Az MTK Története és Jelentős Személyiségei: Egy Magyar Sportikon Öröksége
A Magyar Testgyakorlók Köre (MTK), az első olyan magyar sportegyesület, amelynek nevében csak magyar szavak szerepeltek, 1888. november 16-án alakult meg, ezzel megalapozva egy gazdag és dicső sporttörténelmet. Az egyesület az elmúlt több mint 135 év során a magyar sport meghatározó szereplőjévé vált, számos kiemelkedő sportolót és eredményt adva a hazai és nemzetközi sportvilágnak.

A Kezdetek: A Magyar Testgyakorlók Köre Megalakulása
Az MTK megalakulása előtt a hazai sportmozgalom úttörőjének számító Nemzeti Torna Egylet (NTE) porosz mintára szerveződött. 1888 kora őszén azonban néhány "rebellis" NTE tag forradalmi lépésre szánta el magát: szabadtéri sportversenyt rendeztek, ami önmagában is szentségtörésnek számított. Ezt tetézték azzal, hogy a német torna helyett angol mintára atlétikai versenyt készítettek elő. A viadalt 1888. szeptember 10-én tartották a Freudiger Villa udvarán, főrendezője Donáth Sándor volt.
A versenyt követően a rendezők és a versenyzők súlyos fejmosást kaptak Bockelsberg Ernőtől, az NTE művezetőjétől. A letoláson kívül a művezető határozottan megtiltotta, hogy a fiatalok a jövőben hasonló versenyeket rendezzenek az NTE színeiben. Ez a döntés vezetett az új egyesület megalapításának tervéhez. Donáth Sándor és Klauber Izidor kezdte meg a szervezést és tagok toborzását.
1888. november 9-én Leitner Ármin lakásán már a későbbi alapítók nagy része jelen volt, mikor eldöntötték az egyesület megalapítását. Végül 1888. november 16-án délután 4 órakor Donáth Sándor, Klauber Izidor, Sachs Lipót, Kohn Arnold, Müller Dávid, Totis Lajos, Horner Ármin, Leitner Ármin, Szekrényessy Kálmán, Kükemezey Árpád, László Lajos és az elnöklő id. Weisz Dezső megalakította az új egyesületet. Az MTK tagsága gyorsan gyarapodásnak indult, még 1888-ban túllépte a létszám a 30 főt.
Az Első Évek Kihívásai és Úttörő Sikerei
A XIX. század végén a magyar sportversenyrendszer még meglehetősen idegen volt a mai kortól: nem volt még olimpiai bizottság, sportági szakszövetségek, és csak alig néhány csapat létezett. A pályák sem voltak szabványosítva, és a versenyeket gyakran nevetségesen rövid távokon rendezték. Az MTK már ebben az első évben is bebizonyította, hogy nem egy futó gittegylet, hanem egy sokra hivatott klub született meg.
Az első nagy jelentőségű esemény a klub elnökének megválasztása volt. Az alapító ifjak Nagybudafalvy Vermes Lajost szemelték ki e posztra, aki a korszak egyik legismertebb sportolója és mecénása volt. Az MTK alig pár hónappal az alakulása után már hat sportágban (atlétika, úszás, torna, kerékpározás, birkózás és súlyemelés) jeleskedett.
1889. április 21-én az Orczy kertben megrendezte az MTK első versenyét, ahol több sportágban is összemérhették erejüket az atléták. Ugyanebben az évben Kohn Arnold szeptemberben 3 angol mérföldes gyaloglásban 27 perc 58 másodperces eredménnyel rekordot ért el, majd októberben 2 angol mérföldön is az addig elért legjobb magyar eredményt gyalogolta 18 perc 22 másodperccel. Az első hivatalos magyar rekord a kerékpározás sportágban született meg az 54 kilométeres országúti versenyen.
Az anyagiak mellett az edzéslehetőségek hiánya is nagy nehézséget jelentett. Az MTK nem rendelkezett tornateremmel, de 1891-től a Ferencziek terén bérelt helyiséget, ami az első saját - bár meglehetősen szerény - otthona volt. Később gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter átengedte a Markó utcai főgimnázium tornatermének használati jogát. Az MTK első ismert művezetője Grabovieczky Leó volt, aki 1891-től vezette a tréningeket.

A Liberalizmus Szelleme és a Nemzetközi Áttörések
1892-ben Porzsolt Gyula személyében új elnöke lett az MTK-nak, aki új szellemiséget hozott az egyesületbe, megteremtve az MTK azóta is tartó liberális szellemiségét. Gazdag sportprogramot bonyolított le, melyből kiemelkedett az 1892. június 29-én tartott úszóverseny, az első nyilvános úszóverseny Magyarországon. Ez az esemény volt a versenyszerű úszás létrejöttének dátuma Magyarországon, ráadásul nők és gyermekek részére is szerveztek futamokat, ami akkoriban szinte botrányos tettnek számított.
E versenyen tűnt fel a gyermek kategória győzteseként a későbbi klasszis úszónk, Deutsch Gyula. Ebben az időszakban Bockelberg Ede vette át az edzések irányítását művezetőként, ő volt a fia annak a Bockelsberg Ernőnek, aki az NTE-től elkergetve nagyban hozzájárult az MTK megalakulásához. Sportolóink 1889 és 1894 között több mint két tucatnyi országos rekordot állítottak fel.
Az első hitelesített országos csúcsot Malcsiner Gyula érte el két angol mérföldes síkfutásban 1894 májusában. Ugyancsak 1894-ben született meg az első hivatalos MTK világcsúcs, amit szintén Malcsiner Gyula ért el 1000 méteren. Külön érdekesség úszóink esete: előbb értek el Európa- (Tomcsák 1893) és világcsúcsokat (Halmay 1904), mint magyar csúcsot. Az első országos bajnoki címet Rottenbiller János szerezte kerékpározásban 1894. szeptember 24-én, de alig pár nappal megelőzte őt Deutsch Gyula, aki szeptember 10-én 2000 méteres távon lett Magyarország úszóbajnoka.
MTK a Labdarúgás Aranykorában és a Modern Érában
1901. március 12-én Kertész Sándor vezetésével megalakult klubunk labdarúgó szakosztálya, ami a mai napig az egyesület egyik legmeghatározóbb ága. Az első barátságos felkészülési találkozót 1901. október 20-án játszotta az MTK, 0:0-ás eredménnyel.
Az NB II-ben játszotta történetének első hivatalos bajnoki mérkőzését 1902. március 2-án, és 4:1-re győzött. Első NB I-es évében, 1903-ban rögtön bronzérmet nyert a csapat, s a gólkirályi címet együttesünk mindössze 17 éves játékosa nyerte 16 góllal. A Ferencváros gárdájával 1903. március 1-én találkozott először a csapat, ezzel útjára indult az "örökrangadók" története. 1904. november 20-án szerezte meg első bajnoki címét, ami az MLSZ decemberi döntésével lett végleges. 1912. március 31-én avatták fel az MTK első saját stadionját a Hungária körúton, ahol 20 000 néző előtt az MTK angol játékosa, Lane góljával győzte le a Ferencvárost.

Az MTK története során számos világhírű játékost nevelt ki, többek között Orth Györgyöt, aki nyolcszoros bajnok, háromszoros gólkirály volt, és több ország válogatottjának szövetségi kapitánya is lett. Schlosser Imre, korának egyik legnagyobb futballcsillaga, az FTC és az MTK játékosa, 13-szoros magyar bajnok és 7-szeres gólkirály volt.
A II. világháború után új neve lett a Magyar Kupa sorozatnak: Magyar Népköztársasági Kupa. Ennek első kiírását 1952-ben csapatunk nyerte, 3:2-re legyőzte a Dorogi Bányász együttesét. Az MTK - akkori nevén Bp. Vörös Lobogó - 1955-1956-ban indult először a Bajnokcsapatok Európa Kupájában (BEK). Az Aranycsapat kiemelkedő játékosa, Hidegkuti Nándor 1946. szeptember 1-én játszotta első mérkőzését az MTK-ban, sírja védett, a Nemzeti Sírkert része. Sándor Károly, Csikar 1949-től 1964-ig hetvenötször viselte a címeres mezt, és 185 gólt szerzett kék-fehér színekben, bajnoki szerepléseinek számával klubrekorder. Sándor Károlyt nem csak a pályán, hanem a moziban, a filmvásznon is láthatták a szurkolók.
1987-ben, 29 év után Verebes József vezetésével újra bajnoki címet ünnepelhetett a csapat. 1998-1999-ben Egervári Sándor irányításával 21. bajnoki címét nyerte az együttes. A csapat 23 magyar bajnoki címet és két Magyar Szuper Kupát nyert a története során, és a Magyar Kupa történetének egyik legsikeresebb együttese.
Az MTK labdarúgó bajnoki címeinek áttekintése
| Időszak | Klubnév(ek) | Bajnoki címek száma |
|---|---|---|
| 1903-jelen | MTK, Hungária FC, Bp. Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó | 23 |
Tamás Krisztián: Egy Ígéretes Magyar Tehetség a Nemzetközi Labdarúgásban
Bár a cikk címe "milan krisztian mtk életrajz", a rendelkezésre álló információk Tamás Krisztiánról szólnak, aki a magyar korosztályos labdarúgó-válogatott tagjaként a hazai rendezésű U19-es Eb-re készült, és a Milan tartalékcsapatának alapembere volt. Az adatok nem említik közvetlen MTK-s kötődését, de ő egyike azoknak a magyar tehetségeknek, akik a nemzetközi porondon is megfordultak.
Tamás Krisztián a DIGI Sport Reggeli Start című műsorának volt a vendége, ahol elmondta, hogy jól alakult a szezonja, és a keretből egyedül játszotta végig az összes mérkőzést. Sok tapasztalatot szerzett a bajnokság, a kupa és az ifi BL során, több mint negyven mérkőzést játszva a szezonban. Olaszországi karrierje során, három éve kiment, és az első szakmai benyomás az volt róla, hogy a védekezésben kell sokat fejlődnie. Gyorsaságát és futóerejét emelte ki legfőbb erényeiként. Védőként a legjobb döntésnek tartotta Olaszországba szerződni, hiszen ott lehet a legtöbbet tanulni a védekezésből.
Filippo Inzaghitól, az edzőjétől a tökéletes koncentrációt tanulta meg leginkább. Tamás Krisztián szerint Inzaghi keményebb edző lesz, mint elődje, Clarence Seedorf. A bal oldali védő reményei szerint a következő szezonban felkerülhet a Milan első keretéhez, vagy kölcsönbe kerülhet a másodosztályba, ahol az állandó játéklehetőség motiválná. Nem zárta ki a külföldi kölcsönadás lehetőségét sem, de egy jól sikerült Eb is sokat lendíthet a karrierjén. A magyar együttest a dobogóra várta az U19-es Európa-bajnokságon, és úgy vélte, fel tudják venni a versenyt az osztrák, német, portugál és szerb válogatottal.






