Az Első Férfi Kosárlabda Világbajnokság és a Sportág Nemzetközi Története
A kosárlabda egy olyan labdajáték, melyet két ötfős csapat játszik. Mindkét csapatnak van egy-egy a pályán egymással szemben 3,05 méter magasan elhelyezett lyukas kosara (vagy hálós fémgyűrűje). A csapatok célja a szabályszerű játék során az, hogy a labdát az ellenfél kosarába dobják, illetve hogy megakadályozzák a másik csapatot ugyanebben. A találatokért a csapatok pontokat kapnak, és az a csapat nyer, amelyik a játékidő alatt több pontot gyűjt. A kosárlabda sebessége és variációs lehetőségei rendkívül látványossá teszik, ezért napjainkra az egyik legnépszerűbb sportággá vált világszerte. A játéknak nemzetközileg elfogadott szabályai vannak, de ezeknek a szabályoknak több eltérő ága létezik kontinensek, korcsoportok és nemek szerint.
A férfiak számára első alkalommal 1950-ben Argentínában, a nőknek 1953-ban Chilében rendeztek világbajnokságot. A világbajnokságokat 4 évente, az olimpiák utáni második években rendezik.
A Kosárlabda Gyökerei és Kialakulása
A kosárlabdához hasonló játékokat már évszázadok óta játszanak; a legrégebbi ismert változata a „pok-ta-pok”, amelyet 3000 évvel ezelőtt a mexikói olmékok játszottak. A maják és az aztékok változatában egy falra erősített fém, illetve kőgyűrűn kellett átjuttatni a csapattagoknak egy golyót. A maják játéka kegyetlen volt: a vesztes csapatot feláldozták az isteneknek.
A mai értelemben vett kosárlabda 1891-ben született az Egyesült Államokbeli Springfieldben. Dr. James Naismith, a Springfieldi Testnevelési Főiskola testnevelő tanára és az iskola futballedzője azt a feladatot kapta, hogy találjon ki egy olyan érdekes játékot, amelyet a diákok a téli hónapokban a tornateremben játszhatnak. A kosárlabda elnevezés is innen ered, hiszen barackkosár volt az eredeti gyűrű. Naismith a szabályok és alapelvek összeállításánál elsődleges szempontnak tartotta, hogy a játékban inkább az ügyesség domináljon, mint a nyers fizikai erő.
Naismith a játék megalkotásakor öt alapelvből építkezett:
- A játékot gömbölyű labdával, kézzel játsszák.
- A játékosok ne szaladhassanak a labdával.
- A játékosok mozgása a pályán ne legyen korlátozva.
- Ne legyen durva érintkezés.
- A labdát vízszintesen elhelyezett kapuba, a játékosoknál magasabbra kelljen dobni.
Az első, 1891. december 21-én megrendezett mérkőzésen a javíthatatlanok osztályának 18 diákja futball-labdával játszotta. A mérkőzés végeredménye 1-0 lett. Az első szabályzat 13 pontja 1892. január 15-én jelent meg a Triangle magazinban „Új Játék” címen. A „kosárlabda” kifejezést Naismith egyik diákja találta ki. A YMCA gondozta a szabályokat, s hálózata révén a játék nagyon gyorsan elterjedt.
Az NBA szépsége - Legnagyobb pillanatok
A Játékszabályok és Kellékek Fejlődése
A játék „kellékei” és szabályai gyorsan változtak, tökéletesedtek. Kezdetben a kosár alja még zárt volt, minden kosár után létráról, vagy a karzatról kellett kivenni belőle a labdát. A palánk felszerelése a nézők miatt vált szükségessé, akik csapatukat úgy próbálták segíteni, hogy a karzaton átnyúlva a labda útját akadályozták. A fonott kosarat felváltotta a fém gyűrű, melyre hálót szereltek. A háló kezdetben zsákszerűen zárt volt, később kinyitották az alját, majd a fapalánkot üvegre cserélték, a labda méretét meghatározták.
A játékosok száma a férfiaknál először 7-re, majd 1897-ben a mai is érvényben lévő 5-re csökkent. Az eredeti szabályok szerint a labdát vezetni nem lehetett, ezért nem volt nagy baj, hogy a labda nem volt teljesen gömbölyű. Később a labdavezetést ugyan megengedték, de labdavezetésből egészen 1916-ig nem lehetett kosárra dobni. A labdavezetés csak jóval később, az negyvenes években vált a játék fő elemévé, amikor a jó minőségű gyári, teljesen gömbölyű labdák piacra kerültek.
A FIBA Megalakulása és az Első Világbajnokság
A kosárlabda gyors nemzetközi terjedése miatt szükségessé vált egy globális szervezet létrehozása a sportág egységes szabályozására és a versenyek koordinálására. A Nemzetközi Amatőr Kosárlabda Szövetséget (FIBA - Fédération Internationale de Basketball Amateur) Argentína, Görögország, Olaszország, Lettország, Románia, Svájc és Csehszlovákia képviselői alapították meg 1932. június 18-án Genfben, első főtitkára az angol William Jones volt. A Szövetség székhelye 1956-ig Genfben, 1956-tól 2001-ig Münchenben volt. 2001-ben a Nemzetközi Szövetség (FIBA World) és az Európai Szövetség (FIBA Europe) szétvált, előbbi visszaköltözött Genfbe, utóbbi Münchenben maradt. A szervezetnek jelenleg öt földrészről 214 tagországa van.
A FIBA fontos lépést tett a kosárlabda professzionalizálása felé, amikor a Szövetség nevében szereplő „amatőr” elnevezést 1989-ben hagyták el a névből, eltörölve a hivatásos és az amatőr játékosok megkülönböztetését. Ez nyitotta meg az utat a legjobb játékosok, például az NBA sztárjai számára, hogy részt vehessenek az olimpiai játékokon és más nemzetközi versenyeken.
A férfiak számára első alkalommal 1950-ben Argentínában rendezték meg a kosárlabda világbajnokságot. Ez a történelmi esemény mérföldkövet jelentett a sportág nemzetközi fejlődésében. Ezt követően a nőknek is rendeztek világbajnokságot, elsőként 1953-ban Chilében. A világbajnokságokat 4 évente, az olimpiák utáni második években rendezik, biztosítva ezzel a sportág kiemelt eseményeinek rendszerességét és jelentőségét.
2007-ben nyitotta meg kapuit a FIBA Hall of Fame a spanyolországi Alcobendasban, ahol a sportág nemzetközi szinten kiemelkedő játékosai, edzői, játékvezetői és sportvezetői kaphatnak helyet.
Kosárlabda az Olimpiákon és a Nemzetközi Szabályok
A kosárlabda az olimpiák történetében először 1904-ben mutatkozott be St. Louis-ban, ekkor még csak bemutató mérkőzések keretében. A hivatalos programban először Berlinben, 1936-ban szerepelt a kosárlabda a férfiak számára. 78 esztendővel ezelőtt, 1936. augusztus 7-én indult el az első hivatalos kosártorna az olimpiák történetében, ahol 23 ország részvételével zajlott a harc az első aranyéremért. A döntőben szakadó esőben az Egyesült Államok csapata 19:8-ra verte Kanada válogatottját.
Az olimpiai kosárlabda tornák történetében talán a legemlékezetesebb az 1972-es müncheni olimpia döntője, melyet a kétszer újrajátszatott utolsó 3 másodperc után nyert meg a szovjet válogatott az Egyesült Államok ellen. Az amerikaiak óvását a Hepp Ferenc által vezetett bizottság 3:2 arányban elutasította, az 51-50-es végeredményt helyben hagyta. Az ezüstérmeket a csalódott amerikaiak a mai napig nem vették át, azokat egy svájci széfben őrzik. A női kosárlabda csak 1976-tól szerepel a Játékok műsorán.
1989-ben a FIBA eltörölte a profi és amatőr játékosok megkülönböztetését, így 1992-ben első ízben vehettek részt a legjobb amerikai játékosok az Olimpiai Játékokon. A „Dream Team” barcelonai szereplése óriási élményt okozott a résztvevőknek és a nézőknek egyaránt.
A Nemzetközi és Az Amerikai Szabályrendszer Különbségei
A versenyszerű felnőttkosárlabdát a világon mindenhol elfogadott FIBA (Nemzetközi Kosárlabda Szövetség) szabályok szerint játsszák, kivéve USA-t és Kanadát, ahol az NBA (Nemzeti Kosárlabda Szövetség) szabályai vannak érvényben. Bár a gyűrű magassága mindenhol 3,05 méter, számos különbség van a két szabályrendszer között, például a játékidőben és a pályaméretekben:
| Jellemző | FIBA Szabályok | NBA Szabályok |
|---|---|---|
| Játékidő | 4 × 10 perc | 4 × 12 perc |
| Pályaméretek | 28 × 15 méter | 29 × 15 méter |
| Hárompontos vonal távolsága | 6,75 méter (2010-től) | Eltérő (FIBA-nál általában távolabb) |
A FIBA egyik fő célja a következő években, hogy a két szabályrendszer közötti különbségeket megszüntesse. Például a 2010-es világbajnokságtól kezdődően a hárompontos vonal 50 centiméterrel hátrébb került (625 cm-ről 675 cm-re). A különböző korcsoportok, nemek és ligán belüli osztályok között további szabályeltérések lehetségesek.
Az NBA szépsége - Legnagyobb pillanatok
A Kosárlabda Magyarországon
A kosárlabda magyarországi elterjesztése Kuncze Géza testnevelő tanár nevéhez fűződik, aki 1912-ben egy müncheni tanfolyamon a kosárlabda Németországban játszott, palánk nélküli változatát ismerte meg (korbball). Először a kereskedelmi iskolákban - Mester utcai, Vas utcai, Wesselényi utcai - terjedt a játék, az itt tanító testnevelők nemcsak megtanították a játékot, de egymás között sorozatmérkőzéseket is vívtak.
1925-ben a Magyar Atlétikai Szövetség befogadta a sportágat, keretein belül megalakította a Kosárlabda Bizottságot. 1942. november 15-én önálló szervezetként megalakult a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ), melynek első elnökévé egyhangúlag, közfelkiáltással Kuncze Gézát választották. Szövetségünk 1953-ban lett a FIBA tagja.
A magyar férfi válogatott kiemelkedő eredményt ért el 1955-ben, amikor Budapesten Európa-bajnoki aranyérmet szerzett. Magyarország válogatottja nagy küzdelemben 14 ponttal győzött a szovjet válogatott ellen, a Népstadionban 30 ezer néző előtt lejátszott mérkőzés végeredménye 82-68 lett. A nők is hasonlóan sikeres időszakra tekinthetnek vissza; az 1950-ben Budapesten rendezett női EB-n Magyarország játszotta a döntőt a Szovjetunió ellen, ahol a második helyet szerezték meg. Női csapatunk mindössze egyszer szerepelt olimpián, az 1980-as „csonka” olimpián 4. helyezést ért el.
tags: #mikor #volt #az #elso #ferfi #kosarlabda
