Mikor és hogyan kerül játékba a labda játékvezetői döntés alapján?
A labdarúgásban és más csapatsportokban a labda játékba hozásának egyik speciális módja a játékvezetői labda, amelyet olyan helyzetekben alkalmaznak, amikor a játékot külső körülmény vagy egy nem szándékos szabálytalanság miatt kell megszakítani, és a labda nem volt játékban, vagy nem egyértelmű, melyik csapatnak járna a labdabirtoklás. Ezt a folyamatot gyakran labdaejtésnek is nevezik. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, mikor és milyen szabályok szerint zajlik ez a különleges játékszakasz.
A játékvezetői labda (labdaejtés) fogalma és célja
A játékvezetői labda célja, hogy igazságosan folytatódjon a játék egy váratlan esemény után, amely nem eredményezett büntetést egyik csapat számára sem. Alapvető esete, amikor külső zavaró hatás miatt kell megállítani a játékot. Például:
- Nem kell például büntetni, ha a játékos egy nézőtéri sípszót hallva fogta meg a labdát, ezt ugyanis külső zavaró hatásnak kell tekinteni. Ilyenkor a bíró megszakítja a játékot és a mérkőzés labdaejtéssel folytatódik.
- MKSZ JAB állásfoglalása: Egyértelműen a nézőtéren elhangzott sípjel miatt a vétlen csapat nem veszítheti el a labdát.
Egy másik gyakori eset, amikor több labda kerül a játéktérre:
- Tévhit, hogy azonnal meg kell szakítani a játékot, ha egy még egy labda kerül a pályára. Erre csak akkor van szükség, ha a második labda zavarja a játékot. Ha ez bekövetkezik, és a játékvezető a játék megszakítása mellett dönt, a játék labdaejtéssel folytatódik.
Kézilabda esetén, ha a labda nincs játékban, amikor a nézők viselkedése veszélyezteti a játékosokat, a 13:3 szabályt kell alkalmazni, amely szintén a játék folytatására vonatkozó előírásokat tartalmazza.
Magyar labdarúgó játékvezetők 2011. tavasz
A labda állapota és cseréje a mérkőzés során
A labda állapota kulcsfontosságú a játék megfelelő lebonyolításához. A játékvezetők felelősek a játéktér, a kapuk és a labdák állapotának mérkőzés előtti ellenőrzéséért. Ők döntik el, hogy melyik labdával játszanak. Ha a labda a mérkőzés folyamán alkalmatlanná válik, speciális eljárás következik:
Az alkalmatlanná vált labda helyettesítése:
- Ha a labda a mérkőzés folyamán kipukkad, vagy alkalmatlanná válik, a játékot meg kell szakítani.
- A játékot a cserelabda leejtésével kell folytatni azon a helyen, ahol az előző labda alkalmatlanná vált.
- Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a cserelabdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol az eredeti labda a játék megszakításakor volt.
Vannak azonban kivételek is:
- Ha a labda büntetőrúgás vagy a büntetőpontról végzett rúgások folyamán, amint előre mozog és mielőtt bármely játékos, a keresztléc vagy a kapufa érintette volna, kipukkad, vagy alkalmatlanná válik, a büntetőrúgást meg kell ismételni.
- Ha a labda akkor pukkad ki, vagy válik alkalmatlanná, amikor nincs játékban, kezdőrúgásnál, szögletrúgásnál, szabadrúgásnál, büntetőrúgásnál vagy bedobásnál, a játékot ennek megfelelően kell folytatni (azaz nem labdaejtéssel, hanem az eredeti játékhelyzettel).
A játékvezetői labda szabályai és kivételei
A játékvezetői labda egyedi szabályokkal rendelkezik, amelyek megkülönböztetik más játékhelyzetektől:
- A játékvezetői labda esetében sincs les. Ez azt jelenti, hogy a játékosok helyzete a labda visszaadásakor nem befolyásolja a les szabályát.
- A játékvezető a játéktér tartozéka, vagyis a róla pattanó labda olyan, mintha például kapufáról pattanna. Ha a labda a játékvezetőről pattan vissza a játékba, a játék folytatódik, és ez nem minősül játékmegszakításnak, ami játékvezetői labdát eredményezne.
A labda előírásai és minősítése
Minden hivatalos mérkőzésen használt labdának szigorú előírásoknak kell megfelelnie a sportszerűség és a biztonság érdekében.
A labda tulajdonságai és méretei:
- Alakja gömbölyű.
- Bőrből vagy más alkalmas anyagból készült.
- A kerülete 70 cm-nél nem több és 68 cm-nél nem kevesebb.
- A mérkőzés kezdetén a súlya nem több 450 g-nál és nem kevesebb 410 g-nál.
- A benne levő levegőnyomás (tengerszinten) 0,6-1,1 atmoszféra (600-1100 g/cm3) között van.
A nemzetközi mérkőzéseken további szigorú minősítési rendszerek vannak érvényben:
A 2. szabályban meghatározott követelményeken kívül a FIFA és a kontinentális szövetségek mérkőzésein csak olyan labdák használhatók, amelyeken fel van tüntetve az alábbi megnevezések egyike:
- A hivatalos "FIFA APPROVED" ("FIFA által jóváhagyott") jelzés
- A hivatalos "FIFA INSPECTED" ("FIFA által ellenőrzött") jelzés
- "International Matchball Standard" ("Nemzetközi mérkőzéslabda szabvány") jelzés.
Ez a jelzés mutatja, hogy a labda szükséges ellenőrzése megtörtént, és hogy a labda, a 2. szabály minimum-előírásain felül, megfelel a fenti kategóriáknak. Az egyes kategóriákhoz tartozó követelményeket az International Boardnak kell jóváhagynia. Az ellenőrzést végző intézeteket a FIFA hagyja jóvá. A nemzeti szövetségek vagy a bajnokságok (tornák) szabályai előírhatják a fenti jelzésű labdák használatát. Minden nemzetközi hivatalos mérkőzést csak a FIFA által jóváhagyott színű labdával lehet játszani.
Ahol kapuvonal technológiát alkalmaznak, ott engedélyezett az integrált technológiával készült labda, de ezeknek a "FIFA által jóváhagyott", "FIFA által ellenőrzött" vagy "Nemzetközi mérkőzéslabda szabvány" jelzések valamelyikét kell viselnie.
A labdákra vonatkozó kereskedelmi előírások
A FIFA, a kontinentális szövetségek és a nemzeti szövetségek által szervezett versenyeken semmilyen hirdetés nem engedélyezett a labdán, kivéve a bajnokság (torna) szervezőjének emblémáját és a gyártó engedélyezett védjegyét. A versenyszabályok korlátozhatják az ilyen jelek méretét és számát.
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a labdára vonatkozó főbb előírásokat:
| Tulajdonság | Előírás |
|---|---|
| Alak | Gömbölyű |
| Anyag | Bőr vagy más alkalmas anyag |
| Kerület | 68-70 cm |
| Súly (mérkőzés kezdetén) | 410-450 g |
| Levegőnyomás (tengerszinten) | 0,6-1,1 atmoszféra (600-1100 g/cm3) |
| Minősítés (nemzetközi) | FIFA APPROVED, FIFA INSPECTED, International Matchball Standard |
| Reklám | Korlátozott (bajnokság emblémája, gyártói védjegy) |
A játékvezető szerepe a labda ellenőrzésében és a játék megítélésében
A játékvezetők kulcsszerepet játszanak a labdával kapcsolatos szabályok betartatásában és a játék folyamatosságának biztosításában. A mérkőzés előtt alaposan ellenőrzik a labdát és a játéktér állapotát.
A játéktér alkalmasságának vizsgálatára nincs olyan szabály, amely megmondja, meddig kell felpattannia a labdának. A játéktér ellenőrzését a bíró saját belátása szerint végzi, sárba dobálással ma már senki sem operál. A játékvezetők felelősek a játéktér, a kapuk és a labdák állapotának mérkőzés előtti ellenőrzéséért.
Tévhitek a labdával és a játékkal kapcsolatban
Számos tévhit kering a labdarúgás szabályairól, amelyek gyakran félreértésekhez vezetnek. Íme néhány, a labdával és a játékvezetői döntésekkel kapcsolatos gyakori tévhit:
-
1. tévhit: Ha nem pattan fel a labda a sáros földről, mehetünk haza…
Tévhit, hogy a pálya minőségét a labda leejtésével és felpattanásának magasságával kell tesztelni. A játéktér alkalmasságának vizsgálatára nincs olyan szabály, amely megmondja, meddig kell felpattannia a labdának. A játéktér ellenőrzését a bíró saját belátása szerint végzi, sárba dobálással ma már senki sem operál.
-
2. tévhit: Két labda van a pályán. Állítsd már meg a játékot!
Tévhit, hogy azonnal meg kell szakítani a játékot, ha egy még egy labda kerül a pályára. Erre csak akkor van szükség, ha a második labda zavarja a játékot.
-
7. tévhit: Ez nem kezezés! A labda ment a kézhez, nem fordítva!
Egyes esetekben a kezezésért nemhogy sárga lap nem jár, de le sem kell fújni. A bíró csak akkor avatkozik közbe, ha a játékos szándékosan kezezett. Ha a kézzel érintés nem tekinthető szándékosnak, megy tovább a játék. A kezezés szándékosságának nem egyértelmű kritériuma, hogy a kéz megy-e a labdához, vagy a labda megy-e a kézhez. Ha a játékos például oldalsó középtartásban tartja a kezét (vagy a sorfalban egymásba karolnak), és a labda nekimegy a kezéhez, akkor az szándékos kezezés, és büntetni kell. Ha egy játékos keze futás közben természetes mozgással véletlenül hozzáér az egyenetlen talajon felpattanó labdának, akkor a kéz ment a labdához, mégsem történt szándékosság, így büntetni sem szabad. A kezezés szándékosságának nem egyértelmű kritériuma az sem, hogy a kéz le van-e szorítva. Lehet test mellé szorított kézzel is szándékosan megjátszani a labdát, például ha a testet az odaszorított kézzel együtt mozgatjuk. Ugyanígy lehet a lendülettől elmozduló kéznek és a labdának is nem szándékos találkozása.
-
8. tévhit: Szándékosan ért kézzel a labdához?! Sárga lap!!!
Tévhit, hogy a labda kezezéséért mindig sárga lap jár. Nem kell például büntetni, ha a játékos egy nézőtéri sípszót hallva fogta meg a labdát, ezt ugyanis külső zavaró hatásnak kell tekinteni. Ilyenkor a bíró megszakítja a játékot és a mérkőzés labdaejtéssel folytatódik. A kamu hivatkozás viszont nem segít: a bíró ugyanis csak akkor nézi el a tévedést, ha ő maga is hallotta a sípszót a nézőtérről.
-
10. tévhit: Hazaadta! Szabadrúgás!
Nem minden esetben tiltott a labdát a saját kapusunknak hazaadni. Közvetett szabadrúgás csak akkor jár az ellenfél javára, ha a kapus a saját büntetőterületén belül ”kézzel érinti a labdát, amit csapattársa szándékosan hozzárúgott”. A három lényeges momentum tehát, hogy 1) a kapus kézzel érinti, 2) a csapattárs szándékosan rúgja haza, 3) és rúgja (tehát például a térddel és az felett hazaadott labdát meg lehet fogni). Büntetendő azonban a fejjel, mellel, térddel való hazaadás akkor, ha ezt a játékos kizárólag azért teszi, hogy a szabályt kijátssza. Ez esetben a játékos sportszerűtlen magatartásban vétkes, amiért neki sárga lap, az ellenfélnek pedig közvetett szabadrúgás jár.
tags: #mikor #van #jatekvezetoi #labda
