Miért nem tudom nézni az NB I-et? A magyar futball nézőszámainak és közvetítéseinek kihívásai
A futballszeretők körében gyakran vitatott kérdés a hazai első osztályú bajnokság nézőszámainak alakulása. Rendszeresek a kritikai hangok, amelyek szerint az OTP Bank Liga a mai napig nem képes „elegendő” szurkolót a lelátókra vonzani. De mi számít „elegendőnek”?
A kitűzött célok és a valóság
Csányi Sándor 2010-ben, az MLSZ elnöki pozíciójára való megválasztását követően még az átlag 8000-es nézőszám elérését tűzte ki célul. Ugyanez a szám mára - az MLSZ legújabb, 2025-ig tartó stratégiája alapján - 4370 főre csökkent, bár a szövetség (MLSZ) továbbra is a hazai profi labdarúgás kulcsfontosságú elemeként tekint a sportág népszerűségének és a szurkolók számának emelésére.
Ennek eléréséhez több stratégiai célt is megfogalmaztak, amelyek között a sportág infrastrukturális és a mérkőzésnapi szurkolói élmény fejlesztése komoly hangsúlyt kapott. Az előbbi, többek között 34 stadion építésével/felújításával már teljesült, az utóbbi megvalósulását pedig a mérkőzés napi auditok elvégzésével igyekszik a szövetség a mai napig elősegíteni. A sokéves erőfeszítések ellenére azonban a bajnokság nézettsége továbbra is jelentősen elmarad a kitűzött céloktól.
Az érdektelenség okai és gazdasági következményei
Mielőtt kiveséznénk, hogy mi lehet az oka az érdektelenségnek, előbb nézzük a fővárosi csapatok számát az NB I-es mezőnyön belül sportáganként. Az öt élvonalbeli labdajáték-bajnokságban 48 csapat szerepel, ebből 20 budapesti, ami 42 százalékot jelent. Sajnos, ez igaz a nagyvárosnyi méretű kerületekre is. Csapatsportban a főváros elvesztette múltbeli hegemóniáját, a klubok egy része megszűnt vagy középszerűségbe süllyedt.
A nézőszámok siralmasak, a meccsek iránti érdektelenség kézzelfogható. Ez igaz a hazai bajnoki és a nemzetközi kupameccsekre egyaránt. Csak ködös emlék, hogy a BSE városmajori csarnokában több száz ember volt egy BSE - Tungsram női kosárlabdameccsen. Ma már egyik csapat sem létezik, a helyükbe lépő klubok érdektelen meccsein legutóbb - megszámoltam - 39 ember volt.
A probléma gyökerei mélyebben rejtőznek. Meghalt a klubélet - bár lehet, hogy a múltban sem volt ezekben a sportágakban -, eltűnt a közösséghez tartozás élménye. A klubok nem építik a szurkolótáboraikat, alig van - ha van egyáltalán - közvetlen kapcsolat a drukkerek és a játékosok között. Kitűnő szurkolói bázist lehetne építeni a csapatok utánpótláskorú sportolóiból, ha a klubok ezt megszerveznék, ha a néző fontos lenne számukra. Hasonlóan foglalkozni kellene a VIP-részleggel, vagyis az ismert emberekkel, akik, ha csak ritkán is, de olykor megjelennek egy-egy meccsen. A csapatoknak nincs szurkolói bázisuk. A szurkoló egyrészt hangulati, másrészt gazdasági tényező, nálunk egyik sem fontos.
A játék színvonala, azaz a nézők látványos szórakoztatása is kívánnivalót hagy maga után. Külföldön más a helyzet. Ezen sportágak csapatait 10-30 ezer lélekszámú kis- és középvárosok adják, ahol a vasárnapi meccs olyan esemény, amelyen rang megjelenni, és akinek bérlete van, az a közösség megbecsülését élvezi.
Nézzük a jelenlegi helyzet gazdasági oldalát. A néző a klub piaci bevételének fontos eleme. Ha nincs néző, nincs hirdető vagy szponzor sem, és a meccsközvetítési jogok sem érnek semmit.
A budapesti női labdajátékcsapatok gazdasági helyzete (példa)
| Fókuszterület | Érték | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Élővonalbeli budapesti női labdajátékcsapatok száma | 20 | Az öt élvonalbeli labdajáték-bajnokságban |
| Átlagos éves költségvetés / csapat | >120 millió Ft | A fenti 20 csapatra vonatkozó adat |
| Becsült csarnok/terem/uszoda bérleti és fenntartási költség / csapat | 40-60 millió Ft | Jellemzően ingyen használják a csapatok |
| Egy néző és hirdető nélküli budapesti női labdajátékmeccs összköltsége | 5-6 millió Ft | A bevételhiány következménye |
A klubok több száz utánpótlás-játékosát nem érdekli a felnőttcsapatok mérkőzése. A budapesti klubok női csapatainál leggyakrabban jegyet sem szednek a szurkolóktól a meccslátogatásért.
Fordulat a közvetítési jogokban: új korszak előtt?
Komoly fordulat körvonalazódhat a magyar futballban: könnyen lehet, hogy a következő idénytől már nem a megszokott formában láthatják a nézők az NB I-es mérkőzéseket. Ez egyelőre nem lezárt döntés, hanem friss médiapiaci fejlemény, de már önmagában is nagy hírértéke van. A következő nagy lépés a közvetítési jogok pályáztatása lehet. Az MLSZ április végén kiír egy tendert, így ekkor indulhat a harc a közvetítési jogokért.
A hírek szerint az RTL-csoport és az AMC, vagyis a Sport TV mögött álló médiavállalat közösen is érdeklődhet az NB I-es jogok iránt. A csakfoci.hu szerint az RTL-csoport érdeklődését felkeltette az NB I, és a tervek szerint a Sport TV-t birtokló AMC-vel közösen próbálja megnyerni ezt a versenyt. Egy ilyen konstrukcióban elképzelhető lenne, hogy a mérkőzések megosztva kerülnek képernyőre vagy online platformokra.
Állítólag a felek megosztoznának a meccseken, vagyis hármat az RTL-csoport, hármat pedig a Sport TV tűzne műsorára. Előbbi valószínűleg streamingen, utóbbi pedig a TV-ben adná a mérkőzéseket. Állítólag az MTVA-t sem lehet kizárni az esélyesek közül. A szemszögéből az lenne ideális, ha a tender első köre nem hozna győztest, mivel a második körre fontos kérdések dőlhetnének el az MTVA-nál. Fontos hangsúlyozni, hogy ez jelenleg még nem hivatalos végleges döntés. Erre egyelőre nincs végleges válasz.
A tender lényege éppen az, hogy a jogokért verseny alakulhat ki. A közvetítési jogok ügye nemcsak a nézőkről szól. Ha erős verseny alakul ki a jogokért, az hosszabb távon akár kedvezőbb helyzetet is teremthet. Ugyanakkor az is fontos, hogy a bajnokság láthatósága ne sérüljön. A magyar futballnézők számára ez az egyik legfontosabb háttérsztori lehet a szezon hajrájában.
A legérzékenyebb kérdés az lehet, hogy a jövőben mennyire maradnak szabadon elérhetők az NB I-es mérkőzések. Egyelőre ezt is óvatosan kell kezelni, mert a pontos konstrukció még nem ismert. Az viszont biztos, hogy a modern sportközvetítési piac egyre inkább a televízió és az online felületek kombinációjáról szól. A legfontosabb kérdések még nyitottak: marad-e az M4 Sport domináns szerepe, új csatornákra kerülnek-e a magyar bajnokik, lesz-e streaminges megoldás, és mennyire változik a nézők hozzáférése. A nézők szempontjából az lesz a legfontosabb, hogy a meccsek könnyen elérhetők maradjanak. Egy NB I-es fordulóban nemcsak a rangadók érdekesek, hanem a kiesési harc, a nemzetközi kupahelyekért folyó verseny és a kisebb klubok meccsei is. Anyagi szempontból is megvizsgálta a kérdést a csakfoci.hu. A portál arra világít rá, hogy nagy leértékelés nem várható.
Új pályázat a magyar futballbajnokság közvetítési jogaira az MLSZ által
Változások a versenykiírásban: a klubok érdekeinek érvényesítése
A 12 első osztályú klub részvételével hétfőn délelőtt lezajlott egyeztetésen több témakört is megtárgyaltak, ezek közül az egyik legjelentősebb a következő szezonra vonatkozó versenykiírás volt. A klubok honlapjára felkerült egységes, rövid közlemény szerint egyhangúlag kiállnak az előző évi döntésük mellett, amely szerint egy kieső és egy osztályozós csapat legyen az NB I-ben. Valamint egyöntetűen megállapodtak abban, hogy a jövőben erőteljesebben szeretnék az érdekeiket érvényesíteni. A megbeszélések a következő héten folytatódnak.
A jelenlegi rendszer szerint az élvonal utolsó két helyezettje az idény végén kiesik, a másodosztály első két csapata pedig feljut. A tervek szerint csak a sereghajtó búcsúzna automatikusan, a 11. helyezett pedig osztályozót játszana. Benne van a pakliban, hogy az új idényben a közvetítési jogok szempontjából változás lesz a magyar élvonalban.
tags: #miert #nem #tudom #nezni #az #nb1
