A magyar köztéri szobrok világa: a giccs és a bugyuta alkotások jelensége
A politika szoborállítási láza az utóbbi években sem csitult, derült ki a 2017-ben átadott szobrok listáját átnézve. A területen „elhelyezésre kerül” a kurzus értékrendjét, jelenlétét hirdető objektum, és ez a tendencia továbbra is markánsan érezhető. Érdekességként említjük, hogy a világ egyes boldogabb országaiban a köztéri szobroknak 60-70 éve már más funkciójuk van. Ott nem azért állít szobrot az állam, hogy közpénzen uralja le az alattvalók környezetét, hanem hogy az emberek és a köztér viszonyát erősítse, vagy a politikához nem feltétlen kötődő eseményekre hívja fel a figyelmet. Sőt, extrém gondolat, az emlékmű műalkotásként képviseljen esztétikai értéket.
A magyar köztériszobor-állítási trend ugyanakkor fejlődésnek indult. Néhány éve egy csapásra kiléptünk a 19. századi viszonyok közül, amikor is a politika számára szimpatikus államférfiak, hadvezérek, művészek historizáló képmásait telepítette a fontos csomópontokba, a miheztartás végett. A fordulatot az hozta el, amikor elözönlötték környezetünket az elsőre kedvesnek, szerethetőnek tűnő szobrok.
A kedélyeskedő emlékművek és politikai üzenetük
A kedélyeskedő emlékművek értelme annyi, hogy a politikus valamilyen vattacukor könnyedségű és senkit nem zavaró dolog mellett tűnjön fel. Ezeknél sokkal frissebb jelentéssel bír az idei második legnagyobb szoborcsoport: az 1956-os szobrok. Igen, arról az eseményről van szó, amelynek tavaly volt a 60. évfordulója, de rengeteg település persze nem lett kész az emlékművével, így egy évvel később adták át. Kedvencünk a Szabadság vihara Ongáról, amely nem akarta megkavarni a nézőt bonyolult szimbólumokkal, így egy viharos tengeren hánykolódó csónakot ábrázol, amelyen 56-os zászló lobog. Megfejtésünk: a tenger a történelem viharát szimbolizálja, a csónak pedig az azon bukdácsoló szabadságharc.
Ha egyetlen alkotásban kellene összegezni a bugyuta és közhelyes szobrászati műfajt, akkor az Bud Spencer szobra lenne a példa. A magyar kedélyeskedő közhelyszobrászat egyértelműen a Híres Művész szobortípusában csúcsosodik ki. Az egyik leggyakoribb formájához egy pad is tartozik. A Híres Művész éppen életnagyságú alakja, és a hétköznapi beállítás azt sugallja, hogy ő is csak ugyanolyan halandó, mint a tisztelt Utca Embere. Aki helyet foglalhat az odaszobrászkodott padon, hogy szelfit készítsen magáról, mint Madam Tussaud panoptikumában Madonnával. Az állampolgárok igen is taníthatóak, jelzi Közép-Európa statisztikailag is legdebilebb szobra, Miska huszár.
Ha elég sokáig masszírozza az emberek agyát az állami propaganda, akkor egy idő után saját maguk, saját pénzből állítanak olyan agyzsibbasztóan felszínes és giccses szobrokat, mint a Miska huszár. A megrendelések száma is folyamatosan nő a magyar sportoló, ezen belül is a híres magyar focista szobrára.
Sportolók szobrai: a focistáktól a FINA-ig
Miután a szemfüles Óbuda néhány éve lecsapott Puskás Öcsire, a fociért rajongó magyar politikusoknak gyorsan kellett lépniük. Az Aranycsapat két tagjának Csepel állított gyorsan szobrot. Czibor Zoltán és Tóth II. József szobra igyekszik fotóhűséggel ábrázolni a két focistát, úgyhogy az alkotás lehetne akár viaszból is, nem pedig drága bronzból. Újpest a Dózsa egyik játékosának emelt szobrot. A szoros versenyben kockázatos, de okos húzás volt kilépni a foci bűvköréből, hogy a kerületi politikus más híres sportolók révén kerüljön be a helyi lapba.
A futam amit nem akartak megrendezni - A magyar WSBK forduló belülről
A FINA apropóján emelt emlékmű minden szempontból elüt az aprólékos élethűségbe bonyolódó kerületi szobroktól. De még ez sem magyarázza meg, hogy miért nem szóltak a szobrásznak: nem twerkvilágbajnokság, hanem úszó-vb kapcsán kell terveznie. A kerekseggű, de csípőtől felfelé teljesen kidolgozatlan női alak nyilván elvarázsolja a dancehall- és trapklipek rajongóit, akiknek azonban annyi közük van a vízi sportokhoz, mint az uszoda látványtervének vagy induló költségvetésének a későbbi valósághoz.
A paraszti idill hamis dicsőítése és orosz vonatkozású alkotások
A sosem létezett paraszti idill, a romlatlan múlt dicsőítése minden autoriter rendszer kedvelt toposza. A műfaj azért érdekes, mert a sémára minden kor rávetíti a saját világképét. A budapesti lakosok számára készített ivó paraszt megjelenésén például korunk gyúrós esztétikája hagyott nyomot. A szentendrei skanzenben felállított olvasó öregasszony szintén a városi funkcionáriusok által kívánatosnak tartott, ideális vidéki embert mutatja be a városiaknak. A tradicionális viseletben olvasó öregasszony egyetlen gesztusban teremti meg a lesajnáló városi megközelítést, miszerint lám, még a vidéki néni is próbál művelődni, hogy megértsen valamit a világból. A tuzséri révész kétdimenziós emlékműve egy régi foglalkozásra emlékeztet úgy, hogy a révész mesterségről, vagy annak a faluhoz való kapcsolatáról nem árul el sokat.
Mórahalom őszinte apropót talált a szoborállításra: a település határában épült egy körforgalom, amit kietlennek talált a polgármester, úgyhogy egész sor szobrot rendelt ide. Az egyik kedélyes alkotáson három, szecessziós hangulatú nőalak látható, amint borostyánágakat lengetve üdvözli a faluba érkező teherautósofőröket.
A rendszer aktuálpolitikai nézeteit semmi nem foglalja össze jobban, mint 2017 két orosz vonatkozású alkotása. A Béke Angyala szoborról nem megformálása árulja el a legtöbbet: a szecessziós nőalak állhatna egy fürdő vagy arborétum előtt is. A felirat is félrevezető, mert az alapján az alkotás az első világháborúban elesett orosz katonákra emlékezik. A szoborállítás orosz jelentőségét jelzi, hogy az avatáson maga az orosz nagykövet mondott beszédet, megemlítve Putyin érkezését is. A Málenkij robot-emlékmű is ugyanolyan holisztikus elemzéssel értelmezhető, mint az előző politikai darab. A megfejtéshez nem elég megnézni a monumentális és színpadias alkotást, amelyen göcsörtös ujjakkal markolászó szellemalakok, és domborműben szenvedő rabok tolonganak két igazi vasúti vagonban.
Amikor a szobrászat működik: példák a gondolkodó alkotásokra
Persze nincs szó arról, hogy totális elhülyülés lett úrrá a magyar szobrászokon. Bemutatunk három munkát, amely jelzi, hogy a kór inkább a megbízókat sújtja. A Ruszkik haza feliratú kis tank mindent megtestesít, amit a debil köztéri szobrokról hiányoltunk. A Parlamenttel szemközt, a Batthyányi tér mellvédjén kókadozó minitank erősebben beszél nemzetünk szabadságvágyáról, és annak kényszeres elrejtéséről, a forradalom erejéről és játékosságáról, mint a 2016-ban és 2017-ben átadott 56-os emlékművek összesen.
Ha a kerületi polgármester ragaszkodik, hogy a Híres Ember meg a Pad szobra mellett kerüljön be a hírekbe, akkor érdemes olyasmit csinálni, mint Lázár Ervin szobra. Az alak nem élethű mása az írónak, sokkal inkább megjeleníti azt, amit Mikka Makka és Dömdödöm teremtője jelent az olvasóknak. A nagy, piskótaszerű kő is sokkal szerethetőbb és természetesebb, mint egy bronzból formált pad. Az Eltévedt űrhajós szobra is az a fajta köztéri szobor, amit nézve nem azt érzi a járókelő, hogy az illetékes politikus egy bronzeszközzel szeretné intellektuálisan megerőszakolni. Az aktatáskás űrhajós szerethető és esendő figurája tökéletesen visszaadja azt az egzisztenciális elveszettséget, amit az átlag magyar érez, amikor kimerészkedik a hatalom furcsa megnyilvánulásai által agyonnyomott közterekre. A szobrot látva megértjük, hogy nem vagyunk egyedül ezzel az érzéssel, amitől máris jobban érezzük magunkat.
tags: #miklos #csaba #stadion #bugyuta
