Török Röplabda Felemelkedése: Melissa Vargas és a Nemzetközi Siker
A női röplabda világa az elmúlt években szemtanúja volt egy figyelemre méltó felemelkedésnek, melynek középpontjában a török válogatott és annak kiemelkedő játékosa, Melissa Vargas áll. Manapság a világ egyik legjobb női röplabdázójának tartják, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy a török röplabda nemzetközi szinten is az élvonalba került.
Melissa Vargas: A Török Válogatott Kulcsfigurája
Melissa Teresa Vargas Abreu 1999. október 16-án született Cienfuegosban, Kubában. Hat éves volt, amikor elkezdte a röplabdát, s nagyon hamar felfigyeltek kivételes adottságaira. Már a kisgyerekek között kitűnt atletikus mozgásával és ütőerejével. Menedzserek sokasága figyelt fel a fiatal tehetségre, akit már ekkor a világ legnagyobb klubjai bombáztak ajánlatokkal. A kubai szövetség csak hosszas procedúrát követően engedte el őt Európába, először a cseh Prostejovhoz, amellyel a Bajnokok Ligájában is bemutatkozott. Töretlen fejlődését egy vállsérülés hátráltatta, olyannyira, hogy kishíján abbahagyta a röplabdát. A sérült vállat műteni is kellett, s az igazi kálváriája csak ezután következett.
Vargas közben sérüléséből felépülve előbb a Volero Zürich gárdájához igazolt, majd egy év múlva 2018-ban jött számára az igazi áttörés, amikor a Fenerbahce játékosa lett. Ezzel párhuzamosan komoly érdeklődést mutatott a szerb és a török válogatott is a kegyeiért, egy esetleges országváltásban bízva, kihasználva a sportdiplomáciai kiskapukat. Vargas a pletykákat elhessegetve először még úgy nyilatkozott, hogy a kubai válogatottba szeretne visszatérni, majd egyre több helyen lehetett hallani és olvasni is arról, hogy Szerbia színeiben fog szerepelni, ám végül Törökország lett a befutó.
Hogy miért nem túlzás az előző mondat: Törökország 2023-ban Európa-bajnok lett és megnyerte a világ egyik legkeményebb nemzetközi megmérettetését, a Nemzetek Ligáját (VNL) is. Vargas-t mindkét sorozatban a legjobb, legértékesebb játékosnak (MVP) válaszották. A török válogatott nyerte a belga, olasz, német, észt közös rendezésű női röplabda-Európa-bajnokságot, miután a brüsszeli döntőben 3-2-re legyőzte a világbajnok szerb csapatot. A több mint tízezer néző előtt lejátszott finálé első játszmájában a szerbek két szettlabdát hárítva kerültek előnybe, de a másodikban a törökök végig vezetve egalizáltak a kubai születésű Melissa Vargas vezérletével. A harmadik szettre is lendületben maradtak a törökök, akik 15-9-re elhúztak, de ezt követően a szerbek az egyaránt csereként beállt Mina Popovic nyitósorozatának, valamint Katarina Lazovic támadásainak köszönhetően egy 15-5-ös szériával fordítottak, és újra előnybe kerültek. A negyedik felvonás végig szorosan alakult, egyik válogatott sem tudott három pontnál nagyobb előnyt kialakítani, a hajrában azonban ezúttal a Nemzetek Ligája-győztes törökök koncentráltak jobban, így ismét egyenlítettek. A rövidített felvonás is végig kiélezett volt, de a végjátékban ismét a törökök voltak precízebbek, így a végén ők ünnepelhettek. A mérkőzés legjobbja Vargas volt 41 ponttal, a túloldalon Tijana Boskovic 37 pontot szerzett. A törökök két ezüst- és három bronzérem után történetük során először értek fel a csúcsra.
Kiemelkedő mérkőzése volt a tavalyi Eb-döntő, amelyen egymaga 41 (!) pontot ütött Szerbia ellen, hozzásegítve a török válogatottat története első Európa-bajnoki aranyérméhez. Ugyanezen az Eb-n 112 km/órás sebességű nyitásával sokkolta a világot, s állított fel vele új rekordot a női röplabdasportban. Vargas természetesen nemcsak a válogatottban, hanem klubszinten is elképesztő dolgokra képes. Tavaly a Fenerrel török bajnok és BL-bronzérmes volt, csak aranyszetten múlt, hogy nem sikerült a kontinens elitsorozatának a döntőjébe jutniuk az olasz Vero Volley Milánóval szemben. Ebben az idényben viszont újra megpróbálják, s a csoportkör során a Vasas Óbudával is megmérkőznek. Ez a tény pedig óriási dolog a magyar klubröplabdázásban. Hamarosan tehát ezt a világsztárokkal teli török kirakatcsapatot, a Fenerbahce Medicana Istanbul gárdáját - Melissa Vargas-szal a soraiban - BL-meccsen láthatjuk majd az Érd Arénában a Vasas ellen.
A Röplabda Világtörténelme és Magyarországi Megjelenése
A röplabda csapatsportág, amelyet két - egymástól hálóval elválasztott - hatfős együttes játszik labdával. Mindkét együttes háromszor érintheti meg a labdát, s legkésőbb a harmadik érintésre továbbítania kell azt a másik térfélre. 1895. február 9-én a massachusettsi Holyoke városában egy testnevelési igazgató, William G. Morgan megalkotott egy új szabadidős játékot mintonette néven, felhasználva a tenisz és a kézilabda egyes elemeit is. Ezt főleg teremben lehetett játszani, korlátlan számú résztvevővel, és eredetileg a YMCA (Fiatal Katolikus Férfiak Szövetsége) korosabb, de mégis atletikus beállítottságú tagjainak tervezték a túlságosan is erőszakosnak tartott kosárlabda helyett. A Morgan által papírra vetett első szabályok a háló méretét 1,98 méterben, a pálya méretét pedig 7,6×15,2 méterben határozták meg, s a játékosok számát nem korlátozták. Egy-egy meccs kilenc labdamenetből állt, három nyitással mindkét oldalon, és mindkét csapat korlátlanul érinthette a labdát, mielőtt átütötte volna azt az ellenfél térfelére. Szervahiba esetén engedélyezett egy második próbálkozás, de ha a labda fennakadt a hálón, úgy az ellenfél kapott pontot - kivéve, ha ez az első szervapróbálkozásnál történt meg.
A Springfieldben rendezett első, 1896-os bemutatómeccsen az egyik nézőt, bizonyos Alfred Halstead-et megihlette a játék „röpködő természete” - tőle ered a volleyball, vagyis a röplabda név. A sportág eleinte elsősorban az amerikai kontinensen terjedt el, néhány év múlva azonban már Kínában, Japánban és a Fülöp-szigeteken is ismerték. Az I. világháborút követően gyors ütemben nőtt a népszerűsége Európában is. A kezdeti teremjátékot már szabadtéren is űzték, tornákat is rendeztek, és a fejlődés nyomán szükségessé vált a játékszabályok módosítása.
A sportág nemzetközi irányítását először a Nemzetközi Kézilabda Szövetségen belül működő röplabda technikai bizottság végezte; a Nemzetközi Röplabda Szövetség (FIVB) csak 1947-ben alakult meg. A tizennégy alapító nemzet között ott volt Magyarország is. A FIVB létrejötte után különösen megélénkült a nemzetközi röplabdaélet; az első Eb-t 1948-ban, az első férfi világbajnokságot 1949-ben, az első női vb-t 1952-ben rendezték. 1964-ben bekerült az olimpiai játékok sportágai közé, aminek azóta is részét képezi.
Az idők során a világ legnépszerűbb sportágai közé emelkedő röplabda szabadtéri változata, a strandröplabda a kaliforniai Santa Monica tengerpartjáról indult világhódító útjára. A hobbisportból az 1950-es években vált, önálló szabályok szerint játszott szakág, melyet a FIVB 1986-ban ismert el hivatalosan.
Magyarországon a II. világháború előtt gyakorlatilag ismeretlen volt a röplabdasport. Azt követően azonban - elsősorban a játékot szabadidejükben játszó szovjet hadsereg katonáinak jóvoltából - gyorsan nőtt a népszerűsége, olyannyira, hogy 1946 decemberében megalakult a Magyar Röplabda Szövetség. A magyar röplabdázás legfényesebb időszaka az 1960-as, 1970-es évekre esett. A férfiválogatott 1963-ban, a női 1975-ben szerzett Eb-ezüstérmet. Olimpián a nők három, a férfiak egy alkalommal vettek részt.
A Magyar Női Röplabda-válogatott Történelmi Sikerei
Négy olyan kontinensviadalt rendeztek, amelyen a magyar női röplabda-válogatott érmet nyert. Ezt a négyet idézzük most fel időrendi sorrendben.
1975, Jugoszlávia: Ezüstérem
A müncheni olimpián (1972) ötödik helyezett magyar válogatottra épülő együttes rögtön az egyik mumusával, az NDK-val találkozott az Eb nyitómérkőzésén, Rijekában. Kotsisné saját bevallása szerint nem szeretett a keletnémetek ellen játszani. A rijekai meccs előtt összesen egyszer nyertünk ellenük, most sikerült egy 3-1-es győzelemmel kezdeni az Európa-bajnokságot. A csoportban ott voltak még a nyugatnémetek és a jugoszlávok is, ellenük könnyed, 3-0-s sikerrel vette az akadályt a magyar csapat. Ekkor váratlan dolog történt. Eredetileg úgy volt, hogy a folytatásban a szovjetek ellen játszunk, de az FIVB valami miatt megváltoztatta a meccssorrendet. A magyar vezetés hiába protestált, a döntnököket ez nem hatotta meg, így a csehszlovákok ellen folytattuk a tornát. A csehek 3-1-es legyőzése után még mindig veretlen volt a magyar csapat, egészen addig, amíg a szovjetek meg nem érkeztek, és nem nyertek ellenünk 3-0-ra. Ezek után az volt a tét, hogy az együttes szerezze meg az ezüstérmet, amely biztos olimpiai indulást jelentett az egy év múlva esedékes montreali játékokon. A lengyelek és a bolgárok 3-1-es legyőzésével sikerült a második hely megszerzése, amely minden idők legjobb magyar szereplése volt a női röplabda Európa-bajnokságok történetében. A szovjetek ellen amúgy nem ment a játék a kontinensversenyeken, kétszer majdnem sikerült őket legyőzni, de erre várni kell még egy kicsit.
1977, Finnország: Bronzérem
Kotsis Attiláné helyett a szövetség Hennig Ernőt ültette a kispadra, vele vágott neki a csapat az 1977-es finnországi Európa-bajnokságnak. Ugyanakkor nem hallgatható el az a tény, hogy Kotsisné ott volt Finnországban az Eb-n - akkoriban az edzők között más volt a nexus, mint manapság. Sem a csapatoknál, sem a szövetségben nem páderjánosok dolgoztak. A csapat az 1975-ös Eb-hez hasonlóan négy győzelemmel indította a versenyt. Hollandia ellen 3-0, Jugoszlávia ellen megint 3-0, Románia ellen 3-2, Csehszlovákia ellen 3-1 volt a magyarok javára. Mondanunk sem kell, ekkor jöttek a szovjetek, de ezzel a négyes győzelmi sorozattal már bent voltunk a legjobb négy között. A szovjet válogatott annak rendje és módja szerint megint 3-0-ra nyert a magyarok ellen, de ami ennél meghökkentőbb volt, hogy ezt követte egy újabb 3-0-s vereség az NDK csapatától. Pedig az eredmények alakulása miatt a bronzérem megszerzésének lehetősége még egyáltalán nem veszett el. A magyar lányok a két súlyos vereség után nagyon összekapták magukat. Dolgozott bennük a bizonyítási vágy. Lengyelország 3-2-es legyőzésével pedig sikerült is megkaparintani a bronzérmet, amelyet nagyon megérdemelt ez a csapat. Hennig Ernő azonban nem sokáig maradt szövetségi kapitány, mert az 1980-as moszkvai olimpia előtt az illetékesek felismerték, hogy vissza kell hívni Kotsisnét a válogatott élére. A moszkvai játékoknak már az ő irányításával vágott neki a magyar válogatott.
1981, Bulgária: Bronzérem
A csonka moszkvai olimpián elért negyedik helyezés után Bulgáriában rendezték meg a soron következő Európa-bajnokságot. A nyitómeccs nem okozott semmi gondot, 36 perc alatt söpörtük le a pályáról a török válogatottat, amely akkor még csak tanulta ennek a remek sportágnak az alapjait. A második meccsen az NSZK ellen újabb 3-0-s siker, majd jött a dráma. A hazai pályán játszó (és annak sok előnyét élvező) bolgár válogatott 148 perc alatt 3-2-re legyőzte a magyarokat a csoport rangadóján. Ezzel eldőlt, hogy Magyarország a negyedik helyről kezdi meg a hatos döntőt. Két győzelemmel folytattuk: előbb a cseheket vertük 3-1-re, majd az NDK csapatát 3-0-ra. Ekkor jött szembe a Szovjetunió.
Érdemes rögzíteni a végeredményt és a játszmákat. Szovjetunió-Magyarország 3-2 (12, -8, 0, -7, 7)Igen, jól látják, 1-1 után a szovjetek lenulláztak bennünket, azaz a harmadik szettben a magyar csapat egyetlen pontot sem ért el. Ez azonban annyira felpaprikázta Bardiékat, hogy a negyedik szettben egyenlítettek. 2-2 után itt (még) a nagyobb rutin döntött a szovjetek javára - nem úgy, mint két évvel később. Viszont ezzel a 3-2-es vereséggel az is eldőlt, hogy a magyarok a harmadik helynél rosszabb pozícióban már nem végezhetnek. Mindez felszabadulttá tette a lányokat, akik az Eb utolsó meccsén 3-1-re legyőzték a lengyeleket, megvan tehát az újabb bronzérem. „Mi röplabdáztunk a legötletesebben" - mondta a Képes Sportnak az Európa-bajnokság után Kotsis Attiláné. Nincsenek olyan hatalmas ütőink, mint a szovjeteknek vagy a bolgároknak. Azzal kell főznünk, amink van. Magyarországon összesen tán 3000 röplabdázó van a nők között, ez a jég nagyon vékony, mégis így érjük el az eredményeket."
1983, NDK: Bronzérem és az Évszázad Csalása
Az a feledhetetlen magyar-szovjet meccs. Az éjszakába nyúlt. A harmadik szett után a Magyar Televízió közvetítése megszakadt, a negyediket nem is látták a nézők. Talán jobb is. Ha egy játékos több évtizeddel az eseményeket követően úgy emlékezik vissza az 1983-as Európa-bajnokság magyar-szovjet mérkőzésére, ahogyan azt Bardi Gyöngyi tette, érdemes eltűnődni, mi történhetett a 36 évvel ezelőtti mérkőzésen. A legfájóbb emlék egyértelműen az 1983-as torna, ahol ha a játékvezető nem csalja el a szovjetek elleni mérkőzésünket, aranyérem került volna a nyakunkba. Az elődöntőnek beillő csoportmeccsen már 2-0-ra és 11-6-ra vezettünk (akkor még 15 pontig tartott egy játszma - a szerző), amikor a bíró úgy gondolta, hogy ez túlzás, s szájába vette a sípot, amit ki sem vett onnan a meccs végéig. Bármihez nyúltunk, az nem volt jó, és ez addig tartott, amíg a szovjetek meg nem fordították a találkozót. „Maga volt a tragédia az a mérkőzés, mert tudtuk, hogy aranyérmet nyerhettünk volna, de egyetlen ember tönkretette az egész éves munkánkat." Manojlovics (jugoszláv), Sliwka (lengyel) - ők voltak a csalók. Hiába kiáltotta ki a nemzetközi szaksajtó az egész Európa-bajnokság legjobb mérkőzésének ezt a magyar-szovjet csatát, elvették tőlünk annak a lehetőségét, hogy Európa-bajnokok legyünk. Pedig a torna a svédek és az olaszok elleni 3-0-s sikerrel indult. A hazai pályán játszó NDK (0-3) ellen megdöccent a szekér, a csoportban a második helyen végeztünk. Viszont az akkor címvédő Európa-bajnok bolgárok 3-0-s lesöprése a sportág történetének legszebb lapjaira tartozik. A románok és az NSZK ellen újabb két 3-0-s siker, újabb bronzérem, de ez akkor aligha vigasztalta a lányokat. Gerevichné Bardi Gyöngyit az Európa-bajnokság legsokoldalúbb játékosának választották meg - mára ennek MVP lenne a megnevezése.
Azzal, hogy az 1983-as Európa-bajnokságon a győztes szovjetek mögött az NDK lett a második, bejött a keletnémetek húzása, hiszen ez a két csapat jutott ki az 1984-es Los Angeles-i olimpiára. Aztán a politika közbeszólt, mert a szovjetek által meghirdetett bojkott miatt az NDK is lemaradt az olimpiáról. Ahogyan mi is.
A magyar női röplabda-válogatott érmes szereplései az Európa-bajnokságokon:
| Év | Helyszín | Érem | Szövetségi kapitány |
|---|---|---|---|
| 1975 | Jugoszlávia | Ezüst | Kotsis Attiláné |
| 1977 | Finnország | Bronz | Hennig Ernő |
| 1981 | Bulgária | Bronz | Kotsis Attiláné |
| 1983 | NDK | Bronz | Kotsis Attiláné |
Magyar Röplabda Ma: Kihívások és Remények
A magyar női röplabda-válogatott azóta sem járt olimpián, a 2019-es Európa-bajnokságot viszont részben mi rendeztük. Éremszerzésre akkor nem volt esély, de azért ne feledjük el, hogy sorozatban az a harmadik Eb volt, amin részt vettünk, ráadásul az előző kettőre önerőből mentünk és nem a rendezők jogán. A magyarok győzelem nélkül, a 24. helyen zárták a kontinenstornát a legutóbbi Európa-bajnokságon.
Török Kata, az Extraligában szereplő Vasas Óbuda felnőtt röplabdacsapatának húszéves ütőjátékosa hétről hétre kiemelkedő teljesítménnyel járul csapata élvonalbeli sikereihez. A Testnevelési Egyetem csapatában játszotta első felnőtt mérkőzését, majd az MTK-ba igazolt, ahol hamar stabil helyet harcolt ki a felnőttek között. 2016-ban tette át a székhelyét Vasas Óbuda csapatába, és tavaly már a harmadik idényét kezdte el a piros-kék alakulatban. Már most a nagyrészt fiatalokból álló csapat egyik vezéregyénisége, a hazai női röplabda meghatározó játékosa. Kőnig Gábor, a Vasas felnőtt női csapatának másodedzője szerint Kata sokat fejlődött az új klubjában. A játék számos elemében azonban még javulnia kell, elsősorban védekezésben, illetve a támadások hatékonyabb befejezésében. „Mint minden sportolónak, úgy Katának is folyamatosan tanulnia kell. Igazi élsportoló: motivált, nyitott az újra és állandóan fejlődni akar” - magyarázta Kőnig. Húszéves kora ellenére számos Extraliga- és korosztályosválogatott-mérkőzést tudhat a maga mögött. Pályafutása során sok kiváló szakemberrel dolgozhatott együtt: mindenkitől tanult valamit. „A jelenlegi egyesületi edzőm, Jakub Głuszak nagyon sokat segít a technikai elemek csiszolásában, de a korábbi trénereimnek is sokat köszönhetek. Jókay Zoltántól tanultam meg, hogyan kell vezéregyéniséggé válni a pályán, Hollósy László pedig a fogadások fejlesztésében segített rengeteget.” Kata teljesítményére már a korábbi felnőtt szövetségi kapitány, Alberto Salamoni is felfigyelt: felnőtt válogatottként részt vett a 2017-ben rendezett röplabda Európa-bajnokságon, amelyen több alkalommal is pályára lépett. A jelenlegi kapitány, Jan De Brandt noteszában szintén szerepel a neve. Kőnig Gábor szerint Kata igazi csapatember, aki jól alkalmazkodik a többiekhez, és hatékonyan együtt tud működni a csapattársaival. Vidám természetű lány, ugyanakkor a pályán nem ismer tréfát: a kettő jól megfér egymás mellett, és talán ebben rejlik sikerének titka. „A sportolók nagyon sok időt töltünk együtt az edzéseken és a mérkőzéseken, így néha mindenkinek szüksége van egy kis bolondozásra. Azt hiszem, én ebben jó vagyok: szeretem megnevettetni a csapattársaimat” - magyarázta Kata. Edzője szerint a legfőbb cél, hogy az egyes játékelemekben fejlődjön, és fizikálisan erősödjön. De ami a legfontosabb: a benne rejlő tehetséget ki kell aknáznia ahhoz, hogy még közelebb kerüljön az Európa-bajnokságra készülő felnőttválogatott keretéhez.
A férfiaknál tíz, a nőknél hat csapat indul a röplabda Közép-európai Liga 2023/2024-es idényében.
tags: #mikor #lett #torok #roplabda
