bizonyos keretek között elfogadott, hogy elégtételt vegyenek azon, aki megsérti az írott és íratlan szabályokat. Sok esetben a verekedés egy preventív szankció. Mindenki tudja, hogy nem csak két percet ül, vagy eltiltják pár meccsre, hanem pár pofont is kap, akár mindezt komoly közönség előtt lejáratva saját magát. Akik alattomosan játszanak, előbb-utóbb rájönnek, hogy nem érdemes, mert a rendszer úgy van kitalálva, hogy ők fognak rosszul járni.

tags: #miert #nem #engedik #a #jegkorongot #gyakori

Népszerű bejegyzések:

• Bayer Leverkusen Bajnokok Ligája szereplés
• Felkészülési tudnivalók a Curie kémia versenyre
• Ismerd meg az NFL legendás irányítóit
• Élő NB I meccsek és hírek
• Hogyan javítsunk egy focilabdát?