A Magyar Csapatok Szereplése az UEFA Kupákban: Átfogó Kitekintés és Jövőbeli Kihívások

A magyar labdarúgás számára az európai klubfutball idén is izgalmas kihívásokat tartogat. Június 18-án és 19-én megtörténtek a 3 nagy európai kupában - a Bajnokok Ligája, az Európa-liga és a Konferencia Liga - a selejtezők első két körének sorsolásai, ahol hazánk csapatai új ellenfeleket kaptak. Mielőtt azonban részletesebben is kitérnénk a 2024/2025-ös szezon eseményeire, érdemes áttekinteni az UEFA kupasorozatok történetét és az új lebonyolítási rendet, amely jelentős változásokat hoz.

Az UEFA Klubsorozatok Evolúciója

Az európai klubfutball története gazdag és folyamatosan fejlődő. A legrangosabb európai kupasorozat Gabriel Hanot, a L'Equipe szerkesztője javaslatára jött létre. A francia újságíró korábbi európai regionális sorozatok - mint például a Közép-európai Kupa (KK, nemzetközi nevén Mitropa-kupa), amelyet a múlt század húszas éveiben hoztak létre, vagy a Latin-kupa - és az 1948-ban megrendezett, nagy sikerű dél-amerikai torna, a Bajnokok bajnoksága nyomán javasolta egy kontinentális, oda-vissza rendszerű sorozat létrehozását, zömmel országos bajnokok részvételével.

Az első kiírásra (1955-56) 16 csapat nevezett. Az első találkozót 1955-ben rendezték. Az 1990-es évek elején az UEFA megkezdte az első számú kupasorozat átalakítását és új alapokra helyezését. Az 1991-1992-es kiírásban a korábbi kizárólag kieséses rendszerbe beiktattak a nyolc között egy kétszer négycsapatos csoportkört, a csoportgyőztesek mérkőztek meg a serlegért. A következő kiírástól teljes szervezeti, pénzügyi és marketingreformot vezettek be, és a sorozat nevét is megváltoztatták UEFA Bajnokok Ligájára.

A második számú kupasorozat, az UEFA Kupa, szintén hosszú utat járt be. 1955-ben a svájci Ernst Thommen, az olasz Ottorino Barassi és az FA akkori főtitkára, Stanley Rous javaslatára olyan nemzetközi futballsorozatot hívtak életre, amelyen a nagy nemzetközi vásárokat rendező városok csapatai mérték össze tudásukat. Az első kiírásban, amely csaknem négy esztendőn át húzódott el, valóban városi válogatottak játszottak, 12 vásárváros együttese. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 1971-ben határozta el, hogy saját hatáskörbe vonja az addig a FIFA kupabizottsága által szervezett és felügyelt harmadik számú kupaküzdelmet, a VVK nyomába lépő EVK-t. A mezőny az indulástól kezdve 64 csapatos volt, a vezető európai ligák több csapatot indíthattak, a kisebbek kevesebbet, a legkisebbek csak egyet.

Az UEFA a 2009-2010-es kiírástól kisebb reformot vezetett be a történelmileg harmadik, akkorra már második számú kupaküzdelemben. Megszüntette a nyári Intertotó-kupát és a sorozatot átnevezte Európa-ligára. Az új néven futó széria első mérkőzése a négykörös (3 selejtezőforduló + egy rájátszás) selejtezőben 2009-ben volt.

A KEK, azaz a Kupagyőztesek Európa-kupája 1999-es megszűnése óta a nemzeti kupagyőztesek és a kupadöntők vesztesei az UEFA-kupában (később Európa Ligában) indulhattak. Az UEFA már 2015-ben fontolgatta, hogy a KEK 1999-es és az UEFA-Intertotó-kupa 2008-as megszűnése után újra indítson egy páneurópai sorozatot. A terv lényege az volt, hogy elsősorban az alacsonyabban rangsorolt tagszövetségek együtteseiből is többen kiléphessenek a nemzetközi kupaporondra. Az újonnan létrehozandó sorozatot hozzákapcsolták a már működő két szériához (Bajnokok Ligája, Európa-liga), a selejtezősorozatok struktúráját is lépcsőzetesen igazították azokhoz.

Az UEFA Új Rendszere a 2024/2025-ös Szezontól

A 2024/2025-ös szezontól kezdve az UEFA (Európai Labdarúgó Szövetség) jelentősen változtat a klubok számára kiírt nemzetközi kupasorozatok lebonyolítási rendjén. Ezek a változtatások mindhárom európai klubsorozatot egységesen érintik. A legfontosabb, hogy megszűnik a jelenleg érvényben lévő nyolcszor négycsapatos csoportkör, amit egy 36 csapatos, bajnoki rendszerű főtábla vált fel - tehát ősztől néggyel több csapatnak lesz esélye részt venni mindhárom sorozatban.

Az OTP Bank Liga NB I esetében a bajnok értelemszerűen a Bajnokok Ligájában, a kupagyőztes az Európa Ligában, míg a bajnoki ezüst- és bronzérmes a Konferencia Ligában indulhat. Mivel a 2023/2024-es szezonban a bajnoki második helyezett Paks nyerte a Magyar Kupát, kivívta az Európa Liga szereplés jogát, így a bajnoki negyedik hely is Konferencia Liga szereplést ért a magyar csapatok számára.

A harmadik számú európai nemzetközi kupasorozatot 2024/2025-től UEFA Konferencia Ligának hívják. A KL-ben induló két magyar együttes a második selejtezőkörben kapcsolódik be a küzdelmekbe, a főtáblára jutáshoz továbbra is három selejtezőkört, illetve a rájátszást (play-off) kell sikerrel venni. A Konferencia Ligában az úgynevezett alapszakasz októbertől decemberig tart majd, csütörtöki játéknapokkal. A harmadik számú sorozatban a 6 hatos csoportnak köszönhetően kettővel kevesebb ligakörös mérkőzés lesz, mint a BL-ben és az EL-ben.

Mindhárom sorozatnak lesz egy exkluzív játékhete, amikor a másik két sorozatban nem rendeznek mérkőzéseket. Az utolsó fordulók mérkőzéseit egy időben rendezik majd. A Konferencia Ligában mind a hat kalapból egy-egy ellenfelet kapnak a résztvevők, akik három hazai és három idegenbeli meccset játszanak. A tabella azonban nem csak az egymás ellen játszott mérkőzéseket veszi majd figyelembe, hanem egy táblázatban rangsorolja a 36 résztvevőt, így minden pontnak és gólnak nagy jelentősége lesz.

A főtábla első nyolc helyén végző csapatok egyenesen a nyolcaddöntőbe jutnak. A 9. és 24. hely között végző csapatokra pedig a rájátszás kör vár a legjobb 16-ba kerülésért. A 25. és 36. hely között végző csapatok számára végleg befejeződik a nemzetközi kupaszereplés. A kieséses szakaszban oda-visszavágós párharcok lesznek, a finálé pedig ugyanúgy egy mérkőzésen dől el. A döntőt Lengyelországban, Wroclawban, a Városi Stadionban játsszák. A győztes részvételi jogot szerez a 2025/2026-os Európa Ligába, kivéve ha indulhat a 2025/2026-os UEFA Bajnokok Ligája csoportkörében.

Koefficiens Számítás és Jelentősége

Az UEFA-koefficiens kulcsszerepet játszik a csapatok kiemelésében és az európai kupákba való bejutásában. A koefficiens-számítás alapja először is az adott klub elmúlt 5 befejezett szezonjában az UEFA versenysorozatokban (Bajnokok Ligája, Európa Liga, Konferencia Liga) elért eredményei alapján kapott pontszámainak összege. Amennyiben egy UEFA-versenyben induló klub koefficiense alacsonyabb, mint a szövetségi klub-együttható 20%-ka, akkor az UEFA automatikusan az utóbbit adja a klubnak koefficiensként. A szövetségi klub-együtthatót az UEFA versenyeken induló azonos nemzetiségű klubcsapatok által elért eredmények alapján számolják. Azaz a koefficienst vagy az adott klub előző 5 évben elért nemzetközi kupa eredményeiért kapott pontszámai alapján vagy az ugyanebben az időszakban az azonos nemzetiségű klubcsapatok által elért eredmények után kapott pontszámok alapján számolják, attól függően, hogy melyik a magasabb.

Például a Fehérvár FC (Vidi) a 2024/2025-ös szezonra 7.5 koefficiens ponttal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy kiemeltként csatlakozik a Konferencia Liga selejtezőinek 2. köréhez.

Magyar Klubcsapatok a 2024/2025-ös UEFA Kupákban

A 2024/2025-ös idényben négy magyar klubcsapat indul az UEFA kiemelt kupasorozataiban:

Ferencváros: Bajnokok Ligája

A zöld-fehérek kivételes helyzetből várhatták a sorsolásokat, hiszen ők a Bajnokok Ligája második selejtezőkörében kezdenek, és ott is kiemeltként. Emiatt a lehetséges ellenfelek száma kettőre szűkült, hiszen a Ferencváros (melynek értéke 52,03 millió euró) ellenfele az első selejtezőkör második meccsének a nyertese lesz. Az egyik lehetséges csapat, akivel a IX. kerületiek játszhatnak, a walesi The New Saints. Az oswestry-ek a walesi liga legeredményesebb együttese a maga 16 bajnoki címével, illetve a Statista adatai szerint a walesi első osztály legértékesebb csapata (2 millió eurós összérték). Az együttes az európai kupákban rendszeres résztvevő, és már magyar csapattal is van közös történelme. A walesiek ugyanis a 2015-16-os idényben a (most már Fehérvár FC néven futó) Videotonnal kerültek össze a Bajnokok Ligája selejtezőjének második fordulójában, azonban 2-1-es összesítéssel a fehérváriak kiejtették őket. A legsikeresebb nemzetközi idényüknek a 2010-11-es tekinthető, amikor is az Európa-liga play-off köréig jutottak, azonban ott a bolgár CSZKA Szófia győzedelmeskedett. Az előző szezonban a végállomást nekik a Konferencia Liga selejtezőjének második köre jelentette, ahol a luxemburgi Swift Hesperange-al szemben maradtak alul. A másik lehetséges ellenfél a montenegrói bajnokság győztese, az FK Dečić, melynek értéke 4,18 millió euró. A Tuzi városából induló csapat történelme során először lett bajnok az első osztályban, ahol a 2006-07-es idény óta szerepel. A kék-fehérek 98 évük alatt (a klubot 1926-ban alapították) csak az utóbbi 2 idényben kerültek be az európai színtérre, ahonnan azonban eddig egyből kiestek. Európai mérlegük eddig 1 döntetlen és 3 vereség.

Paks: Európa Liga

A magyar kupagyőztes (a csapat értéke: 9,5 millió euró) az UEFA változtatásai miatt az Európa-liga első selejtezőkörében kezdheti meg a szezont, ahol a Ferencvároshoz hasonlóan kiemeltként várhatta a sorsolást. Ellenfelük a romániai Corvinul Hunedoara. A csapatot 1921-ben alapították, azonban utána még kétszer újraalapították, legutóbb 2009-ben. A klub a román másodosztályban szerepel (annak második legértékesebb csapata a maga 6,24 millió eurós értékével), azonban a 2023-24-es idényben a román kupát büntetők után nyerték meg, így több, mint 40 év után visszatérhettek az európai kupaporondra. A csapat az 1992-92-as szezon óta nem szerepelt a román első osztályban, pedig kétszer is feljutó helyen volt. A kék-fehérek tulajdonosa ugyanis Hunyad megye (a csapat városa Vajdahunyad), így amíg állami tulajdonban van, nem juthat fel az első osztályba. Az együttes nevét és logóját egyébként a Hunyadi-család inspirálta. Legnagyobb sikerük a kupagyőzelmen kívül egy harmadik hely a román első osztályban, amit az 1981-82-es idényben vittek véghez, majd a következő szezonban az UEFA Kupa második köréig jutottak.

Fehérvár FC: Konferencia Liga

A királyok városának csapata a bajnokság harmadik helyét szerezte meg, így a Konferencia Ligában kezdheti meg az idényt, ahol a második körben játszik először. Kiemeltként ellenfele az azeri Sumgayit FK lesz. A klub viszonylag fiatal (2010-es alapítású), azonban a 2011-12-es idény óta az azeri első osztályban szerepel. Rövid történelmük során eddig háromszor vettek részt az európai kupákban, legutóbb a 2021-22-es Konferencia Ligában, ahol a második körben 2-0-s összesítésben kikaptak a szerb FK Čukaričkitől. A jelenleg ismert lehetséges ellenfeleink közül Székesfehérvárhoz legközelebb, mindössze 297 km-re a friss Szlovák Kupa-győztes MFK Ruzomberok csapata található. A rózsahegyiek az Európa Liga első selejtezőkörében indulnak és ha nem jutnak tovább, a Konferencia Ligában folytatják a szereplésüket.

Puskás Akadémia: Konferencia Liga

A felcsútiak (a csapata értéke 10,75 millió euró) a sorsolásnál nem voltak kiemeltek, emiatt az ukrán SC Dnipro-1 ellen fognak játszani a harmadik körért. Ez azt jelenti, hogy ők is a második selejtezőkörben kapcsolódnak be a küzdelmekbe. A hatodik legértékesebb ukrán klub (12,20 millió euró) 2015-ös alapítása óta most vesz részt harmadszorra az európai kupákban, ahol már a csoportkörben is szerepeltek. Az együttes 2019 óta szerepel az ukrán első osztályban, ahol eddig egy harmadik és egy második helyet tudhat magáénak, a 2023-24-es szezonban pedig negyedikek lettek. Az európai színtéren a 2022-23-as szezon óta mérettetik meg magukat, ugyanebben az idényben a Konferencia Liga csoportkörből is továbbmentek, azonban az első kiütéses körben a ciprusi AEK Larnaca erősebbnek bizonyult. A 2023-24-es idényben a Konferencia Liga selejtezőjének a play-off köréig jutottak, ahol a szlovák Spartak Trnavával szemben maradtak végül alul.

Fontos Dátumok a Klubsorozatokban

Az európai kupák menetrendje sűrű, és számos fontos dátumot érdemes figyelemmel kísérni:

• Sorsolások:
  • Az 1. és 2. selejtezőkör sorsolása: 2024. június 18-19. (Ekkor dőlt el, hogy ki lesz az ellenfél.)
  • A 3. selejtezőkör sorsolása: 2024. július 22.
  • A play-off kör sorsolása: 2024. augusztus 5.
  • A csoportkör sorsolása: 2024. augusztus 30-a.
  • Az egyenes kieséses play-off kör sorsolása: 2024. december 20-a.
  • A nyolcad-, negyed- és előndöntők sorsolása: 2025. február 21-e.
• Selejtezőkör játéknapjai:
  • Az 1. selejtezőkör mérkőzései: 2024. július 11-e és július 18-a.
  • A 2. selejtezőkör mérkőzései: 2024. július 25-e és augusztus 1-je.
  • A 3. selejtezőkör mérkőzései: 2024. augusztus 8-a és augusztus 15-e.
  • A play-off kör mérkőzései: 2024. augusztus 22-e és augusztus 29-e.

A Magyar Válogatott Útja a Nemzetközi Tornákon

Bár a 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság a magyar válogatott nélkül folytatódott a főtáblán, a kvalifikációs út és a Nemzetek Ligája szereplés lehetőséget teremtett. A selejtezőben tíz csoportban zajlottak a küzdelmek, s azok mindegyikéből az első kettő jutott ki a 24 csapatos kontinensviadalra. A maradék három helyért 12 csapat küzdhetett meg a 2024 márciusában esedékes pótselejtezőkön, melyben - a Nemzetek Ligájában kivívott nyolcadik helynek köszönhetően - szinte biztosan szerepelhetett volna a magyar válogatott, amennyiben nem jár sikerrel a hagyományos selejtezőkön. Az A, B és C divízió "pótvizsgára szoruló" csapatainak ugyanis egyaránt négy-négy hely jár. Ez azt jelenti, hogy a magyarok sikertelen selejtezősorozat esetén csak akkor nem javíthattak volna a pótselejtezőn, ha a Nemzetek Ligájában előtte végző hét együttesből - a holland, a horvát, a spanyol, az olasz, a dán, a portugál és a belga - legalább négy lemaradt volna az Eb-részvételt jelentő első két helyről a saját selejtezőcsoportjában. A németországi Eb-t 2024-ben június 14. és július 14. között rendezték.

A magyar szövetség (MLSZ) korábban közölte Marco Rossi szövetségi kapitány csapatának menetrendjét. A magyar válogatott jelentős sikereket ért el a Nemzetek Ligája A divíziója 3. csoportjában, például a Németország-Magyarország mérkőzés után a lipcsei Red Bull Arenában 2022. szeptember 23-án, ahol a magyar csapat 1-0-ra nyert. Az első kalapból húzott csapat tavasszal csupán egy találkozón lépett pályára, majd júniusban Montenegróban szerepelt és Litvániát fogadta. A legnagyobb riválisnak számító, világbajnoki résztvevő szerb együttessel szeptember 7-én és október 14-én csapott össze, előbb idegenben.

Kihívások és Jövőképek a Magyar Labdarúgás Számára

A magyar labdarúgás helyzete a nemzetközi porondon évek óta kritikus kérdés. Ha megnézzük az UEFA oldalán a bajnokságok sorrendjét, akkor láthatjuk, hogy évek óta a 30. hely alatt vagyunk. Legjobb helyezésünk a 24. volt az elmúlt 15 évben! Sokan felteszik a kérdést: mit is szeretnénk a klubcsapatainktól, ha már augusztusban elbúcsúznak a nemzetközi kupaszerepléstől, ne adj' Isten már az 1. fordulóban? Ez azt jelenti, hogy nem ütik meg a mércét, egyszerűen gyengék!

A kiemelési rendszer és az óriási gazdasági különbség akadályozza a BL főtáblára jutást. Amíg a gazdálkodást nem szabályozzák, addig a szupergazdagok és a többiek között nőni fog a távolság. A 3. számú kupa ötlete jó, de annak csak akkor van értelme, ha a díjazás mértéke és a jó eredmények által kapott koefficiens pontok esélyt teremtenek arra, hogy a legjobb 16 bajnokság közé be lehessen kerülni. Egy Ferencvárosnak, Vidinek már most minimum 15 millió eurós az éves költségvetése, ez az összeg biztos nem térülne meg ebből a sorozatból, főleg, hogy itt indulnak majd például a horvát, szerb, skót, cseh csapatok is.

Sokan úgy vélik, hogy a feljebb kapaszkodás is csak magyar belügy lehet. Nyilván nem versenyezhetünk a legerősebb bajnokságok legjobb csapataival. Viszont egészséges versenyhelyzettel és következetes szakmai munkával olyan holland-belga szintet (bajnokság 10-15, válogatott hasonló, talán kicsit erősebb) el lehetne érni. Sajnos jelenleg a szakma és a verseny hiányzik. Egy pillanatig sem akarja senki védeni az UEFA-t, de annyi fog történni, hogy nem 6 évente jutunk be valamelyik kupa csoportkörébe, hanem mondjuk 3 évente, talán, remélhetőleg... De miről beszélünk, mikor általában csapatainknak az első forduló megoldhatatlan feladat a sokat emlegetett NONAME klubokkal szemben, legalább is kínlódás és sok esetben elképesztő szerencse kell a továbbjutáshoz?

A régi kuparendszer, mint a KEK, amelyben a kisebb csapatok is szóhoz juthattak, néha képesek voltak világraszóló meglepetéseket okozni is, ezzel hírnevet szerezni maguknak. Az UEFA-kupában az erősebb bajnokságokból is maximum 2-3 csapat vehetett részt, így volt értéke a bajnokságok 2-4. helyének. És volt persze a BEK, amelyben kizárólag a bajnokok vehettek részt. Sokan úgy gondolják, itt lenne az ideje egy független Közép-Európai, vagy valami hasonló kupa létrehozásának, mert nevetséges ez az új rendszer, a kicsik mennek így is a levesbe.

tags: #mikor #jatszanak #a #magyarok #az #uefa

Népszerű bejegyzések:

• MOL Magyar Kupa döntő a Puskás Arénában
• A komlói labdarúgás története
• A Dinamo Stadion története
• Az U19-es magyar válogatott elitköri szereplése
• Részletek a Győri Audi ETO KC keretéről és jövőjéről